Ad Esvég: Az merülhet fel még a #6900-ban elmondottakhoz képest, hogy esetleg magyar szavajárási névről van szó. Ekkor azt feltételezem, hogy az Esvég az esmég szóból alakult m > v hangváltozással. Ez utóbbi a mai irodalmi ismét ’megint’ szavunk eredetibb és nyelvjárásokban máig élő formája. – A szavajárási nevek esetén az ileltő egy jellemző szófordulatát kapja meg ragadványnévül.
Ad Bombicz: Mivel van Bombitz írásmód is, a /c/-s ejtés valószínűsítem inkább. A Duden említi a német Bomba családnevet, amelyet szorb ragadványnévi eredetűnek tart, és az alsószorb bombaś ’hintázik, leng, himbálózik’, bombaś se ’kóborol, kószál, csavarog’, illetve felsőszorb bombać so ’ballag, barangol, csatangol’ igéből vezeti le. A Bombicz név ennek a szorb Bomba személynévnek szabályos nyugati szláv apanévi származéka a nyugati szláv –ic apanévi képzővel. Magyarországra leginkább német (Bombitz) vagy cseh (Bombic) közvetítéssel kerülhetett.
> Lehet hogy eddig kevesen hallottak a goranics ( Goranci) nepröl de itt egy kis imertetö erröl a nem "letezö" nepröl:
Ach! Akkor először: ez nem nép, hanem népcsoport, avagy kisetnikum. Mint a magyarok közt a palóc, a matyó, a barkó, a székely, a csángó stb. Minden népben vannak ilyen kisetnikumok, amelyek valamilyen szempontok szerint sajátságosak. Amelyek nyelvjárásáról akár mint nyelvről is beszélhetünk, hiszen a palócok palócul, a csángók csángóul beszélnek.
Másodszor: a „goranics” megnevezés hibás, nincs középen –i és a végén –cs: szerbül goranac, makedónul-bulgárul goranec, magyarul esetleg goran lehetne. A név jelentése egyébként ’hegylakó’, más szláv nyelveken is vannak hasonló nevű hegyi kisetnikumok: a lengyeleknél a górałok, a szlovákoknál a horalok. A románoknak is van, bár ott nem ’hegyi’ a nevük, hanem pl. móc. Az ukránoknál ők ilyenek a huculok.
Harmadszor: ezeknek a balkáni-kárpáti hegyi kisetnikumoknak van egy közös nevük: ami magyarul valach. Az életmódjuk az ún. transzhumáló (legelőváltásos) pásztorkodás: és meglehetősen mozgékony kisebb pásztorcsoportokból állnak, akik könnyen csatlakozhatnak a szomszéd hasonló népességhez. A Balkánról így megjelenhettek csoportok a szlovák Tátrában. Ezért elképzelhető, hogy viszik magukkal a neveiket is, így a balkáni Csucsuj megjelenhet a Keleti-Kárpátok lábainál is.
Nagyon sajátos életmódjuk nagyon sajátos szakszókinccsel jár, amit szerte a környéken a tőlük termékeket, „szolgáltatásokat” vásárló más népek vándorszóként átvettek: ilyen pl. a magyarban a brindza, a bács (bacsa, bacsó), a csobán stb.
(NB. Hogy „léteznek-e” a goranok, az politikai kérdés, itt nem érinteném. Annyit azért, hogy az igazság általában közbül van: népként vélhetően nem ismerhetők el, de népcsoportként igen.)
Ja és: a goranok kétség kívül délszláv nyelven beszélnek, ha keresztül is van szőve a nyelvük albán és török jövevényekkel (mint a csángóké románnal). Az idevonható szláv szavakra pedig már utaltam a 6723-as hozzászólás 3. és 4. pontjaiban.
> Nem vagyok szakertö es tudatlansagomaban visszakerdeznek: ha a Csomort nem lehet a Csömörböl levezetni de lehet a Csemerböl ami lehet Csömör , nagyot tevedek ?
Nem. A csömör-t lehet levezetni a csemer-ből (vö. seper ~ söpör, fel ~ föl, csend ~ csönd), esetleg le lehet a csomor-ból is (vö. ballag → billeg). A csomor levezethetetlen a csemer-ből és a csömör-ből is.
> En nem erzem ugy hogy a Csomor es Csemer / Csömör esetleges kapcsolat tisztazva lenne.
Én viszont úgy érzem :) – De nézd: az etimológiai egy tudomány, amely adott szabályrendszerrel dolgozik, amelyet el kell sajátani. Ugyanúgy, ahol a kvantumfizikát is. Ha nem értek egy kvantumfizikai következtetést, akkor nem mondhatom, hogy „nem érzem úgy, hogy ez a kérdés tisztázva lenne”. Mert tisztázva van, csak nem értem. Ha pedig nem értem, akkor az lehetséges, hogy elfogadom a hozzáértők megállapításait.
Itt ugyanez van. Én nem tudok neked névtani-etimológiai szemináriumot tartani, így ha nem érted a kapcsolatot, akkor egyszerűen el kellene fogadnod. Az etimológiában és a kvantumfizikában sem lehet előképzettség nélkül következtetni.
> NB:a Magyar törzsek a honfoglalas elött az Etelközben tartozkodtak, kb. a mai Moldova es Ukrajna resze ), altalam ismert mai nem "magyar" csaladnevek erdekes modon pont ebben a zonaban ismeretesek.
Még egyszer kihangsúlyozom: a XIV. sz. előtt nincsenek családnevek. Az előtt mindenkinek csak egy személyneve volt, amely nem öröklődött: olyan mintha csak keresztneve lenne valakinek. Az araboknál és az izlandiaknál ez máig így van.
A régi „keresztnevek” ugyanolyanok voltak mint a maiak. Aki magyart ma Tamásnak hívnak, aki németet Thomasnak, aki oroszt Fomának, az mind arámi (palesztinai) nevet visel. Ez nem azért van, mert nekik palesztinai kapcsolataik lennének, hanem azért mert kulturális okok miatt a saját névkincsükbe bekerült ez a személynév. Ez még azt sem jelenti, hogy az így nevezett magyart, németet és oroszt bármi összekapcsolná más, mint a közös kultúra.
A magyarok sok száz évig együtt éltek a szteppei törökökkel (szinte maguk is törökké lettek), a románok és oroszok sok száz évig a szteppei törökök mellett éltek, nem csoda, hogy volt kulturális csere: amely oda vezetett, hogy a neveiket is kicserélték.
Amúgy a magyar Tamás(i), a német Thom(a)(s)(en), az orosz Fomin létező mai magyar, német és orosz családnevek, amely a te meghatározásod szerint nem „magyar”, nem „német” és „orosz”, hanem arámi. Tehát a Tamás(i) nem „magyar”, de nem is az etelközi zónából van. Te csak azért látod ezt a zónát jelentősnek, mert ez érdekel. Amúgy rengeteg más zónából származó, pl. szláv, görög stb. eredetű nem „magyar” magyar személy- és családnév létezik.
Örményből nem vagyok jó. Mindenestre, aki nem tanult nyelvészetet, annak az etimológiában nem feltétlenül van biztos, helyes ítélete. Az ilyen téves eredeztetések olyan gyakoriak, hogy saját elnevezésük is van: népetimológia. Sőt felvetném, hogy az itteni örmények már nemigen tudnak örményül.
A rendelkezésemre álló irodalom nem ismeri az örmény –an névképzőt, ott –jan képző van. ezért is aggályos ez az etimológia. Sőt, az irodalmam szerint a diaszpórában általában a környezetük nyelvéből vettek családnevet.
Bár kizárni nem tudom, de a fentiek miatt nem hiszek az örmény etimológiában.
> Korabbi jegyzeteket követve ( #6879 / #6723) en ugy erzem hogy a Csomor / Csomortan nev eredete az o-török ( kun-besenyö-szekely(?)) nepsegben kereshetö.
Hmmm, ceterum censeo. (1) A Csomor és a Csomortán név nem ugyanaz, hozzájuk éppen más népesség is köthető.
(2) Téged a Csomortán kellene érdekeljen, nem a Csomor. Továbbra is állítom, a #6723-belit, hogy a Csomortán név lakosnév, ráadásul magyar.
Korabbi jegyzeteket követve ( #6879 / #6723) en ugy erzem hogy a Csomor / Csomortan nev eredete az o-török ( kun-besenyö-szekely(?)) nepsegben kereshetö. Erdekes modon a Csomortan(i) csaladnev elöfordul Magyarorszagon, Romaniaban es Moldovaban is de a nev se magyar, se roman se szlav(ukran) eredetre nem vezethetö vissza.
Vajon egy ös-magyar (pogany) nev lenne vagy örmeny ?
NB:a Magyar törzsek a honfoglalas elött az Etelközben tartozkodtak, kb. a mai Moldova es Ukrajna resze ), altalam ismert mai nem "magyar" csaladnevek erdekes modon pont ebben a zonaban ismeretesek.
Nem vagyok szakertö es tudatlansagomaban visszakerdeznek: ha a Csomort nem lehet a Csömörböl levezetni de lehet a Csemerböl ami lehet Csömör , nagyot tevedek ?
En nem erzem ugy hogy a Csomor es Csemer / Csömör esetleges kapcsolat tisztazva lenne.
Lehet hogy eddig kevesen hallottak a goranics ( Goranci) nepröl de itt egy kis imertetö erröl a nem "letezö" nepröl:
Mint erdekesseg ide irnam: a goranicsi ( Makedoniabol valo) ismerösöm csalad neve: Csucsuj , evvel a csaladnevel veletlenszeruen meg az erdelyi Kalotaszegen is talalkoztam. Leherseges o-török eredet ?
A Bencsok : Bencsik pár került szóba, ezért hoztam én az analóg Urbancsok : Urbancsik párt (amelyik a vár valószínűséggel ellentétes gyakoriságú). Ilyen formán az én gondolatmenetemben a –csek játékon kívül volt.
Van persze Urbancsek is, de a tisztánlátás végett: a –csek és –csok együtt alkotnak egy képzőt, ezek egymás etimológiai és területi variánsai (allomorfjai). Amikor azt mondom, hogy a –csok ritka, akkor azt úgy értem, hogy annak –csek allormorfja is ritka. A –csek/csok ui. áll egy –cs elemből, meg egy –k elemből, a kettő közti hang mintegy „kötőhangzó” (szláv terminológiával: jerpótló).
A –csik (ill. -csík) egy másik képző: a –csek/csok olyan „konkurrense”, amely nem mutat területi változásokat. keleten és nyugaton a –csek-kel együtt fordul elő, középen pedig a –csok-kal: ez is két elemből áll: a –cs-ből és az –ik (ill. –ík) formánsból.
Egy harmadik képző a –csuk (-cs + -juk): ha területi alapon nézzük, akkor voltaképpen a –csik variánsa (allomorfja), mert minél keletebbre megyünk a ruszin–ukrán nyelvterületen, annál kizárólagosabb a –csuk, és annál ritkább a –csik. Etimológiailag azonban a –csek/csok-tól eltérően nem függenek össze, így e tekintetben lehet egy harmadik morféma.
> A Bencsok-ot sose hallottam arrafelé (a Bencsiket természetesen igen), viszont Nyemcsok van. Ez mit jelent?
A –čok viszonylag ritka képző, ezért ritkább (és alkamasint ritkábban is marad meg) az iylennel képzett név. A Bencsok és a Nyemcsok viszonyt hamis barátok, mert a Nyemcsokban csak -ok kicsinyítő képző van, a –cs a tő része (a Nemec ’német’ népnév –c-je palatalizálódott). Van viszont Urbancsok, amely a gyakoribb és –csok képzővel származik az Urban ’Orbán’ névből. A sors, az onomasztikai fátum szeszélye, hogy ebben az esetben az Urbancsik formából van kevesebb.
Bombicz: Én közvetlen kapcsolatot nem vélnék az említetted korai firenzei Bombicci családnévvel. Viszont, lehet, hogy mindkettő mögött ugyanaz a régi (meglehet olasz eredetű) Bomb-/Bamb- kezdető személynév lehet.
A Bombicz így inkább szláv apanévnek tűnik: ha az cz ejtése /cs/, akkor szerb-horvát, ha /c/, akkor cseh-szlovák alapon.
Sendula, Schendula: A Šendula név előfordulása a szerb-horváttól a csehs-szlovákig meglehetősen számos. Úgyhogy én szlávnak adnám. Viszont az alapja vélhetően a német Schendel (< n. Schande ’szégyen’) családnév: ez szlávosodhatott különböző népeknél.
Ramecz (Remecz) Itt annyira elém tolul a szlovák rámec ’keret’ szó, hogy egyelőre nem látok tőle tisztán. Mégis szlováknak gondolom, egy –ec kicsinyítő képzővel tovább képzett Ram alapnévből. Ez utóbbi lehet a középfelnémet ram ’kos’ szóból illetve névből, de lehet az ószlovák ramä (mai szlovák rameno) ’váll; kar, ág’ is az alap.
Nem biztos, hogy összefügg a Hramecz návvel, de nem kizárt, hogy a fenti lehetőségek mellett (helyett) abból származik (erről ld. alább)
Az -e-s Remecz-nek nem találok etimológiai lapot, vélhetően másodlagosan hangrendileg illeszkedett.
Hramecz: Vélhetően a cseh-szlováh Chramec magyaros lejegyzése. Itt az –ec névképző-kicsinyítő képző,. a Chram alap pedig vélhetően összevethető a szlovák chrám ’templom’ szóval.
Gonda: A XV. sz. közepén volt ilyen település (Zala v. Somogy megyében). Innentől képt lehetőség adódik:
– A Gonda családnév a régi Gonda településre utaló képzőtlen lakosnév; vagy – A családnév független a településnévtől, de mindkettő végső soron a régi Gonda személynévről veszi az eredetét.
Az a régi Gonda személynév, amely a településnévnek biztosan, a családnévnek pedig lehet hogy közvetve az eredete, képzettnek tűnik: egy Gon- alapnévhez járult –da kicsinyítő képző. Ez utóbbi képző a magyarban és a szlávban is él, így itt nem dönthetünk. Kálmán Béla az alapnevet a német Konrad rövidülésének tartja, amely a magyarban és a szlávban is lehet jövevény, így itt sem lehet distinkciót tenni. Mindenesetre a csehben, ahol a –da képző a legelevenebb, nincs eredeti /g/ hang a XII. sz. óta, így vagy nagyon korai szláv alak került a magyarba, vagy mégis valamivel valószínűbb a magyar eredet.
Pacziga: Az –iga képző a (kárpát)ukrán névkincs egyik jellegzetessége, vélem ez esetben is ide vezet az etimológia. A Pac- alapnév vélhetően vagy a Pak- kezdetű összetett szláv nevek lágyult rövidülése, vagy az régi ukr. паць ’disznó’ köznévből eredő személynév.
Esvég: Erre nincs biztos tippem. Egyelőre úgy látom,talán valami Schweige-szerű német név előhangzóval feloldott magyarosodása.
Csőke: Az alábbi régi magyar személynevekkel vetem össze: – Cséke < Csejke (1186: Cheyca) : etimológiája ismeretlen. – Cseke (1259: Cheke) : etimológiája biztonytalan; talán a magyar csökik ~ csekik ’növekedésben elmarad’ ige folyamatos igeneve (az –ő képző –e < -é variánsával), esetleg a cseh Čěk személynév magyarosodása. – Csike (1440: Chyka) : eredete bizonytalan. Talán a magyar csík halnév áll mögötte, vagy a régi szerb-horvát Čika név.
Krizsa: A Kristóf név Kris rövidüléséhez járult az –a képző, majd a hangzóközi -s- zöngésedett. Ez, és a Krizsó változata megint egy olyan név, amely magyar és cseh-szlovák környezetben is kialakulhatott. A Kriska variáns jellegzetes alföldi szlovák név: ez inkább szláv eredetű.
Kóczián: (Mottó: Habent sua fata nomina…) Kárpátukrán név szlovák Kocian variánsa megmagyarosodva. Az alap a Konstantin szentnév ruszin Kost > Koc rövidülése, amelyhez az –an személynévképző lágy változata járult. Ez utóbbi szlovákos formája az egy szótagos –ian (ejtsd kb. /jan/), amely magyar környezetben két szótagos ejtésűvé változott.
"Viszont én anyai ágon olyan családból származom, akiknek a középszlovák ősei a XVIII. sz. első harmadában költöztek le az alföldre: a Bencsok név itt lent is keletkezhetett (mint ahogy a Bencsik közönséges alföldi szlovák név). Ezt tényleg csak tételes genealógiai kutatás derítheti ki."
A Bencsok-ot sose hallottam arrafelé (a Bencsiket természetesen igen), viszont Nyemcsok van. Ez mit jelent?
Gebri: Mivel a magyar Gábor személynév Gáborján előzményének kialakult magas hangrendű Geberjén alakváltozata, így én úgy vélem, hogy a Gebri név ez utóbbi rövidülése lehet –i képzővel. Az –i képző funkciója itt inkább birtokos apanévi lehet, mint kicsinyítő.
Stehlick: Nem a stehlen ’lop’ igéhez kötném, bár nem tudom teljesen kizárni. Én a német Stähling név Stehling írásvátlozatával vetem össze: az –ing > -ig > -ick szóvégi változásra vannak adatok, így ez lehetséges.
A Stählingről azt mondja az irodalom, hogy vagy 1. a német Stahl ’acél’ főnév származéka, vagy 2. az észak-rajna–vesztfáliai Stahle (vagy más hasonló nevű) településssel azonos. Az –ing az 1. esetben leszármazottat (utódot) jelöl, a 2. esetben elszármazottat (onnan áttelepültet). Az 1. esetben a Stahl ’acél’ elnevezést foglalkozásnévként kell értelmezni (azaz acéllal, vas rozsdátlanításával foglalkozó kovácsként), vagy lelki tulajdonságra utal.
Weisz: Ez az olvasta a valószínű, mert így a W-hez illő német etimológia lesz. Ez a gyakori német Wiess, Weiß családnév magyarosodása. Jelentése: ’fehér’, amely hirtelenszőke vagy ősz hajra, esetleg a szokásosnál is világosabb bőrszínre utalhat. Az irodalom szerint egyes német nyelvjárásokban a német Weise ’bölcs’ és Waise ’árva’ családnevek is ilyen alakot ölthetnek.
Kis lehetősége van annak (de teljesen mégsem zárnám ki), hogy a Wesz alak a ritka magyar Vész családnév hibás leírása. Ez a családnév leginkább a magyar vejsze ’rekesztő halászeszköz’ szóból eredhez, így ’halász’ értelmű foglalkozásnévként foghatjuk fel.
Halcsik: kögel nickkel kapcsoaltban már felmerült az északi szláv (cseh-szlovák.szorb-lengyel-ruszin) –csik kicsinyítő képző. Ez esetben is ez járult egy Hal alapnévhez. Ez az alapnév is nyugatiszláv (ezen belül cseh-szlovák-ruszin) és ’kopaszság’-ra utal.
A Bencsok családnévhez keletkezési helyéhez és korai adataihoz, függetlenül attól, hogy ez a kögel-féle család-e avagy másik:
Kniezsa István A magyar és szlovák családnevek rendszere c. művében (1934-1965) a XVI–XVIII. sz.-i gömöri, honti és ugocsai összeírásokat elemezte. Ebben a műben szerepel a szlovák Bencsok név ilyen írásmóddal a szlovák Benedikt ’Benedek’ névből származtatva. NB. Kniezsa megtartja forrásai írásmódját, viszont pontos időbeli elhatárolást a8 3 évszázadon belül) itt nem adott meg.
Van tehát egy három vármegyére korlátozódó biztos adat, ahol előfordul (keletkezhetett), de ez nem zárja ki, hogy más középszlovák vidékeken is kifejlődjék.
> Nem tudom mikor alakult ki a közép-szlovák nyelvjárás, világosan elkülönülve a többitől. Talán LvT segít :)
A középszlovák nyelvjárás fura szerzet, mert a honfoglalás előtt még természetesen nem volt önálló nyelv a szlovák sem, de ennek ellenére a magyarok bejövetele előtti nyugatiszláv-délszláv érintkezés jegyeit a középszlovák őrizte meg. Egyes sajátosságai tehát igen régiek. Adott esetben viszont a –csok / –csek pár magánhangzójának helyén eredetileg jer (redukált mgh.) volt. A jerek eltűnése a X–XIII. sz. közé tehető: ez tehát a terminus post quem, az az állapot, amikor az azonosság felbomlott a különböző szláv nyelvjárások szerint eltérően. Mindenesetre a jerek eltűnése az egyik pont, ahol a középszlovák nagyom markánsan kilóg: így vélhetően ez a terület akkor is differenciálódott volt, amikor a nyugati zsláv nyelvek még nem váltak szét. (Szlovákként nekem az tűnik fel, hogy ez a terület minta egybeesne a pribinai Nyitrai Fejedelemség uralmi területével. De ez nem tartozik ide.)
Viszont én anyai ágon olyan családból származom, akiknek a középszlovák ősei a XVIII. sz. első harmadában költöztek le az alföldre: a Bencsok név itt lent is keletkezhetett (mint ahogy a Bencsik közönséges alföldi szlovák név). Ezt tényleg csak tételes genealógiai kutatás derítheti ki.
Az viszont valószínűnek látszik, hogy a névnek jelentős magyar utóélete lehetett, kiszakadva a szlovák környezetből. Erre utal az -ó megnyúlása, a Magyarországon is gyakoribb, szlovákos rövid –o-s formával szemben.
Hát lehet nehéz eset vagyok,de kb ez érdekel amit most irtál ki ...történés szerint milyen lehetöségek kerülhetnek szóba. Családnév és nem családfa tudom,és senkit meg nem bántva, ezen érdeklödésem azért van, mert nem nevezhetö átlagos,gyakori családnévnek, mint pld. Kiss, Nagy, Kovács, Szabó stb. Ezen esetekben nyilván nem volna értelme ugy boncolgatni e nevet, mint ahogy azt én teszem,és elnézést kérek ha nehézkesen értettem meg magam. Üdv
Nem fárasztás, de tényleg sok időt nyersz vele, ha nem meditálsz, hanem elmész a legközelebbi levéltárba kikéred a nagypapád vagy aki 1895 elött élt apai felmenőd lakókörnyezteének felekezet szerinti anyakönyvét és rászánsz pár napot. Nyersz vele egy évet :))
1715-ig könnyen el lehet jutni, s akkor az megmondja, hogy akkoriban merre éltek eleid. Hontban (hozzá közel), vagy Szatmárban (1 ott is van 1715-ben)? A 4 Hont vm-i településen 6 családfő. Megnézném, az adott települések milyen közel vannak egymáshoz, feltételezhetően egy család. (az is beszédes, hogy az egy szem szatmárin kívül más vármegyei nincs !)
Aztán azt is ki lehet deríteni, (levéltár nélkül) így a gép mellett ülve, pl. az on-line telefoni tudakozóból hogy a Vasban, Sopronban (vm) vannak-e e néven ma élők, feltételezhető leszármazottai amai részbirtokosnak.
A 4912-ben még azt írtad: "Az 1715.évi összeirásban szerepel Hont vármegyében több helyen,vagyis névhasználat terén legalább az 1650-es évekig visszavezethetö lehet,de semmi mást nem tudok róla."
Majd a 6853-ban: "Sikrült családnevem irott formáját régebbröl is megtalálnom,mint az 1715.évi adóösszeirás. Pontosabban, a Bencsok család részbirtokos Sopron vármegyei Batiszfalván,a mai Egyházasfalun,ennek irott nyomai maradtak fenn, 1651-1683 között..."
Arról beszélek, hogy amíg nem tudsz apáról fiúra szálló névöröklést felmutatni magadnak, addig sem az egyházasfalui Bencsók a XVII. század közepén, sem az 1715-ös Hont vmegyeiek neve nem a Te neved.
A 6853-ban kérdezted: "Nagy a valoszinüsége, hogy az 1500-as évek végén már létezö családnév ez ugye?" A 6871-ben írtam: "A név ráadásul már előbb (korábban) létezett, mint rögzült családnévként a családodban. Egy birtokszerzésnek és a névnek nincs köze egymáshoz, Vszeg korábbi, akár XI-XII sz-i is lehet".
LvT pontos 'helymeghatározása' a 6874-ben "Ami a –csok kicsinyítő képzőt illeti, az ..... biztosan állítható, hogy középszlovák." mégis azt mutatja, hogy későbbi, nem középkori, hanem vszeg kora újkori névképződéssel van dolgunk. A '-csók' képző ugyanis középszlovák környezetben járult a 'Ben-' csonkolt alakhoz (tőhöz?), s azt is valószínűsíti, hogy ha etnikai értelemben nem eleve közép-szlovák volt, akkor ebbe a közép-szlovák nyelvjárási környezetbe került magyar egyénről lehet szó, aki ott nyerte/kapta a Bencsók elnevezést. S akkor ez épp azt mutatja, hogy előtte máshogy hívták. (lehet, hogy Benedeknek, vagy ebből származó néven, de nem '-csók' volt a neve vége) Ez a elszármazás a közép-szlovák nyelvjárásba viszont csak a török hódoltság kezedete után, azaz a XVI. sz. közepétől volt. Számtalan példa van rá. Tömeges jelenség volt.
Ha mégis az előbbi, azaz nem elszármazásról van szó, hanem eleve szlovák ajkú egyénről, akkor az első előfordulásának esélyét nem tudom. Nem tudom mikor alakult ki a közép-szlovák nyelvjárás, világosan elkülönülve a többitől. Talán LvT segít :) Ez a datálásban segítene, ill. megerősítheti az elmondottakat.
Az, hogy a Sopron/Vas megye határán fekvő településen való birtokszerzés azt mutatja, hogy vszeg katonai erényekért nyerte a birtokot (azért szokták akkoriban) nem mond semmit, attól még lehetett eleve közép-szlovák, de lehetett pár generációt ott élő, de az Alföldről felhúzódott magyarajkú család is. Ugyanis az LvT által a 6880-ban megnevezett "Liptó, Árva, Túróc, Felső-Nyitra, Zólyom, Észak-Bars, Hont (ugye-ugye 1715.), Nógrád, Gömör vármegyék" némelyikébe 'belenyúlt' a török fennhatóság (Hont, Gömör, Nógrád) Mindenesetre AZ a Bencsók család nem egyházasfalui.
Ne haragudj,én csak kérdeztem, tudva azt,hogy nálam tágabb látókörü vagy a témában. Nem is családfát kutatok,csak családnevet,számomra ennek is van értelme,mert ritka név. Annyit tudok,hogy a kettö nem ugyan az, de mivel soha nem esett át, semmiféle magyarositáson, még a divatos idökben sem, ennek van is értelme a számomra. Nekem az is érték,ha a legrégebbröl ránk maradt irásos emlékét megtalálom,nevezett részbirtok is 'csak' abbol a szempontbol értékes a számomra, hogy maga a családnév idöben még messzebbre vezethet...ennek a valoszinüségét szerettem volna tölem a témában okosabb emberektöl megkérdezni,bár görcsösen sem ragaszkodom az irott,vagy iratlan 'szabályokhoz'. A gomb és a kábát nézöpont kérdése...nekem kabát maga a név, hozzá pedig gombokat keresek,melyik lesz a legrégebbi...segitségedet köszönöm, aztán ténleg lehet ,hogy 2 év mulva ismét fárasztalak! Üdv
KissLajos a Csömör helynevet (+ a Somogy-megyei Csömendet) a Chemer személynévre vezeti vissza, amely a 'gyomorrontás, undor' jelentésű főnévből akalkult.
A következő mondat: - Ez utóbbi közszóval azonos eredetűnek tekinti - felesleges, de nem zavaró.
Nem szívesen válaszolok az ilyen kérdésre (a 6885 alapján), pedig van válasz. Mert ez olyan, mint- hogy analógiát mutassak - mikor valaki nem elégszik meg a realitásokkal s messzi kelta meg hun nevekben gondolkodik. Ránézésre. Meg a maga hangzáson alapuló, azokat összehasonlító botcsinálta nyelvészkedése.
Az a család, aki részbirtokos volt - eddig úgy tűnik - semmilyen viszonyban nincs a családoddal. Akkor meg? Egy év műlva megint itt talákozunk, hogy akkor most milyen nemes vagy?
Arra acsaládra nagyon is illenek amit Lipót nemesítési politikája kapcsán az armális, és kuriális nemesekről írtam. Olvasatomban a 30 év azt jelenti, hogy utána elvesztette, netán a Neoaquistica Comissio ténykedése kapcsán (10 %-át meg kellett fizetni egyfajta hadiadó kapcsán a birtok értékének, aki nem tudta, az elvesztette) Vagy kihalt a család.
Ez családtörténet kutatás szempontjából módszertanilag abszolút helytelen. Lehet Neked a kutatás ebben a 'nemesi millióben' ad egy kellemes hangulatot, de félrevezethet. A gombhoz keresed a kabátot.
