Minden amit az újra előtérbe kerülő megújuló energiaforrások eltüzelésére alkalmas készülékekről tudni érdemes, hogyan kell kiválasztani, hol lehet kapni, hogy lehet csinálni
Na de miért csak egy napra elég az a 8m3, mondjuk 90fokos víz? Az én esetemben is 120-130nm-es házról van szó. A kazán 35kw, jó szénnel pedig 39-nek felel meg, azt írja a papírja.
Ha az ember nagy térfogatú és viszonylag kevesebb energia sűrűségű anyagot akar elégetni, akkor ahhoz nagy kazán térfogat kell. Ugyanis nem akarom állandóan pakolgatni. Max egyszer akarok begyujtani, de inkább kevesebbszer. Ha nagy a kazán térfogat akkor, ha azt akarjuk, hogy normálisan égjen, ne füstölögjön, ne menjen ki a füstgázzal az energia, akkor annak huzat is kell. Egy ilyen kazánt nem lehet ill. nem érdemes lefolytogatni, mert az rontja a hatásfokot, kimegy a kéményen a lényeg, az el nem égett fagáz, nem szabad hogy füstöljön. Na már most, ha mondjuk négy bála ég normálisan, annak van teljesítménye is. Elvileg le is kell, hogy égjen pár óra alatt. De mivel egy pufferba megy az energia nem baj ha 100-200kw-os a kazán, majd a pufferből a szekunder fűtési kör kiadagolja a szükséges hőteljesítményt(10-30kW) a háznak a normális folyamatos fűtéshez..
8m3 és csak egy napra elég hidegben? Mekkora ház fűtéséről van szó? Az a 100-200kw teljesítményű kazán extrém "nagy":) 20-40kw közöttieket lehet kapni.
"Helem: az a 8m3 hány napra elegendő számodra és hány kw-os kazánod van?"
Nincs meg még teljesen a kazánom, most építem. A durvája már megvan.
Én úgy számoltam, hogy nagyon hideg időben 1 napra. Ha nincs nagyon hideg akár 2-3-ra. De ez csak a durva számítás. Majd a vallatásnál kiderül. Valahosz öszhangba szeretném hozni a vízmennyiséget az eltüzelendő anyag energiatartalmával.
Hány kw? Ez jó kérdés, de sacc 100-200 közöttire tippelek így hidegen :-) begyújtatlanul. A rostély 0.5*1 méteres, négy szalmabála fér be egyszerre ill. annak megfelő fakéreg, forgács, kukorica csutka. A térfogata kb. 1m3
A kazán élettartamát jelentősen befolyásolja, hogy mivel is fűtenek benne. Ha egy igen "kemény" szénről van szó, folyamatos tűzelés mellett nem bírja 20-30 évig, jó ha a feléig. Inkább fával szép eredmény ez az időtartam, mert így sem szokták eddig bírni. Akkor abszolut jól képzeltem el a keringető szivattyús témát, így biztosan képben vagyok:) Még jó, hogy van szivattyú, azt sem kell venni. Ilyen 2x1m-es lemezt tetőfedésre(na nem a házra:)) használtunk, bár nem tudom, hogy arról van-e szó, de annak tényleg 1-2ezer ft-ba került darabja. A kazán hőmérője mutatja majd tartály hőmérsékletét? Vagy kell külön hőmérő a tartályra?(gondolom nem) Helem: az a 8m3 hány napra elegendő számodra és hány kw-os kazánod van?
Nekem a kazán a kerben lesz, attól húsz méterre bent a házban a puffer a pincében. Muszály keringetnem a hossz miatt. Teljesen leürülős rendszert csinálok a fagy miatt.
Te kisebb tartályt akarsz, ahhoz szerintem is egyszerűbb a lemez. Én 8m3-es tartályt csinálok. Egyébként ha jól rémlik a 2-es lemezből egy két négyzetméteres lemez áfa nélkül 8-10eFt. Nekem ebből sok kéne. A lényeg mindenkinél, hogy olcsó legyen és biztonságos, nem utolsó sorban tartós.
20-30 évet ki szoktak bírni gond nélkül. Érdemes szezon után szépen kitakarítani mert a sarkokban megülő hamu szívja meg magát párával és ott rohadozik szépen. Főleg a keveset használt kazánoknál jelentkezik, mert a fűtési idényben nem igazán hűl ki a minden nap használt kazán.
De mondom, sokat elmennek. Én csak a biztonság kedvéért fogom és csak a tűzteret rozsdamentesből csinálni, plusz amiatt mert abból vékonyabb is elég és így jobb a hőátadása.
A gáz az külön téma, annak tele van savakkal az égésterméke, azért eszi meg.
fater 25 éves sajátkezűleg készített vegyestüzelésű (szén,fa, minden meg midnen, ami él és mozog :)) kazánjának belseje még nem rohadt át, pedig 20 éve havonta 3-4 alkalommal megy csak, ezen kívül csak korom borítja, meg a gázkazán csöppet sem barátságos párája csapódik le benne. Majd megkérdem miből csinálta, még az is lehet, hogy anno is valami hulladékból készült. De tutira nem rozsdamentes anyagból. Az biztos, hogy a gázkazán a közös bélelt téglakéményt kb 15 év alatt megette, most rm. kémény van neki, az bírja.
1 db kell mindenképpen. A kazán vastag csővel csatlakozik a pufferhez, az gravitációsan áramlik. A szivattyú a hőcserélő spirálban (amit belelógatsz a tartályba) keringeti a vizet a fűtésrendszer felé, ezt kapcsolja a termosztát.
A lemez olcsó, célszerű úgy alakítani hogy ne kelljen sokat darabolni, 2x1m-es táblákban árulják pár eFt-ért
Ha végülis jó a nem rozsdamentes lemez is, akkor mennyibe jön ki egy 2m3-es tartály alapanyag szükséglete? Ugy néz ki, talán lenne kivel megcsináltatni. Keringető szivattyú mindenképp kell hozzá ugye? Mert a termosztát ezt fogja kapcsolgatni? Ha jól emlékszem Erbe írta, hogy meg tudja spórolni a szivattyú árát, de én azt hittem, hogy az az egyik "lelke" a dolognak:) Vagy pedig 2db-ról van szó. Jelenleg gravitációsan működik a rendszer, de a gázkazánhoz( ami nincs használatban) tartozik egy szivattyú, amit majd fel lehet használni. JTD24: tudsz egy fotót mutatni a sajátodról és hogy mennyibe került?
Akkor jó, még ennek nem számoltam utána. A rozsdamentes biztos hogy kell? Annak szerintem csak akkor van értelme ha a kazán meg minden abból van. Egy 3-as lemez pedig örök élet ha csak gravitációsan kering a víz, tele van a tartály és keskeny, magas tágulási tartályt csinálsz hozzá. Esetleg egy kis olajfilm a tágulási tetejére és akkor már full extra.
A régi lemezkazánokat 3-as lemezből csinálták és az sem belülről rohad ki 30év után, hanem a tűztér felől a lecsapódó pára miatt. Szerintem felesleges a rozsdamentes, de ízlés dolga. A kazán tűzterét én is abból csinálom a pára miatt, de a többi sima lemez lesz.
Nagyon jó a tófólia, ha a rendszer alá lehet elhelyezni a tárolót (tudom, én javasoltam). Bár már többször átgondoltam a sajátomat, most újra, de meg kell maradnom a lemez változatnál. A kazán mellé, azzal egy szintbe kerül a tároló (picit följebb). Így ki tudom használni a gravitációt, csak a napkollektor körébe kell keringetőszivattyút tennem. Egyébként a kazánból betároláshoz is keringetnem kellene, amit szeretnék elkerülni. A szivattyú árából inkább rozsdamentes lemezt veszek.
kiggyo A víz súlya nem tudja összenyomni a lépésálló habot, az jóval erősebb annál. Számoltuk, típustól függően 15-20 m vízoszlopot bír.
Ez is megoldás, de nekem egyszerűbbnek tűnik 2-3mm-es lemezből megvarrni a belsejét, és kívülről szigetelni. Nem kell fólia, és a szigetelést sem nyomja össze a víz.
Én 20*40-es zártszelvényből hegesztek ketrecet, a vasakat kantra állítva. Belülre sima vékony horganyzott lemezt teszek. Még beljebb a kőzetgyapot, lépésálló ezután már csak a teáltalad javasolt tófóliát teszem. Azon még gondolkodom, hogy a szigetelő anyagon belül egyáltalán tegyek még lemezt. Nem nagyon akarok. Lemezeket egyáltalán nem akarok hegeszteni. Ma is ezt csinálom, csak még a kazánnál tartok.
Ha az egyszerűbb számítási módszert választjuk, MJ helyett kcal (~1 liter víz * 1 fok): 24 KW-os kazán 1 óra alatt 516 l vizet tud a kíván hőlépcsőben 50 fokról 90-re melegíteni. Ebből már könnyebb számolgatni, mennyit kell pakolni a kazánt adott tartályméretnél ill. az hány órát - napot képes kiváltani. Rozsdamentes lemez / fekete lemez: Normál vaslemeznél a vastagságot a várt élettartam (átrozsdásodási idő) és a kívánt szilárdság határozza meg. Aki tartott már a kezében azonos vastagságú vas ill. rozsdamentes lemezt, esetleg még hajtogatta is, tudja, mennyivel szívósabb ez utóbbi. De táblázatokban is össze lehet hasonlítani. Nagyjából fele vastagságú rozsdamentes anyagból lehet dolgozni azonos követelmények teljesítéséhez, mint vasból. Ekkor még mindig közel duplája lesz az ára. Hosszú távon még így is megéri, sok mindent meg lehet takarítani, amit vasnál nem nagyon. Pl. külső festés, rendszeres karbantartás. A vasat ezzel szemben egyszerűbb házilag helyben összehegeszteni. Kezdő hegesztők figyelem! Nem egyszerű sok méter varratot pórus, szivárgásmentesen meghegeszteni. Többen tanácsolják, de a gyártók is, hogy a rozsdamentesnél se hagyjuk ki a korróziógátló magnézium anódot és időnként cseréljük.
Eztetet nem teljesen értem. A tartály és a kazán nyitott rendszer lehet. A tartályba vagy belelógatsz egy hőcserélő spirált vagy raksz külső hőcserélőt és meg is van oldva a korrózió kérdése, kapsz egy szabályozható zárt fűtési rendszert. Amúgy is le kell választani ha nem o2stop-os a cső.
Továbbá érdemes nyitottra csinálni a kazánt és a puffert, és zártra hőcserélővel a fűtést, így nincs nagy nyomás a pufferben (vékonyabb lemezből kell), és ha véletlen felforralod a vizet akkor a nyitottban felforr, de a fűtés zárt körében nem.
A kocka tartályt ha kimerevíted zártszelvénnyel, akkor semmi baja sem lesz, hirtelen hőfokváltozások nem nagyon vannak.. A hőszigetelést érdemes tényleg minél nagyobbra csinálni, könnyen kiszámolható a hőszigetelő anyag "k" értékéből hogy mekkora a veszteséged ha mondjuk 90 fokos a víz. A felület nem nagy, pl. egy 2*2*1m-es, 4m3-es tartálynak 16m2 a felülete, ha a pincében 10 fok van akkor ez max. 80C hőkülönbség. Minden számítható könnyedén.
1. Az a gond a nyitott rendszerrel, hogy saválló anyagból illene építeni, mert a korrozió gondokat okozhat pl. 6mm-es falfűtésnél, de idővel egyéb esetekben is.
A 4mm-es saválló lemez ára csillagászati. Ennyiért 2-3 rendszert is kaphatsz beüzemelve.
2. A házi építésű "kocka" tartálynak az a hátulütője, hogy (nagyon) nem szereti a 20°c-50°c- 90°c hőváltozásból eredő mozgásokat. Jobb a henger forma, félgömb "kupakkal".
3. 10cm szigetelés nagyon kevés a pincébe, de még fűtött helyen sem sok.
Egyébként hajrá ! 2-3 éve én is hasonló módon lelkesedtem. :D
Igaz, szerintem is jobb, ha nem lefolytva üzemel. Amugy ha az 50fokos minimumot vesszük alapul, akkor azt jelenti, hogy a tartályban egész télen min. 50fokos víz lesz? Tehát minden befűtésnél, innen kell elérni a 90fokot, aminek talán a hatásfoka is jobb, szemben a 10fokról 50-re való jutásnál, bár ezt nem tudom. A szalmabálás kazánodra még mindig kíváncsi vagyok, hogy mi a helyzet vele:) Ha jól emlékszem te és Helem fogtatok bele.
Ha sohasem bírja felfűteni akkor ott már gond van. A méret ne tévesszen meg, ha jól le van hőszigetelve akkor elvileg mindegy hogy hány m3 víz van benne, a veszteség csakis a határoló felületeken levő hőszigeteléstől függ. Ha a sok vizet sokáig fűtöd föl, akkor sokáig is veheted ki belőle a meleget. Nyilván ha kell mondjuk 5kw fűtési teljesítmény a nap 24 órájában folyamatosan a házadnak (hőtechnikai számítás megmondja) akkor ha napi 4 óra alatt fel akarod fűteni az egész napra való puffertartályt 30kw-ot kell belefűtened 4 órán keresztül. Szóval nagyon kis kazánnal itt a bibi. A kazánoknak egyébként "koppon" a legjobb a hatásfoka, azaz jobb neki hogyha jó sok levegővel nagy lánggal ég napi 4 órát mintha lefolytva füstölög 8-at.
Köszi, értem, végülis az már a méretezés, a ház hőigénye alapján. Gyártani magamtól sajnos biztosan nem fogok, mert csak egy "olvasgató fórumozó" vagyok és nincs sok közöm a hegesztőpálcához:) Szóval inkább ugy kérdezem, hogy nem irracionálisan sok idő kell felfűteni egy pl: 6m3-es tartályt 90fokra? Lehet, hogy rámegy egy teljes napja az embernek, amig folyamatosan pakolja fával a kazánt?(az igaz, hogy nem mindegy mekkora teljesítményű kazánról van szó) Most, hogy leírtam, végülis ez egy "kazán-tartály" harmonizációs kérdés(is lehet)? extrém példa: egy pici kazán lehet, hogy soha nem tudja felfűteni a tartályt Ha hülyeséget beszélek, akkor elnézést kérek érte!
A topic eleje felé kiveséztük, nézz vissza. A lényeg annyi hogy megtudod hogy hány MJ kell egy napra (számítás vagy gázszámla alapján, a leghidegebb hónap fogyasztását elosztod a napok számával). Utána megtudod hogy hány fokos vízzel tudsz minimum fűteni. Mondjuk legyen ez 50C (radiátor). Tegyük fel hogy 90 fokosnál nem melegíted melegebbre a puffertartály vizét (biztonsági okból, mert ha mégis többet raksz rá ne forrald fel könnyen). Ebből az következik hogy ha felmelegíted 90 C-ra a vizet, akkor 50 fokig bírod hűteni úgy, hogy még használható a fűtésrendszerben, ez 40 C-os hőlépcső (deltaT).
A megkapott MJ értéked = c*m*deltaT. A c a víz fajhője, függvénytáblában és a fórum elején megtalálod, a MJ ismert, az m pedig a szükséges víz tömege lesz, 1liter=1kg mifelénk.
Kapsz egy számot, szerintem 1500 liter körül, ennél ha tudsz csinálj nagyobbat, mert veszteségek is lehetnek, meg abból még baj nem származott.
Megcsinálni nem kaland, 2-es vaslemez merevítve, 10-15 cm szigetelés rá.
A fa fűtőértékéből pedig kiderül hogy hány kg fával bírsz felfűteni ennyi vizet 50-ről 90-re.
Köszönöm mindenkinek a hsz-át. JDT24: ebben a fűtési idényben már tuti nem lesz háborgatva a rendszer, így nem sürgős a dolog, jelenleg "csak" tájékozódás folyik:) viszont az árakra kíváncsi vagyok
Egyébként a 4-6m3-es pufferek és az 0,5-1,5m3-esek között, használatban milyen különbségek vannak? Miért kellhetnek olyan nagyok, amikor a "kicsik" is megteszik?( tudom, több napra is lehet tárolni bennük, na de mekkora kazán kell és mennyi idő alatt lehet felfűteni azokat?)
Azt a 4000 literes puffert a pincében fogom összerakni, max 4mmes lemezből(nyitott rendszer, nyomás csak a vízoszlop magassága). Természetesen merevítésekkel. Kívülre 10cmes szigetelés .
Sokkal kisebb nem lehet?:) Ez hatalmas.... Valamint ezt egy kazán mennyi idő alatt és milyen mennyiségű fával tudja felmelegíteni? Gondolom ekkora tartályban is van ráció, de számomra ez nem járható út:)
Az én pufferem 6000 literes lesz, és a pinyóban lesz beépítve. Igazából az egész pinyó egy tartály lesz, betonnal kell megerősíteni, és fóliával vízzáróvá tenni. Jópár darab hőcserélő bele, szigetelés, és kész a puffer. :)
