Végül is, hellyel-közzel egyetértünk, mármint a mérgező-gyógyító vonatkozásában. A piros gyűszűvirág valóban ebbe a kategóriába tartozik, talán ő volt az első, aki ipari feldolgozást nyert, épen az alacsony küszöb index miatt. A th. occ. témát magam részéről lezárnám, elhihetitek, h tudom mit csinálok..A kérdésem is (csak) ismereteim megerősítésére szolgált, hiszen honnan kérhetnék segítséget, ha nem a NET-en keresztül..De ha netán nem tudnál aludni a kíváncsiság miatt, arra a kérdésre, h mire jó?, a méledre megküldhetem a választ, persze ez már magánjellegű , és tényleg téma lezáró lenne..
Khm... hát izé... szal... az csak egy eccerű netes kép ám... ojjan google képkeresősös lopott... :( (zavartan gyűrögeti a túl hosszú pulcsija ujját...)
DE azért van ám itt a topikban egy csomó remek fotósunk is!!! (Sőt... én vagyok az egyetlen aki nem nagyon szokott fotózni, ú.h. a többiek most biztos nyerítve röhögnek és azt mondogatják, hogy haha napersze, ez a béna Pereszke mirigydudort makrófotózik, amikor egy lovat sem tud élesen lekapni... :)))
Az világos, hogy az újszülöttek szemébe ezüst-nitrátot csepegtettek, megelőzendő, hogy a szülőcsatornán való áthaladáskor a csúnya gonococcusok szembe jutva vakságot okozzanak, de nem értem, hogy jön ez a tujához... :) Azt nem tudtam meg, mire jó a thujon valójában. Nem a képességeidet vagy a hozzáértésedet akartam kétségbe vonni, pusztán a megismerés vágya hajtott... De mivel ez beteljesületlen maradt, frusztrációm és off-topic megjegyzéseim helyrezökkentése céljából küldök egy képet, mindenkinek, aki szereti... :)
Stílusosan legyen rohadt mérgező, és mégis az egyik ma is legfontosabb szívgyógyszer alapja.
Szia Pereszke! Igazán hálás vok, h segítettél, ilyennel, mondhatni nemigen lehet találkozni, ahogyan te állsz a topiklakók ügye mellé..A belinkelt fotóból látszik, h nemrég készült, v talán van is ilyen gyűjteményed? Én is elkezdtem gyűjtögetni a Th. occ.-ról szóló fotókat, de nem tudtam hova tenni őket, míg fel nem homályosítottál..Mégegyszer köszi a kedvességedet és a segíteni akarásodat..Szia
Egyetemi tankönyvet említettem..Ebbe persze a gyógyszerészeti is belefér, de nem az..Ami a mérgező-nem mérgező fogalmakat illeti, eléggé relatív: már 5 l desztillált víz, ami ugyebár a legtisztább, már biztos halált okoz. Esetleg vehetjük az ezüstnitrátot is (lápisz, argentum nitricum , AgNO3). Ártalmas maró szer, régebben szemölcs irtásra (is) használták, pedig minden újszülött életében először ezzel a vegyülettel találkozik, mégpedig a legérzékenyebb testrészét, a szemét kezelik vele (ebből készült oldatot cseppentenek bele)..Mint látod, én is foglalkozom gyógynövényekkel, csak itt bizonyságképen kértem egy nálam okosabb tanácsát, véleményét..
Csak azért szólok hozzá, mert foglalkozom gyógynövényekkel, de tudomásom szerint a kérdéses növényt régebben is főként külsőleg alkalmazták, de bőrirritáló hatása miatt most már úgy sem. Homeopátiás alkalmazásról én is találtam említést.
A világért sem akarom olyan dologba ütni az orrom, ami nem engem illet, szóval nem kell válaszolnod, merő kíváncsiságból érdeklődöm. A thujon tudomásom szerint mérgező vegyület (tudom, minden hatóanyag mérgező, csak a dózis a lényeg, és ami nem mérgező, annak hatása sincs), de én nem tudok róla, hogy gyógyszerként használnák. Májkárosító és görcskeltő. Az abszintban jó sok volt, amíg be nem tiltották. Hallucinogén hatást is tulajdonítottak neki, elborult művészlelkek között nagy divatja volt. Egy ideje újra engedélyezték, de a thujon-tartalma korlátozva lett. Szóval marhára érdekelne, mit lehet vele gyógyítani. Esetleg külsőleg kenegetni. Remélem, árulni azért nem akarod, ha nem rendelkezel kellő engedélyekkel, bár akkor nem hiszem, hogy ezen a fórumon érdeklődnél a tuja azonosítása miatt. Bocs ha tévedek, vagy ha indiszkrét lennék, nem rosszindulatból írtam, és tudálékoskodni sem akarok, pusztán csak érdekel, mert nem hallotam még ilyenről. A neten találtam valami homeopátiás szert, de gyógyszerészeti tankönyvet említettél, ami a homeopátiával nem igazán áll köszönő viszonyban.
Szia Pereszke! Megörvendeztettél! Én is ezt gyűjtöttem be, és ilyennek gondoltam, h magról is vethető, legalábbis eddig így szaporítottam, igaz ugyan, h nem az általad most belinkelt képen szereplő növényt. De most ilyen van, és fogom is szaporítani. Amúgy nem nevetséges a gyógyszer készítés, és nem népi gyógyászatról van szó, hanem egyetemi tankönyvekben is szereplő dologról. Igaz, h a tankönyv még az átkosban készült, de semmi baj, én is ott szereztem a diplomáimat, és a gyógyszergyárban a korszerű további ismeretanyagot. Mindezt azért írom le, mert célzást tettél, h le kell darálni. Tényleg, ilyen művelet is szerepel többek között a gyógyszerkészítési műveleteim között, de más is..És a lényeg a kész gyógyi! Különben a klasszikus gyógyszerek, mint tudod, a növények soraiból kerültek ki, sőt még a fél-szintetikusok is.. Ha érdekel, utána nézhetsz a thujon-nak, mint vegyületnek. Ez az egyik hatóanyag, amit ki kell belőle vonni, + persze egyebeket is és adni is kell hozzá, hogy hasonlítson is egy gyógyszer formátumra.. Még egyszer köszi a segítséget! A thujon occidentalis L ( Linné szerinti)?
Gyógyszert?! Hm, és milyen gyógyszert és hogyan? Hihi, sztem menj be egy kertészetbe, vegyél egy bazinagy akciós smaragdtuját és akkor azt ledarálhatod gyógyszernek... :) Bár nem hiszem, hogy a népi gyógyászatban a kertészeti fajtákat alkalmazták... :( Nadetélleg, bocs, de ez egészbiztos hogy tudsz belőle gyógyszert csinálni, ha még fel sem ismered???? :( Nacsakmer minden új topiktagnak nagyon örülünk ám, ú.h. nem szeretnénk ha egyből ki is nyiffannál... :(((
Deamúgy, a Thuja occidentalis FAJ általános jellemző nagyjából ezek: - karcsú, tömött habitusú - az ágacskák többé-kevésbé vízszintesen állnak, a fonáki rész világosabb - a pikkelylevelek közepén mirigydudor található - a termése/toboza száraz és amolyan rügyszerű kinézete van és mivel semmi másnak nincs ilyen termése, ha lehet csak ilyen terméses példányokat keressél a gyógyszerhez... :)
Köszönöm a válaszod..De azért mégsem lettem sokkal okosabb..Ha jól veszem ki a szavaidból, akkor a hazai fajták gyakorlatilag a nyugat, azaz occidentalis..De amikor olyan nagy az eltérés közöttük! Én arra gondoltam, h pl. a leveleik 1 síkban állnak, vagy pedig a tobozuk ilyen, vagy olyan. Nekem azért lenne fontos ez a dolog, mert gyógyszert akarok belőle készíteni..Tehát nem szeretnék tévedni..
Hát, sajna nem egészen értem hogy mi is a gondod... A tudományos, latin neveknek pont az a lényegük hogy megpróbálják viszonylag egyértelműen és pontosan rendszerbe foglalni a fajokat, tehát minden fajnak külön neve van, (pl. nyugati tuja- Thuja occidentalis) ami csakis egy FAJt jelöl (ill. esetleg aggl. esetén fajcsoportot), azon belül persze lehetnek kertészeti FAJTÁk (pl. Thuja occidentalis 'Smaragd'), vagy esetleg alfajok, változatok is létezhetnek.
Mondjuk M.o.-on túl sok tuja faj azért nincsen a nyugatin kívül, amivel össze lehetne keverni... Mert általában a keleti tujával lehet még találkozni, ami egyébként régebben is más nemzetségben volt (Biota orientalis), meg most is más nemzetségben van (Platycladus orientalis), mert pl. a termésük tökmáshogy néz ki. Esetleg lehet még látni óriástuját (Thuja plicata), ami meg tényleg óriás, pl. a pikkelylevelei is sokkal nagyobbak, mint egy "normál" tujának. A többi tuja (pl. T. koraiensis, T. standishii), ill. közeli rokonai (pl. Thujopsis dolabrata) azért sztem egyelőre nem túl elterjedtek itthon...
A Thuja occ.-t akartam megismerni, de rájöttem, hogy ez egy gyűjtőnév, az az nem egy fának a nevét takarja, hanem többet. Ami információt idáig begyűjtöttem, nem elég ahhoz, hogy azonosítsam a sok Thuja közül, hogy melyik az occidentalis. Tudna valaki ebben segíteni? Köszönöm..
Sziasztok, jóságokban jártasak! Miféle szerzet ő? Azt látom, hogy néhol díszparadicsomként emlegetik, de ennél nem jutottam tovább. Köszönöm előre is a gondolatokat!
Igen, amiatt kételkedem, mert nem kezd el fehéredni. Úgy rémlik, ekkora korukban az öregek már fehéredtek. Ez most kb. másfél méter magas, alul a két törzse már elég vastag, olyan 2,5 cm átmérűjű lehet mindkettő. És a vesszeje sem pont olyan színű, mint a meglévő fáké. Egyébként a rügyek formája stb. nekem eléggé hasonlónak tűnik. Az, hogy nem csüngő ágrendszerű, eredhet a papyriferától, az nem az.
Mondjuk, a nyír könnyen szaporodik. Ha azért nem gondoltad nyírnek, mert nem fehér a kérge, a fiatal nyírnek nem fehér a kérge. :)) Szintén fényes, pettyes.
A szil levelére a "kajlaság" - asszimetria - jellemző, mint pl. itt. Azzal a párosan szembe álló levelekkel hülyeséget mondtam. :)) Nekem a fényes, pettyes kéreg az, amiről a szil jutott eszembe.
Még egy dolog, ami eszembe jutott. Egymás mellett van közvetlenül (gyakorlatilag egymásba nőve) B. pendulám és B. papyriferám. Esetleg lehetséges, hogy spontán kereszteződtek, és abból lett egy más színű kérgű, vesszejű utód? (Alattuk találtam magoncként.) Vagy ez nem így működik?
Sajnos nem emlékszem rá. :-(( A levél formája engem leginkább a Betula papyriferára emlékeztetett (van olyan a telkemen). Lehullás előtt szép narancsos aranysárgára színeződött.
Sziasztok! Segítséget szeretnék kérni egy magról nőtt fácska meghatározásához. A levele alakra nagyon hasonlít a nyírfáéhoz, a hátoldala nem molyhos, viszont szerintem kicsit fényesebb és keményebb tapintású, mint a nyírfa levele. Eleinte nyírfának véltem (alatta nőtt ki, és van többféle nyírem is), de most már erős kételyeim vannak ezzel kapcsolatban a törzs és a vesszők miatt. Sajnos mire lett új fotóakkum (a régi behalt), elvesztette a lombját, nem tudom, így meg lehet-e állapítani pusztán a fécska törzséről és vesszőiről, hogy micsoda lehet. De hátha...
Che, ezt a hülyeséget: RONDA NÖVÉNY Hogy lenne má' ronda egy növény??!
(Apropó, ha valaki véletlenül volt most a Füvészkertben a trópusi gyümi kiállításon, akkor élőben is találkozhatott pl. egy marhanagy durán gyümölccsel, meg még pár érdekességgel!:)
Hát izé, a gyöngyvessző nem egy kényes növény, szal sztem drasztikusan is vissza lehet metszeni (tavasszal), de ha már tényleg nagyon elöregedett és úgyis pótolni kell sok helyen, akkor lehet egyszerűbb lenne egy új, egységes sövényt telepíteni... Amúgy a leggyakoribb gyöngyvessző, szal akármelyik kertészetben be lehet szerezni, ráadásul gyorsan nől.
Mondjuk ha már véletlenül tényleg új sövényt telepítesz, akkor sztem a gyöngyvessző tipikusan az a növény, ami az eredeti habitussal a legszebb, amikor széthajlanak mindenfele a virágos ágai, szal sztem kár belőle kockát nyírni... :(((
Az előző lakásunkban volt sheffleránk. Ez engem arra emlékeztet. Szegény állandóan meghalt, nagyon nem szerette azt a lakást. (a végső stádium előtt bevittem a munkahelyemre és ott mindíg feléledt)
Hát ezek után még mindig várakozó állásponton vagyok. A solaninról csak mint agrármérnök hallottam valamikor, persze a krumplival kapcsolatban, de gondolom a hatása nem kifejezetten élvezetes. Más dolog, hogy valóban szeretném megtudni a lekvár stb. készítés receptjét... Tulajdonképpen az izgat, hogy piacon nyugodtan árulják az "áfonyát" és a kutyának nem jut eszébe, hogy hoppá...
Sokat foglalkoztam - még most is - dísznövényekkel, ott annyira nyomják a szöveget, hogy ennek a termése, annak a levele stb. mérgező, hogy szinte nem is lehet választani a nagyobb díszértékű növényekből (Persze, hogy a Pyracantha is "mérgező", de a "büdös kölök" úgysem fog belőle bezabálni, a feketerigó meg azon él, hát még a babérmeggy...)
Szóval jó lenne helyére tenni ezt a kulturgazt, mielőtt valaki esetleg borsónak nézi zöld állapotban...
Ezt lehet valahol kapni?Mert kell pótolnom. Meglehet valahogy fiatalítani?Elég öreg lehet már az ágai újnyi vastagok és nem lehet szépen megnyírni. Hallottam olyanról ,hogy teljesen vissza kell vágni igaz ez vagy van valami más módszer?
Domonyvölgyben jártam ma (Gödöllői dombság), és nézzétek, ezeket találtam! 1.,2. Ugye, nem tévedek és ő egy megtévedt ösztörüs veronika. (A virág átmérője 8 mm.)