Ez a jelen. Erre alapozva konkrétumokat mondani a jövőről eleve téves út. Ami viszont tény hogy a jelenlegi energiaigényünk sok ezerszerese érkezik a naptól. Ez pedig egy olyan _állandó_ bázis, amely mellett nem szabad elmennünk.
Hááát! Ha továbbra is hülyék fogják irányítani a fejlesztések menetét akkor tényleg nem lesz majd más választásom, de hiszek abban hogy a környezetet nem terhelő gyors és erős jármű - illetve az azt kiszolgáló valóban tiszta energetika - relatíve rövid időn belül kifejleszthető. Csak azt nem értem hogy ez az álláspontom miért annyira ellenszenves kendnek.
Arra céloztam, hogy jól rugózó, jól kanyarodó, jól gyorsuló, és jól fékezű jármű vezetése élvezetes. Ez viszont épp ellentétes a köenyezetvédelemmel. Az elektromos keróm 18-20-as sebességnél 48V 2-2,5A-t kér. Mennyit fogyasztana gyorsulgatva? És ez csak egy 50kg-os jármű.
Konkrétan arra gondolok, hogy egy személy 100km-es szükségletére 30kWh-t termelő napelemfelületet hol helyeznek el, és miből állítják azt elő? Nekem van napelemem, és méretéhez képest nem termel sok elektromosságot.
"Beülök az ótómba, és szép, energiatakarékos módon felgyorsulok 70-90-ig, célhoz érve pedig kigurulva lelassítok. Ezért eszik 6,5-öt 10 helyett."
Én 1700 kg-ot mozgatok 100 km-ként átlagosan 8 literből klímával tényleg jó tempót diktálva. Ezt a látszólag optimálisnak mondató képet viszont nagyban rontja, hogy mindezt komoly szervizigény mellett. :)))
"Sajnos az annyira működik, mint a sport nélküli egészség, és izmos test."
Kapaszkodj meg, de a sport nélküli egészség működik csak igazán. Az egészséghez elengedhetetlen kellék a testmozgás, de valójában e tekintetben a séta 1000-szer jobb élettanilag a futásnál. ;)
Egyáltalán nem fölöslegesek csak a 1,5 tonna mozgatása "a" pontból "b"-be elvileg megoldható 40 lóerőből is. Persze ez utóbbit cselekedje az a hülye amelyik kitalálta. :)))
Ezekhez az új dízel szarokhoz kettős tömegű lendkereket fejlesztettek. A két tárcsát rugó és vagy gumi szerű anyag engedi egy bizonyos mértékben elmozdulni egymáshoz képest így csillapítva a tengelykapcsolaton mutatkozó káros hatásokat. Ez a csillapítás szokott megszakadni és vagy egyéb anomáliákat produkálni, amelynek hatására hatalmas lendtömeg rángatja a főtengelyt és vagy jobb esetben egyszerűen csak megszakad a hajtáslánc. Egyértelműen fejlesztési zsákutca.
Igen. Be kell látnom hogy maga az 400 Nm-es általánosítás "kissé" erős volt részemről, de abban egyetérthetünk hogy a legelterjedtebbnek számító 1,9-2 literes kategóriában 1500-1600 rpm-en leadott 300-320 Nm-es nyomaték már általánosnak tekinthető és ezen a fordulatszámon gyilkos dolognak számít az alkalmazott anyagokra nézve ez a nyomaték. :)
Ne a jelen helyzetre hajazz sosem, hanem a jövőre. Ha nem akar az emberiség megdögleni a légszennyben és nem akarja elhasználni a rendelkezésre álló forrásokat, akkor elkerülhetetlenül a nap energiáját kell használnia. A nap tovább fog energiát szolgáltatni, mint ameddig ezen a bolygón létezni tudunk és az általunk jelenleg használt mennyiségnek pillanatnyilag is a sok ezerszerese jut el ide. Az emberiségnek ezzel kapcsolatban "csak" két dolga van a kinyerés és a tárolás technológiáit kifejleszteni. Ez a logikus jövő. Hogy ez mikor jön el csakis az erre a célra finanszírozott kutatási idő kérdésköre.
Vannak iparosok itt országon belül akik a gyári kuplungtárcsát kevlározzák és vagy nagyobb igénybevétel esetére szinterezik. Ráadásul mindezt nem is sok pénzért. Ezek az anyagok sokkal jobban bírják a hőterhelést vagyis később csúsznak meg és "úgy ragadnak mint a festék". :) Tapasztalataim szerint viszont az időtállóságuk nyomába sem ér a hagyományos kuplungénak.
Nem az 500 (vagy 1000) Nm-rel van a gond, hanem azzal hogy az alkalmazott anyagok szempontjából nem jó helyen adja le (értsd: túl alacsony fordulaton) és ezzel iszonyatosan megterheli a hajtásláncot. Azt meg szerintem mindannyian egyformán látjuk, hogy titánból és vagy titánötvözetekből egyelőre még nem készülhet megfizethető árú tömegcikk.
"hogy a villanymotor hatasfoka is fugg am a fordulatszamtol"
Villanymotornál szerintem lehet játszani még az áramerősséggel is. Valószínűleg a szénhidrogén alapú energiahordozókra épült általános tapasztalataid okán a gondolatmenetedből ez sajnos kimaradt. Mondtam én hogy elképesztő lehetőségek vannak a villanyautózásban. :)
"Mostanság a dízel fronton 400 Nm alatt nehéz szgk-t találni."
Ööö... Az Avensis 2.2-es erősebbik mocija tud 400Nm-t (a másik 340), ez a csúcs - a többi alatta van. Passatba se találtam 400-at súroló nyomatékot, csak a Phaeton 3 lityis V6 TDi-je tud 500-at. Szerintem ez így túlzás...
Furcsállom, hogy főtengelyt, hengert, dugattyút, és csapágyazást tudnak készíteni megfelelő minőségű anyagból, lendkereket viszont nem... Nyomatékkorlátozót kell beépíteni. Ha a seffőr kikapcsolja, cserélheti a lendkereket 5 évente.
MiJaza szinterkupplung pontosan? Miféle anyagból van az? Igaz, nem kerestem halálra magam, de nem találtam olyan infót, ami kielégítené a kíváncsiságomat...
A dízelek kettőstömegű lendkerekeinek problémája nem csak a nagy nyomatékból ered, hanem magából az alap problémából, amiért egyáltalán erre szükség van: a dízelmotor változó szögsebességgel forog!!
az auto megmozditasahoz kell a kerekeken mondjuk 1000Nm. ha a motorom alacsony fordulaton csak 100Nm-t tud, akkor muszaj 1:10 lassito attetel legyen az egyes. igy viszont 4000-es fordulaton is csak 400 a kerek fordulata, visito motorral is 30 korul vege az egyesnek.
ha szerzek motort, ami tud 400Nm-t, akkor az indulashoz eleg az 1:2.5 attetel, es egyesben komotosan kihuzathatom 50-ig akar, nem kell olyan rovid valto.
a fenti szamok nem frankok, a hasam csak ennyit bir.
ha lekorlatozod a motort alacsony fordulaton, akkor muszaj rovidebb egyes fokozatot csinalj, ha nincs valtod, akkor ezzel a vegsebesseget is lekorlatoztad.