Na azért halkan és tudatlanul megkérdezném, hogy a faröeri nyelv annyira kbzik a dántól vagy az izlanditól, hogy önálló nyelvnek számít, ráadásul a fenti kettőtől kböző írásjelekkel? Kevesebb több volna... Ezt még Lucifer sem akarta talán a Bábel tornyával, ha ugyan ő csinálta...
A máltai nyelv léte még örvendező mosolyt kelt bennem, a faröeri már fagyosabbat...
:-)
(&)THORN(;) a nagybetü, (&)thorn(;) a kicsi.
Természetesen a zárójelek elhagyása után.
(&)ETH(;)=Ð
(&)eth(;)=ð, de ezek nem csak az izlandiban vannak meg. Igaz, az elöbbiek sem: pl. a färöeri írásban is van þ.
Rumci: Köszönöm a választ. A ð akkor analógiásan dh-ként sorolandó be az ábécé-sorrendbe?
Erről a titkos bécsi tartózkodásról jut eszembe: volt szerencsém egyszer a múlt rendszerben Belgorod-Dnyesztrovszkijban (ma: Bilhorod-Dnisztrovsz'kij) egy városnéző túrán résztvenni. (A téma teljesen ON, mivel ennek a városnak is volt magyar neve: Tatárfehérvár, ill. Dnyeszterfehérvár.)
Itt bemutatták a város szülöttének emlékművét. Az illető kém volt a 1905-ös orosz-japán háborúban, és kínai karavánkereskedőnek álcázta magát. De megbukott, mert a japánok tudtak kínaiul, de ő nem...
Ezek szerint akkoriban Oroszországban általános szokás lehetett nyelvileg is "felkészült" embereket titkos megbízatással kiküldeni...
Úgy tudom, valamennyire németül olvasott. 1910 körül illegálisan Bécsbe küldték, s ott a németül jól tudó Bucharin kísérgette. B. német.tudását Szt. soha nem bocsátotta meg.
„Sztálinról közismert, hogy nem volt nagy nyelvi tehetség”
Ilyet írni a szovjet nyelvtudomány legjelentősebb szerzőjéről, a marrizmusvita mindent eldöntő cikkének auktoráról, akinek haláláról még a Magyar Nyelv és a Magyar Nyelvőr című folyóiratok is fényképes gyászcikkben számoltak be!
Annak idején, amior szuahéliül tanultam, angoloknak szóló ősrégi nyelvkönyvet használtam. Vicces is volt a könyv, pl. olyan példák voltak benne, hogy "Mtu mwempe, karibu!", azaz "Isten hozott, fehér ember!". De volt egy jó hozzáállása a tankönyv szerzőjének. A hibás kiejtést produkáló brit olvasónak mindig azt javasolta, hogy figyelje meg, hogy hogyan csúfolják az ugandai gyerekek a hibás szuahéli kiejtésű angol úriembereket, s abból merítsen, így próbálja levetkőzni rossz kiejtését.
Érdekes megfigyelni, hogy egymáson leginkább a közeli nyelveket beszélők röhögnek, mert jól értik egymást, így röhögni lehet a különbözőségeken. Svédországban egy humorista jól megél abból, hogy norvégül beszél svédek előtt. Bolgárok és szerbek között kb. ugyanaz a helyzet.
Egymástól távolabbi nyelvek beszélői már csak a furcsa hangtanon röhögnek. Nem kell messzire menni: az átlagmagyar jókat röhög a cseh beszéden. De hallottam már cseh kabarétréfát is, melynek az volt a lényege, hogy a magyarok a legegyszerűb dolgokat 15-szótagú összetett szóval fejezik ki, melyben a 15 magánghangzóból 14 "e" - a cseh humorista száma az volt, hogy magyar hangzású halandzsa-szavakat produkált különféle cseh szavakból, s a közönség meg dőlt a röhögéstől.
A grúzokkal kapcsolatban. Sztálinról közismert, hogy nem volt nagy nyelvi tehetség - grúzon kívül csak oroszult tudott megtanulni, de ott sem ment a konyhanyelvi szint felé. Ezért aztán a beszédeit rendszeresen átírták írásban való kiadás előtt. A legnagyobb terror idején azonban felmerült, hogy talán nem lenne szabad a nagy Sztálint redaktálni, hiszen ha ő így mondta, akkor így helyes, függetlenül attól, hogy az orosz nyelvtan mást mond...
1990-ben a horvátok hasonló lépésre szánták el magukat. Teleírták a világot diplomáciai kérésekkel, hogy országukat mindenhol nevezzék HRVATSKA néven.
Bár nem teljesen tartozik ide, Magyarország is hasonló kéréssel élt 1989-ben. A hivatalos magyar szervek azzal a kérdéssel fordultak minden államhoz és nemzetközi szervezethez, hogy a MAGYAR KÖZTÁRSASÁG fordítása ne HUNGARIAN REPUBLIC, hanem REPUBLIC OF HUNGARY legyen. Szerintem abszurdum. De megdöbbentő: sajnos szinte mindenhol megfogadták a kérést.
Sajnos a dolognak van magyar vonatkozása is. Mind a mai napig Magyarországon következetesen hibásan fordítják idegen államok neveit. Pl. Ausztria nem Osztrák KÖztársaság, hanem helyesen: Ausztriai Köztársaság.
Mint eredetileg szlavista, aki ne foglalkozik nyelvészettel 15 éve, hozzáteszem:
1. A hivatalos bolgár akadémiai hangtan következetesen beszél lágy és kemény mássalhangzó fonémákról. Valójában a mai beszédre ez már nagyon nem jellemző. A köznapi nyugat-bolgár beszédben lágy mássalhangzó gyakorlatilag nem létezik, az átlagos beszélő a ja helyett e-t mond, máshol meg egyszerű j hangot külön fonémaként, a műveltebb beszélő pedig mindenhol ilyen önálló j hangot mond. Szerintem csak idő kérdése, hogy a hivatalos körök alkalmazkodjanak a valósághoz. Az alkalmazkodás hiánya jelenleg inkább politikai jellegű: a kelet-bolgár beszédben még megmaradt a lágyság, valamivel erősebb szinten. A hivatalos macedón hangtan (amely gyakorlatilag az ohridi bolgár nyelvájrás alapján létrehozott nyelv) pl. már teljesen következetes.
2. A bolgároknál a lágyságnak szociolingvisztikai értelme van: műveletlenség, primitívség jele. A bolgár gyerekek pl. nevetnek az orosz beszéden.
Volt egy hivatalos orosz-magyar átírási módszer. Annak idején ezt mindenki követte. Csak két kivétel volt: Lenin és Sztálin... :-)
(Ugyebár: az említett átírás szerint Lenyin és Sztalin lett volna a helyes forma.)
Ezen és ezen oldal tanúsága szerint 1989-ben lépett életbe a névváltozás. A Névtani értesítő 18. számában (1996) Mikesy Gábor számol be a névváltoztatás magyar vonatkozásairól: „Két ország, Elefántcsontpart és az egykori Burma diplomáciai úton kezdeményezte szerte a világban országuk nevének megváltoztatását. Elefántcsontpart azt akarta elérni, hogy az országot mindenütt franciául, Côte d’Ivoire-nak nevezzék. A bizottság – a nemzetközi gyakorlattal szemben – az Elefántcsontpart országnév megmaradását támogatta, úgy ítélte meg, hogy az a magyar nyelvben jól meghonosodott, míg a francia alak a magyarban nem létező írásjeleket tartalmaz, kiejtése és toldalékolása újabb problémákat eredményez. Elfogadta az FNB azonban Burma kérését. A Burma név ugyanis az angol fennhatóság idejéből származik, és az angolok egy országrész nevét alkalmazták az egész államalakulatra, míg az ország neve saját nyelvükön Myanmar (angol szövegben), ejtése „mjanma” vagy „mjanmar”. Mivel végső soron két burmai szó közül kellett választani, elfogadtuk a névváltoztatást, csak a második hang ejtése és írása maradt vitás. A magyar írásban y csak a gy, ly, ny, ty kettősbetűkben és a hagyományos írásmódú nevekben fordul elő. Hangértékének megfelelő helyettesítése j-vel történne (vö. Malajzia), de kezdődhet-e egy szó a magyarban ’mj’ mássalhangzó-torlódással? A végül elfogadott Mianmar tehát egy kissé magyarosított névnek tekinthető. Egyébként a század elején a szomszédos Sziám ugyanezen okokból és ugyanilyen módon változtatta a nevét Thaiföldre” (33–4).
Azt hiszem, a Myanmar elnevezés részint nagyon friss, másrészt bvalami miatt a sajtó nem kapta fel. Én először akkor találkoztam vele, amikor a földrajzi tartoményneveket (domain) foglaltuk szótárbam és ott előjött a .mm jelölés.
Az 1985-ös Világatlaszomban (Cartographia) még Burma van, és említés sincs Myanmarról.
Kiss Lajosnál csak egy utalás van arra, hogy az őslakosok Mranma névvel illetik magukat.
A Google-ban ezt találtam:
Full country name: Union of Myanmar (Burma became Myanmar in 1989 after the State Law and Order Restoration Council decided that the old name implied the dominance of Burmese culture; the Burmese are just one of the many ethnic groups in the country)
Úgy látszik, 13 év nem volt arra elegendő, hogy az új név átmenjen a köztudatba.
Az „a csehekhez” megjelölést egy volt barátnőmtől hallottam gyakran, ő komáromi, és ha átmentek a város Dunán túli részébe egy színmagyar üzletbe vásárolni, ők is „a csehekhez” mentek. :-)))
Viszont egy kis konzervativizmus:
Györben is, Esztergomban is azt hallom, ha Dunaszerdahelybe illetöleg Párkányba megy valaki vásárolni, akkor azt mondja, hogy "Átugrom a csehekhez".
Szegény LvT, ha itt lenne...
Furcsa, nekem Srí Lanka már egyáltalán nem Ceylon (talán túl fiatal vagyok...), Myanmar neve mellé viszont minden újságban odakerül, hogy (régi nevén: Burma).
Méltó párja a Kongói Demokratikus Köztársaság (volt Zaire) országnév, ami annál is zavaróbb, mert egy vele szomszédos országot is már Kongónak hívnak...
Szintén Kiss Lajos nyomán. A magyar Nizza név (első adata 1757) az olasz Nizzaátvétele. A legrégibb ismert névváltozata a Kr. e. 1. századból való görög Níκαια, latin Nicaea. A görögben kelett kezett a νíκη ’győzelem’ származékaként. A várost Massaliából (ma: Marseille) átköltözött görög telepesek alapították azt a győzelmüket követően, amelyet a ligurok vagy etruszkok felett arattak. Az 1850 óta Franciaországhoz tartozó Nizza francia névalakjának első magyar nyelvi adata 1816-ból való.
Ilyesfajta városnév elsőként nekem is Strassburg (hadd írjam így, ha már így ejtjük) jut eszembe, de van még jó pár (elég, ha a Konstantinápoly ~ Bizánc ~ Isztambul hármasra gondolunk, vagy a nemrég itt emlegetett Ilyvó ~ Lvov ~ Lviv ~ Lembergre, amelynek ma éppen a német eredetű neve hivatalos magyarul; de például a hivatalos mai magyar Kijev elnevezés is orosz, szemben a ma aktuális Kijiv formával). Szerintem az efféle nyelvi konzervativizmus egyáltalán nem baj, inkább idegesít a Srí Lanká-zás, mianmarozás.
Van Franciaországban egy város, amit franciául valamint az általam ismert egyéb nyelveken (=angol, svéd) is "Nice"-nek neveznek.
Magyar neve azonban Nizza, ami gyanítom, a város korábbi, olasz neve lehet (közel fekszik a határhoz, gazdát cserélhetett az idök folyamán).
Vajon mi miért az olasz nevet használjuk, szemben más nyelvekkel? Sok más hasonló "archaikus" városnév van?
Még a Strasbourg németes ejtése jut ilyenként eszembe, de ez talán zavarosabb eset, mert végül is tényleg német névröl van szó, hiába van a város (most épp...) Franciaországban.
LvT nyaralni lévén (szegény, ilyen időjárásban), ha nem haragszol, én válaszolok, Kiss Lajos szótára alapján; mindkét Velence első (magyar) adata az 1510-es évekből való.
Kezdjük az olaszországi Velencével. Az olasz Venèzia elnevezés a latin Venetia névből származik, melynek töve a Veneti ’venétek, a venét nép’ szó. A névadás az motiválja, hogy a város úgy keletkezett, hogy az 5–7. században a népvándorlás viszontagságai, főként pedig a longobárdok támadása elől a venétek egy része az Adriai-tenger part menti szigeteire menekült. A Veneti népnév tulajdonképpeni értelme ’barátságban, rokonságban levők’. A magyarban a Venece > Venence > Velence fejlődés ment végbe.
A Fejér megyei Velence neve etimológiailag azonos az észak-olaszországival. E község első telepesei, névadó lakói ugyanis velencei olaszok lehettek, akik e nevet magukkal hozták. De az is feltehető, hogy fekvésének bizonyos fokú hasonlósága folytán ragadt a tó menti falura a lagúna szigetein települt olasz város neve (erre van egyébként a csehben példa: több Benátky nevű település van Morvaországban, amely az észak-olaszországi Velencéről kapta a nevét, csehül azt is Benátkynak mondják).
A hivatkozott hozzászólásodban említed az olaszországi Velence (Venezia) nevét. Én arra lennék kíváncsi, hogy keletkezett ez a név, és mi köze van a Fejér megyei Velence helységnévhez?
> Akkor te nem a Ternopiltól kb. 20 km-re délre levő Mikulinciről beszélsz?
Elnézést, legközelebb valahogy kihangsúlyozom, ha élő linkek vannak a hozzászólásomban. Az 52-esben becsatoltam egy hivatkozást a MultiMapra -- amelyet később Kis Ádám is hozott --, valamint megemlítettem, hogy Mikulicsin Nadvornaja és Rahó közt helyezkedik el; azt hívén hogy ezzel letudtam a dolgot...
------
Ha már városneves a topik, akkor talán érdemes megemlíteni, hogy Ukrajna önállósulása óta a nevezett településeknek az ukrán névalakja hivatalos [mármint térképészeti szempontból] -- jóllehet én a MultiMappel és a régebbi magyar térképekkel való "kompatibilitás" végett eddig az orosz nevet használtam:
or. Nadvornaja: ukr. Nadvirna or. Szambor: ukr. Szambir Mikulicsin: az íráskép mind cirill betűkkel, mind a magyar átírásban azonos; azonban a kiejtés kissé eltér a két nyelvben.
És ha már "magyar" városneves a topik, akkor különösen ide kívánkozhat, hogy a Nadvornajának volt "magyar" neve: Nadvorna alakban (ez már többször előkerült). Ezt a lengyel eredetű alakot utóbb szorította ki az orosz változat (Kiss Lajos már a Nadvornaját hozza címszónak).
Ez a Mikulicsin igen kicsi helység lehet.
Újabb adalék:
http://www.gulag.hu/kilyen/kilyen07.htm
"Nagy nehezen végigvergődtünk Nadvorna, Vorokta, Mikulicsin, Járemce, Jámna községeken." Ezeket a neveket megtaláljuk a menetrendben is.
Kis Ádám
Így már minden stimmel. De akkor tényleg furcsa lett volna az előző tipp eredményezte útvonal. (Kicsit örülök, hogy nem csalt a szimatom, mert földrajzi, történelmi dolgokban mindig nagyon béna voltam.)