Ezért vezéreljük az elektromos autókban (is) a DC-t PWM-el. ;)
Azt azért hozzátenném, hogy manapság a tranyók CE ellenállása igencsak kicsi, a disszipált hő kevesebb, mint 10-20 évvel ezelőtt - van itt is fejlődés.
A sörkolinál könnyen lehet, hogy áteresztő tranyós megoldás lesz DC esetén, bár a 220-at preferálom triakkal. Az 1A-es triak hűtésmentes, tized óhmos ellenállást képvisel, 180°C-on 1A-rel a disszipációja 1,3W, 30°C-on 0,6W, azaz 0,6-1,3 ohm körül van. Kb. 30W-os venti lesz, ami pedig 150mA körül lesz, ekkor még 180°C-on is csak 0,25W körül van a disszipációja. A BD250C-nek is tized óhmos ellenállása van, mert 4V-os CE fesznél 25A szaladgálhat, 1,8V-os CE fesznél meg 15A (mindkét esetben telítésben van a tranyó), viszont 12V táp esetén 1,8V feszkó esés már jelentős, és 1,8V 2,5A esetén (ami 30W) a disszipáció 4W fölött van - így alig több, mint 25W maradna a ventinek. Így aztán ide is a PWM lenne az igazi, jó hatásfokú, de ezerszer egyszerűbb a triakos megoldás és 220V váltófesz nem beszélve a 220V AC / 12V DC konverzió veszteségeiről.
A rossz konstrukciójú és méretezésű vagy költséghatékony trafó megint más kategória.
Én azért alapvetően feltételeztem, hogyha egy toroid trafóról beszélünk, akkor olyan eszközről van szó ami minőségileg, stb is megfelelő, és nem olyanról, amit én tekercselek meg egy kör alaku laposvasra - persze most ironikusan fogalmazva. Az adott termék konstrukciós hibáit nem szabad általánosan ráhúzni mindenre. Nem tudom milyen torroid van az adott töltőben de nem biztos hogy ez az etalon, és ehhez kell a többit minősítnei....
De szerintem mindketten ugyanazt mondjuk, csak mást beszélünk....
Ahogy polipop mondta - ha valóban ilyen a trafó, akkor nem kell használni, ha a hatékonyság a cél. De ettől még lehet az jó konstrukció is ilyen elven...
a Te toroidod az egy meretezett magon szorosan, netan retegesen egymasra tekert primer-szekunder trafo.
Robi toroidja egy valtoztathato feszu tekeros fazek alaku toroid. ezek altalaban autotrafok. o kb 8A-t vesz ki belole. nem hiszem hogy 8A-hoz meretezett huzalbol van rajta a teljes 240V-os tekercs, bar elofordulhat. (lehet a rezen sporolni, hiszen hutese klafa, mert kb egyretegu a tekercseles)
Én egyébként amiket eddig bemértem torroidokat - persze gratz és egyebek nélkül - 100W-os nagyságrendben, azok mindt 93-95%-os hatásfokkal bírtak a névleges teljesítményen. Nyilván van benne mérési pontatlanság is, de az szerintem max 1 százalék lehetett a nagy pontosságú műszerek miatt. Azalatt - mármint névleges teljesítmény alatt és felette is - romlott ez a szám, de ez nem meglepő.
"a trafok hatasfoka a merettel durvan javul. maskeppen fogalmazva a kicsi, par tiz wattosake szornyu, a par szaz wattosake szar"
Erre én kérdeztem:
"A pár száz wattos torroidok 90 % hatásfok illetve afölött vannak. Ez tényleg annyira szar lenne?"
Erre te jöttél a gretzel, lámpával, vezetékekkel, meg ha netán van valami még utána..... Azaz a komplett áramkörrel.
Robi is a KOMPLETT töltő hatásfokát mérte, nem egy torroid trafóét. Feltételezve, hogy pontos és jó volt mérés, ami eleve eléggé kérdéses.
Szerintem nem a 90% hatásfok feletti torroiddal van a fő baj. Én pl most tervezgetem ama töltőmet, amiben torroid lesz - épp holnap délután megyek érte - és egyesével külön tölti majd az aksikat az akkupackon, de az elektronika mögötte kapcsolóüzemű lesz - legalábbbis a másdik körben, első körben valami egyszerű hogy legalább működjön valami átereszttő tranyós. Így is el lehet vele érni bőben 80% feletti hatásfokot - mármint kapcsolóüzemessel. Nyilván az áteresztő tranyós majd fűt, meg disszipál, de ez nem a trafó hatásfoka, hanem a komplett áramköré.
A trafót egyenlőre nem tudom kihagyni sajnos hiányos ismereteim miatt :-(
nem ertettuk felre. azert irtam bele pl a graetz-et, hogy mutassam, hogy a 90%-os trafo sem fenyes, es a 90%-os trafoval meg mas szokasos cuccokkal hamar lesz vazak az eredmeny.
pl robi meresenel kijott 50% hatasfok. abbol 10% ment el az egyeniranyitason, par szazalek a drotokon, 10% a trafon, franc tudja min meg...
egyszeruseg kedveert legyen 8A a toltoaram, 14V a fesz, tehat 112W a hasznos teljesitmeny.
lesz pl egy graetz. nyilvan nem schottky, vagy szinkron fet. ergo kapasbol esik 1.4V. ez azonnal 11.2W veszteseg.
a szukseges 123.2W-hoz a 90%-os trafo megeszik 136W-ot, most tartunk 82%-nal, es meg nem szamoltunk a drotokkal, meg a karakterisztikat biztosito elotetizzoval vagy hasonloval.
Kérdés, az A mérőd mit is mér pontosan és mennyire pontos? Mert az 5 perc/fordulat az eléggé komoly pontatlanságot eredményez eleve. Főleg egy villanyóra ebben a tartományban....
Ha a kettő hiba összeadódik, akkor meg kapsz valamit,amit csak a jóisten tud, hogy micsoda....
Na meg azért is, mert kapcsolóüzemben a feteket telítésig vezérelve elkerülhető a nagy hőfejlődés rajtuk, míg analog disszipatív jellegűeknél valami áteresztő elemen hatalmas hő fejlődik, ami hatásfok csökkenés is, illetve komoly hűtés kell, stb.
a trafok hatasfoka a merettel durvan javul. maskeppen fogalmazva a kicsi, par tiz wattosake szornyu, a par szaz wattosake szar, a par szaz kilowattosake mar egesz jo...
Szóval ha 50%-os hatásfokú a torroidod, akkor vagy valami nem OK vele, vagy szemétre való darab, vagy valamit nagyon csúnyán elmértél. A harmadikra tippelek.
A töltőket amúgy azért szokták manapság kapcsolóüzemű táppal ellátni, mert a súlya az erősen töredéke bármelyik "hétköznapi trafós" megoldásnak, továbbá könnyen szabályozható mind a feszültség, mind az áram és ezáltal jobban ideálissá tehető az akksi töltése.
Ha le tudod kapcsolni a többi fogyasztót, akkor a villanyóra egyszerűbb, és így is, úgy is ki kell fizetni. Célszerű azzal mérni, mert az alapján igénylik tőled a pénzmagot a villanydelejes cég embörei.
Teljesítménymérővel, és 600ford/kWh villanyórával(100W=1ford/min). Sajnos egyezik a fogyasztásmérő által mutatott, és a villanyóra körbeforgása idejéből számolt teljesítményfelvétel.
Ha meg esetleg valami olcsóbb költségmérővel mérte, ott még rosszabb a helyzet. Nekem is van egy, a hűtőkompresszorra rendszerint mér 0,01 (!)cos fit. Na nem indulásnál, hanem üzem közben folyamatosan. Lehet majd beruházok erre az adapterre, mert az legalább hiteles lenne, és VALÓDI teljesítmény és energiamérést is tudnék mérni induktív jellegű terheléseknél is.
Robi tudja mivel mérte, de sejthetően nem a kívánalmaknak megfelelő eszközzel. És innentől kezdve az adatok szerintem érdektelenek, mert nem valósak
Erre nem nekem kell válaszolnom, de nem hiszem hogy valódi effektív árammérős múűszerrel, mert azt az OBI-s nem tudja.
Nekem van egy 60.000 forintos kategóriájú majdnem szkóp multiméterem, ott megadható mit akarok mérni. Azaz csúcsot, effektívet, kitöltési tényezőt, stb. Azzal úgy ahogy meg lehet mérni pontosan, de ugye mivel induktív terhelés van a hálózaton, így cos fi miatt még meddő meg hasznost is külön kell tudni választani. Nem is olyan egyszerű biza, ha jól és pontosan meg akarjuk mérni!
Ehhez is van egy teljesítménymérő adapter, de nem adják occóért, annyit meg nem használom.
Ezért is szokás építeni manapság kapcsolóüzemű töltőket. És mint a másik fórumban is írtam, ez nem a torroid trafó hatásfoka, hanem az egész töltődé, ami nagy valószínűséggel az adataid alapján disszipatív jellegű.
Egy torroid trafó hatásfoka ennél nagyságrenddel jobb.
tudom, hogy nem fogod elhinni, de ha nincs a kapcsolásban áramot szabályozó elem, akkor az akksijaid élettartama drasztikusan fog csökkenni. Amit a toroidod veszteségén megspórolsz, azt itt bőven elbukod. De ha mondjuk innen (http://tech-mobile.hu/termekek-akku.htm) választasz egy akkutöltőt, az kapcsolóüzemű, és a hatásfoka akár 95% is lehet (persze nem tudom, hogy ezek mit tudnak, mert igen olcsók, de még a kínaiak se nagyon mernek eladni ilyet 83% alatt)
Látod, én ugyanezt mondtam, csak árnyaltabban...egy szakember ránéz arra a valamire és egyből megmondja, honnan fúj a szél...de ennek a tudományhoz, a fejlesztéshez vagy a kreativításhoz semmi köze.....
Lehelék néhány évvel ezelőtt az én kis UltraCap-es autómmal kezdték. Már akkor is a pályázati pénzek elsikálása volt, és már akkor beszéltünk erről a hibridről.
Elismerésem, hogy legalább dolgoznak rajta, de én és más egyetemi tanár kollégám is "könyörgött", hogy vigyünk már bele valami tudományt, fejlesztést, de nem. Űgy tűnik továbbra is Wilisicsék cuccait veszik meg, és építenek köré egy kasznit. Ja és tesznek bele egy stabil agregátot amit csak a hecc kedvéért bioüzemanyaggal táplálnak. Gondolom megint ott lesznek Győrben :)
Az a baj, hogy senkit nem érdekel a "másé", a Magna autójának kisérteties" designmásolatát láttam az egyik kínai autógyártónál......
Rengeteg tanulmány van...és ma láttam Kádár Lehel BME vezetésével azt a hybridjármű fejlesztési beharangozót az Indexen.....egy valami "idegesít" benne...mi a szarnak kell felmarkolni 600 milliót az egyetemnek ahhoz, hogy betegyen mások által fejlesztett dolgot?..számomra ez megdöbbentő...
600 millióból önálló gyártású, fejlesztésű, stb. autót lehet csinálni..de ez ami ott megy ( annak ellenére, hogy a személyekkel semmi gondom, sőt Lehelt nagyon jó fejnek találom ) arra én nem tudok "finom" szavakat találni...de legalább történik valami....
A támogatásokat mindig egyetemi részvételhez kötik...de biztos, hogy ez mindig jó irány?....Magyarországot ismerve a válaszom nem..az elmélet nem igazolható legtöbbször a gyakorlattal...
