Keresés

Részletes keresés

Kis Ádám Creative Commons License 2003.09.02 0 0 119
Ebben nagy szerepe lehet annak, hogy az oroszok természetesen nem a magyar átírási szabályok szerint írják át a szövegeket. Például a nevek írásában újabban általában az angol átírási módi járja.
Nagyon gyakran lehet ezt tapasztalni, például, hanglemezeken ismert neveket teljesen szokatlan átírással látunk korábbról megismert neveket.
Teljesen nyilvánvaló, hogy ha maguk az oroszok elterjesztenek egy átírási formát, az úgy terjed el.
Kis Ádám
Előzmény: LvT (118)
LvT Creative Commons License 2003.09.02 0 0 118
Kedves Kis Ádám!

> Szankt Petyerburg (szerintem így kell átírni)

A Sankt-Peterburg írásmódot az "Eisenstein (vs. Ejzenstejn)-effektus" alakítja ki: van egy hagyomány, amely az oroszban lévő felismerhetően német tulajdonneveket német alakjukba írja vissza.

Előzmény: Kis Ádám (111)
Kis Ádám Creative Commons License 2003.09.02 0 0 117
Ne felejtsük el, hogy e város magyar neve: Szentpétervár.

Kis Ádám

krezeda Creative Commons License 2003.09.02 0 0 116
A hollandusoknál? Mindig tanul az ember.

Végül is: a holland az majdnem olyan, mint a plattdeutsch.

Felnémet-alnémet: egykutya :-)

Előzmény: LvT (114)
Kis Ádám Creative Commons License 2003.09.02 0 0 115
A kötőjelet ezúttal kifelejtettem.

Péter germanofiliája nem a poroszokkal függ össze. Már kamaszkorában a moszkvai német kolóniába járkált, ahol például a svájci Franz Lefort volt a barátja (aki tán nem is volt német, de az orosz köznép gyakran emlegetett minden külföldit németnek).

A hajóács szakmát inkább hollandoktól tanulta.

Kis Ádám

Előzmény: krezeda (113)
LvT Creative Commons License 2003.09.02 0 0 114
Kedves krezeda!

> eg mintha Péter cár maga is a németeknél tanulta vona ki a hajóács-mesterséget? :-)

Kicsit arrébb, a hollandusoknál. Lehet, hogy eredetileg Sint Pietersburg-nak akarta nevezni..?

Előzmény: krezeda (113)
krezeda Creative Commons License 2003.09.02 0 0 113
Biztos onnan származott az ötlet, hogy akkoriban a poroszok még elég közel estek Szankt-Petyerburghoz :-) Meg mintha Péter cár maga is a németeknél tanulta vona ki a hajóács-mesterséget? :-)
Előzmény: LvT (110)
krezeda Creative Commons License 2003.09.02 0 0 112
Magam is erre a Szankt-Petyerburg átírásra szavaznék, kötőjellel, ha már ezek a mafla oroszok beletették.
Előzmény: Kis Ádám (111)
Kis Ádám Creative Commons License 2003.09.02 0 0 111
Azért tegyük hozzá, hogy a Pityer nem hivatalos név.
Az köztudomású, hogy a Szankt Petyerburg (szerintem így kell átírni) elnevezés magától az alapítótól, I. Pétertől származik, aki elég nagy germanifil volt. Emellett nem saját magáról akarta a várost elnevezni, bár Puskin szívesen emlegette Péter városának.
Kis Ádám
Előzmény: LvT (110)
LvT Creative Commons License 2003.09.02 0 0 110
Kedves krezeda!

> Szóvel milyen nyelven is van ez a Sankt Peterburg?

Németül van, de oroszok nevezték el a XVIII. sz.-ban, ez meg a németeket már akkor sem kötelezte semmire. Mellesleg mint Kis Ádámtól a 30-asben megtudtuk, az oroszok sem Sankt-Peterburgnak nevezik, hanem /pityer/-nek.

Előzmény: krezeda (107)
Oszi Creative Commons License 2003.09.02 0 0 109
Van-e még a világon egy jelenlegi vagy volt főváros, melynek hivatalos neve egy másik nagy nyelv nyelvén mondatik...?
Tallinn neve ugyan észtül van, jelenteni viszont azt jelenti: dán város. :-)
Előzmény: krezeda (107)
krezeda Creative Commons License 2003.09.02 0 0 108
Számolni tudni kell :-(

Tehát: Санкт-Петербург

Előzmény: krezeda (107)
krezeda Creative Commons License 2003.09.02 0 0 107
off (?)
>Van-e még a világon egy jelenlegi vagy volt főváros, melynek hivatalos neve egy másik nagy nyelv nyelvén mondatik, és nem az illető ország nagy nyelvén. Mert egyetlen ilyenről tudok: Sankt Petersburg. Ez sajátos jelenség. Miért nem oroszul: Petrográd?

Nem kukacoskodni akarok, de: Sankt-Peterburg (Санкт-Патарбур>;г).

Külön érdekesség, hogy *Sankt Peter-t a németek -- valamilyen fatális okból -- Petrusnak híjják.

Szóvel milyen nyelven is van ez a Sankt Peterburg?

Előzmény: Törölt nick (20)
playboy2002 Creative Commons License 2003.09.02 0 0 106
Pontos a diagnozis.
Előzmény: rumci (105)
rumci Creative Commons License 2003.09.02 0 0 105
Szerintem az a probléma, hogy te a régi, egykötetes Kiss Lajosban nézted, abban sokkal kevesebb a mai országhatárokon kívüli település neve szerepel. Nekem most az nincs a kezemben, s így nem tudom ellenőrizni. A kétkötetesben ott van viszont a helyén.
Előzmény: playboy2002 (103)
dr. Agy Creative Commons License 2003.09.01 0 0 104
Öröm veled beszélgetni.
Előzmény: playboy2002 (103)
playboy2002 Creative Commons License 2003.09.01 0 0 103
>Már pedig én megtaláltam Kiss Lajosnál a Magyarpalatka címszót.
:-x Újra meg fogom nézni. Köszi!
Előzmény: LvT (102)
LvT Creative Commons License 2003.09.01 0 0 102
Kedves playboy2002!

> A román Pălatca (Magyarpalatka) községnek mi az etimológiája? (Kiss Lajos nem tud róla.)

Már pedig én megtaláltam Kiss Lajosnál a Magyarpalatka címszót. (Magyar etimológiai szótárról lévén szó, a helynevek mindig a magyar alakjukban vannak címszóként kiemelve.)

Szerinte a Palatka szláv eredetű, és jelentése 'palotácska', vö. bg. palata 'palota' + -ka kicsinyítő képző.

> Upsz! Palatca-t akartam írni, az első "a"-an egy farkincával. Ha már itt tartunk, hogy ejtik ezt a betűt?

Fönt átírtam neked (vö. még dr. Agy tippje). Kiejtése hangsúlytalan szótagban kb. mint a svá (vö. angol about, német Vater), hangsúly alatt kb. mint az angol but. Vagyis kerekítés nélküli, hátul képzett közepesen zárt magánhangzó. A fonetikai élménye a magyarok számára /ö/ és rövid /á/ közti.

(Egyébként van farkincás a is, ennek képe: ą. Ez a lengyelben (réshangok előtt) orrhangú /o/, (egyébként) /on/ ejtésű; a litvánban hosszú /á/.)

Előzmény: playboy2002 (98)
dr. Agy Creative Commons License 2003.09.01 0 0 101
Na azért! Már azt hittem, csak nálam jön valami nagy I - féle.
Egyébként nem farkinca kell, hanem egy felülről nyitott félkörív (lehet, inkább harmad).
Szerintem olyasmi módon ejtik, mint a magyar a-t, tehát az átlagos a hangnál (ami inkább á) zártabban. De lehet, hogy tévedek ebben.
Előzmény: playboy2002 (100)
playboy2002 Creative Commons License 2003.09.01 0 0 100
Upsz! Palatca-t akartam írni, az első "a"-an egy farkincával. Ha már itt tartunk, hogy ejtik ezt a betűt?
Előzmény: playboy2002 (98)
dr. Agy Creative Commons License 2003.09.01 0 0 99
Jártál már Palatkán?
Előzmény: playboy2002 (98)
playboy2002 Creative Commons License 2003.09.01 0 0 98
A román Pĺlatca (Magyarpalatka) községnek mi az etimológiája? (Kiss Lajos nem tud róla.)
LvT Creative Commons License 2003.06.22 0 0 97
Erratum: "már 16757-ben előfordul" -> "már 1657-ben előfordul"
Előzmény: LvT (96)
LvT Creative Commons License 2003.06.22 0 0 96
Kedves Testaccio Rabja!

> Érdekes a Rodostó név. Törökül Tekirdagh. Hogy lett ebből R.?

Sehogy nem lett R, ezek egymástól független nevek. A m. Rodostó az olasz Rodosto átvétele, amely pedig a bizánci görög (és újgörög) Rhodosztosz névre megy vissza. Ennek előzménye egy korábbi görög -- és általam ismeretlen etimonú -- Rhaidesztosz [redesztosz] forma.

A területet elfoglalva egy ideig az oszmán-törökben is Rodosto volt még a neve, amelyet később szorított ki a Tekirdağ forma, melynek jelentése 'a [bizánci] uralkodó hegye'.

(Egyébként magyarul a település nevének Tekerdag említése a Rodostónál korábbi, már 16757-ben előfordul. A ma használt alak Mikes levelei nyomán terjedt el.)

Előzmény: Törölt nick (95)
Törölt nick Creative Commons License 2003.06.22 0 0 95
Érdekes a Rodostó név. Törökül Tekirdagh. Hogy lett ebből R.?
LvT Creative Commons License 2003.06.21 0 0 94
Érdekességek a Tallinn városnév kapcsán:

- Első magyar lejegyzése meglehetősen hibásra sikerült: Tat Cin (1816), ezután is egy ideig még szimpla -n-nel írták, vö. Pallas nagylexikon (ami nem érinti azt, hogy most két -n-nel kell írni)

- Ezt megelőzően -- mint a Pallasból is látszik -- magyarul Reval-nak, sőt Revely-nek ismerték [ezzel topikunk témájánál vagyunk]

- Szó volt alant a dánokról: Tallinn mindkét neve a dánokhoz kapcsolódik (hiszen II. [Győzelmes] Valdemar épített itt várat 1219-ben). Az észt Tallinn forma a Taaninlinn 'Dánia vár(os)a' kifejezés rövidülése, a német Reval ~ Rewal pedig -- amely a magyar név, a lengyel Rewel és az 1562-1918 között használt orosz Ревель alapja is -- a dán (és svéd) revel ~ rev 'vízalatti szirt, homokpad, zátony' szóra megy vissza.

- A Pallas még felsorol két alternatív nevet: A *Dunapils elírás a Dānupils 'dánok vára' helyett, ez volt a régi lett megnevezés (az újkori lett név egyébként Tallina). A Kolivanj pedig a XVI. sz.-ig használt orosz Колывань lejegyzése. Ennek jelentése 'Kolivan-é, Kolivan (falva, birtoka stb.)'. Kolivan Kolivanovics egy óorosz epikus hős volt, akiben minden valószínűség szerint az oroszok finnségi kapcsolatai tükröződhettek, hiszen a név etimológiája a finn Kalevan[poika] 'Kaleva [fia]' kifejezésre megy vissza (az észt eposz, a Kalevipoeg neve is 'Kalev fia'-t jelent).

Előzmény: rumci (93)
rumci Creative Commons License 2003.06.21 0 0 93
„a magyar helyesírás hivatalisan egy n-nel kodifikálta a helyesírását”
Ez az információ honnan van? Tudomásom szerint ugyanis egyszerűen nem igaz. Erre a következő bizonyítékokat tudom felhozni. Egyrészt azért nem, mert az 1961-es Helyesírási tanácsadó szótár, az 1988-as Helyesírási kéziszótár egyaránt a Tallinn alakot tartalmazza. Másrészt, és számomra ez az erősebb érv, A cirill betűs szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása (1985) a következőképpen rendelkezik: „a soknemzetiségű Szovjetunió összes nem latin betűs nyelvének földrajzi neveit – a hagyományos névalakok kivételével – egységesen az oroszból kell átírni. […] A három latin betűs ábécét használó nyelv – az észt, a lett és a litván – szavait és neveit azonban eredeti, latin betűs alakjukban kell írni” – tehát a cirill betűs írásmódnak köze nincs a kérdéshez.
Előzmény: Oszi (92)
Oszi Creative Commons License 2003.06.21 0 0 92
A WiW-en vetödött föl, hogy hogy kell Tallinn nevét.
Elsöre egyértelmünek tünne, hogy az eredeti helyesírás szerint (mivel latin betüs nyelvröl van szó), azaz két n-nel.
Azonban ellenérvként fölvetödött, hogy annak idején, amikor még Szovjetúnió volt, és annak területén az orosz és a cirill betü járta, akkor a magyar helyesírás hivatalisan egy n-nel kodifikálta a helyesírását, azóta pedig ez a forma meghonozodottnak tekinthetö.

Hát nem tudom. Én azért a Tallinn változat mellett lennék.

kostas Creative Commons License 2002.12.05 0 0 91
Üdv,
Az izlandi a XIV. századig lényegében a norvéggal azonos volt, akkortól azonban a norvég követte a dán és svéd rohamos változását, amiből az izlandi kimaradt. A kölcsönös értetőség minimális a norvéggal, a dánnal még kevesebb, a svéddel gyakorlatilag nulla. Ehhez hozzájárul az izlandi erős purizmusa is, idegen szó alig van benne.
A färői nyelvvel adott a leginkább a kommunikációs lehetőség, főleg a halászok között az állndó érintkezés miatt. A kettő viszonya kb mint a holland és az afrikaans közötti.
Nyelvtani szerkezet gyakorlatilag ugyanaz, de hangtanilag erős eltérések vannak. A färői szókincsben sok a dán elem, és apurizmus sem olyan mértékű mint az izlandiban. (forrás: A világ nyelvei)
Bővebb infóért Leif Eriksson-t kérdezzétek ő beszél norvégül és járt Izlandon is.
Előzmény: Törölt nick (90)
Törölt nick Creative Commons License 2002.12.05 0 0 90
Hát az izlandi azért oly nagyon nem kbözhet a dántól (amely sokáig a norvég hivatalos nyelv is volt), mert Harold Laxness izlandi Nobel dijas író úgy tudom, dán nyelven írt... Na, cáfoljatok meg,és mindenki okosabb lesz!
Előzmény: Oszi (89)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!