Egy a besenyőktől elszenvedett súlyos katonai vereséget,hogy lehet éppen három év alatt kiheverni?
Akkor "pontosítok": annyira volt "súlyos" a vereség, amelyet röpke három év alatt ki is hevertek a vitézeink. Vagy: csak a keleti szárnyat érintette, stb.
Mert hogy volt besenyő "nyomás", azt az itt ezerszer elátkozott DAI-on kívül két független forrás is igazolja: egy nyugati és egy iszlám.
"Csak nem a sebeiket nyalogatták/erőt gyűjtöttek egy bizonyos "esemény" után ?? "
Egy a besenyőktől elszenvedett súlyos katonai vereséget,hogy lehet éppen három év alatt kiheverni? Akkor gyógyultak be a szerzett sebek? Felnőtt korba lépett egy egész nemzedék ,akiket újra elláttak fegyverrel és felszereléssel? Ekkora sikerült a megfelelő mennyiségű és minőségű lóállományt beszerezni? Ekkora heverték ki az életben maradt harcosok a lelki megrázkódtatásokat?
Hát ahhoz képest, hogy "kevesen" voltak a honfoglalók, már 899-ben is szépen teljesítettek É-Itáliában. Aztán meg szerte az EU-ban, egy fél évszázadig. Ja, és 896 előtt is, ugyanitt, "felhíva magukra a figyelmet". Csak az a fránya 896-899 közti három év csendes. Aztán frankok, morvák kitakarítva a KM-ből, a bajor expedíciós hadsereg detto.
Miért kellene beszélniük róluk? Miért kellene eleinknek bármivel is felhívni magukra a figyelmet?
Hát csak volt valami oka, hogy megtették:
Fuldai évkönyv: 892, 894, 895, 896, --> 900, 901
Regino: 889, 894 --> 901
Ebbe belefér, hogy a KM-ben is átrendeződnek a dolgok.
Ja, az alapok...
Aha, te (is) "kazár befolyást" sejtetsz a 895 előtti KM-i ügyekben, amire semmi igazolás.
Ha igaz, hogy a KM-i fejedelmi központ 950-ig a Felső-Tiszavidéken volt, annak ellenére, hogy a Dunántúl már 900-ban magyar lett (és a nyertes 907-es pozsonyi csata ellenére is), akkor ennek oka az lehet, amit Langó pedzeget: 895-ben csak részleges beköltözés történt keletről, ami pár évtized múlva újabb "honfoglalókkal" lett megfejelve ("soros temetők"). Így a 895-ös társaság az etelközi magyarok legkeletibb, (besenyő nyomásra) távozó törzsei lehettek (ezért voltak "kevesen" az I. generációs honfoglalók).
Miért kellene beszélniük róluk? Miért kellene eleinknek bármivel is felhívni magukra a figyelmet? Hiszen kevesen voltak, s csak a nyugati propaganda állította be őket vérszomjas rablóbandának. Ők élték a maguk életét. P mester leírja, hogy történt a honfoglalás. A IX. század végén Kazária meggyöngül. Elszakadnak a bolgárok, függetlenednek az alánok, belső problémák is sújthatják őket, hiszen az Arszíjja befolyása is megnő, vagyis a központi hatalom megroppan, s külső zsoldosok veszik kezükbe az irányítást. Ebbe belefér, hogy a KM-ben is átrendeződnek a dolgok.
Ja, az alapok... Lehet, nyitok erre is egy topikot:)
Kivételesen hasonlót gondolok. Mivel az én kiindulási pontom az, hogy a regnáló nézet az alapjaiban elhibázott, egy spekulációra épített légvár, így a felépítmény x-edik emeletén egy jobbcsavar helyett balcsavar beillesztése, kevésbé költőien a felépítmény kozmetikázása nem segít egy eleve rosszul megalapozott építményen.
Nemcsak az etelközi kiűzetés spekuláció, hanem már az azt megelőző is, Levedi kiűzetése sem reális.
Hát, igazán maradandó gondolattal nem találkoztam benne, de ez lehet az én hibám:)
Ami érdekes, az az identitáskérdéssel függ össze, amikor idézi a türk kagán feliratát. Pontosan arról szól, amit én is próbálok itt terjeszteni, hogy a steppén az uralkodók nem területben gondolkodtak, hanem alattvalókban. Nem hajtották el a népeket, hanem alávetették, s a szökevényekre rossz szemmel néztek, mert azok csorbították a hatalmukat.
Ezen részlet kivételével nem találtam olyan megállapítást, ami falrengető lenne. Esetleg ha kiemelnéd:)
"A három legitimációs fok első eleme Levedi nemes kazár felesége. Levedi azért kapta a kagántól jövendőbelijét, mert a türkök (magyarok) kiválóan teljesítettek a kazárok háborúiban." (329.o.)
Ezt ugyan honnan vehette a szerző, hogy ilyen egyszerű, bizonyítást sem igénylő tényként közli velünk.
Csak mert amikor Levedi az első vajda lett, akkor vagy a legidősebb, vagy a leghatalmasabb vajda volt a hét független törzsfő között. Ez egy épp nősülni akaró fiatalnál nehezen feltételezhető.
Viszont akkor felmerül a kérdés: miért is adna hét független törzs egyikéhez a kazár kagán egy hercegnőt.
A válasz pofonegyszerű (tehát valós lehet). A megértéséhez tudni kell néhány körülményt.
1., Levedi az Ingulus folyónál lakott (DAI)
2., 800 k. a meotisz vidékéről előretört az alán-bolgár-szavar népszövetség (benne a megyer törzzsel) és elfoglalta a Donyec térséget pont a kazároktól.
3., A kazárok védekezésre kényszerültek, amit bizonyít a Sarkel jobb parti erőd régészeti datálása 810 k.-re.
4., Levedi Etelközben meghalt (Korobscsinó?), tehát öreg volt már 855-ben is.
A kazároknak tehát 800 után sürgősen tenni kellett valamit a szavar-bolgár-alán erők ellen. Kézenfekvő, hogy az ellenség háta mögötti törzsekkel szövetkeznek. A kazárok pont ezt tették. Nnna, ez már megérte egy kazár hercegnő kezét. Levedi tehát a kazárokkal szövetkezett a szavarok ellen, és a szavarok hátában élt, tehát az ungrik vezetője volt.
(A kazár-ungri szövetség rövid életű volt, mert a kazár hercegnő szülés közben (???) halála véget is vetett neki.)
"Az Árpád előtti türk (magyar) fejedelmek hiányáról szóló mondat, amely egyben csak kizárólag csak Árpád utódait jelöli az uralomra, egyértelműen jelzi az előtte olvasható történet legitimációs célját....." (329.o.)
Háááááát.
Ritka nagy marhaság. Miért is nincs Árpád (Álmos) előtti fejedelem a DAI-ban? Le van benne írva világosan és egyértelműen.
Azért nincs Álmos előtti fejedelem említve, mert olyan nem volt.
De akkor mi volt? "A türkök hét törzsből állottak, de sem saját, sem idegen fejedelem felettük soha nem volt, hanem valamiféle vajdák voltak közöttük, akik közül az első vajda az előbb említett Levedi." (DAI 38.§)
Vagyis: volt hét(?) törzs, amik egymástól is függetlenek voltak.
Naná, hisz utána kötötték meg a törzsszövetséget. Akkor lett Árpád (Álmos) a fejedelem, utána már volt is a törzsek fölött egy "saját" fejedelem.
Tehát szóba sem jöhet, hogy a bizánciak előtt akarták legitimálni a magyar fejedelmi családot.
Nnna igen. Aki egységes magyarságot vizionál az Ural mellől idáig, annak ilyen izzadmányokkal kell a problémákat áthidalni.
Bele kellene törődni, hogy a törzsszövetség megkötése (855) előtt nem volt egységes magyar nemzet, nem volt egységes magyar nép, hanem volt hét független törzs, melyek vagy rokonok voltak, vagy nem, és minden bizonnyal nyelvileg sem voltak egységesek.
Aki ezt végre felfogta, belekezdhet a valódi magyar őstörténet kutatásába, és megjósolom, hogy nem is lesz valami lehetetlenül nehéz dolga.
"A bizánci császár munkájának összeállítása idején, a X. század közepén a birodalom északi határai felől a legnagyobb fenyegetést a besenyők jelentették, mint arról a már idézett mondatok tanúskodnak. A besenyőkkel kapcsolatos információk pontossága létérdeke volt az uralkodónak. Más oldalról nézve elsősorban nem a történetük, a múltjuk volt az érdekes az ő esetükben, hanem a jelenük. Hol élnek kinek az irányítása alatt, mennyi időt vesz igénybe a megközelítésük? Könnyen belátható, hogy fél évszázaddal korábban ha egy hasonló munka jött volna létre, a magyarokkal kapcsolatban olyan ismereteket közölt volna, mint Konstantinos a besenyőkről. Nem lehetetlen, hogy egy ilyen forrás esetében nem rekonstruálni kellene az etelközi türk (magyar) törzsek elhelyezését, hanem csak felütni ezt a forrást és megnézni, mit is ír erről......."
".....A IX. század végén a magyarok ugyanolyan, sőt figyelembe véve a rendelkezésre álló adatokat a kalandozásokról, nagyobb szerepet játszottak a steppe történetében, mint a besenyők." (324.o)
Ez OK, de "ethnosz"-ok korábban is voltak. Pl. az úzoknál hátramaradt besenyők (DAI !) továbbra is besenyők maradtak, még az Anatóliába költözés után is (te is hivatkoztál erre).
A gótok gótok maradtak, a "hunságuk" alatt is, hiszen Attila után kiszakadtak az "autoriter" környezetükből és gótként hódítottak.
Mai értelemben vett nemzeti/etnikai identitás nem volt.
Sem én, sem Szabados nem állítottuk ennek az ellenkezőjét.
A személyi hatalom jobban meghatározta az identitást, mint az etnikai tudat.
Sok esetben csak átmenetileg, lásd fentebb. Vitéz Mihály székelyei székelyek maradtak -- és nem csak Basta jóvoltából.
"Azaz a "személyi autoritás" mellett (alatt) létezett "nemzeti" (etnikai) identitás is."
Belemagyarázás.
A nép/nemzet a XIX. századi nacionalizmus terméke, s főleg nyelvi alapon determinált csoportokat különböztet meg. A steppén a vérségi leszármazás volt az elsődleges önmeghatározás alapja. A hetedíziglen számon tartott családfa, a vezérek esetén még tovább. A bizánciak nem a nép egyszerű gyermekével tárgyaltak, hanem a vezérekkel, akik számon tartották a rokonságot. Ebből etnikai azonosságtudatot varázsolni bölcsészmisztika. Az egyszerű emberek számon tartották az ősöket, s a dicső múlt emlékeként akár etnikai nevet is megőriztek, de ettől a besenyők éppúgy harcoltak bizánci zászló alatt, mint az oguzok mellett, ahogy hajdan a görögök is ott voltak Nagy Sándor mellett, de a perzsa oldalon is. Buda védelmében legalább annyi magyar vett részt, mint az ostromában. Mai értelemben vett nemzeti/etnikai identitás nem volt. A hatalmat gyakorló személy iránti hűség volt az elsődleges, meghatározó, az ethnosz az csak egy plecsni volt, amivel megkülönböztették magukat a másiktól, de az identitásban nem játszott szerepet. Így simán elváltak egymástól, ha a vezérek úgy döntöttek, harcoltak egymás ellen, ha a vezérek úgy döntöttek. Mihai Viteazul seregében éppúgy harcoltak székelyek, mint a másik oldalon... Lehet sorolni a példákat. A személyi hatalom jobban meghatározta az identitást, mint az etnikai tudat. A Szent Korona alattvalói hungarusok voltak, noha ilyen etnikum nem is létezett... Ma is tömegesen jönnek "afgánok", noha ilyen etnikum nem létezik. Az etnikai meghatározottság a romantika terméke, a nacionalizmus emelte piedesztálra, s most épp újra a földbe próbálják döngölni.
""A steppén nincs nemzeti identitás. Személyi autoritás van."
Mire fel én hoztam Szabadost:
"Elsőként Menandros Protektor 6. századi történetíró ama feljegyzése kívánkozik ide, amelynek értelmében a bizánci császár az utigurokat a kutrigurok elleni háborúra biztatta. Ajánlatától az utigurok azért ódzkodtak, mert a kutrigurokat velük egy etnikai közösségbe tartozóknak ismerték el, akik más főhatalom alatt élnek. Menandros szinte iskolapéldáját adja az „egy ethnosz – két állam” képletnek, már ha az utigurok és a kutrigurok szervezettségét állami nagyságrendűnek tarthatjuk."
Azaz a "személyi autoritás" mellett (alatt) létezett "nemzeti" (etnikai) identitás is.
Így voltak magukat "magyarnak" és magukat "besenyőnek", stb. tartó ethnoszok is, mégha adott csoportjaik történetesen egy másik ethnoszból származó személy "autoritása" alatt is éltek/haltak.
Афанасьев Г.Е. О территории Хазарского каганата и хазарского "домена" в IX веке // Дивногорский сборник. Выпуск 6. Воронеж. 2016. С.41-72.
Gennady Afanasyev (2016)
(Kb): A kazárok törzsterülete a IX. században.
(A kazár temetkezési sűrűségre alapozva)
Ennek angol nyelvű összefoglalójából:
"The designated borders of their territory are commensurate with the density of Khazar burials in burial-mounds. All these data point to the fact that the core territories of the Khaganate in the IX-th c. were the lower reaches of the Don."
Azaz a 9. században a kazárok magterülete a Don alsó folyása mentén volt.
Látom bernát robot is felfedezte a topikot, gondolom a -1-ből is:)
Remélem értelmes hozzászólásokkal is készült, mert Az Istakhríra vonatkozó, egyidejűséget bizonygatni próbáló állítását már az is gyanússá teszi, hogy a korábbi fordításokban még ott lévő "nem régóta" időhatározót Zimonyi újabban elhagyja. Istakhrí 940 körül írt, s al-Balkhí művét dolgozta át. Így reális a gondolat, hogy a mestere által leírt állapot óta változott a besenyők helyzete, a 930-as években.
Istakhrí 940 körüli művében a "nem régóta" már 895 esetében is problémás, 860 körülre vonatkoztatva meg abszurd.
Zimonyi magyar fordításban (Kristóra hivatkozva) hozza Isztakhrit, lássuk most ugyanezt Goldentől, angolul:
"And a tribe of the Turks was cut off from their homeland. They crossed (to an area) between the Xazar and RQm. They are called the Bajanak (diOU). (This) was not their place of dwelling in times past, but rather they came to it and conquered it ..."^
Egyfelől ha a kazárok "befogadták" ezeket a besenyőket ("De a kazár besenyők is kerülhettek a Kubán-Don vidékére az "oszd meg és uralkodj" elvén") akkor nem lehettek ők "hódítók", másfelől besenyők éppen nem a Kazár Birodalom törzsterületén "hódíthattak", amelybe ez a vidék pontosan beletartozott, lásd Afanaszjevnél (őstörténeti topikon). És, ugye, ez a terület meg végképp nem esik "Kazária és Rum közé". Az csak a Dnyepertől nyugatra fekvő régió lehet, azaz Etelköz.
"Régtől fogva megfigyelhető, hogy többféle szervező erő fog össze embercsoportokat. Ezek az erők nem kizárják, hanem kiegészítik egymást (például egy-egy családhoz, városhoz, néphez, államhoz, vallási közösséghez való tartozás). A korai múltban a leginkább vizsgált, ám a forrásadottság szeszélye miatt legkönnyebben összetéveszthető két közösségi létforma az állam és az ethnosz.
Az állam tömören fogalmazva meghatározott terület lakossága felett gyakorolt tartós és intézményes független hatalmat jelent, amely a történelemben dinamikusan, vagyis térben és időben változva jelenik meg. Ismérvei közül az alábbiakat érdemes kiemelni: az állam első megjelenésében katonai jellegű alakulat, az emberi akaratszerveződésen alapuló legfontosabb társadalmi jelenség, amely politikai célok elérésére jött létre az érvényesíthető hatalom központosítása révén. Ethnoszon a közös jelrendszert (ilyen lehet a nyelv, viselet, szokások) és tartós önelnevezést alkalmazó eredet- és hagyományközösséget értem, amely tudatosan megkülönbözteti magát más ethnoszoktól.
Nem mindegy tehát, hogy az adott csoportjelölő kifejezés egy meghatározott területen élő, hatalom igazgatta lakosságra, vagy egy eredet- és hagyományközösségre vonatkozik. Három, a steppei kultúrkörbe mutató kora középkori példával kívánom szemléltetni e kétféle identitás elkülönítésének indokoltságát.
Elsőként Menandros Protektor 6. századi történetíró ama feljegyzése kívánkozik ide, amelynek értelmében a bizánci császár az utigurokat a kutrigurok elleni háborúra biztatta. Ajánlatától az utigurok azért ódzkodtak, mert a kutrigurokat velük egy etnikai közösségbe tartozóknak ismerték el, akik más főhatalom alatt élnek. Menandros szinte iskolapéldáját adja az „egy ethnosz – két állam” képletnek, már ha az utigurok és a kutrigurok szervezettségét állami nagyságrendűnek tarthatjuk. Ez esetben az „utigur” és „kutrigur” jelölőn állami, s nem etnikai identitás értendő; a közös ethnosz-névről nem nyilatkozott Menandros."
Belülről nézve egy sztyeppei nép születése más néprészekből való összeolvadás, ami legalább 200 éves folyamat. A sztyeppei népek meg úgy szűnnek meg, hogy egy adott esemény kapcsán szétszóródnak.
"
Ezt dolgozószobai magányodban ötlötted ki? A steppén nincs nemzeti identitás. Személyi autoritás van. A 'nép', mint olyan a XIX. századi nacionalista eszmék hatására született elképzelés, régebben az X népe, egyszerűen X alattvalója volt. A steppén meg különösen erősen érvényesült ez a szemlélet, hiszen ott farkastörvények uralkodtak. S a vezetők egyben törvénykezők is voltak. Nem véletlen, hogy erőskezű uralkodók halála után egyszerűen széthullottak birodalmak, mert az összefogó erő, a személy megszűnt, az alattvalók a kisebb urakhoz voltak hűek, s ha ezek elég erősnek érezték magukat, akkor nem engedelmeskedtek az utódnak, önálló útra léptek. A hunok, türkök, mongolok inkább a kivételek, de ők sem voltak képesek sokszáz éves birodalmakat fenntartani. Mert az erőskezű uralkodó halála után az utódok már nem mindig tudták a kisebb főnökök hűségét biztosítani.
"A besenyők biztosan a Volga-Jajk térben éltek, az is biztos, hogy onnan elköltöztek, vagyis nem maradtak a helyükön, ahova az úzok költöztek"
De bizony, hogy a helyükön maradtak, hiszen még a DAI is ír az elszakított részekről, akik az oguzok közt éltek. Hiszen erről beszélek. Az oguzok megsemmisítették a besenyő erőközpontot, a fő főnökük katonai erejét. Ezután a kisebb főnökök választás elé kerültek. Egy részük, elfogadta az oguz kánt felsőbb úrnak, ők a helyükön maradtak, legfeljebb a legzsírosabb legelőket szállták meg az oguzok, így periférikusabb vidékekre szorultak. Más részük nem hódolt be, ők felkerekedtek, s behúzódtak a kazár kagán szárnyai alá, aki a Kubán mentén jelölt ki szállást számukra.
A hunok sem üldözték el a gótokat, jelentős számban maradtak hun uralom alatt, később keleti gótokként jelennek meg a forrásokban, mert Attila halála után ők is önállósodtak. A nyugati gótok 375-ben kényszerből elfogadták a hun uralmat, de 378-ban már új urat találtak, s útnak indultak...
A bolgárok sem szóródtak úgy szét, ahogy vízionálod. Kuvrat fiai önálló hatalmi központokat alakítottak ki. A kazárok szétzúzták ezeket, így választás elé kerültek. Batbaján elfogadta a kazárok felsőbbségét, a helyén maradt, a többiek nem fogadták el, s útra keltek, mert számukra nem termett fű a kazárok szomszédságában. A türkök sem üldözték el a különböző népeket. Egyszerűen szétzúzták a hatalmi központokat, a főnök katonai kíséretét, ami után az adott főnök kénytelen volt behódolni, ha az életét menteni akarta, s a helyén akart maradni. aki nem akart behódolni, az lelépett, mert a továbbiakban nem volt biztonságban. A népi-nemzeti öntudat nem játszott szerepet. A személyi elvű dominancia működött.
"Ez így van, de ez nem "államközi" együttműködés volt, hanem zsoldoscsapat alkalmazása a kazároknál. Itt a nemzetiségnek semmi szerepe nem volt. Katonák voltak, és kész. "
És az teljesen természetes, hogy az ellenséges besenyők közül toboroznak zsoldosokat? Hát vannak gyenge pillanataid, amikor az életszerűséget messze száműzöd a vízióidból... A kelleténél sokkal gyakrabban.
E pillanatban nem a te sagád a lényeges, hanem a DAI története. A 38. fejezet. Nem idézem be, közismert. Az, hogy te ebből milyen esemény- és időrendet alkottál, felrúgva az eredetit, az esetünkben nem releváns.
Még egyszer mondom, a DAI meséje a topik témája, nem az általad kiollózott, időben, s eseményekben összezavart sagád.
"Azt már kiderítették, hogy a Gurz tengernek semmi köze az úzokhoz."
Sőt azt is, hogy a Gurz az a grúz népnév megfelelője.
"Az is biztos, hogy a kazár besenyők a kazárok meg a Gurz tenger között vannak, tehát a Gurz tenger nem lehet a Fekete-tenger, hanem csak az Azovi tenger."
És ez miért következik? Főleg azok után, hogy mint említettem a Hudud elején felsorolja a tengereket, az Azovi csak nekünk tenger, ők a tavak közt említik. Sokszor leírtam, képtelen vagy felfogni? Az arabok is ismerték az Azovi-tengert, de más néven, s nem tengernek tartották. Egyébként a Gurz-tenger másutt is előfordul, pl Bizánc leírásánál:
"
The provinces of Rūm are fourteen; three lie behind (az pas) the straits of Constantinople on their western side; and eleven provinces lie east of the straits.
Those that lie westwards are as follows:
1. The first is ṬĀBLĀN in which Constantinople is situated. The latter is the seat of the kings of Rūm and a place of great wealth.
2. The other is MACEDONIA (Maqadūniya). Alexander of Rūm was a native of it. It lies by the Rūm Sea.
3. The third is THRACE (Thrāqiya, spelt: Brāqiya) which lies by the Georgian Sea (daryā-yi Gurz).
"
Ha Trákiát is az Azovi-tengerhez teszed, akkor persze nincs mit magyarázni. Jó lenne, ha felébrednél, s figyelnél arra, mit írok. Makacsul hajtogatni ostoba elképzeléseidet, s félresöpörni az ellenvetéseimet persze lehet, de akkor ne csodálkozz, hogy minden hülye szembejön...
"Felesleges volt, mert a Hudud nem arab, hanem perzsa alkotás."
Arab nyelvű források alapján... Épp ezért bizonytalan, s kétes a hangzósítása az arab neveknek.
"Mint már írtam, a DAI ésmásik két forrás szól arról, hogy a besenyők egy része megtámadott egy népet, elüldözték őket, és a helyükre költöztek. Itt tehát nem a tény a kérdés, hanem az esemény időpontja."
Az elüldözés továbbra is a nyugati fantazmagóriák része. A steppén nem üldözik el a népeket, hanem alávetik, szolgaságra kényszerítik. Akinek nincs ínyére az odébbáll, ha tud.
Istakhrí 940 körüli művében a "nem régóta" már 895 esetében is problémás, 860 körülre vonatkoztatva meg abszurd. A Hudud továbbra is a kazárok és a Fekete-tenger közt települt kazár besenyőkről írja, hogy megrohanták, s elfoglalták a területet.
Szóval az "egybehangzó" állítás lírai lózung. Sem térben, sem időben nem hozhatóak szinkronba a DAI állításaival. A hamisítás, az állítások megváltoztatása meg nem szalonképes metódus kultúrkörökben. A DAI-hívők körében lehet elfogadott, de most kulturált vitát szeretnék, nem hitvitát, ahol egyik félnek minden megengedett, az ellentmondások "igazítása" is.
Továbbra is az a kérdésem, hogy miért a DAI spekulációjához kell igazítani a többi forrást?
"A DAI olyan biztosan biztos, hogy nem igaz. Viszont kihámozható belőle egy koherens történet, amit aztán egyéb források és régészeti leletek is igazolnak. "
Ezt a lírai lózungot mások is elmondták, csak a koherens történet nem életszerű, a régészeti leletek nem támasztanak alá, a más források meg jelentős ferdítés után hozhatók szinkronba."
Tudod, valahogy azért történni kellett az eseményeknek. Az tuti, hogy a kazár nagyság bűvöletében élők számára minden marhaság, de az nem, hogy a kazárok küldték ide Árpádot.
Én az ilyenekkel nem akarok vitatkozni, mert ennek aztán csak és csakis a hit az alapja.
"A besenyő vándorlásról megemlékeznek a muszlim források is. A Zta/Aí-hagyományt képviselő Istahri megjegyzi: „A turkok egyik törzse országától elszakadva a hazar-ok s a rüm között elterülő vidéken telepedett le. Ezek neve a baganakiya. E tartózkodási helyük nem régóta a szállásuk, ezt ugyanis megrohanták s ott letelepedtek." (Zimonyi)
"A kazárok nem tűrték meg az ellenségüket (besenyőket) maguk mellett. Elhajtották őket északra. Az ott élő kusnarenkóiak meg szétszóródtak, nagy részük a zárt erdőn keresztül (Kazáriát megkerülve) a Dnyeperhez menekült. "
Nem bírsz szabadulni ettől az elhajtás sztoritól...
A steppén nem így működtek a dolgok. Olvasd el a Mongolok Titkos Történetét. A szemlélet miatt. A steppén nem hajtanak el népeket, hanem alávetnek"
A sztyeppén nem így történnek a dolgok.
Belülről nézve egy sztyeppei nép születése más néprészekből való összeolvadás, ami legalább 200 éves folyamat. A sztyeppei népek meg úgy szűnnek meg, hogy egy adott esemény kapcsán szétszóródnak. Ez egy efemer folyamat. Erre a szóródásra számos példa van, nem is értem, hogy miért is nem ismerték fel régebben. Az eklatáns példa az onogur-bolgárok esete. Mindenki ismeri, hogy a kazár támadás hatására ötfelé estek. De bemutattam már itt a kusnarenkói nép szóródását, aztán a szavar szóródást is, ami a magyarok 860-as szóródásához kapcsolódik. De a DAI írja le a morvák szóródását is, épp a magyar támadás hatására.
"A kazároktól északra burtászok éltek, s adóztak a kazároknak."
1., Mint mondtam, a kazárok a zárt erdőig uralták a Volga nyugati partját. Ott meg épp a burtászok éltek, vagyis az ő esetük kivétel.
2., Ezzel az adózással én óvatosan bánnék. Egyelőre csak olyan forrást ismerek, ami megbízhatatlan (József kagán levele), vagy nagyon késői (Poveszty 1100 után). Ezzel együtt a burtászok valóban az adózók közé tartozhattak.
"A besenyők pacifikálása csupán azt jelenti, hogy megmaradnak a lakhelyükön, de a kazár kagán kegyéből,"
A besenyők biztosan a Volga-Jajk térben éltek, az is biztos, hogy onnan elköltöztek, vagyis nem maradtak a helyükön, ahova az úzok költöztek. Hova mentek? Ibn Fadlán onnan északra a Szamara vidéken találkozott a (türk) besenyőkkel. Hát oda költöztek 840-ben. Onnan a kangarok elköltöztek az azovi-vidékre, aztán meg évente háborúztak a kazárokkal, úgyhogy szó sem volt a besenyők pacifikációjáról. Aztán a kangarok Etelközbe is beköltöztek, majd a türk besenyők is utánuk mentek. Szóval a besenyők és a kazárok békés egymásmeellett élés is csak kivételes időszak volt, de "pacifikálás" szóba sem jöhetett.
" Vannak olyan elképzelések, hogy Sarkelben besenyő zsoldosok tanyáztak."
Ez így van, de ez nem "államközi" együttműködés volt, hanem zsoldoscsapat alkalmazása a kazároknál. Itt a nemzetiségnek semmi szerepe nem volt. Katonák voltak, és kész.
