Nem tudom, a második képet nézve szerintem elmenne ez Cerasus avium-nak. Annak sem jobban fűrészesek a levelei, sőt: az első két kép leveleinek durvább fűrészettsége összehasonlítva a harmadik képen láthatóval is ezt látszik alátámasztani.
De várjuk meg a többiek véleményét is, hátha van valami jó ötletük!
Köszönöm a választ! Igen, a rügyek engem is zavarnak... bár ezek év végi rügyek mert ősszel metszettem és elkezdett rügyezni, és beköszöntött a tél... ami a felső vékony ágon van az talán már idei. A levelei viszont nem tűnnek Cerasus aviumnak.. az erősebben fűrészes szélű nem?
Berakok három képet, az első kettő saját a harmadik Prunus Padus..
Szerintem nem Prunus padus lesz, annak a rügyei jobban a szárhoz simulnak. Nehéz ennyiből akármi biztosat is mondani, de engem inkább a Cerasus avium-ra emlékeztet. Nincsenek további/régebbi képeid róla?
Feltöltenék még egy képet a növényemről, ami még mindig anonim számomra!
Legutóbb a Cseresznyeféle tippet kaptam, utánajártam, fotóztam és újra itt vagyok!
Lehet e ez egy prunus padus? a levélzet nagyon hasonló, de ilyenkor lehetetlen új képet csinálni róla. Ez egy másik példány, de ugyan attól az anyától. Próbáltam egy közelit csinálni a rügyekről, úgyhallottam az is lehet segítség az azonosításhoz..
Pereszke, nem felejtettem el, megnéztem: az általam emlegetett jó kis gyomhatározó pontos címe Németh Imre: Gyomnövényismeret. Ez tényleg elég jól használható, sok helyen a megszokottakhoz képest újszerű kulcsokat használ.
Csak hogy gyomnövényes tárgyú könyvajánló rovatunk teljesebb legyen :-))))
Vettem egy nagy levegőt, lebuktam a mélybe, és előhalásztam azokat a képeket :-) Pontosan mi is a kérdés velük kapcsolatban? Hogy a subsp. aestivalis-ról van-e szó? Szerintem kétséget kizáróan igen. A fő különbség a két alfaj között a virágzási idő és a termet. Ha a Vértesben találtad július eleje-közepén, akkor az már szinte biztossá teszi a dolgot. Én személy szerint a subsp. ustulata-val legkésőbbi időpontban június huszadika táján találkoztam pár éve, de akkor is már csak egy példányával, és azon is nagyon látszott, hogy virágzásának a végnapjait járja.
A határozó még említi a tőálló levélrózsa meglétét, illetve hiányát, mint bélyeget; ez azonban tényleg már csak megerősítésül szolgálhat, ha nem vagy biztos a dologban. De a virágzási idő szinte mindig perdöntő.
Sok beszédnek sok az alja: a képeidet elnézve szerintem biztos az a subsp. aestivalis. Grat hozzá, ritkább vendég, mint a testvérkéje.
Micsoda memória.. A kínálat óriási, lehet még válogatni: gyökerező tokafék, ias-fias sóska, macska-csipkepity, sudárszarvu fuláncs, hogy csak néhány kedvencet említsek. :)
....."Mindhárom tölgyfafajnak (Q. cerris, Q. robur, Q. petraea) a kérge szolgáltatott drogot, de használták a friss és pörkölt makkot is, sebek, gyomor-és bélfertőzések gyógyítására.".....
Rápóty-Romváry féle Gyógyító növényekben:
.... " Régebben a fák makktermését is gyűjtötték, amelyet megpörkölve "makk-kávéként" fogyasztottak. A makk-kávénak erősítő hatása van, azért angolkóros gyermekekkel itatták. Naponkénti fogyasztásával az öregkor krónikus bélhurut-bántalmai lényegesen csökkenthetők."....
......" A nyers tölgyfamakk kvercitet, 7% csersavat, 7% cukrot, 37% keményítőt, 6% fehérjét, 5-15% zsíros olajat tartalmaz. A pörkölésnél elveszti csersavtartalmát, keményítője dextrinné alakul."....
Úgy látszik, nem vagyok elég ínyenc, nekem a házi berkenye jobban ízlett, mint a barkóca. Szép kövér falat, nem koptatja úgy a nyelvet, mint az apró termések.
Én ettem nyersen bükkmakkot, ízlett. Szerintem annyit senkinek nincs türelme megpucolni belőle, hogy megártson. Legföljebb ha többen pucolják, és egy eszi. Komolyan fontolóra vettem a bükktorta kipróbálását is, de az említett okból nem valósult meg. Ehető tortadísznek viszont tényleg nagyon jó lenne. Pirítva még nem kóstoltam, de kipróbálom, ahogy hozzájutok!
Pedig a Brekenye teljesen jó... mondjuk a BrakócaBrekenye sem lenne rossz! :) (Sajnos a Bibircses Torzon-t asszem Jaurinum már lefoglalta magának, ha esetleg ezt a nickjét kitiltanák... :)))
Hát, attól tartok, hogy a "fehér gólyaorr" nem a Te etnobotanikai tájékozatlanságodon múlik, hanem talán inkább az illető botanikai tájékozatlanságán... :))) De a többi az tényleg létező (vagy legalábbis egykor létezett) növénynév! Na, majd még nyomozgatok, hátha kiderül a többi is...
Hát, hát, a házi berkenye nekem még kimaradt, de látom, már az is védett. Azért annyit mondok, hogy nem a barkóca a legfinomabb berkenye, bár mindegyik máshogyan finom. :)))
Hát én azt hallottam róla, meg itt is azt írják, hogy régen lisztet őröltek belőle: Ínségeledelek De gondolom nem lehetett valami hűdefinom, ha így leszokott róla az emberek többsége! :( De sztem kóstold meg... :)
A bükkmakk nyersen is fogyasztható, egy ismerősöm legalábbis rendszeresen szokott enni belőle. Engem nem vitt még rá a lélek, hogy kövessem a példáját, pedig amúgy szívesen szoktam kajálgatni mindenféléket erdőn-mezőn. A barkócafa termését például különösen kedvelem :-)) Szerintem sokkal különb az íze, mint a házi berkenyéé.
Az ógörög történetekben vágyakozva gondolnak vissza az aranykorra, amikor az emberek a disznókkal együtt makkoltak az erdőn... A tölgymakk állítólag túl keserű. A bükkmakk viszont pirítva nagyon finom, egyedül a szaponintartalma miatt nem tanácsos belőle sokat enni.
Azér' modjuk pl. az Orchis ustulata var. aestivus kicsit perverz nick lenne. :))) (vagy subsp.?) Mondjuk ezzel a Sorbus palustrissal megleptél. Ez olyan lehet, mint sziklakertben a virágkáka.
Itt mindenki olyan profi. Esetleg nem tudja valaki a tölgyfa termésének a makknak az összetevőit? Feltétlenül szükség van a disznóra? Nem ehetné meg az ember valamilyen örlemény formájában egyenesen a makkot?
Ja, meg még a múltkor valahol azt mesélte egy idős, kissé már szenilis bácsi, hogy kislánykorában a lóutak mentén tele volt az árok "fehér gólyaorral", na ammelyik?!Sajnos ő nem tudta pontosan, mert nem egészen beszámítható néha... meg én sem tudom... :(
Apropó, ha már így előkerültél... nemtod véletlenül mik lehetnek a múltkor (14880 h.sz.) hozott ormánsági növényeim? Némelyiknek ott volt a neve, némelyiket kiderítettem, de még mindig vannak kérdésesek... :(
-mérögszopó- Chenopodium hybridum -gyümölcsalja-fí- Malva neglecta -cípör- ??? Ennyit lehet tudni róla: "Levele széles, kerek, fölül fényes, alul szőrös. Virága sárga. Árokparton nő. Gyulladt daganatokat is borogattak vele." -egörfalevél- Alnus glutinosa -disznótüskefa- ??? "Erdei cserje. Héja középső, sárga rétegét ugyanígy ugyanerre a célra." -használták, egyébként ez az utalás a "vadmöggy"-re vonatkozik: aminek a "Héja felső rétege barna, alsó rétege sárga. Ezt a sárga réteget lefejtették, szárították, porrá törték, pálinkába rakták és sárgaság ellen itták." -pere- Matricaria chamomilla -pattogzó-fí- ???"Fehér, kicsi virágcsészéje hólyagszerű, fehéres-sárgás képződmény tetején. Gyerekek fölfújják s pattogtatnak vele. Főzik s levét pattogás (egymás mellett fölpattogzó lábseb) ellen használják." -támosó vagy békarokka- Equisetum -csikótápú-fí- Caltha palustris -vörösfí- ???"Méteresre is megnő. Ősszel búcerja (cimöre) nő. Vérfolyásosat fürdettek főzetében" -kapinyalevél- Lagenaria vulgaris -nagy tökfí- Bryonia -szélösmenta- ??? A könyv szerint valami kerti virág, de hogy milyen... -kígyónyevű-fí- Muscari comosum
-érnyútogató-fí-Lysimachia nummularia (Na erről egyébként kapásból azt hittem, hogy biztos valami szörnyűséges gyógynövény, ami kinyújtja a szerencsétlen beteg ereit, vagy ilyesmi, azt erre kiderült hogy csak a saját "ereit" nyújtogató ártalmatlan kúszónövény... :)))
Hjaj, miket szecc Te össze... :( Mindenesetre annak örülök, hogy zavarástűrő, mert az előbb csúnyán elzavartam szegényt... :( De hátha akkor nem is hallotta meg! :) Na, de ha tényleg nem te csomóztad össze, akkor a színe alapján esetleg talán V. sepium-ra tudnék még gondolni, de ha asse, akkor legközelebb csak sáskákat hozhatsz!!! :)
Ennek szívből örülök, hogy népszerűsíted ezt a tényleg nagyszerű könyvet. :)
--
Jövő hónapban kerül nyomdába az aggteleki határozó, és még a tavasz folyamán biztosan megjelenik.
Aki esetleg nem bírná ki addig, ajánlható az új osztrák flóramű, ami még az eddigi európai éllovas cseh határozót is übereli. A bécsi egyetemi könyvesboltban beszerezhető, meg neten is, drágábban. Kb. 40 euró az ára. Nekem sajnos nincs meg, csak egy korábbi, 94-es kiadás.
Fischer, M. A. – Adler, W. – Oswald, K. (2008): Exkursionsflora für Österreich, Liechtenstein und Südtirol. 3., verbesserte und erweiterte Auflage. – Land Oberösterreich, OÖ Landesmuseen, Linz, 1392 pp.
Pereszke bükkönyei közül viszont csak az egyik: a borsóka. Gratulálok. A másik, ha a virágszínt nézzük, akkor esetleg lehetne vitéz, de a virágzat kocsányának hossza, a virágzat helyzete, a levélkék száma és alakja ezt a tippet kizárja. A növőfélben lévő(nek tűnő) hajtáscsúcs is jellegzetes. Inkább nedvesebb réteken, erdőszéleken nő, mint erdőkben, és zavarástűrőbb növény.
Ha tényleg az az, amelyikre gondolok, akkor valóban nem, mert ahogy te is írtad, elég jelentős részben a bemutatott gyomnövények elleni védekezésről szól.
...no persze az ellenük való védekezés már engem sem tudott lekötni anno a tanulmányaim során :-)) Inkább szaporítottam volna egyik-másikat, mondjuk a lenfojtó arankát meg a lenvadócot :-)
...egyébként meg hadd vegyem védelmembe a korábban ajánlott Pinke-Pál könyvet: ez nem csak egy egyszerű "gyomnövényeskönyv", és főleg nem az agrotechnikára van kihegyezve, mint ahogy azt esetleg a témájából kifolyólag sejteni lehetne. Sokkal érdekesebb dolgokat tartalmaz, az archeobotanikától kezdve egészen a gyomnövények speciális természetvédelmi kérdéseiig nagyon sok mindent.
Na, most már biztosan nem mosom le magamról, hogy százalékot kapok az eladott példányszám után :-))))
