szerintem elektromos autóba eleve felesleges a váltó, és ha az felesleges akkor a kuplung is, tehát a vita is felesleges...
de az eredeti felvetés arról szólt, hogy mit fognak szólni a tengelykapcsolók egy a dízelnél is nagyobb nyomatékú villanymotorhoz, és erre írtam hogy ez nem lehet probléma, mert a motort lehet úgy vezérelni, hogy a róla lejövő nyomaték szabályozott, és nem lép át egy előre megadott értéket
ezek után a) vagy neki van igaza, és ilyet nem lehet csinálni, b) vagy nekem, miszerint lehet
Szerintem ezt Vajk pontosan tudja. És egyébként igaza van...
Az egész kuplung-lendkerék párosítás felesleges egy elektromos autóba. Bár szerintem simán bírná, mert ehhez nem kellene kettős tömegű, meg úgy általában semilyen lendkerék. A besőégésű motorok nyomatéka egy fordulaton belül jó sokat változik, ezt a nyomatéklüktetést van hivatott a lendkerék kisimítani. Minél nagyobb a lendkerék tehetetlenségi nyomatéka, annál egyenletesebben jár a motor pl alapjáraton. (És annál lomhábban fog felpörögni). Egy villanymotorban nincs nyomatéklüktetés. Amelyikben van, azt rosszul tervezték. Ennyi. Ha nincs nyomatéklüktetés akkor nem kell lendkerék. A fogaskerekeket meg olyan nyomatékra méretezik, amilyenre akarják. Nehogymá ne lehessen 1500Nm-re tartós váltót építeni! Akár 15000Nm-re is lehet, méretezés kérdése.
amennyiben nincs vezérlő a motoron, ha van akkor a PWM miatt nem a vezérlő betáp kapocsfeszültségének, vagy a bepakolt aksik összefesztülségének megfelelő áram megy keresztül a motoron, hanem annak egy része, és ezt lehet programból szabályozni
vagyis, pl a motor ohmos ellenállása legyen 1 ohm, az aksik feszültége legyen 80V
akkor pont 80A menne át a motoron, és ez csinálnak mondjuk 400Nm nyomatékot nulla fordulat mellett, álló helyzetben
de mivel ott a vezérlő, amit úgy programoztunk hogy ne lépje át a motor sohasem a 300Nm-t, az megszaggatja a 80Vos aksiból jövő áramot úgy, hogy a kitöltési tényező mondjuk 75%os, így nem 80 hanem 60A fog ténylegesen áthaladni a motoron, és a nyomaték épp 300Nm marad
Ahogy a motor elkezd forogni, megjelenik a motor nem ohmos ellenállása, ellenfeszültsége vagy akármije amit maga a forgás hoz létre, emiatt eleve nem 80A folyna rajta keresztül, ezért a kitöltésnek emelkednie kell, hogy a 60A ténylegesen átfolyó áramot tartsa, ezzel emelkedő fordulatszám mellett stabilan megmarad a 300Nm nyomaték, ami a motorból emelkedő teljesítményt vesz ki
ez pedig tart addig, amíg el nem éri a vezérlő a 100% kitöltöttséget, ami fölött az áramot már a motor fordulata korlátozza 60A alá, és nem lesz meg a 300Nm nyomaték
(AC motornál mindez nyilván máshogy menne, nem tudom azok hogyan üzemelnek induláskor, nulla fordulat mellett)
Nem olyan, mert a benzin energiatartalmával nem tudok játszani. Ezzel szemben az áramerősséggel igen. Ebből nekem az következik hogy a villanymotor leadott teljesítményét nem csak a fordulatszámával tudom szabályozni. Persze ha nem így van akkor csak javíts ki nyugodtan. :)
Próbáltam azt az utat is, de nincsen a magyar Kkv-k körében ehhez jó technológia. Jártam lent Martin Jánosnál(?) is Kiskunfélegyházán. Neki van egy komolyabb 30-40 főt foglalkoztató kuplungok felújításával, erőátvitel javításával, tuningjával, stb. foglalkozó kisvállalkozása és mesélte hogy hosszasan próbálták ezek felújítását is kifejleszteni, de az általa elérhető és alkalmazott anyagok egyszerűen nem bírták ezt a fajta terhelést így hát egy idő után sajnos feladta. Amúgy az autóversenyzésben itthon mindenki tudja hogy mi az a "Martin kuplung", tehát nem egy szimpla szerkezeti lakatos akarta megoldani ezt a problémát, hanem egy valóban hozzáértő és elismert szakember.
"Ez viszont épp ellentétes a köenyezetvédelemmel."
A szénhidrogén alapú energia előállítás esetében ezzel a kijelentéssel teljességgel egyetértek. És mi lesz majd akkor amikor nem kell elégetnünk semmit az energiáért? Viszont ha beszélgetésünkben ezt a helyzetet elfogadjuk - mert be fog következni az is hétszentség - akkor a hsz-od második részében föltett kérdés már szükségtelen. A jelen helyzetben értelemszerűen igazad van. A nagy teljesítményű elektromos járművek igenis jobban szennyezik a környezetet és ezért kétségesnek tűnik maga a fejlesztési irány is. Miközben mindannyian tudjuk, hogy középhosszú távon szemlélve hülyeség ilyesmit kijelenteni.
Ez a jelen. Erre alapozva konkrétumokat mondani a jövőről eleve téves út. Ami viszont tény hogy a jelenlegi energiaigényünk sok ezerszerese érkezik a naptól. Ez pedig egy olyan _állandó_ bázis, amely mellett nem szabad elmennünk.
Hááát! Ha továbbra is hülyék fogják irányítani a fejlesztések menetét akkor tényleg nem lesz majd más választásom, de hiszek abban hogy a környezetet nem terhelő gyors és erős jármű - illetve az azt kiszolgáló valóban tiszta energetika - relatíve rövid időn belül kifejleszthető. Csak azt nem értem hogy ez az álláspontom miért annyira ellenszenves kendnek.
Arra céloztam, hogy jól rugózó, jól kanyarodó, jól gyorsuló, és jól fékezű jármű vezetése élvezetes. Ez viszont épp ellentétes a köenyezetvédelemmel. Az elektromos keróm 18-20-as sebességnél 48V 2-2,5A-t kér. Mennyit fogyasztana gyorsulgatva? És ez csak egy 50kg-os jármű.
Konkrétan arra gondolok, hogy egy személy 100km-es szükségletére 30kWh-t termelő napelemfelületet hol helyeznek el, és miből állítják azt elő? Nekem van napelemem, és méretéhez képest nem termel sok elektromosságot.
"Beülök az ótómba, és szép, energiatakarékos módon felgyorsulok 70-90-ig, célhoz érve pedig kigurulva lelassítok. Ezért eszik 6,5-öt 10 helyett."
Én 1700 kg-ot mozgatok 100 km-ként átlagosan 8 literből klímával tényleg jó tempót diktálva. Ezt a látszólag optimálisnak mondató képet viszont nagyban rontja, hogy mindezt komoly szervizigény mellett. :)))
"Sajnos az annyira működik, mint a sport nélküli egészség, és izmos test."
Kapaszkodj meg, de a sport nélküli egészség működik csak igazán. Az egészséghez elengedhetetlen kellék a testmozgás, de valójában e tekintetben a séta 1000-szer jobb élettanilag a futásnál. ;)
Egyáltalán nem fölöslegesek csak a 1,5 tonna mozgatása "a" pontból "b"-be elvileg megoldható 40 lóerőből is. Persze ez utóbbit cselekedje az a hülye amelyik kitalálta. :)))
Ezekhez az új dízel szarokhoz kettős tömegű lendkereket fejlesztettek. A két tárcsát rugó és vagy gumi szerű anyag engedi egy bizonyos mértékben elmozdulni egymáshoz képest így csillapítva a tengelykapcsolaton mutatkozó káros hatásokat. Ez a csillapítás szokott megszakadni és vagy egyéb anomáliákat produkálni, amelynek hatására hatalmas lendtömeg rángatja a főtengelyt és vagy jobb esetben egyszerűen csak megszakad a hajtáslánc. Egyértelműen fejlesztési zsákutca.
Igen. Be kell látnom hogy maga az 400 Nm-es általánosítás "kissé" erős volt részemről, de abban egyetérthetünk hogy a legelterjedtebbnek számító 1,9-2 literes kategóriában 1500-1600 rpm-en leadott 300-320 Nm-es nyomaték már általánosnak tekinthető és ezen a fordulatszámon gyilkos dolognak számít az alkalmazott anyagokra nézve ez a nyomaték. :)
Ne a jelen helyzetre hajazz sosem, hanem a jövőre. Ha nem akar az emberiség megdögleni a légszennyben és nem akarja elhasználni a rendelkezésre álló forrásokat, akkor elkerülhetetlenül a nap energiáját kell használnia. A nap tovább fog energiát szolgáltatni, mint ameddig ezen a bolygón létezni tudunk és az általunk jelenleg használt mennyiségnek pillanatnyilag is a sok ezerszerese jut el ide. Az emberiségnek ezzel kapcsolatban "csak" két dolga van a kinyerés és a tárolás technológiáit kifejleszteni. Ez a logikus jövő. Hogy ez mikor jön el csakis az erre a célra finanszírozott kutatási idő kérdésköre.
Vannak iparosok itt országon belül akik a gyári kuplungtárcsát kevlározzák és vagy nagyobb igénybevétel esetére szinterezik. Ráadásul mindezt nem is sok pénzért. Ezek az anyagok sokkal jobban bírják a hőterhelést vagyis később csúsznak meg és "úgy ragadnak mint a festék". :) Tapasztalataim szerint viszont az időtállóságuk nyomába sem ér a hagyományos kuplungénak.
Nem az 500 (vagy 1000) Nm-rel van a gond, hanem azzal hogy az alkalmazott anyagok szempontjából nem jó helyen adja le (értsd: túl alacsony fordulaton) és ezzel iszonyatosan megterheli a hajtásláncot. Azt meg szerintem mindannyian egyformán látjuk, hogy titánból és vagy titánötvözetekből egyelőre még nem készülhet megfizethető árú tömegcikk.
"hogy a villanymotor hatasfoka is fugg am a fordulatszamtol"
Villanymotornál szerintem lehet játszani még az áramerősséggel is. Valószínűleg a szénhidrogén alapú energiahordozókra épült általános tapasztalataid okán a gondolatmenetedből ez sajnos kimaradt. Mondtam én hogy elképesztő lehetőségek vannak a villanyautózásban. :)
