Az nem kérdés, hogy a legtöbb lisztharmat kárért a helyben áttelelő képletek a felelősek és a a fertőzésre legnagyobb esély a szomszédos ültetvényekről van. De a téma annak kapcsán merült fel, hogy egy izolált ültetvény védve van-e a lisztharmattól. Szerintem nincs... mert bármilyen kicsi is a csíraképessége, bármilyen kis mennyiségben is jut el a fertőzés az ültetvényre, de ha 30-50km körzetben az uralkodó szélirányokban van rendszeresen lisztharmat akkor csak idő kérdése, hogy megjelenik a lisztharmat, ha pedig megjelenik akkor az ott is marad.
Ezért tartom parasztvakításnak, hogy az ilyen vadon közepén levő szőlőben nem kell növényvédelem... ha cinikus lennék (az is vagyok) akkor azt mondom, hogy a vadon közepén nem látja a szomszéd, hogy mikor és mivel fúj a gazda és azt lehet mondani amit csak akar.
Sajnos a lisztharmat és a peronoszpóra megjelenése óta a réz-kén és más kontakt szerek nélkül bortermelési céllal gazdaságosan nem lehet szőlőt termeszteni a hagyományos fajtákkal. Megoldást a rezisztens fajták jelentenek.
Ha erős szél van, akkor a spóra nem fog "leszállni" a szőlődben. Inkább a gyenge szellő a veszélyes, mert akkor könnyen kiülepszik a szállított spóra. Gyenge szélben viszont sokáig tart, amíg jelentős távolságot megtesz, és ez alatt az idő alatt gyorsan veszít a csírázó képességéből. Ha jól tudom, a növényvédelmi szakemberek azt szokták mondani, hogy a lisztharmat alapvetően 50-60 méteren belül fertőz. Persze, egy-egy telepet létre tud hozni messzebbről érkező spóra is, de tömeges fertőzésre a helyben képződött szaporító anyag képes csak.
Az őzek folyamtosan visszametszik a gyümölcsfákat (alma, körte, meggy, cserszenye a kedvencük, de az őszibarackot és mandulát csak néha kóstolják) és a szőlőt... Több éve ültetett gyümölcsfák igy sose nőnek meg... Viszont ott a seregélyek nagy csapatban járnak, s a meggyet már zölden megették... s megtalálják a nagy sűrűben is...
Viszont kétlábú tolvajok nem járnak... a vasat mind összeszedték, más nincs.
De nagy csend és nyugalom s jó föld... s lakója alig van.
Nálam ugyanez történt az egyik tőke Angéla nevű csemegeszőlővel,de ott egyetlen rügy sincs megpattanva.A dolog érdekessége hogy a lehajtott vessző hosszú volt a végét metszéskor levágtam,kigyökereztettem és mér húsz centis hajtása van!Na ez már érdekes ugye?Én adtam a tőkének egy kis nitrogént meglássuk mi lesz,jobbat nem tudok.A tőke beteg sem volt én sem tudom mire vélni,mert a többi szépen hajt a Favoriton és a Boglárkán már a fürtöket is látom.
Néhány asztali szőlőoltványt telepítettem 4 éve, az oltványok szépen megeredtek. Az idén felvittem lugasra őket, egy kivétellel az összes tőkén megpattantak a rügyek és szépen hajtanak(kb. 3 cm hosszúak).
Viszont az egyik tőkén (kék Vosztorg) csak egy rügy pattant meg, remélem ki is hajt majd, de a többi rügy alszik. Mi okozhatja ezt a kései "mozgást", ugyanúgy van nevelve ez is, mint a többi oltvány. Annak reményében, hogy életre kel a vessző, mit tehetnék azért, hogy esetleg ne menjen tönkre és feléledjen?
Mit értesz hosszas utazás alatt? Én úgy olvastam, hogy a kifejlett konídiumok szél segítségével tudnak megtenni nagyobb távolságot. Nálunk a szél irányától függően egy szeles napon úgy egy óra alatt át tud fújni a közeli szőlőshegyekről fertőzést a szél.
"Mondjuk a peronoszpóra meg a lisztharmat több tíz kilométerről is odajön a szél hátán." Hát a peronosz az akár ezer kilométerről is, de a lisztharmat az nem. UV érzékeny a spórája, ezért nem nagyon szeret hosszasan utazni.
Hát ugye ez azon múlik,hogy ki melyik generációba tartozik. Az én nagyapám pont úgy dolgozott ahogy mi most. Esetleg ő több felszívódót fújt mint mi, de ezen kívül pontosan emlékszem, hogy gyerekkoromban mit csinált az öreg. Leginkább az volt a különbség közte meg a kombinátos szőlők között, hogy az öreg az állandóan szőlőben matatott és hetekre kiköltözött a hegyre egy vajling káposztáscvekedlivel vagy grízestésztával ameddig a mama még dolgozott.
A pancsolás ment szerintem minden szinten. A mustsűrítés a borkészítéssel egyidős. A jobb években szerintem simán eltették a "lekvárt", hogy rosszabb évben ott ahol erre volt lehetőség és igény.
Az jó, ha a szomszédság is tiszta. Mondjuk a peronoszpóra meg a lisztharmat több tíz kilométerről is odajön a szél hátán.
Szeretnék olyan bort inni, amilyet apánk készitett (főleg Kadarka volt benne), de nem szeretnék olyat, amelyet anyai nagyapánk készitett. Utóbbi agyonkénezett, és agyonpermetezett volt. Lehet éppen az utóbbi tapasztalat miatt nem permetezek---igaz a szomszédok sem. Igy könnyebb... s ahává költözök már huszonéve nem lakik senki, s tájvédelmi körzet közepében van. Csak egy gond van az őzek. Kénytelen leszek keriteni, s uj fajtákat keresni, kipróbálni... de egy garabig nem lesz annyi, hogy bort is lehessen késziteni., ráadásul pince sincsen...
Egyrészt ugye ott van az, hogy őseink, ha hozzájutottak és szükségük volt rá akkor toltak a szőlőre a szartól a rakétáig mindent. Lásd ez a cikk http://borrajongo.blog.hu/2015/04/22/hajotorott_champagne_a_laborban Amiből kiderül, hogy bizony masszív mennyiségű rézzel fújták be a szőlőt 170 éve... a sok réz pedig azért nem cévitamin. De ugyanígy vasból is és még ki tudja miből másból is jutott a borba rendesen.
Én meggyőződöt híve vagyok a természetes szőlészetnek és borászatnak, de nem az őseinkre hivatkozva hanem a mai kor kihívásaira adva ezzel választ.
Bár konkrét lehetőségünk nincsen ellenőrizni, de ugye azt sem tudjuk, hogy az őseink borát vajon mi meginnánk-e egyáltalán.
A bevált fajták: Bianka (száraz időben nem a legjobb), Néró (legjobban), Eszter, Turán, Cserszegi fűszeres, Zweigelt.... Viszont homokon téli takarással --ha az lenne-- Pölöskei muskotályt tennék, s hozzá Esztert és Nérót s Viktória is bevált, de csak két tő van belőle (utóbbiakat nem kell takarni!) Nálam a Pőlöskei, mert már nem takarom, kb 10-ből csak 2 tő van--kifagyott. Volt mikor takarás nélkül a falhoz közel is egy karja elfagyott. Ez birja a legjobban permetezés nélkül és nagyon finom, és bornak is finom... Amit "szőlőszem " ajánlott--még nincs--azokból bizonyára még több jó lenne, de 2017 az utolsó teljes év itt, utána nyugdij és irány a világ vége: Nagyecsér. Ott minden előlről.... Az lapos hely de öntéstalajjal...
Zöldséggel próbálkozom, de mivel nem locsolok, nem sokat ér... a répa már látszódik (de az éneknek igaza van: sárgarépát nem jó dombra ültetni)... locsolással viszon becserepesedik és nem bújik ki.
Viszont takart területre később palántázok (takarás vissza az ültetés után!!) paprikát (ez tökéletes) paradicsom--többnyire megbetegedik. Viszont bevált takarás nélkül is: szegletes lednek, és bagóca korán ültetve. Borsót többnyire megeszik az apró fekete bogarak, a bab zsizsikes--s kiszárad, takarva pedig a csigákat nem győzöm szedni...
Viszont a leírásod alapján érdekelne mely fajták bírják ezt a művelést? Azt viszont nagyon jól mondod, hogy ehhez megfelelő fekvés és mikroklíma kell! Amúgy meg zöldséget is lehetne ott termelni, annak max 30 cm-es termőtalaj kell, azt meg nem nehéz biztosítani :)
Két tő direktermő szőlőm van. Egyik véletlenül (olványként kaptam más helyett: otelló), a másik a az ÉNY-i fal tövében Fehér Delewár... (. Szőlőjét mindig elajándékozom, a borba nem tettem soha.)A többi mind nemes, illetve rezisztens.
Én is,minél természetközelibb állapot,kemikália nélkül,a kénmentes,vegyszermentes bor,ez érdekel.
Ha nem lenne ilyen hideg és száraz pincém, akkor bizonyára kellene bele ként tennem...
S amit még nem irtam le: nálam a szüret sokáig tart. Két vödör. Egyikbe az egészséges a másikba csipegetem ki a rosszat (többnyire szárazat, vagy nagyon penészeset s megy a tyúkoknak, vagy kecskéknek---vagyis a beteg jó helyre kerül a kecskék gyomrába, ott elpusztul a gomba). Lényeg gondosan összeszedem --később is-- azt ami beteg, még azt is, amit a madarak hagytak, s megy a kecskék gyomrába.
Amit még észrevettem: nem kell izgulni ha nem volt idő lekaszálni a tőkék körül s esik az eső folyamatosan... A nagy fűben (még az érzékenyebb szőlők is) egészségesek maradtak, szemben azzal, ami alatt tiszta volt. Tulajdonképpen azért tartom --csak nyitókapát használok erre--
tisztán, hogy mindig megtaláljam a tőke nyakát, s hogy a nemes le ne gyökerezzen.
S talán a legfontosabb, biológiai egyensúly állt be... s a madarak sokat esznek, de nem csak a szőlőt, hanem a bogarakat is...
De amint irtam korábban, ha nem ilyen lenne az adottság -száraz meszes D-DNY-i lejtők--
akkor másként kellene.
Vissza kellene menni a szőlővel oda, ahol az őseink termesztették, ahol már nem termett semmi, csak a szőlő. Nálam is csak ez diszlik... a kukorica, "kertitörpe" marad, a krumpli csak összel mélyreültetve és vastagon takarva terem, a borsót ősszel ültetem, bagócát és szegletes ledneket is legkésőbb februárban...
De korábban irtam, s volt aki reagált is rá. Mindenhol lehet finom és egészséges szőlőt termelni a fal tövében, de ehhez a betont száműzni kell, mert a beton "utálatos jószág"!!!!
S még egy, amiket a "szőlőszem"--csemgeszőlő topikon vissza lehet keresni-- ajánlott, azokkal máshol is lehet bizonyára, Ő lapos területen-- ha nem tévedek-- szőlészkedik.
Engem ugyan nem bosszantasz,sőt.....mond csak, nem éreztél késztetést arra hogy a tudásod átadd Valakinek? Szívesen tanulnék Tőled,ha nem lennél túl messze! Én Esztergom környéki vagyok.Hasonló művelésben gondolkodom Én is,minél természetközelibb állapot,kemikália nélkül,a kénmentes,vegyszermentes bor,ez érdekel.
Ez olyan "semilyen"... kordonnak nevezhető néhol, máshol tőkés, megint máshol a falon lóg, vagy ami van azon (pl. mandulafán). A sortávolság viszont a kordonnak megfelelő (nem szabályos, de kb két nagy lépés), a tőketávolság 1-1,5 m, de itt sem szabályos. A sorközök eleinte--kb 10 évig-- tisztán voltak tartva, de már hosszú ideje benőtte "minden". A tőkék tövét viszont többé kevésbé tisztán tartom. A sorközt kaszálom kézzel 2-3 szor. Kezdettől fogva nem permetezem egyáltalán, amit a Zweigelt, Cserszegi fűszeres s egy két csemege nem nagyon szeret (2014 ilyen volt, de előtte két év tökéletes).
A Bianka, Néró, Eszter viszont szinte mindig elfogadható... Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a Cserszegiről viszont leszedem a beteg hajtások s levelek egy részét, ha a tavasz hűvös (orbánc és az atka miatt--ha jól tudom) Múlt évben bár esős volt mégis a lisztharmat tarolt legtöbb tőkén...
Ezt ne utánozza senki, mert igy nem lehet meggazdagodni, viszont igy bizos vagyok abban, hogy amit eszek és iszok abban nincsen semmi méreg... S hogy még tovább "bosszantsam" a társaságot: a bort sem kénezen, nem fejtem és nem romlott meg egyszer sem a borom. Igaz a múl évi borból-kiforrt- pálinka lett--kevés, de jó... Ráadásul egyre inkább csak ezt a tényleg "bio-t" tudom meginni... Már rég nem kóstoltam olyan bort, amelyben nem lett volna valami "mű", amit ha nem is azonnal, de kicsit később észreveszem... Most egy Egri palackozott Bikavért vittem le a pincébe, majd jó lesz valakinek jelszóval.
" s megdőlt az a régi módszer, hogy le kell szedni a leveleket a fürt körül."
Ez több dologban is sántít! A leveleket azért szedik le a fürt körül, hogy jobb legyen a légmozgás, ezzel a rothadást is kerülni lehessen!
Továbbá a levél sem képes a teljes vegetációs időben asszimilálni. A korán hajtott levelek idővel elöregednek, és csak takaró szerepet játszanak. Ez lehet előnyös és hátrányos is. Előnyös lehet, hogy az esetleges erős napsugárzás ellen, vagy jég ellen védjen picit, de hátrányos, mert nem lesz olyan jó légátjárt a fürt zóna. Azért ez is összetett dolog ám!
Én a fürt zónát a fekete rizlingnél mindenképpen levelezem, de nem egyszerre rohamosan, hanem csak az elöregedett leveleket szedem le! ezt július végétől/augusztus elejétől egészen szeptember közepe-végéig, Persze ezt egy nagyobb ültetvény esetén nem ilyen könnyű lesz megvalósítani, de majd kitalálok valamit.
Erről a "függönyművelésről" az Élet és Tudományban már olvastam vagy 20 éve... Kb ugyanaz volt a logika, de ott valamilyen vegyszerrel fujták le a felső részt, hogy nem termékenyüljenek a fürtök.
Nem kell mindjárt elvetni valamit, csak ha az ember maga is kipróbálta... s egyébként is több év alatt alakitotta ki ezt a művelésmódot. Eleinte metszett ő is, most keveset...
Egyébként logikus--több levél többet asszimilál--- s megdőlt az a régi módszer, hogy le kell szedni a leveleket a fürt körül. Én alig kötözök--csak ami nagyon útban van-- ugy áll mint a "szénaboglya", s azóta szebb a szőlőm.
Pálinkában jobban otthon vagyok,de borban is szeretném magam kipróbálni és nekem is a minőség az első.Pálesznél hasonló a helyzet,összeszednek minden szart,jól telenyomják cukorral,legyen jó sok karcos,torkot maró anyag,aztán"erezd el a hajamat!".
Ne kapd fel a vizet, de a mai világban a valamire való MINŐSÉGI szőlész nem 400 mázsa/ha mennyiségre gyúr, csak ők ezt másképp fejezik ki!
De gyfa frankó igazságot mondott, mert valóban ez az elkeserítő helyzet, akár tetszik akár nem!
Én felületesen nézegettem a videót és kb úgy tűnik, mintha valami függönyművelés féleséget próbált volna átvariálni a kitalálója! Valami olyasmi is rémlik, hogy a függönyművelésnél talán nem lesz olyan hosszú a hajtás, mint egy felfelé nevelt hajtásnál, de lehet rosszul rémlik valami, vagy keverek valamit. De majd egy havas napon utánanézek.
Ezt a dolgot az az elkeserítő helyzet is elősegíti, amit Feri mondott tavaly szüretkor, hogy bizonyos mustfok-tól must fokig egy az ára a szőlőnek. Hát persze hogy ekkor mindenki a mennyiségre hajt, nem a minőségre. Az ilyen felvásárlókat is fel kéne lógatni....
Gyfa,Deso, nagyon sokat segítettetek,kimerítő,tartalmas hozzászólásotok az egész világlátásomat megváltoztatta,agyamba fény gyúlt és ezt a felismerést,megvilágosodást Nektek köszönhetem.Gratulálok!
Szombat este betakartam a fagyok ellen a jövőre már termő idén 3 éves oltványaimat. Vasárnap volt is -4 fok, de azóta sem takartam még ki őket, mert csütörtök reggelig mondja a fagyveszélyt.
Kérdésem az lenne, hogy károsodhat e a szőlő ha csak csütörtök délután bontom ki?
Nem értem milyen igazságot akarsz kiszűrni. Az ilyen metszés nélküli szőlészet is működö képes, legalább is mifelénk is sokan így művelik a szőlőt. Az első tavaszi munkálat a szüret. Igaz direkttermő amerikai fajták és az üzletekben bőségesen árulnak cukrot, és olyan igazian meg tudnak belőle részegedni, hogy csak na. Tehát ez is egy járható út az alkohol tartalmu szőlőből is készült löréhez.
Én is csak a véleményem mondom el, de sok az ellentmondás a dologban. De azt leszögezhetjük, nem ez a minőségi termelés jövője. Ez a tömeg termelés jövője. Ha mégjobban a lőregyártás felé húzúnk, méglentebb süllyedünk azon a bizonyos szinten! Nem azt mondom hogy legyünk maradiak és ne nyissunk az új felé, de ez a dolog olyan eszmét képvisel, amiben a kis és minőségi kis borászatok nem látnak jövőt. Továbbá ezt az ágas kordont csak jól gépesíthető sík terepen lehet alkalmazni. Erre 90%-ban a kunság a jó... Ott így is nagyban zajlik az ész nélküli telepítés és termelés (T. Feri mutatott egy rizs földet amibe szőlőt telepítettek).
