Haha, vadászat... gondolom azé' nem kellett olyan sokat keresgélni, mivel erős tuja-nagyhatalom vagyunk... :( Fhú, marhajó az a mirigydudoros makró!!! :)
Kezdem magamat a ciprusfélék szakértőjének elkönyvelni, hála Lila Pereszke nemrég itt, a tujákról és életfákról közölt komparatív elemzésének, illetve a ciprusfélék határózóbéli alacsony számának (6db) köszönhetően. ;-) Azért jól esne egy megerősítés a mai vadászat eredményére, mert a kertészeti alkímia sok mindenre képes.
Tél?! Ugyanmá' dehogyis... hát egy hunyor csak nem tévedhet ekkorát!!! Vagy lehet hogy mégis?! :( Hm, csak akkor meg az a baj, hogy a hüjje rovarok meg már/még alszanak, szal attól tartok neked kell visszamenni beporozni... :) Csak majd ne felejts el valami marhanagy szárnyakat is a hátadra rakni, mert különben nem fogja elhinni, hogy rovar vagy... :(
Ja, erre elfelejtettem írni az előbb: hogy ez vagy egy nagyon gonoszul beugratós kérdés, vagy tényleg egy simaeccerű Lobularia maritima a kertedből... :)))
Hát sztem a japán borbolya (B. thunbergii) fajtákon kívül csak a kanadai borbolya (B. x ottawensis) fajták jöhetnek még szóba, utóbbiból a B. x ottawensis 'Superba' a leggyakoribb fajta, de annak általában szélesebb, szinte kerek levelei vannak...
És mivel a B. x ottawensis az a B. thunbergii és a B. vulgaris (ill. fajtáik) hibridje (pl. a B. x ottawensis 'Superba'= B. thunbergii 'Atropurpurea' x B. vulgaris 'Atropurpurea'), így a B. vulgaris-nak köszönhetően általában nagyobb termetűek, mint a B. thunbergii fajták. Szal sztem csak az a kérdés, hogy leggyakoribb B. thunbergii 'Atropurpurea' fajta, vagy esetleg valamelyik másik bordó fajta, úh. ha nem mond valaki egy jobb tippet, akkor sztem a tavaszi fotóig felcimkézheted annak... :)))
Sziasztok! a megfejtések nyilván jók, viszont a varjútövis lehetne pl sziklai benge is, mivel a fotó a fertőrákosi kőfejtőben készült. Így, levelek nélkül ezt nem tudom, mennyire lehet megállapítani, a kép alaján. Ha valaki mégis tudja, akkor írja meg mindenképp!
Nem valami feltünő növények, hozzá kell szokni a szemnek, aztán már megy. Sok ismerősöm mondta már, hogy nem tudja, mit szoktam én nézni vezetés közben, hogy észreveszem az ilyen kis sz@rt az utszélen.
Jaj, ne mondj nekem ilyen csunyákat! Szval az a sztori, h. mikor a Farkas Sanyi-féle Mo. védett növényei c. könyvhöz gyüjtöttem az adatokat, találtam egy jó kis helyet. Később beszéltem róla Óvári haveromnak, Ő itt a bot. felügyelő, és nagy orchideás.Mondta, menjünk ki. Kb. 2 év múlva ide is ért, és találtunk pókbangót, meg láttam pár tő valami bimbósat, mondtam, hogy méhb., mert ugye az később virágzik. Kb. 1 hónap múlva telefonál a Miki, hogy járt arra, nézte, és poszméh. Szval ha ő v. aMolnár nem irta le (nem tom) akkor leiratlan a thely. Képem van róla, de dia, nem tom feltenni.
Poszméhbangó, komolyan? Az talán a legritkább hazai bangófajunk. Melyikről van szó, az alapfajról, vagy a holubyana-ról? Ha meg nincs még leírva arról a helyről, ahol megtaláltad, akkor miért nem írod le te? Mondjuk, Botanikai Közlemények, vagy éppen Kitaibelia, de ezer más lehetőség is van; az ilyen közléseket mindig örömmel fogadják.
Ja, és a házi meg a barkóca! Nagy százalékuk szőlőhegyeken van, az ősök ültették, pálinkának. Ha egy új tulaj megveszi a birtokot, kivágja a régi szőlőt, meg a fákat is kapásból. Hogy fogják neki megtiltani, ha ő a magántul.-ra hivatkozik?
Arra jutottunk, hogy elég zavaros . Eu.s jog szerint lehet, miénk szerint nem, de árulják, és sztem a kutya se foglalkozik vele. Elég jó rálátásom van a természetvédelemre, kölyökkorom óta foglalkozom vele. Kb. 600 a létszámuk, előirás lenne -védett ha-ra számolva- kb.4500, a többi következtetést vond le!
Ezmeg a kertrészlet, a dombot max. személyesen tudom prezentálni. Ahhoz viszont elkell jönni. Tudok olyat is, ahol van poszméhbangó, irodalomban sem szerepel még.
Esetleg Aechmea, mert tüskés a széle. Ha bent ült a virág, akkor bizti az első. Amit műtőttél, az ugyse virágzott volna többet, broméliáknál szte az összes elpusztul virágzás után. A sarjat viszont hagyhatod akár a helyén is, tovább fog nőni. A magot-ha az, mert nekem is kapásból a tintahal jutott eszembe- ültesd el, veszteni nem vesztesz.
Hmm... Hát rendben, mindenképp adok esélyt mind a kettőnek. Kicsit utánanéztem a broméliáknak, most már talán nőnek a túlélési esélyei:) Köszönök mindent!
Az S. degenii a természetben legfeljebb azért nem nevel szabályos koronát, mert nem szokott szoliter módon előfordulni, csak ritkán. Jellemző, hogy vagy facsoport szélén nő, vagy egy kőris-bükk-berkenye vegyes "bokorban".
Hát végül is simán elképzelhetőnek tartom a "bronzkori szelekciót"... :) És hát ha úgy nézzük, hogy a 'Bükkszépe' is valószínűleg talált/vagy szelektált fajta lehet, tehát nincs "különösebben agyonkutyulva", akkor valszeg magvetéssel is lehet belőle legalább nagyjából hasonló egyedeket nevelni... hiszen a "bronzkori szelekció" eredményei is fennmaradtak valahogy!!! :) De majd még megpróbálok utánanézni hogy hogy lett ez a fajta...
(A S. degenii 'Csákvár' azért lett fajta, mert állítólag szabályos koronát nevel, szabályosabbat mint a sima S. degenii... tehát ez kertészeti szempontból egy elfogadható, fajta-értékű tulajdonság.)
Hát amennyire én tudom a közelmúlt óta a tuti fajtaazonosság miatt a Sorbus fajtákat általában szemzéssel szaporítják, régen birs alanyra oltva (vagy rosszabb esetben az összeférhetetlen galagonya ill. körte alanyra oltva), újabban S. intermedia alanyra oltva. Szal ha tuti faj/fajtaazonos növényeket szeretnél, akkor ez a megoldás. (Csinálhatnál te is egy berkenyebemutató kertet!!!)
Az S. degenii-nek is van kertészeti neve, "Csákvár". Igaz, a magyar kertészetek kínálatában már nem szerepel. Mégis természetes kisfaj.
Bár, ahogy talán már írtam egyszer, minél többet járok régi, elhagyott legelők, kaszálók és gyümölcsösök környékén, egyre határozottabb a meggyőződésem, hogy az erdei gyümölcsöket régen sokkal többre becsülték, és szerintem szelektálták, oltották, szaporították, esetleg távoli vidékről importálták is. Ez lehet az egyik oka a nagyon változatos barkóca populációnak is. Galagonyából is van törpe méretű bogyó, de pl. a Mátrakeresztes melletti Óvárban - bronzkor óta lakott hely - megdöbbentő méretű galagony terem.
Az S. pseudolatifolia pl. hihetetlen bőven term, és a bogyói is elég nagyok. Télen sokáig fönnmarad a fán, az alját a nagyvadak rendszeresen látogatják a hullott gyümölcsért. Lehet, hogy mégis sok évszázaddal korábbi mesterséges szelekció eredménye?
Na ja, csak érdekel, hogy mi lehet. Apomiktikus kisfaj, és akkor magról jó eséllyel szaporítható, vagy simán hibrid, és akkor a magból tudjisten, mi kel ki, ha kikel. Egyébként nagyon szép, tényleg.
Ja, a berkenyéről jut eszembe: elfelejtettem írni, hogy a Sorbus rotundifolia 'Bükkszépe' az kertészeti fajta, itt be is van jegyezve magyar fajtaként: Bükkszépe (Na meg úgy is van írva -nagybetűvel, aposztróf közé- ahogy a fajtaneveket illik írni...) A keletkezéséről viszont nem tudok semmit... de valószínűleg olyan "talált fajta" lehet, mint pl. az Ailanthus altissima 'Bíborsárkány' is = Schmidt Gábor talált valahol egy bíboros termésű bálványfát és bejegyzett fajta lett belőle.
Engem is. :)) Látom, volt egy hosszú diszkussziótok az orchideás topikon a hazai orchideák tartásának, kereskedelmének kérdéséről, de nem fogtam eléggé föl a végső konklúziót. Engem berkenye ügyben érdekelne a dolog, t.i. hogy most (szigorúan kertészetben vett, mesterségesen szaporított lisztes, dégen, stb. berkenyét szabad-e ültetni? Mondjuk a kivadulás, flórahamisítás veszélye akkor is fönnáll, ha esetleg legális a dolog.
