bár a megújuló energiaforrások híve vagyok,de a megtérülésben benne van az inflációs tényező,ill a a beruházási összeg várható kamatai?(hogy értve legyek x összeg a bankban a mai viszonyok közt kb10 év alatt duplázódik)
Kb erre az árra számítottam. Kérlek írd meg nekem (akár a mélemre), hogy mik vannak ebben az árban. Tároló van-e, mekkora (liter, és méret), mennyi kollektor, stb. Ugyanis most csinálom a második szint beépítését, és akkor úgy alakítom ki, hogy könnyedén adaptálható legyen.
Nem írtad, hogy a drainback, és a hagyományos rendszer között van-e számottevő energiatermelés különbség. Bár nekem valószínűleg ígyis úgyis vákuumcsöves lesz, mert nekem télen kell majd a több melegvíz (nyáron inkább csak tusolunk, legtöbbször csak hideg vízzel).
Egyébként ez nem is olyan rossz ár, mert amennyiben jobban elterjed, gondolom olcsóbb lesz még 15-20%-kal. Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy elvileg van rá támogatás (talán majd jövőre összejön), akkor az sokkal jobb megtérülést eredményez.
Nekem most úgysincs pénzem, de ha már most elkezdünk rá gyűjteni, és jövőre esetleg lesz már támogatás is, akkor jövőre beruházhatunk! Addig még gyűjtöm a terveket, megoldásokat, és próbálok minél közelebb jutni egy passzív lakáshoz ;-)
Az 50-55 fokos vizet úgy kalkuláltam, hogy egy nap egy kád melegvíz biztosan elmegy fejenként, és ennek fele 50 fokos, fele 20, így lesz belőle kb 35-40 fokos víz.
Az ismertetett rendszer felszerelve, kulcsrakészen 530 000 Ft. Napi 180 liter 45 fokos melegvizet ( HMV ) állít elő, éves szinten 55%-ban váltja ki a hagyományos energia hordozót. Anyagigény ezen belül 348 000 Ft + ÁFA. A Drain- Back felépítés a beruházás összegében csak 10 000 Ft megtakarítást jelent, hasznossága az üzemeltetés során jelentkezik. A fagyálló folyadékot a szakirodalom alapján két évente cserélni ajánlott, illetve két " megforrás" ( nyári szabadság, vagy áramszünet ) után ellenőrizni kellene a kémhatását, szükség esetén pedig lecserélni. Kevés épületgépész hord a ládájában PH mérőt, ráadásul a réz korróziója nem rögtön jelentkezik. A visszaeresztős rendszernél viszont az oxigéndiffúzióra kell figyelni, bár oxigén utánpótlás nem lesz, mivel a rendszer zárt, csak nem lesz nyomás alá helyezve. A megtérülési időt tekinti mindenki kulcskérdésnek, bár ez a kérdés a gázkazán vásárlásánál sosem merül fel. Tulajdonképpen nem is értem miért, hiszen ahhoz folyamatosan vennünk kell az egyre dráguló földgázt ( vagy más tüzelőanyagot ) és akkor sem térülne meg ha örökké tartana. Födgázzal szemben 15-25 év megtérülési időt "saccolhatunk", komoly számítást lehetetlen végezni a várható EU-s szintre való áremelés miatt. Az elmúlt 16 évben nálunk átlagosan évi 14%-os volt a gázáremelkedés,a következő tizenhat évről kevés az info. Villanyáram kiváltásánál gazdaságosabb lenne a beruházás, ott 5-10 évvel számolunk. Neked az is költségnövelő tényező, hogy tárolót is venni kell az átfolyós HMV előállítás miatt. Az egyedi fűtésű társasházaknál a jóval gazdaságosabb központi melegvíz ellátás sem alakítható ki. A tecnika mai állása, és állami támogatás nélkül ez a helyzet.
Szóval még egyszer: Ferroli kombi gázkazánnal csináljuk a melegvizet, ami napi kb 100-120 liter inkább 50-55 fok lehet. Ehhez jön nyár végétől, ha minden jól megy egy gyerek is, abban még nincs tapasztalatom ;-)
Este válaszolok rendesen mindenkinek ( bogarásznom kell most a kertben). Küldök méretezést HMV-re , 80 liter/ nap (45 C fok ) jó lesz? Vagy kérek egy másik számot,ha ez kevés, vagy netán sok :-). Számolok neked megtérülést is, bár ennek sok buktatója van. Földgázzal,vagy villannyal szembeni kalkuláció legyen? Asszem nem írtad konkrétan a melegvíz előállítás módját. Van valamilyen bojlered, mert az kellene , vagy el sem fér ? Mintha erről már váltottunk volna szót. Majd visszaolvasom a topikon, akkor bocs.
hát igen, mi Budán laktunk előtte de már nem emlékszem a számlákra :-( De nem volt vészes. (Azzal meg már nem is akarom idegesíteni a fővárosiakat, hogy itt Szegeden egy ilyen 120nm-es lakás 14-15 millió forint, és 15 percre van gyalog a belvárostól.)
Viszont az előbb kicsit rosszul fogalmaztam: Nekem az kellene, hogy legyen egy költség/energia táblázatom, hogy a drainback vákuumcsöves rendszer 150 literes tárolóval x forintba kerül, és az elkövetkezendő 10-15 évben y forintot kell ráköltenem. Ugyanezt fagyállós, síkkollektoros rendszerre.
Ugyanis az nekem nem sokat mond, hogy 130 ezer forint egy kollektor. Nekem az többet mond, hogy 330, vagy 530 ezer forint a teljes rendszer, és ezzel mondjuk 30-40 ezer forintot takaríthatok meg évente. Valami olyanra gondolok, mint az áruházakban az energiatakarékos világítótestek amire ki van írva, hogy 2500 Ft, és az elmúlt 2 hónapban x forintot takarított meg. Bár jó ez a teljesítmény/39 ez is egy adat :-) [miért éppen39?]
Gondolom a fűtésrásegítésről már ne is álmodozzak...
Nagyon köszönöm az adatokat,sokat segítettél. A pesti társasházak távfűtése + melegvíz, közel kétszeresébe kerül az általad említett adatokhoz képest( aki tud Budapesti adatokat , sokat használna az ügynek) Az alábbi összehasonlítást félreérthetted, a kollektorok, mint hőternelő eszközök összehasonlításáról szól , ugyanabban az üzemmódban, és ugyanazon földrajzi helyszínen , mintegy "napfény-hajtóanyagú kazán ", mire is képesek. Ha a teljesítmény adatokat elosztjuk 39-el, akkor az az egy kollektorra eső energia mennyiség, amit már otthoni hasznosításhoz felhasználhatunk.
Nagyobb a különbség a fogyasztói árban, a Wolf 19 250 Ft-al többe kerül( +ÁFA!)
Továbbra is azt mondom, hogy teljes rendszerben érdemes csak összehasonlítani a dolgokat! Mind árban, mind teljesítményben, és hatásfokban.
Tegnap nem írtam, de mi egy panelből költöztünk ebbe a mostani társasházba.
A panel adatai: szintén 2 fő, másfél szoba, összterület 49nm. A nagyobbik szoba 15nm, a kisebb 10nm, a végén egy erkéllyel. A lakás 4. emeleti, 5 szintes lakásban (tehát nem zárószint). Nem szélső lakás, csak keletre néző ablakokkal. 3 viszonylag jó szigetelésű fa ablakok. Általában túl meleg volt, tehát szellőztetni kellett, mert a radiátorokat nem lehetett szabályozni. Persze a szélső lakásokban meg fáztak... Szóval a melegvízre, és a fűtésre fizettünk EGÉSZ ÉVBEN 8000 forint körül, tehát 96000 forintot. Tudni kell még hozzá, hogy ez nem számított ott soknak, mert valami thermálvíz kúttal oldották meg az utca melegvízellátásának nagy részét. A panel nem volt felújítva, vagy panelhézagszigetelve.
A korábban ígért 5200liter/ nap HMV-re méretezett napenergia hasznosító rendszer számítógépes méretezése a fenti linkeken található. Minden rendszerparaméter egyezik a két modellen, az egyik 39 db Wolf F3 síkkollektorral, a másik 39 db Apricus AP 20 vákuumcsöves napkollektorral üzemel. A táblázatokból egyebek mellett jól látható, hogy a vákuumcsöves technológia, ha minimálisan is ( évi 2186 kWh ) több energiát termel, azzal együtt, hogy az abszorberfelület jóval kisebb. Nagyobb a különbség a fogyasztói árban, a Wolf 19 250 Ft-al többe kerül( +ÁFA!), ha valós a forgalmazó által közzétett ár ( itt olvastam a topikon ). Nem az én tisztem eldönteni, hogy a pillanatnyilag legolcsóbb vákuumcsöves napkollektort kell-e összehasonlítani egy felső középkategóriás síkkollektorral, de az előző hetek minden egzakt tudást nélkülöző ( pl. a vákuumcsövesek medence fűtésre valók :-)))))))))) ) felesleges szócséplésénél ezek az adatsorok talán csak többet érnek. Különös tekintettel arra, hogy egy autó kiválasztásánál ma már nem a MERKUR-nál lévő választék alapján kell döntenünk, hanem tesztek tömege alapján választhatunk, valamint, hogy a napkollektorok várható élettartama reményeim szerint jóval meghaladja egy személygépkocsiét, azt gondolom, hogy a független minősítő intézetek által mért paraméterek alapján könnyebb eldönteni, mi mennyit ér.
Igen! a frekiváltó pontosan ezért kell a coccoshoz, hogy a nagy térfogatáram miatt ne eressze le kb. 3 percenként a kollektor elhűlése miatt a vizet a rendszerből. Hangsúlyozom, hogy a hagyományos glikolos megoldásnál ez nem okoz ekkora problémát, hogy szakaszosan megy a szivattyú.
A szivattyú a 3. fokozatban van, és gyakorlatolag a legminimálisabb térfoghatárammal is tudod így üzemeltetni a rendszert. Ez inkább a téli, kora tavaszi, késő őszi hónapokban fontos, amikor egyébként is gyengusz a napocska.
A szabályzónak úgy van megírva a szoftvere, hogy be lehessen állítani a szivattyú fordulatszám késleltetésének időtartamát, tehát minden egyedi rendszerhez éppen csak a feltöltés időtartamára fog teljes fordulaton üzemelni a szivattyú (nyomómagassás meg legyen).
A festéket megrendeltem, remélem hamarabb itt lesz, mint az előző rendelésem.
Kösz: boattis
Sajna legközelebb csak jövő szerdán leszek net közelben, ezért a többi kérdésre, érdeklődésre majd akkor.
Ok. köszönöm.Sokszor járok Győr-be el tudom hozni. Amúgy gratula a megvalósításhoz.
A frekiváltó még mindíg nem értem minek a cucchoz? Amiatt kapcsolgatna ki mert túl gyorsan keringeti a vizet a szivattyú? ideális keringetés viszont nem tudja felnyomni a rendszert?
A mostanság használatos fűtés szivattyuk ált 3 fokozatosak. Ezeknél hogy van megoldva a fordsz. szabályozás? Üdv
Hát ennél azért az én kollektorom lényegesen közelebb áll a síkkolektorhoz, már majdnem gyári. Az alapanyag árát már írtam, (38-40 ezer) ha tudsz kemélyforrasztani, akkor a többi részét összehozni már szinte gyerekjáték.
Az én rendszerem saját kollektorral, használt villanybojlerrel, saját szabályozóval 8nm kollektorral 3 szivattyúval (két irányba tályolt kollektorok DK, DNY) külső hőcserélővel és mindennel ami még kell, 300 ezerben van. Ennek a megtérülését és 5,5-6 évre számoltam a saját energia használatom alapján.
Az esti redőnylehúzás jó dolog, főleg, ha spéci hőszigetelős aluredőnyt szereltetsz fel! Az nyáron kint (!!), télen bent tartja a meleget (kár, hogy drága), és van olyan is, amit automatika szabályoz (na ez az igazán drága...) De nálunk télen nappal is le van húzva az erkélyajtó redőnye, de csak ha nem süt a nap. Ha süt a nap, a sötét falak miatt szépen bemelegszik a nappali, gondolom ez is számít valamit. Nyáron hátrány, de mivel a nap magasaban jár, és a tető egy kicsit az erkély fölé nyúlik, csak reggel és délután süt be a nap.
"Én is drágának tartom a mostanit, de ha most nem vesszük meg, akkor később is ugyanennyibe fog kerülni."
Az EU-ban gyártott napkollektorok, de a fűtőkészülékek ára is évről-évre felfelé kúszik. Néhány jó minőségű (pl. vákuumcsöves kollektor) ára azonban képes lefelé is menni, hiszen ezek közül sok Kínában készül. Mint tudjuk, a kínai termékek ára a gyártott mennyiség miatt erősen le tud csökkenni. Az a kollektor, amiről tudok néhány dolgot, csak alig több, mint egy éve van a piacon. Ha belegondolok abba, hogy az egyre nagyobb kereslet egyre nagyobb termelési volument indukál, ez az árak drasztikus eséséhez fog vezetni, akkor egy-két év és mindenki hozzáférhet "gombokért". Ráadásul az hagyományosan az energiaárak sosem csökkennek!
Ha saját házad van, és ahogy olvasom nem vagy elveszett ember, akkor gondolkozhatsz valami ilyenben is: http://www2.freeweb.hu/napenergia/gyak/rb/rb1.htm
Persze ennél szebben is meg lehet csinálni ;-)
De a drainback rendszerben még a fagyállót sem kell cserélned soha..
A legkeményebb téli hónapokban emlékszem 11 ezer forint körüli számlára, ezért nekem is elég hihetetlen, de tegnap kérdeztük meg a szolgáltatót (mivel nincsenek meg a számlák)
1169 köbméter gáz = 68726 Ft volt összesen 2004 jan 01-től dec. 31-ig
Ez egy 77+43nm alapterületű III.-IV. emeleti kétszintes tetőtéri társasházi lakás. Az alsó szint mellett a lakás 4 oldala mentén a falak: lépcsőház/bejárati ajtó(8? méter), szomszéd (8 méter), erkély (kb 5 méter) szomszéd ház fala (10? méter hungarocellel gyengén szigetelve a két ház között), és utcafront (ide már leér a tető, mert tört a tető lejtése, kb 1,5m a parapetmagasság). A felső szint falai: 2 oldalod tető, másik két oldal egyik oldala szomszéd, a másik oldalon pedig a szomszéd ház tetője felett álló házfal (nyugat-északnyugat, innen jön a legtöbbször a szél) Alsó szinti ablakok: 110cmx110cm, 2db 78x110-es tetőablak (régi típusú Veluxok) 110x110, 80x110, és erkélyajtó a másik oldalon (ezek normál műanyag ablakok) Felső szinti ablakok: 2 régi, és 2 új 78x110-es Velux tetőablak.
A ház '95-ben épült, B30-as téglákból ha jól tudom, és mindent kispóroltak belőle, amit csak lehetett... Mi '2003-ban vettük, akkor még csak az alsó szint volt beépítve, a tetőfeljáró le volt takarva, és üveggyapottal volt leborítva. A felső szintet 2004 októberében gipszkartonoztuk be (gyakorlatilag az év végéig jó idő volt tavaly!). Szigetelés: 5cm légrés a cserép, és a párazáró fólia alatt, aztán 10 cm üveggyapot, utána 6cm alukasírozott üveggyapot, 2,cm légrés, és gipszkarton. A felső szint feletti padlástér (140cm magas) is le van szigetelve 10cm-es alukasírozott üveggyapottal.
Egy régi 24kW-os Ferroli kazán fűt, 7 radiátor alul, és tegnap óta 2 felül. A fenti rész egy légtér, a lenti pedig 1 nagyszoba (dél-délnyugati ablakokkal, erkéllyel), 1 kisszoba, és 1 konyha-étkező (észak-északkeleti ablakokkal), fürdőszoba, és előszoba a lakás közepén.
A falak színe: fent világos, lent pedig inkább sötét tónusok, a cserép színe sötétbarna, télen is felmelegszik kézmelegre (jó sz@r csabai cserép) Estére mindíg leengedjük a redőnyt a nagyszobában, így reggelre nem hűl ki annyira.
Annyit még, hogy amíg nem volt fűtés fent, addig az alső fűtés felszálló meleg levegője 18-19 fokra fűtötte fel a fenti szint levegőjét.
Remélem ez már elég információ számolgatni. Ha esetleg kellenek a tervrajzok is a pontos számításokhoz, otthon az is megvan, a jövő héten tudok küldeni belőle.
Hasonló gondolatok motoszkálnak bennem, mint Sebastiánoban! :)
83 nettó m2-es külterületen álló, saját szerelésű/gyártású faház - az elmúlt 3 év átlagában - évi ~65.000 Ft-ot "fogyasztott" el fűtésre és HMV-re. Mondjuk "odafigyeltem a hőszigetelésre. :)
Szeretnék előbre lépni a "feketehordónál", de igen-igen lassan fog csak megtérülni a beruházás, még akkor is, ismét minden saját kezüleg készül. :(
Milyen időközönként kell a fagyállós rendszereknél lecserélni a fagyállót?
(Ha érdekel vkit megadom az elérhetőséget privátban.)
A külső szerelést megcsinálták teljesen.
Befelé csak két db rézcső (+hőérz. vez.) állt, arra kötöttünk rá.
Amúgy le volt takarva fekete fóliával. Mikor leamortizálódott róla, akkor felhívtam őket, de azt mondták nem baj ha nincs letakarva, csak feltöltés elött kell letakarni.
Hol lakol Te? Föld alatt másfél szoba? :))) Nem lehet hogy valamit elszámoltál? Cirkóval 70-80 nm-es lakásokat fűtenek ki havonta 14-20 eFt körüli költségen az emberek. Egy átlagos 4 fős család havi 3-5 eFt-ot költ HMV-re.
Milyen kollektort napoztatsz szárazon ,van amelyiknek megárt. Nem akarlak ijesztgetni, de a koncentrátorosak nyáridőben károsodhatnak. A kollektor bekötésén nem szabad forrasztani, ide ropp. gyűrűs csatlakozó,és klingerittömítés ajánlott. A kollektortól 1,5 m-re már bőven jó a lágyforrasztás. EPDM hőszigetelés Pesten 3 helyen van ( már a barátságos árú) Naplopó, Soltec, Kardos labor. Fekete, műkaucsuk féle, valami kínai felirattal( HUA MEI FOAM) 170 fokig jó. Kívülről tegyetek rá öntapadós alufóliát, mert elviszik a madarak néha.
Várj, ne mondj semmit, kitalálom. Biztosan fával fűtesz, és saját erdőd van, vagy passzív házat építettél. Egészen komolyan kérdezem, ráadásul egy aktuális panelfelújításhoz gyűjtök adatokat, ez annyira hihetetlenül alacsony, hogy kérnék még több információt. Mik az energiahordozók, társas, vagy családi ház, fűtés hőleadói, stb........... Előre is köszönöm.
URAK ! Bocs,de csak holnap tudom feltenni az ígért méretezéseket. Addig is, álmodjunk merészeket: ferembá
(Azért a "viszonylag gazdaságosan üzemeltetek egy gázkazánt" egy elég bonyolult kérdés, mert a gáz ára csak emelkedni fog, pénzt kell termelni hozzá. A pénz kifejezetten káros a környezetre... Nem túl egyértelmű azért a kérdés. Egy kondenzációs gázkazán teljesítményét és időben széthúzott pénzigényét egyszerre érdemes figyelembe venni.
Az unokás szöveg tényleg demagóg, de nem emiatt... :)
