" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Azok a cikkek melyek a paw mérgező hatásáról szólnak, nem akkor jelentek meg mikor valaki itt szóba hozta. Sokkal régebben kiderült, viszont ahhoz hogy a hatás jelentkezzen sok éven át nagy mennyiségben kellene fogyasztani. Nem kell azzal foglalkozni.
Nórának van egy különleges növénye amit hol gyümölcsként, hol zöldségként említenek. Nóra keserű uborkaként ismeri, én keserű dinnye, tök néven olvastam róla. Azt tanácsolják hogy éretlenül, zölden, keserűn kell fogyasztani, mert éretten mérgező. Nóra ebből egy szezonban naponta többet is megeszik. Én is meg fogok, mert jövőre már nekem is lesz. Nem az van hogy megeszünk 1 szemet és feldobjuk a talpunkat.
Ez az én gondom is. Mindenhol csak magonc van, ami lutri milyet fog teremni és mikor. Ráadásul az árát annak is megkérik rendesen. Sajnos Gyula20 sem ad senkinek oltványt mióta voltak itt a "káros" bejegyzések... :(
Bocs, nem néztem utána, csak tudom hogy valamikor tőlük vettem 2 db oltványt. Persze már nincsenek meg, mert ez a gyümölcs nekünk nem jön be. megkóstolva mindenkinek ízlett, de másodszor már nem kérte senki. Én pár szemet megettem, de nagy része a komposztálón kötött ki.
A termő rügyek az ágvégeken növő hajtásokon képződnek. Ha metszed a fát, ezeket is levágod. Ha nem metszed, akkor meg olyan lefelé lógó ágai lesznek, mint az enyémnek:
Nem termő korában alakító metszést végeztem, 3 éve nem nyúlok hozzá. Ha most leérik a földig érő ágakat tőből levágom, a többivel mi lesz, majd valamelyik kedves fórumtárs bízom benne megmondja tavasszal.
Egyébként ha túl sűrű ritkítjuk, a befelé vagy lefelé növő ágakat levágjuk.
Annyit hozzátennék, hogy az utóérők (pl. datolyaszilva) kivételével ma már nem nagyon lehet jóízű, friss gyümölcsöt kapni szinte sehol, sokan ezért is döntenek a saját termelés mellett. Finom, érett barackot, fügét, meg egy csomó gyümölcsöt és zöldséget szinte már csak a saját kertből lehet szerezni, mert szinte mindenhol az íztelen, éretlenül leszedett, bár jól kinéző semmire sem jó hulladékot árulják
inkább a következő tényezők hívhatták életre az árutermő mangó ültetvényt, Európában:
- a helyi termékek felértékelődése a fogyasztók egy rétegében, plusz többen meg is tudják fizetni (illetve hajlandók megfizetni) a sokszor drágább (nem multis) árat
- mivel inger-, és információgazdag, globalizált, felgyorsult világban élünk az emberek non-stop újdonságokra vágynak, mivel minden igen gyorsan elavul (lásd telefon, tévé, autó, és sajnos pl. a házasságok is - ld. válás) kellenek a "friss" termékek, (sokszor ez a régi újrafelfedezését is jelenti, ld. divatkorszakok periodicitása, régi gyümölcsök reneszánsza) és persze az "egzotikus" dísznövények (selyemmirtusz, babér, 10-20 évvel ezelőttől meg a selyemakác, japán fűz. de láttam már pl. kései végzetfát is több hétvégi kertben...), "egzotikus" gyümölcsök, mégha pl. a káki japánban alma erősségű izgalmat vált csak ki az amberekből (teljesen közönséges gyümölcs). ez az újdonság amortizációja. minden "erős" ingerhez hozzászokunk egyszer, ez az ember tragédiája (lásd ezért nincs folyamatos "boldogság", mert még azt is "megunjuk", ha nincs más gond, akkor is.) DE/ÉS ez az emberiség hajtóereje, a kiváncsiáság, a mindig valami "NEW" keresése.
szóval a "Nálunk is termő új gyümölcsök" is így válnak majd közönségessé: túlértékeltből átlagossá, vagy akár alulértékeltté... (pl. szegény alma, ribizli. vagy házi berkenye, naspolya - de ezek egy szűk réteg kertjében újra hódítanak...) hogy egyszer újra felfedezzék, vagy akár divattá váljanak...
- visszatérve, hogy miért van mangó és avokádóültetvény: persze, az egészségtudatosság miatt is, ami azonban néha rózsaszín köd. hogy az avokádó szupergyümölcs (az is, de kicsit túlértékelt) illetve hogy az őstermelői vagy helyi termék egészségesebb, mert nem vegyszerezik szét, mint a "fene tudja" honnan jött import árut. miközben a nagygazdaságban lehet, hogy még jobban be is tartják (tartatják) a vegyszerezési protokollt, kevesebb a szermaradvány... de azért én is amondó vagyok, hogy nem ;)
de csak azért, mert "termelői" áru, nem biztos, hogy a legjobb (vegyszermentes, magas beltartalmi érték. stb.), de az biztos, hogy a 2 hetet utazott gyümölcs nem annyira jó, sőt sokszor kuka, lásd gumibarack, éretlen füge... DE pl. a datolyaszilva, kivi, mivel kiválóan utóérő gyümölcsök, ezért azok versenyképesek tudnak lenni a hazaival, és ezzel részben el is vesztjük a versenyképességet az olasz-spanyol-izraeli importtal szemben (majd), egyelőre a HYPE = a szenzáció hajtja a hazai újgyümölcs termesztést, és elég jó termelői árakat tesz lehetővé - egyelőre.
A klímaváltozást nem tagadva, azért nem szabad felülni a média túlbuzgóságának.
1. a Mangó szubtrópusi növény, a trópusokon keveset virágzik, nem jól köt, kell a száraz időszakos pihenés neki.(India szubtrópusi részein a legtermékenyebb)
2. Mangó a déli mediterrán területeken 50-100 éve is volt már ültetve, Spanyolországban, Sziciliában szép nagy fái vannak, régi könyvekből is ki lehet bökni őket. A nagy fák gyenge fagyot is bírnak.
Ugyanez az avokádónál is igaz. Azért kakaót még ne ültessünk a Földközi-tengerre, na az trópusi tényleg.
Hányszor volt 1950-90 között mínusz 20 alatt? 10-szer. Minden negyedik év.
Az elmúlt 10 évben egyszer.
Ok, de vannak az április fagyok. Az elmúlt 40 évben 27-szer volt áprilisban mínusz, ez kb az évek 65%-a. Az elmúlt 10 évben 4-szer, ez 40%. Az átlagos áprilisi minimum -1-rő +0,75 lett, az átlagos májusi +3,3-ról +5 fok, az átlagos júniusi minimum +7,6-ról +9,3-ra nőtt.
Az van hogy melegszik a klíma. A melegedés nem szélsőség, az lenne szélsőség ha a magasabb átlaghőmérséklet mellett alacsonyabb minimumok, gyakoribb fagyok lennének
Ez a szélsőséges régebben-s ez nálunk a normális- is volt, de tényleg gyakoribb mostanában. Nem lehet hasonlitani ahhoz az időszakhoz-kb 60-70 -es évek- az kivétel volt. Volt tél volt tavasz nyár és ősz is nagyjából kiszámithatóan. S tényleg becsapós a dolog, nem lehet épiteni arra, hogy hamarosan mediterrán lesz itt az éghajlat... Én is geológát tanultam igaz középfokon. S azt is tanultuk anno, hogy ez az időszak akár lehet egy interglaciális idő is.
Én ugyanarról az oldalról a másik kiemelt szövegrészt tartom fontosabbnak: itt az ideje annak, hogy Magyarországon is felkészüljünk a szélsőséges körülményekre.
A lényege (számomra), hogy nem csak Nyugat-Kelet irányú légmozgásokra lehet számítani a rendszeres csapadékkal, hanem Észak-Dél és Dél-Észak irányúra is. Ami erős lehűlést vagy szaharai meleget és port hoz csapadék helyett.
Az utóbbi időben gyakrabban van északi/szibériai eredetű hidegbetörés a Kárpát-medencébe.
Lehet, hogy csak pár nap az évből, de ez azért elég jelentős korlátozó tényező.
Gyakorlatban 3-5 évente van az alföldön -20 foknál hidegebb. A füge és az ázsiai datolyszilva tövig fagy.
Az, hogy egyes nagyon jó fekvésű helyeken (Dél-Dunántúl) milyen a mikroklíma, abból nem lehet általánosságokat felállítani.
Nálunk idén egy darab kajszi és körte sem termett a tavaszi fagyok miatt. Évtizedek óta nem volt, hogy a körte összes virága lefagyjon.