Datolyaszilva vagy diospyros kaki vagy sharonfruit, hurma, kákó, esetleg persimon .../?!/. Akárki, akármilyen néven ismeri ezt a hazánkban is egyre terjedő nem akármilyen gyümölcsöt, ideje, hogy saját topikja legyen!
Érdekesek a tapasztalataid a téli/késő tavaszi fagytűrés kapcsán.
Összességében akkor én tényleg csak az adriai vagy jó tulajdonságokkal bíró helyekre ajánlanám, ne felejtsük el az alföldet, északi vidékeket....ahol NEM!
A sharon ültetvényt én is megtaláltam már interneten és megemlítettem valahol1x.
Amúgy ezek az ültetvények, Endréék, nem tudom van-e még több nagyobb méretű az országban... melyik piacra tudják eljuttatni és eladásra kínálni a gyümölcseiket?? A kereskedelem..politika... megnehezíti a dolgukat? csak magánszemélyek vásárolnak meg kisebb piacok, ismerősök, barátok vagy ennek már lett valami út kitaposva az elmúlt 2-3 évben?
nem vagyunk egyformák. sokan azért is szeretik a kákit, mert a szupermarketekben legtöbbször éretlenül lehet kapni (és nem is utóérő) gyümölcsöket, amik sokszor még savanyúak is azon kívül, hogy nem alakult ki az ízük, aromájuk.
ÍGY ha találnak egy édes gyümölcsöt, az siker! de valakit ez nem elégít ki.
sokan megszerethetnék a kákit, de 2 probléma van:
1. hallottam többektől: termett a káki, de nagyon fanyar volt... nem is tudott az utóérleléről!
2. a bolti nem fagyar a CO2 kezeléstől, de nem is leveses érthető, nem lenne szállítható),
amit csak utóérleléssel érhetünk el. ugyanez a kivi. kemény és savanyúúú. de utóérleléssel finom lehet. sokan erről nem tudnak, így kuka az egész. meg nem is tudnak várni. kivinél ez 2 hét is lehet! a mai vásárló nem előrelátó, minden azonnal kell. volt aki az mondta: azért nem eszek kivit, mert mecerás meghámozni, de ha meg is csinálom kevés hús marad. ÁÁÁ.
a kikanalazásra nem is gondolt... kanalazva én 10 mp alatt elpusztítok 1 kivit. ha hámoznánk, még nem is végeznénk vele, nemhogy az evéssel.
amúgy ki lehet próbálni azt is, h lemossuk-dörzsöljük a kivit és héjastól esszük. de csak a sajátot, a boltit ki tudja, kezelték-e valamivel...
ezt a hozzá nem szóló, rejtőzködő (új?) olvasóknak írom (lépjenek ki a fényre!! :),
ez a kéreghámlás OK, pl. a platánnál és más fajoknál megszokott, igen, a káki is csinálja kis mértékben, DE nem annyira látványosan. az övé azért elég látványosan durva. persze személyesen megnézve lenne az igazi, mi a helyzet.
(káki: aztán ahogy öregszik, elég "ramaty" lesz a kérge, ami természetes, persze milyen szemmel. nem egy szép sima bükkfa, az biztos :)
igen a (kéreg)sérült káki csodákra képes, szinte észre sem venni a végzetét, mert szépek a levelei, akár terem is. sőt. írtam korábban, halála előtt a káki brutálisan is teremhet. a gyanús az lesz, h sok a termés, de elég aprók - nem jut elég vízhez és tápanyaghoz.
új fa jó ötlet lehetne, de az árnyékban kevés faj szeret...
pl. indián banán, de az is csak kb. 5 éves koráig, utána a teljes nap imádója.
(őserdei származású növény, "megszokta" genetikájában kódolt, h így viselkedjen, okkal.)
---
visszacsonkolás: ne én mondjam ki az ítéletet, de ha az lesz, a kéregleválás alatt kellene (ez esetben hajt remélhetőleg, mint a bolond, még akár alanyról is),
április 21. után. talán május 25, Orbán után pár nappal lenne ideális.
meg lehetne menteni a gyökérzetet, mert azért az nagy kincs, láthatóan (vegetáció) jól teljesít.
lehetne bele oltani pl. Nikitát. OK, hogy valszeg lótusz alany, de ez még nem olyan rossz kombináció!
ha oltva lesz, akkor persze meg kellene találni az alanyt, és nem pl. fél méteren oltani.
hanem valahol a föld körül (v. alatta?) lesz a lotus, úgy kell majd elvágni, h az legyen az alany,
(NE a d. kaki is közbenoltással.)
a baj csak az, h az árnyék behatárolja a fejlődését majd... :(
a "poén" az, hogy a kéregrepedés ellenére is lehet szép a levélzet.
sajnos nekem több ilyen fám van, és szinte mindegyiknek -még a durva, körben 70%-osan sérültnek is gyönyörűek a levelei, sőt roskadozik a terméstől... nem tudom, hogy csinálja ezt a káki, de ez van.
persze, egyszer majd ki fog "dőlni" a karózás ellenére is...
kéregleválás oka: nem tudom, akár az is lehet, amit írsz, de nem jól néz ki.
Nagyon érdekes, hogy mennyire különbözőek vagyunk. Nekem a savanyúbb ribizlitől is már köpködési ingerem támad és összehúzódik a szám, hülye fejeket vágok. Van aki meg imádja ezeket, nálunk a családban az édes a menő többnyire :)
Az első kóstoláskor, még tavaly, azt sem tudtam, mi fán terem ez a gyümölcs és hogy van rengeteg fajtája, nem néztem semmit csak ettem :) 100-200ft körül adták darabját, megkóstoltuk, aztán visszamentünk venni 6-7db-ot kapásból. Tegnap is ettem egyet, szóval akit érdekel ez a gyümölcs, továbbra is a LIDL-ben megtalálja (reményeim szerint országszerte), igaz borsos 300ft-ért egy kostolót.
Majdnem elfelejtettem, mit akartam még mondani. A kaposfői kertészetben vettem a Jirot és a Tipot a tavasszal. Van ott 1 db sharon eladó. kb. 2,5m magas. gyanús volt, hogy csak egy törzs, mondom magamban, hol vannak az ágak, vagy bármi régebbről?? (2-3 idei ág növögetett rajta).
Elvileg van ott üveg/fóliaház, akkor nem értem, hol volt az a fa télen, ha semmilyen koronája nem volt 2-3 hónappal ezelőtt vagy hogy alakulhatott ki ez? Az is már túlkoros fa a konténerhez.
Többen voltatok, akik fagyérzékenyebbnek mondtátok az átlagnál a lótusz alanyra oltottakon belül is (igaz akadt olyan is, aki valamelyik jól ismert fajtához hasonlítva kisebb fagykárt könyvelt el egyik éven, ellentétes volt a tapasztalat!!!!). Talán valamelyik balaton környéki kolléga volt ez, nevét most elfelejtettem, lehet itt is van és mindjárt hozzászól :).
Én is sharon-t (A SHARON fajta izraeli marketing neve a „Triumph”.) kóstoltam nemrégiben a lidl-ben, finom (még dobtam is róla képet leírással, 300-400ft/db dél afrikából..és valamelyikőtök dobta a képet facebookra, persze ezzel semmi bajom nem volt, örültem neki)! Átlag 205 gramm volt (1-1et vettem csak, de mind hasonló méret volt, így átlagnak nevezem most ezt..). Igaz életem második fajtája volt, az első tavalyi kóstolásom ugyanúgy lidl-ben ősszel, csak valószínűsíteni tudom, hogy royo brillante lehetett, de nem biztos! A sharonnak keményebbnek tűnt a héja, és kicsit kevésbé lédúsnak, de igen finom zamatos volt számomra.
Nem is értem, öcsémnek nem ízlik ez a gyümölcsfaj, legalábbis neki nem extra, nem kívánja.
Igen, volt már róla szó régebben, de nekem sem rémlik, mi lett a vége, emiatt is kérdeztem. De köszi, most már minden világos. :) Csersavas, és akkor érlelik (gondolom etilénnel), mire a polcra kerül, ezért édes már keményen is.
(engem nem is a termesztés miatt érdekelt, hanem mert boltban a legtöbbször először az kapható, és nekem ízlett).
Tíz éves Costata törzs részlete látható a képeken. Láthatólag a fa törzse megrepedezve, de ez korral járó dolog, a külső kéreg megvastagodik repedezett itt-ott leválik. Nem kell elsietni azt a csonkolást, először meg kell vizsgálni a sérültnek látszó részt. Csonkolással nem oldódik meg az alapvető probléma az elégtelen megvilágítás. A csonkolás teljesen indokolatalan és elhibázott lépés. Tulya vagy datolyaszilva, el kell dönteni mit szeretnél.
Jól emlékszel a Sharon csersavas fajta, de annyira gyenge a fagytűrése, hogy nem szabad vele foglalkozni. Az ország jelentős részén csak üvegházban tartva terem rendszeresen, mert egyébként rendszeresen vsszafagy. A füge -15 C fokig télálló, de ez a Sharon gyengébban teljesít a fügénél télállóság tekintetében.
"Azért sem tűnik végzetesnek, mert a fa láthatóan szépen hajt, és nem fonnyadtak a levelei, nincsenek száraz részek."
Fagykárban viszont elég széles a tapasztalatom. Nekem volt olyan Tipo-m, aminek a 40 centi magasságú, körkörös kéregelfagyását csak egy év múlva vettem észre. Hajtásnövekedése volt megszakított kéreggel is (semmi fonnyadás vagy száradás). Igaz csak feleannyit nőtt, mint korábban, és az összes terméskezdeményt ledobálta. Pedig korábbi évben kb 50 termést kinevelt.
Pár évig el tud vegetálni így is... A gyökérből még lehet, hogy így is feljut a tápanyagokkal telt nedv, amit a talajból vesz fel, de a gyökér már nem kap vissza semmit a fotoszintézis eredményéből.
"Ha jól rémlik a Sharon csersavas fajta." Lehet, h nem jól rémlik és mégis keményen édes.
Azt tudom, hogy korábban már volt erről egy vita valamelyik topikban, de már nem emlékszem a végére. Ezzel a fajtával korábban se foglalkoztam sokat az átlagtól is gyengébb téltűrése miatt.
A gyümölcsforma alapján simán a Fuju fajtakörbe lehetne sorolni (amik keményen édes típusok).
Na, akkor ebben egyezzetek ki. :) Én is így tudtam, ahogy írod, hogy a Sharon keményen édes. De aztán valaki azt írta, hogy nem, hanem utóérő. Jó lenne tudni végre, melyik az igazi verzió. :)
A káki ébenfaféle. Emiatt viselkedhet teljesen másképp, mint a hazai gyümölcsök, így simán elképzelhető, hogy ilyen sérülés túlélhető. Azért sem tűnik végzetesnek, mert a fa láthatóan szépen hajt, és nem fonnyadtak a levelei, nincsenek száraz részek. Szóval teljesen elképzelhető, hogy nem kell hozzányúlni, majd helyrejön.
Nagyon köszönöm a sok segítséget, várok tavaszig, aztán meglátjuk. Valószínű Fuyu fajta, annak idején azt mondták a kertészetben, nagyon hidegtűrő. Azt gondoltam, a tuja előtte hamar kipusztul, de sikerült életet lehelni bele és nagyra nőtt, ez adja a fő árnyékot.
Nem furcsa. De ezt leginkább élőben lehetne megvizsgálni kapargatással.
Én is írtam, én a kajszival jártam úgy, hogy levált a kéreg, csak azért nem vágtam ki, mert volt fontosabb dolgom, és egy év múlva újranőtt a kéreg. A lényeg, hogy a kambium réteg ott van-e még vagy nincs.
De már úgy is jártam, hogy a datolyaszilváról a tavaszi fagy miatt lefagyott a kéreg körben, növekedése volt, termés semmi. Na azt ki kellett vágni.
Lehet, hogy furcsa amit írok, de szerintem nem kéregrepedés nyoma látható a fa törzsén. Tíz év kürüli Costata kákim törzsén is van ilyen külső kéreg leválás igaz nem ennyire nagy kiterjedésű. Nyilván tudod, hogy idősebb fáknak megvastagszik, megkérgesedik a törzse ez a külső elhalt kéreg fajtától függően leválhat. időnként előfordul, hogy kopasz foltok jelennek meg, szerintem ezt látjuk a képen. Nem ez az oka a gyümölcs hullásának, mert egyébként egészségesek a fa levelei. Abban egyet értek, hogy kevés fényhez jut a fa, de a fa törzse is vékony a korához képest. Milyen fajta? Talán magról kelt?
Én keresztet vetnék rá és ültetnék egy jó fajtát, jó alanyon, jó helyre.
Ha egyszer szétment a törzse, akkor másodjára is szétfog. A környező fákat meg kár kivágni azért, hogy egy rossz fajta esetleg majd teremni fog.
Mondjuk nem kell ezt se kivágni, disznek jó, az első komolyabb fagy meg úgyis földig viszi majd.
Egyébként semmi köze a diospyros virginiana-hoz(max a levélforma hajaz rá, de se a kéreg, se a levél szine, erezete, gyümölcskezdemény nagysága stb semmi más nem), ez egy nemes kaki, fajtát nem tippelnék, az nem megy jól. :D
Én azért megnézném, hogy a kambium réteg is teljesen levált-e. Láttam már olyat kajszinál (vagy lehet, hogy annak a szilva alanya volt), hogy látszólag körben levált a kéreg, aztán mégis újra nőtt.
De majdnem mindegy. 1 valószínű lótusz alany
2 valószínű nem elég télálló fajta abban a környezetben
3 az árnyék még erősebb lesz fölötte. kevesebb napsütés miatt később érnek a hajtások, fokozott fagyérzékenységet okoz.
Ha egyszer kifagyott...
De egy ilyen árnyékos helyen még a hagyományos gyümölcsfák is csak sínylődnének. Talán a szamócának jó lenne.
Ja az az egyféle virág az nőivarú. És teremne normális esetben, de az árnyék és a kéregsérülés külön-külön is akkora probléma, hogy magában is meggátolná a terméskötödést/kinevelést.
elég csúnya sérülés. nagy fa, kár érte, de a végleges gyógyítás sajnos csak az lenne,
ha a sérülés alatt el lenne vágva, és újraindulva hibátlan lesz.
persze kérdés, mennyi "hely" van alatta, ha legalább 30 cm, akkor már-még megcsinálható.
igaz, nekem vannak "bokor"fáim is, de kiskertben nem túl jó, mert sok helyet foglal, meg ugye az árnyék is... nehéz kérdés. idővel részlegesen körbenőhetné a kéreg a sérülést, de sajnos a kéki ezt lassan teszi... és ha jönnek még gondok (fagy), megakad a folyamat, vagy romlik is a helyzet.
ill. nem akarom, kimondani az amputációs ítéletet, mert egy ilyen fa visszacsonkolása nagy trauma a tulajdonos és a fa számára is. leghamarabb februárban végezhető el. de jobb talán az április vége, a szokásos tavaszi fagyok után.
De nagyon szépek a levelei, a koronája és öt éves koráig minden télre becsomagoltam, azóta nem, de nem is volt kemény tél. Nem gyógyíthatom valahogy ezt a kéregleválást? Kellene, hogy legyen rajta nőivarú virág? Csak egyféle virág van. Májustól júliusig napi öt-hat óra napot kap, igaz csak a korona felső kétharmada.
a másik ok az árnyék. külföldi főrumokon is téma az árnyék és személyes tapasztalatom is van -sajnos- az árnyék ilyen hatásáról.
már megvan a megoldás (nem öntözés, stb,), de mivel még tesztelni szeretném,
most nem írom le. majd ide teszem fel: facebook.com/datolyaszilva
a covid19 vakcinát is előbb tesztelik, nem adják a betegnek, még ha megmentené is az életét! :) :( :)
(persze, hogy pontosan miért hullik a fád gyümölcse, annak más oka is lehet. így távolból nem lehet pontos a diagnózis! kicsit olyan ez most, mint a legutóbb elterjedt online orvoslás, amikor a lányom szeméről kellett egy képet küldeni, az orvos megnézte, és adott neki egy általános antibiotikum tartalmú gyógyszert... ...mindenesetre az árnyék és a sérülés tényleg elég nyomós okok.)