Minden amit az újra előtérbe kerülő megújuló energiaforrások eltüzelésére alkalmas készülékekről tudni érdemes, hogyan kell kiválasztani, hol lehet kapni, hogy lehet csinálni
"Egy ilyen hatalmas kazánná nagyon nehéz házilag megoldani az ideális szellőztetési lehetőséget, és a jó, folyamatos égést. "
Hát nem tudom, lehet. Magyarul fogalmam sincs, hogy mi lenne ill. milyen problémák lennének.
"Egy ekkora kazánhoz pedig kéne egy többezer literes puffertartály,"
Ez a kazán körül lenne szerintem. Egy duplafalú kazán lenne szerinttem célszerű. A fal hőtároló képessége úgy lenne méretezve, hogy az eltüzelt anyag energiája hasonló legyen a hőtároló közeg energia tároló képességéhez. Égéshő és fajhő számításból kijön milyen vastag tároló fal kéne. A víznek nagy a fajhője, de csak 100fokig melegíthető. Más anyagoknak, kő, kavics, föld kevesebb de magasabb hőmérsékletig melegíthetőek. Ezek a felvett energia nagyobb részét képesek leadni. Mondjuk pár száz fokra melegíthetők. Ha lehülnek 30-40 fokig kinyerhető belőlük a hő. A víznél ez sokkal kevesebb, de annak más előnyei vannak. pl. vékonyabb szigetelés, de elfolyhat. Minden számolgatás és mérlegelés kérdése egy esetleges döntésnél. Az a jó megoldás szerintem az, ami egyszerű, mint a villáskulcs.
A fűtés a házban úgy lenne szabályozva, hogy a keringető szivattyú megy vagy sem.
Egy ilyen hatalmas kazánná nagyon nehéz házilag megoldani az ideális szellőztetési lehetőséget, és a jó, folyamatos égést. Egy szalmabála könnyen befullad a saját füstjétől, ha pedig túlszellőztetett, akkor pedig elég sok veszteséggel hamar elég. Tehát ez is egy probléma, hogy ennyi féle nagymérető tüzelőanyaghoz nehéz kazánt tervezni. Egy ekkora kazánhoz pedig kéne egy többezer literes puffertartály, amivel a termelt hőmennyiséget hasznosan tudod tárolni, és a fűtési igény szerint adagolni.
Itt egy fűtési paradigma váltás történik, hogy prózaian fogalmazzak.
Nagyon sok embernek van otthon vegyes tüzelésű kazánja, lemez öntötvas a cirkó vagy gázkazán mellet. Nekem is. Ezt arra találták ki, hogy szenet, fát tüzeljünk benne. Mivel ezeknek igen nagy a tárolt fajlagos energia sűrűségük elég egy ekkora égéstér, mint ami ezekben a kazánokban van. Plusz egy viszonylag kisebb pince vagy mellék helyiség ahol a tüzelőanyag van.
Na már most ennek az aranykorszaknak vége kezd lenni. Ezek egyre inkább elérhetetlenek sok ember számára az kitermelés drágasága és egyebek miatt.
De viszont van rengeteg egyéb sokkal kisebb fajlagos energia sűrűségű anyag. Továbbá egyéb okok miatt ezekben a kazánokban nem használható. Nagy térfogat kisebb energia tartalom. Szalma, apró fa, forgács, fűrészpor, fa, parír hulladék, falevél. És az isten tudja mi. Ezek felhasználására született sok érdekes megoldás, ezek a a különféle brikettek, pelletek.
De ha felhasználjuk és hagyjuk ezeket az anyagokat olyan formában amiben vannak akkor így nem tüzelhetők el. Erre jók ezek a nagy méretü kazánok.
Én odáig mennék, hogy kazán helyett lehetne építeni nagy méretű, kisebb szoba kamra méretű fütőkamrákat. Ahogy van hűtőkamra úgy lehet fűtőkamra is. Ezek szerintem célszerűen akkorák kellenk, hogy legyenek, hogy kényelmesen bele kell, hogy férjen szinte bármely kis fajlagos energia sűrűségű tüzelőanyag.
Előttem pl. az lebeg, hogy aratásután viszik a nagy méretű kerek szalma bálákat. Akkorára kéne építeni ezeket a fűtő helyiségeket, hogy simán be lehessen gurítani egyet belőle. Bezárni az ajtaját és hagy szóljon. Ez felmelegítene a körülötte levő vizet vagy egyéb hőtároló anyagot pl. kő, kavics, föld. Innen csőkígyóval vinnénk be aházba a hőt. Ez sac kb. mondjuk egy hétig elég lenne. Akkor szólnék a fiamnak na megyünk füteni :-). Kisepernénk a fűtőhelyiséget és begurítanánk egy másikat. Egy hétig oda se. Egy szezonban 20-30 bála elég lenne, mondjuk.
Egy ilyet nem érdemes beépíteni a házba, mert a nagy mennyiségű anyag leszállítása és elraktározása túl macerás, nem úgy mint a széné volt idáig.
Van egy ismerősöm és trepnikkel tüzel. Nekilát szétszedi, fűrészeli... sok munka.
Esetleg egy kis kerti házi "pincének " lenne kialakítva felülről szigetelve földel és szigetelő anyaggal és végig fagyhatáron alul lenne bevezetve a csőpár a házba.
Hát igen ez miatt kérdéses a dolog, de esetleg úgy megoldható a vezeték lefagyásának megakadályozása, hogy két plusz hőcserélőt tenne be az emböc és a csőben fagyállós vizet keringetne. A tartályban a nagy tömegű víz elvileg soká nem fagyhat le, de persze ha sokáig ott marad fűtetlenül az is lefagy. De mindent egybevetve belátom kissé emiatt macerásabb lenne a dolog.
Nagyon jónak találom az ötletet, mármint ezt az igazi vegyes tüzelésű kazánt.
De mit szóltok ahhoz, hogy az ember mondjuk csinál egy nagy mondjuk 1-2 méteres élhosszúságú lemez kazánt a kertbe. Amit duplafalúnak épít meg, azaz körbe veszi az egészet egy víztartállyal. Jó vastag falú víztartály, pont annyi amennyi az elegendő két-három napos hőtároláshozl. Ezt leszigetelve. Ebbe aztán szerintem mindent el lehetne szerintem tüzelni, kezdve a kisebb nagyobb báláktól faforgácstól és egyéb hulladékoktól. Innen a házba egy szigetelt csőpáron vinné be a meleget keringetve az embör.
A gyári fűtésvezérlők (Siemens(Landis), T.A.C., Honeywell) 24 óránként 1 percre nyáron is bekapcsolják a szivatyúkat nehogy összerohadjanak(Az órás TAC minden nap déli 12-kor 1 pörcre bekapcsol) amikor az elsőt installáltuk (pont délben, nyáron) volt 1 kis meglepi(gyári hibás 3-járatú szelepet cserélték, mellette harangszóra a sziv. leköpte a szerelőket :-DD ugyanis elfelejtették kikapcsoltatni velünk(villanyosokkal) a gépet).
Nyitott rendszer: A teljes rendszerben a légköri nyomással egyenlő a nyomás(+hidrosztatikai nyomás)
Zárt rendszer: Valamilyen nyomástartó edénnyel megnövelik a rendszer nyomását a víz forráspontjának növelése érdekében (vizes rendszernél max. 1-2 bar).
A szobai klímákat nem tom, de az autóét pl. érdemes télen is párszor megjáratni, mert a tömítések másképp állítólag elöregednek, és a gáz (folyadék) keni az alkatrészeket.
Meg nincs is nagyobb öröm mint egy távfűtéses lakásban télen beállítani a klímát 18 fokra, így legalább nem kell az ablakokat kinyitni :-)
A kazán és a mellette lévő puffer nyitott tágulási tartállyal rendelkezik. A fűtés többi része zárt. A kazánban, a pufferben és a HMV tartályokban összesen 4 db rugó kinézetű dolog van, azok a hőcserélő spirálok. a kép utáni következő írásban le van írva részletesen minden, pl. az A x B B azt jelenti hogy a szelep1 A állásban, a szelep2 mindegy milyen állásban, a szelep 3 és 4 B állásban van. Ezek motoros váltószelepek. A napkollektor elkerülő ág szintén le van írva, az azért van, hogy a napkollektor pufferéről közvetlenül lehet a fűtésbe nyomni meleget, leginkább a padlóba, és csak akkor van értelme ha nem fűtesz egyébként, tehát pl most, amikor hideg a lakás de már süt a nap, fellangyosítod a padlót hogy jobb legyen a hőérzeted.
A terv nem végleges, de már közelít. Az egész lényege annyi, hogy minél kevesebb szivattyúval, szeleppel és lehetőleg házilag kivitelezhető dolgokkal mindenféle extrát meg lehessen valósítani, egy megfelelő, saját gyártmányú mikrokontrolleres vezérléssel le lehessen vezérelni.
Lesznek rajta még érzékelők, ilyesmik, ha nagyon extra dolgot akarok akkor még azt is meg tudom becsültetni a géppel, hogy mennyi fa kell ahhoz, hogy felmelegítse a puffert adott hőmérsékletről maxra.
Elég bonyolult elsőre, de megfelelő érdeklődéssel és türelemmel negyed óra alatt megérthető, több szakival is átnéztük már, és miután megértették, egész ötletesnek találták. Ezért kérem a ti véleményeteket is, hogy minél okosabbat kitalálhassunk.
Igaz kicsit más vonatkozásban, de volt alkalmam megnézni egy totál redundáns számítóközpontot Hamburgban. Na ott volt olyan, hogy a rackeket vízhűtéssel látták el, és a számítógépek akár besegítenek az irodaház fűtésbe :)))
Mivel enyhén kritikus a dolog, minden szivattyú meg volt kettőzve, és hetente felváltva járatják őket, nehogy bedögöljenek, vagy bevízkövesedjenek. Visszatérve a témához, vajon érdemes néha megjáratni egy ilyen klíma illetve fűtés szivattyút a szezonon kívül is, nehogy bedögöljön ? gondolom ez egy mikrokontrollernek nem téma, hogy x naponta y percre bekapcsolja őket...
Nekem lemezből lesz egy 1x2x2 m-es kockám, amit kívülről megmerevítek zártszelvénnyel. Több fa nem kell hozzá, mert csak a tartály és a csövek hőszigeteléséből adódó veszteségekkel több a veszteséged, de bőven kevesebb mint a szoba 28 fokra való felfűtéséből adódó.
Tulajdonképpen van is egy felesleges, majd 200literes hordónk:) Ezt szigeteleni kell kivülről gondolom. Van kőgyapot is elfekvőben hozzá:)
A fűtésszerelők megértenék amit szeretnék? Csak mert nem ma tanulták a szakmát és lehet az újdonságokkal nincsenek tisztában.
Végeredményben az elmélete az, hogy így egy nagyobb kazánunk van, ami több melegvízet tud szolgáltatni.
De nem növeli meg nagyon a felfűtés költségét? Tehát adott esetben esetleg a kazán nem bírná ugy felmelegíteni a vízet, mint a puffer nélkül? Illetve így több fa is kellene hozzá?
Olvass utána a neten, sok infót talátam régebben róla, az újabb gázkazánoknál is alkalmazgatják hogy a kazán ne modulálja a lángot, hanem időnként ki-be kapcsol optimális teljesítményen, így jobb a hatásfoka.
Csinálni egyszerű, főleg nyitott rendszernél, mert nincs nagy nyomás. Én hordóból csináltam az elsőt, teleraktam vízzel, és raktam bele egy spirált, amit bekötöttem a kazánnal párhuzamosan, meg persze kívülről lehőszigeteltem. Rém primitív lett, de jelentősen megnőtt a rendszerem hőtehetetlensége, és sokkal tovább meleg lett, plusz ha befűtöttem akkor az nyelte el a fölös meleget. Olyasmi mint a cserépkályha, lassan melegíted fel, de ha meleg, akkor sokáig tartja.
Nézd meg, felraktam előrébb egy képet, plusz leírást, abban jól látszik a szerepe, persze ez jóval bonyolultabb mint ami neked kell, de meglátod mi mindenre jó.
Az elsőt egyébként németországban egy tanyán láttam 15 éve, ott olyan 3000 liter volt, és egy-két naponta gyújtottak be csak.
A legionelláról mit tudtok, mennyire kell tőle tartani?
Azt tudom hogy pangó, langyos vízben szeret, és melegítéssel kipurcan. Ezért a gázkazánok a hmv tartályaikat időnként felfűtik, és így megoldják.
A naplopón néztem a tartályokat, az alján napkollektoros, a tetején kazános hőcserélő, és semmi utalást nem találtam a kész rendszereiknél hogy az alját időnként felfűtik-e. Pedig elvileg kellene, főleg télen amikor nem sokat dolgozik a napocska, nemde?
A szerelők már megcsinálták(én nem értek hozzá) csak mondták, hogy a kazán képes zárt rendszerben is működni.
Puffertartály: na erről itt hallok először és csupa jót:)
gyakorlatilag arról van szó, hogy van egy x nagyságú vízzel teli tartály amit közvetlenül fűt a kazán, majd onnan az egész házat?
Így több fára is van szükségem, ha ezt a plussz mennyiségű vízet akarom felfűteni, viszont utána ebből a tartályból "táplálkozik" a ház és így egyenletesebb hőmérséklet érhető el, tehát így melegebb is, mivel nem hűl le a ház
De ha jól veszem ki, akkor nem is kell hozzá több fa, sőt kevesebb.
További kérdésem, ha ez tényleg ennyire jó, mennyibe kerülne egy ilyet csináltatnom?
Arra csont nélkül rákötheted, párhuzamosan a gázkazánnal, a szivattyúra meg rakhatsz egy hőkapcsolót hogyha a kazán nagyon felmelegszik, inkább kapcsoljon be. Ha tartósan nem használod az egyik kazánt, akkor érdemes elzárni a nem használt egyik vízcsapját, mert sok meleg kimegy a kéményén keresztül a huzat miatt. Főleg a fatüzelésűén.
Még1 dolog:
Érdemes a puffertartálynak csonkokat hagyni a rendszeren, lehet hogy pár hónap után meggondolod magad és mégis raksz rá, jó dolog. Nekem sajna utólag kellett vergődni vele, az már nem annyira izgi.
Ez nagy dilemma, a fű nekem is szimpibb. A puffer szerintem mindenképpen kell, hogy elkerüld a pazarlást és a fagyoskodást. Idegesítő tud lenni, hogy hazaérsz a hideg lakásba, begyújtasz, két óra múlva 28 fok lett, mert jól begyújtottál (hatalmas pazarlás!), és utána reggelre hideg van megint. Ha puffert fűtesz, akkor a kazán mindig optimális hatásfokkal dolgozik, és annyira van csak meleg, amennyire beállítod a termosztátot és kapcsolja a szivattyút, ellenben egész nap változatlan a hőmérséklet.
Én már jó régen raktam egy 200l-es puffert a meglévő kazánom mellé, és így reggel 6-7-ig állandó volt a hőmérséklet ha este begyújtottam. Ki lehet számolni a függvénytáblából, hogy mennyi víz kellhet:
Megbecsülöd a napi átlag/max MJ szükségletet (a gázszámláról lestem le), és a víz fajhőjével ki lehet számolni, hogy hány liter 90 fokos víz ad le annyi MJ-t amennyi kell, ha lehűtöd 50-60 fokig, padlófűtésnél, falfűtésnél akár 40 fokig!!! Én még jól felszoroztam, és így jutottam a 4000 literre, ha jól emlékszem 30-40 kg fával lehet felfűteni, 1-2 naponta egyszer megrakom, meggyújtom és örülök.
Minden számolható, a négyjegyű fügvénytábla a dolog kulcsa, kölcsön kell venni a gyerektől egy-két napra :-)
(vagy kiadni neki házi feladatként, lehet hogy gyorsabban végez)
