Gyuri és Lilla előadását nem láttam, de Mező Misiét és Fecóét igen.
A szövegeket nem értettem több előadónál sem (főleg a lágyabbnak nevezhető daloknál), kivétel az utolsó két fentit, illetve Gigiét, vagy a Kaukázusét. Ja,Süléét is.
(nem vagyok Gigifan, egy egyszerű Disney-stílust hoztak)
Kaukázust kedvelem, de az "egyetlen szóóóóóóóóó" magas hang gyilkos volt szerintem, kicsit vissza kellett volna venni.
A dal is kicsit lopáshangú volt szerintem, mert ahogy Giginél a Jégvarázs, a Kaukázusnál az Oroszlánkirály köszönt be szerintem:)
ez a doktor Ragany Mihaly egy igazi titan kader. Most olvastam, hogy jelentkezett szinhazigazgatonak is Dunaujvarosba. Sokoldalu es melyrehato tehetsege nem hatotta meg az eloljarokat, mert inkabb megtartottak s modstani szinigazgatojukat, Oze Aront.
Én igazából azt szeretném, ha jönne egy bármilyen külsejű, tehetséges, fiatal nő, vagy férfi, akinek van mondanivalója, van célja a zenéjével. Van énekhangja, hallása, határozottan, magabiztosan a kiáll a színpadra, és egyenesen, hangosan, érthetően, pontosan elénekli, amit mondani szeretett volna. Hangot, formát ad annak a készítetésnek, ami kivezette a színpadra.
ESC kínálata elég erős szerintem, nagyjából végighallgattam az idei dalokat, koromból fakadóan az ilyen giccses-mázos dalok nekem nem tetszenek. Persze nyilván YouTube klippből messzemenő következtetéseket nem lehet levonni. Moldova és Lettország toronymagasan utolsók nálam, az első ötbe felfér nálam: Svájc, Románia, Görögország, Ciprus és Írország.
Ezzel viszont egyetértek. Most 72 éves, kívánom, hogy maradjon köztünk jó egészségben, és a 75. Születésnapjára ő is kapja meg a kitüntetést. Tényleg megérdemelné.
Haha, feldobta a youtube nekem a Kaukázus dalt, hát már írtak jobbat is.
Asszem kb 3 dalt hallottam valaha az elmúlt 10 évben, amik ebben a csodálatos műsorban szerepeltek, ebből ami tetszett, az ByeAlex és az AWS dala volt.
Anno jártam Kaukázus koncerten, a Szigeten, délután játszottak, meleg volt és por, ez még a 2000-es évek. Kb 100 ember volt ott, de lehet, annyi sem.
Lángos tejföl, Nem utazok sehova, Üzletemberek, lehet már megvolt a Győr, az Anglia, ezek voltak az akkori dalaik, ha ez bárkinek mond valamit, a rádióbarátabb dalok, pl Tesco, Szalai Éva később jöttek.
A Majdnem Kína idején fasza zenekar voltak, talán az első glob krit zenekar volt Magyarországon, elég heterogén felállással, a zöld balos Kardos, meg a konzervatív Fűrész, aki már akkor is a Századvégnél nyomult.
Hát most előjöttek ezzel az alterkodós poppal (vagy popkodós alterral), egynek elmegy, de nem valószínű, hogy túl sokszor fogom meghallgatni.
Nem szerettem Nina Hagent. Nem volt személyes oka, nem szerettem a punk zenét, engem idegesített. A külsőségeiket nevetségesnek, teátrálisnak éreztem, a zenéjüket, erőszakosnak, csörömpölőnek. Nem az én világom volt.
Vincze Lillával, Napoleon Bld-al egyetértek én is! De a Kossuth-díjat N.Ferónak kellet adni, mert a kormányfővel évtizedes barátok, ritka Magyar Fügepálinkát küldött a 75 éves, önjelölt "nemzet csótányának". "...társadalmi-kulturális változásai közepette előbb megélhetési zenészből nemzedéki hős, aztán a rendszerváltás környékén pártokhoz dörgölőző kifakult sztár, végül az ezredforduló után a celebvilág ikonja." "Ha én zászló volnék / Mindig csak lobognék/Mindenféle szélnek / A barátja volnék./ Akkor lennék szomorú / Ha kifeszítenének,/Vidáman lobognék / Az ellentétes szélben. Beatrice: Alternatív 1996
Án Vincze Lillának adnék áűllami kitüntetést zenei karrierjéért, mégpedig az eredeti felállású Napoleon Boulevard és Solaris összes élő és halott (Czigi) Tagjával együtt.
Amúgy a Karthágónak és Tátrai Tibusznak is nagy grat )Tibusz Kossuth, Karthágó Máté Péter díj)
Sút Kikinek is azzal, hogy Bogdán, Berkes és Kisszabó díját miért vitte el a kiscica (szintén Máté Péter díj)
amúgy piarista exdiákként a piarista múltú Kisszabó Gábor (Solaris, Első Emelet, Step) kiemelt kedvencem.
off: ez egy nem normális ország, szerintem a nép jó részére igaz, hogy szertenéz és nem lelé honját a hazában. Én például egy konzervatív gondolkodású humanistának tartom magam. A konzervatív énem egyértelműen megtagadja, hogy én egy olyan politikai tömörülést támogassak, amiben benne van a Gyurcsány. A haza negyven évi szenvedésének arculcsapása volna. Viszont a humanista énem az utolsó lehelettéig tiltakozik az ellen, hogy én erre a Fideszre szavazzak. Akármi legyek, ha nem így van ezzel az ország jó része. Csapdába vagyunk esve, olyanformán, hogy lezunatunk a kiásott és kitartó lelkesedéssel fentartott lövészárkok fenekére.
Ebben teljesen egyetértünk, de látod, mégis van ilyen. Aki szerint ez egy "édes-bús hódoló dal" Gyurcsánynak, vagy aki szerint, mivel ez a dal egy ellenzéki tüntetésen hangzott el, ezért "egyértelmű a szándék". Looooogikus, nem?
Na de legalább utóbbi főrumtárs belinkelte ide ezt a dalocskát, így megnyugodhattam, hogy azért nem tudok a frontemberünk hatalmas Gyurcsány-imádatáról, mert nem létezik. Mert bár hallgatnék akkor is Kaukázust, de mi tagadás, kicsit azért csalódott lettem volna.
Szóval vihar a biliben, amit meg lehetett volna előzni azzal, ha mindenki szorgalmasan látogatja általánosban a magyarórákat...
Én igazából azt szeretném, ha jönne egy bármilyen külsejű, tehetséges, fiatal nő, vagy férfi, akinek van mondanivalója, van célja a zenéjével. Van énekhangja, hallása, határozottan, magabiztosan a kiáll a színpadra, és egyenesen, hangosan, érthetően, pontosan elénekli, amit mondani szeretett volna. Hangot, formát ad annak a készítetésnek, ami kivezette a színpadra.
