Az ókori Hellász a mükénéi kortól a római uralomig.
Történelem, gazdaság, életmód, kultúra, tudományok, filozófia.
Vajon valóban olyan kiemelkedő volt-e az ókori Hellász kultúrája vagy pedig csak a kései korok történetírói nagyították fel a jelentőségét tudatosan?
Ezek szerint nem volt 2000 körül görög bevándorlás ? Akkor szinte az érkezés után azonnal létrehozták a királyságaikat a görögök, ha 1600 körül érkeztek.
Most olvasgatom az amerikai Robert Drews már nem éppen "friss" könyvét (The Coming of the Greeks), és vannak benne érdekes információk. Egy darabig morfondírozik a korai "indoeurópai" történelem kutatásának helyzetéről ill. ennek sajátosságairól, majd előadja az "indoeurópaiak" történetének legkorábbi ismert (közel-keleti) följegyzésein alapuló elképzelését. Ez annyiban fontos, hogy a többi, jóval homályosabban elénk táruló történetű indoeurópai nyelvű népség korai történetére vonhatók le belőle következtetések. (Jobb híján leginkább.)
Szóval a nyelvészeti kutatások frissebb (ezen a nyolcvanas évek állapota értendő) eredményei alapján úgy mondja, hogy a korábbi föltevés a görögök többszöri, hullámokban való honfoglalásáról nem igazán tarthatóak, mivel a közös görög nyelvállapot csak Hellászban differenciálódott, s először csak két, még viszonylag közeli nyelvjárásra vált. A klasszikus kori görög nyelvjárásokat alapul vevő, a görögök többszöri honfoglalásáról szóló teóriának ez ellent mond. Ezek szerint a két nyelvjárás tehát a Közép-Görögországtól északra, északnyugatra beszélt északi, illetve az ettől délre és keletre beszélt déli volt. És ezek belső interakciója hívta életre a két másikat. A görögök bevándorlására vonatkozó elképzelések, melyek szinte valamennyien valamilyen régészeti fogódzóhoz igyekeznek kötni magukat ugyancsak problémásak. Drews szerint a görögök bevándorlását leginkább a Kr. e. 1600 körüli változásokhoz lehet kapcsolni.
Ha jó a kormeghatározás akkor jópár évtizeddel későbbi az antikytherai lelet mint Arkhimedesz halálának időpontja, természetesen lehetett Arkhimedesz találmánya és valószínűsíthető is.
Azt hogy eredeti terv vagy már utólag fejlesztett változat???
Ezeket a hozzászólásokat betudom az ünnepi mámornak, így megkíméllek Maotai topiktárs munkásságának az idecitálásától. A svájciak és norvégok hol is vannak a pápuákhoz képest pedig!
"Bár a görög aranykorban görög kereskedelmi telepek létesültek a spanyol partokon, akik kereskedtek az ibér városállamokkal, de az már nagyon régen volt."
Ez nem OFF és pont idevág. Magna Grecia az ókori Hellász területe volt. Mit tudhatunk ezekről a településekről? Nálunk máig is őrzik eredeti nevüket, pl. Taormina, Naxos, Syracusa, Selinunte, Morgantina, Tindari vagy kissé átalakult a nevük: Mylae-Milazzo vagy Akragas-Agrigento, Poseidonos-Paestum.
No, bocsi az OFF-ért, Spanyolország azért már tényleg elég OFF egy görög topikban.
Bár a görög aranykorban görög kereskedelmi telepek létesültek a spanyol partokon, akik kereskedtek az ibér városállamokkal, de az már nagyon régen volt.
"az andalúzok tüzes vérűek, ugyanakkor lusta déli disznók pl. az északabbi spanyol népcsoportok szerint"
Ráadásul a dialektusuk is förtelmes egy ó-kasztíliai vagy egy északspanyol szerint. Nem ejtik ki rendesen a végződéseket, az intervokális -d- az náluk nulla, a szótagvégi -s az meg vagy szintén nulla vagy valami förtelmes h-szerű hang, szóval az andalúz nyelvjárás az egy óborzalom.
Olyan mintha mondjuk a magyar tévében valaki elkezdene nagyon erősen palócosan beszélni, de az andalúz még annál is rosszabb. Na, a kanári-szigetekiről ne is beszéljünk.
Egyszer néztem a spanyol tévében egy beszélgetős műsort, egy andalúz liba (talán málagai vagy granadai, valami nagyon déli liba) mesét valamit, hogy már évek óta nem beszél a szüleivel, merthogy valami ökörség miatt haragban vannak, de a spanyol tévések inkább feliratozták a szöveget, mert a liba annyira rosszul beszélt kasztíliaiul, hogy még a spanyolok közül sem értette mindenki.
Mondjuk nagyjából Mónika-show színvonalú műsor volt, el is kapcsoltam gyorsan a fenébe.
Egyébként a spanyol televízió, a TVE bemondói és hírolvasói valami hihetetlenül szép és emelkedett stílusban tudnak kasztíliaiul beszélni, nyilván úgy válogatják össze őket vagy esetleg időnként gyakoroltatják is velük a helyes kiejtést.
No, tőlük aztán lehet spanyolul tanulni, az andalúzoktól csak fenntartással:-)
Érdekes, hogy mennyire tartósak ezek a történeti klisék.
A magyarokat pl. sok nyugati ázsiai lovasnomád barbárok leszármazottainak tartja és ha csak felületes ismeretei vannak az országról, akkor azt várja, hogy na az alföldi rónán mikor bukkan föl egy lovas nomád pásztorcsapat mongoloid vagy legalábbis "türk" kinézetű egyénekkel a paripák hátán.
Különben csak jelzem, hogy déli és déli között is vannak különbségek.
Pl. Spanyolországban (Reíno de las Espanyas) általában elég sarkos véleményeket fogalmaznak meg az egyes népcsoportok egymásról:
az andalúzok tüzes vérűek, ugyanakkor lusta déli disznók pl. az északabbi spanyol népcsoportok szerint, a katalánok szorgalmasak, de különcködő szeparatisták, a kasztíliaiak gőgösek és beképzeltek (állítólag merthogy ők hozták létre a Spanyol Birodalmat, sőt a spanyol nyelvet is), az északnyugatiak, pl. gallegok, asztúriaiak és kantáberek azok már majdhogynem kelták, sőt egyesek szerint ténylegesen is azok, a baszkok azok meg teljesen más népcsoport, nem is spanyolok.
A portugál határ mellett élő extreményók (extreményuk) pedig szegény, műveletlen parasztok a gazdagabb régiók lakói szerint.
Igen, de olyanokat is olvas ám az ember, hogy a derék hellén köztisztviselő délben bezárja az irodát, elmegy egy kényelmes, egyórás ebédszünetet tartani, az ebéd végeztével kényelmesen elolvas egy újságot, majd hazamegy sziesztázni. Délután 3-kor felkel a sziesztából, kényelmesen megkávézik, kb. háromnegyed négy, mire újra kinyitja az irodát, aztán öt órakor be is zárja.
Utána megtörli a verítékes homlokát, hogy "hú de kemény napom volt ma is", majd szépen hazaballag... vagy a tavernába:-)
1) Létezik olyan nézet, nem is teljesen elvetemült, hogy ha elfogy a kőszén és a kőolaj, netán még az időjárás is hidegebbre fordul (mondjuk leáll a Golf-áramlat), akkor a ködös, nyirkos germán Észak ismét a barbárságba süllyed vissza és ismét a napfényes, medterrán latin-görög Dél lesz az európai civilizáció központja, vezető ereje. Északon ugyanis ez esetben majd nagyon sokat kell fűteni, még a létfenntartáshoz is, ami túl sok energiába, időbe stb. fog kerülni. Ezalatt a latin és hellén szerelőknek/szeretőknek lesz idejük és energiájuk civilizációt építeni, művészetekkel foglalkozni stb. .-)))
2) Én magam is elismerem, ha az ember elutazik Délre, elbűvöli őt a mediterrán civilizáció szépsége, arányérzéke, építészeti, kulturális stb. emlékei. Nem tagadom, kedves Panthera, engem is elbűvölt a napfényes Itália és Hispánia a maga építészeti műremekeivel, antik romjaival, napsütötte, azúrkék partjaival. Mégis valahogy nekem, részben a ködös, nyirkos germán-kelta Észak és a hűvös, égbenyúló Alpesek leszármazottjának ez az otthonom, mármint a Kárpát-medence, ill. ez a szélességi fok.
Szeretem a kemény, hideg teleket, a hóborította tájat, a zúzmarákat a fák ágain, no persze a tavaszt is, amikor végre legyőzi a telet és virágba borítja a réteket és a fák ágait. Szóval mindegy, nehéz ezt szavakba önteni, a lényeg, hogy az embernek ez a klasszikus négy évszakos táj az otthona, nem adnám oda a Mediterráneumért.:-)))
"mások a munkatempóval kapcsolatos elképzelések odalenn délen, mint fönt a ködös, barbár, germán északon. "
.
Így van és aki Svédországban járt, annak ott elmesélték, hogy azért vezették be a részleges alkoholtilalmat mert az emberek munka helyett részegeskedtek/részegeskednének és verekedésekben élték ki magukat.
Nem akarom kétségbe vonni, hogy a görögség nagyon fontos szerepet játszott az európai civilizáció létrehozásában.
Szerintem a görögség legnagyobb korszaka a hellenisztikus időszak volt, amikor a hellén civilizáció vívmányait kiterjesztették szinte az egész akkor ismert világra az Indusig bezárólag.
A római civilizáció is jórészt a görög civilizáció vívmányain alapult.
A Bizánci Birodalom viszont már a görögség és a görög civilizáció hanyatlásának kora volt, a Nyugat-Európában kialakult franko-germán fejlődési modell hosszabb távon a társadalom sokkal progresszívebb fejlődési modelljét tették lehetővé.
Egyébként szinte hihetetlen, de vannak emberek, akik még ma is úgy tartják, hogy a Mediterráneum az európai civilizáció központja, holott mi itt fönt a barbár kelta-germán-szláv-hungár északon már vagy 800-900 éve leköröztük a mediterrán szerelőket, ...akarom mondani szeretőket...:-)
Lehet, hogy kissé élesen fogalmaztam. Nem akartam megbántani a derék helléneket (sem a luzitánokat, hispánokat, itálokat és más délszaki népeket)...:-)
Az azonban azért közismert, hogy mások a munkatempóval kapcsolatos elképzelések odalenn délen, mint fönt a ködös, barbár, germán északon. Bizonyára az éghajlat teszi:-)
No igen. Akinek bogyóból kell az olajat kisajtolnia, az nem csak keményebben kell dolgozzon, de még kevesebb jövedelemre is tesz szert mint a tenger alól olajat csapoló, s ehhez még azt is hallgathatja, hogy azért nem olyan tehetős, mint részmunkaidős norvég társa, mert lusta. :-)
