Ez a címe Gertrud Frank könyvének (1987) amit én évek óta nagy haszonnal forgatok. Most szeretném megoszani veletek e hasznos tanácsokat annak reményében, hogy ezáltal még kevesebb vegyszert lesztek kényelenek kertetekben használni.
Egyébként nekem is van még mit tanulnom.Jövőre valószínüleg körbe ültetjük a szűkebb kiskertünket kakkukfűvel így lesz mindig friss fűszerünk és elméletileg a tetvek is távol tartják magukat a kiskerttől.
Elolvastam az előzményeket,nem látok semmi kivetnivalót abban ,ha valaki idézetekt tesz fel egy olyan könyvből ami már nem kapható ,és értékes információkat tartalmaz , és hozzáfűzi a saját gyakorlati tapasztalatait, amit meg lehet beszélni , probléák felvetésére alkalmas,akit nem érdekel az nem olvassa ,tovább megy ,bizonyára van olyan is akit érdekel ,én szivesen olvastam .Azzal sem értek egyet ha valaki egy véleménytől megsértődik, és nem folytatja a maga által létrehozott topikját, mindenkinek nem lehet megfelelni ,különbözőek vagyunk.Téged arra kérlek, hogy olvasd vissza a saját írásod . Üdv Vica
Én most olvastam vissza ezt a topikot, és sajnálom hogy nem fojtattátok,mi az oka?
Szivesen olvasnám akár a könyvismertetésed is, a tapasztalataiddal eggyütt. Két éve kezdtem egy kertet telepíteni ,és én sem vegyszerezek ,az általad leírtakat én is kipróbáltam nagyjából beváltak ,de sürübben kell használni .Ha válaszolsz majd többet is írok.
A növényeket felépítő kémiai anyagokat eredetük szerint 3 csoportba osztjuk: - vízből felvehető elemek (Oxigén,Hidrogén) - a légkörből felvehető elemek (Szén) - a talajból felvehető elemek (Nitrogén és hamu elemek)
A növényt felépítő anyagok túlnyomó része nem a talajból származik, hanem a levegőből. Ez körülbelül 95-98%-át teszi ki a növény szárazanyagának (légszáraz állapotban), és cak a többit alkotják az igazi TÁPELEMEK. pl. Kálium, Foszfor, Magnézium stb.
A talajban lévő tápelemeket a növény IONOS formában veszi fel, ami lehet pozitív és negatív töltésű is. Ennek inkább a tápanyagfelvételi problémákról írt részben lesz majd szerepe. Ezek az ionok a talajnedvesség és a növény szívóereje segítségével jutnak be a gyökérszőrökön keresztül a gyökerekbe, szárba majd a levélbe. Ott pedig cukrok illetve egyéb létfontosságú anyagok képződnek és továbbszállítódnak a szükséges helyekhez:gyökérbe vissza, gumóba raktározásra, szárba stb.
A tápelemek növényekben található mennyiségük alapján fel vannak osztva csoportokra:
-legnagyobb mennyiségben található elemek (Makroelemek): Nitrogén (N), Foszfor (P), Kálium (K), (Szilicium (Si) -mint vázanyag)
-közepes mennyiségben lévő elemek (Mezoelemek): Kalcium (Ca), Magnézium (Mg), Kén (S), Nátrium (Na), Klór (Cl)
-kis mennyiségű elemek (Mikroelemek): Bór (B), Vas(Fe), Mangán (Mn), Molibdén (Mo), Cink (Zn), Réz (Cu) és Kobalt(Co)
-nagyon kis mennyiségű elemek (Ulramikroelemek): Fluor, Nikkel, Kadmium,Ólom, Jód stb.
A nitrogénről:
A levegő 78%-ban tartalmaz nitrogént gáz formájában, de az élet szempontjából mindaddig közömbös amíg kémiai reakcióba nem lép valamilyen módon. Erre leginkább elektromos kisülésekkor, villámláskor kerül sor.Évente körülbelül 17 kg nitrogénvegyület érkezik a levegőből 1 ha földterületre. Ezzel általában nem szoktak számolni de egy olyan területen ahol nem műtrágyáznak, ott ez jelentős lehet. A növények közül is csak a hüvelyesek képesek a gyökerükön élő baktériumok segítségével a levegő nitrogénjét hasznosítani(bab,borsó). A talajban lévő szerves anyagok (szerves trágya,komposzt) bomlása sorám is N-vegyületek keletkeznek. Műtrágyázáskor közvetlen, töményebb formában adjuk a nitrogént. Ezért néha fel is borítja a talaj biológiai egyensúlyát. Fontosabb szerepe: -fehérjeképzés(gabona, fehérjenövények) -termésnövelés -hajtástömeg-növelés -zöldítés(gyep) -növeli a zöld tömeget(gyep,legelő)
Hátrányok:
ha túl sok -laza szövetű növények -nagy levélfelület -túlzott párologtatás -alacsony szárazanyagtartalom -nagy vízigeny(vízpazarlás) -csökkent ellenállóképesség(hő,-fagy,-szárazság,-kórokozók) -kevesebb íz és aromaanyag -rossz tárolhatóság -környezetszennyezés -késik a virágzás és termésképzzés,hosszabb lesz a tenyészidő -kimosódik a talajból A gyep a szárazságtűrés tekintetében kivétel, mert ott növeli azt.
A foszforról:
a talaj tartalmaz ásványi foszfort,felvehetősége csak bizonyos kémhatás-tartományban lehetséges (5.5-7.5 pH). 7-es pH felett már nehezen felvehető mert a magas Ca- tartalom miatt kicsapódik és felvétele nehezebbé válik. Nedves talajon jobb a felvehetősége,de mozgása elenyésző a talajban a nitrogénhez képest:gyakorlatilag nem mosódik ki. Míg a nitrogén akár m-t is képes mozogni a tenyészidőben, addig a foszfor max. 5 cm-t egész évben. Száraz időjárásban még kevesebbet mozog függőlegesen irányban.
Szerepe a növényben: -energiahordozó-vegyületek fontos alkotórésze -szénhidráttermelésben -fehérjeképzésben is szerepet játszik -gyökérnövekedésben -virág,-mag és termésképzésben
Túladagolása esetén egy-két mikroelem felvehetősége romlik (Cink,Réz stb.) Különösen a fiatal növények igényelnek sok foszfort mivel ekkor történik meg a gyökérrendszer kialakulása ami sok energiát igényel. A vetőmagokban lévő tartaléktápanyagban rengeteg foszfor van,ez szolgáltatja a csírázáshoz szükséges energiát. Talajaink sajnos foszforban szegények,mivel azutóbbi években nem fordítottak kellő figyelmet a tápanyagutánpótlásra az áremelkedések miatt. Ezért nem elég csak a nitrogént pótolni, mivel az még a levegőből is jön,hanem harmonikusan kell a tápanyagokat adagolni.
A káliumról:
A kálium a talaj ásványi alkotóinak része,a nagy agyagásványtartalmú talajokban sok van megkötött állapotban. Ezért annál nagyobb a talaj káliumtartalma, minél több benne az agyagásvány. A kálium könnyen megkötődik a talajban ezért kimosódásától nem kell annyira tartani mint a nitrogénnél de a foszfornál viszont jobban mozog, különösen homokos talajon. A növényben a kálium nem épül be a növény szerves anyagaiba hanem fiziológiás szerepet tölt be: -a vízháztartást szabályozza -ezzel képes fokozni a szárazságtűrést -javítja a vízfelvételt és a vízmegtartó képességet -nagy a szerepe a tömeggyarapodásban és a szénhidrátképzésben -csökkenti a fagyveszélyt, mintegy ellensúlyozza a nitrogén hatását -javítja a tartaléktápanyagraktározást Túlzott adagolása esetén megnő a talaj sókoncentrációja, ez a növény lankadását, száradását idézi elő illetve gyökér kártételt. Jelenléte kiszorítja a talajoldatból a kalciumot és a magnéziumot ha túl sok van belőle.
Mint minden papricsaládhoz tartozó növény: a sok napot és a sok vízet szereti.
Legjobban a pillangósok helyére ültetve fejlődik.
Én tél alá vetem a borsót, tavasszal közéjük ültetem a paprika palántákat. Mikor leérik a borsó akkor elvágom a föld felett,- a gyökerét benne hagyom a földbe, mert jó talajlazítók is. A szárakat vagy elfektetem a kert más növényei közé a földre, vagy pedig egy helyen kiterítem és a kiszárított növényeket kézzel összemorzsolom. Az így kapott "borsó"lisztet szórom kissé elmaradottabb növények töve köré.
Itt is megakarom jegyezni, hogy az Öngyógyitó mószer lényege, hogy nem ásunk,-szántunk, hanem az első évben ásóvillával lazitjuk a földet. Már a második évben nem kell ezt sem!
Én már nemis tudom mióta nem ástam, meg kapáltam!
Akinek van mondanám: az előveteménynek vetett babot, spenótot és a mustárt már le lehet vágni és helybenhagyva elfektetni.
Akinek kelt körömvirág, az néhányat palántázhat sorok szélére, növények alá 3-4 db-t, pl rózsatő, bogyósok, cserjék, félcserjék, gyümölcsfák ( a gyümölcsfa nagysága alapján lehet többet is).
Ha nem akarod, hogy a körömvirágod, vagy bármelyik növényed túlszaporodjon, akkor közvetlenül a magérésük elött vágd el a föld felett és feltesd el a sorába. Ha nagy a zöld tömeged akkor 1-2 napi forgasd át, hogy összeessen, és ne tudjon befülledni.
A frissen levágott füvedet is szikkaszd meg elöbb 2-3 napig kiteritve, és utána terítheted 1-2 cm vastagon a növények közé talajtakarónak.
Bizonyára többen gazoltok már javában: nos a kihúzott gazokból csinálhattok trágyalevet.
Úgy, hogy az erre szánt edényede 3/4-ig megtöltöd gazzal, kicsit bele megnyomkodod, és felöntöd vizzel. Lefedés nélkül hagyod a napon kb 1-2 hétig érni.
Majd kiöntözd, vagy öntözöd a növényeid alá, a visszamaradó növényi maradékokat szintén kijuttatod a kerted földjére.
Addig büdi, amig öntöd! De ez a kellemetlenség megéri.
Mondjuk én 10 l-es vödöt használok trágyalé készítésére.
Bármilyen növényt használhatsz erre a célra, a lényeg az, hogy semmivel ne legyen permetezve!
Én ennyit tudok mondani roluk, talán a konyhakertes topicba mások szeméályes tapasztalatot tudnak még elmondani.
Alwin Seifert nagyon sok érdekes gondolatot fogalmazott meg a növények és a föld életközösségéről, ezek ma is a bio-termesztés főbb irányvonalait jelentik.
1) A talaj -a növények életközege- nem pusztán egy növényi tápanyag-raktár, amelyből a növény szipkázik ezt-azt, majd ha elfogytak a tápanyagok, pótoljuk (mű)trágyával. A talaj "él", és állandóan regenerálódik a talaj-mikroorganizmusok, talajférgek és a giliszták jótékony munkája által. Azaz minden (kerti) talajból egyszerre fogynak- és pótlódnak a tápanyagok és a humusz. Ezt a regenerálódást használja ki a parlagon hagyás és a vetésforgó.
2) A növények táplálása -a talajélet figyelembevétele nélkül- hibás megközelítésmód. Tulajdonképpen a helyes megközelítésmód az, hogy nem is a növényt tápláljuk, hanem a talajéletet: megfelelő locsolással-, komposzttal-, esetleg szerves trágyákkal a mikroorganizmusoknak és a gilisztáknak teremtünk mind jobb körülményeket, és ezek a talajlények -felszaporodva- termelik a növény számára a humuszt (korhadás + giliszta-humusz). Alwin Seifert burgonyát (is) termesztett rendszeres komposzt-adagolással, és azt tapasztalta, hogy ennek hatására több, mint 10 évig ugyanazon ágyásban minden évben tökéletesen életképes kondícióban tudta tartani a burgonya-növényeket. Tehát a talaj regenerációját egyensúlyban tudta tartani a burgonya-növény tápanyag-fogyasztásával. Szerintem megfelelő komposzt-adagolással ez az eperre is igaz kell legyen.
3) A hagyományos permetezés és az azonnal feloldódó összes műtrágya -többé-kevésbé- kárt tesz a talajéletben, és ezért a növények hosszútávú kondícióját csökkenti vagy veszélyezteti. A legtöbbször ördögi kör indul be a vegyszerezés hatására: a permet pl. idei-óráig megvédi a növényt, de a talajélet elszegényesedése miatt (giliszták meghalnak vagy elköltöznek) a növény már jobban sebezhető a következő kártevő-támadással szemben. Ennek következtében emelni kell a vegyszer-adagot, a talajélet-, valamint a növény ellenállóképessége viszont tovább gyengül. Újabb dózis-növelés, újabb ellenállóképesség-csökkenés, míg végül a kártevő győz.
4) Sokféle minőségű komposzt létezik aszerint, hogyan rakták össze (pl. prizmába). Alwin Seifert gigantikus mennyiségű komposztot gyártott ötven év alatt, és szerinte a komposzt (prizmába) összerakása művészet. A cél, hogy minél kevesebb átrakással-, minél gyorsabban-, minél komplexebb tápanyagokat nyújtó humusz képződjön korhadás által. A különböző rétegeket ő is alkalmazta, fahamut és csontlisztet is tett bele. Ő fogalmazta meg először, hogy jobb az istállótrágyát először komposztálni, aztán kihordani a növényekre. Ő állati- és növényi kevert komposztokat is készített. A könyvében sok ilyen "komposzt-recept" van. Sokat ír az egyszerű (komposzt nélküli) talajtakarásról, annak hatásmechanizmusáról is, saját tapasztalatai révén..
5) A gyomok is "besegítenek" a talaj regenerációjába. Megfigyelte, hogy a földfelszín megbolygatása után -a talaj minőségétől függően- évről-évre más és más gyom-csoport uralta a bolygatás helyét, -függetlenül a közvetlen környezet gyommag-ellátottságától-, mígnem 4-5 év múlva állt vissza az eredeti füves flóra. A gyomok között rengeteg gyógynövény-, gyógyhatású növény is létezik, amelyeket az állatok is előszeretettel legelnek, és -ösztönösen- így tartják egészségesen magukat. Hasznos tehát, ha a parlagon hagyott részekben meghagyjuk azokat a gyomokat, amelyek maguktól nőttek az adott körülmények között. (Valószínűleg Alwin Seifert sem úgy gondolta, hogy anyaföld-regeneráló gyomként hagyjuk derékmagasságig nőni a parlagfüvet, vagy más kifejezetten agresszív-, vagy allergiát okozó ghyomokat.)
Engem az Alwin Seifert: Kertészkedés "mérgek" nélkül című könyve fertőzött meg bio-szemlélettel. (Mezőgazdasági Kiadó 1981., Kertünk, házunk, otthonunk sorozat) Ez az ember vette a fáradtságot: utánament és leírta, milyen enyhébb-, vagy súlyosabb mérgezéseket okoztak az (akkori) vegyszerek. (Csak egy balhé a közismertebbek közül: nekem is van olyan korabeli könyvem, ami DDT-t ajánl a komposztba, a pajorok ellen. Aztán egyszercsak feltűnt, hogy a DDT következtében torzszülött csecsemők jönnek a világra, és gyorsan betiltották. A DDT "fénykorában" viszont óriási mennyiséget reklámoztak és adtak el belőle. Egyébként az is kiderült, hogy a DDT a földben még húsz év alatt sem bomlik le, ennyi idő után is mérgezve az abból a földből kikerülő összes zöldséget, gyümölcsöt, végül az embereket. Elgondokodtató, vajon hány hasonló esetről nem is tudunk...) Az enyhébb vegyszer-mérgezések sokszor nem tudatosulnak: nem mintha az illető ne venné észre a rosszullétét, hanem más betegségnek tulajdonítja a tüneteket. Olyan eseteket is leírt Alwin Seifert, amikor napvilágra jutott, mennyire komoly érdekeltségek fűződnek a vegyszerek (értsd: permetező szerek és műtrágyák) sokszorosan túlméretezett forszírozásához. És bár manapság a vegyszerek szelektívebbek (mondjuk ránk nem annyira mérgezőek), a vegyipar eladási túlforszírozása manapság is hihető. A piaci verseny és a profitéhség rákényszeríti a nagyüzemi mezőgazdaságra a vegyszer-használatot. Minél olcsóbban "állítanak elő" egy gyümölcsöt, annál biztosabb, hogy magas vegyszer-dózisokat kapott.
A gombás levélbetegségek megelőzésére gyakran (a biósok is) bordói lét (is) használnak, ami jelentős részben rézgálic (réz-szulfát, CuSO4). A rézről -és a többi nehézfémről- tudjuk, hogy nem ürül ki a szervezetből, hanem a májban elraktározódik, és -egy kritikus mennyiség felhalmozódása után- komoly gondokat okoz. A kritikus mennyiség elértéig az illető nem is érez panaszt. Amikor érez-, akkor viszont már késő... A lemosó permet folyik végig a fa törzsén, rá a földre, ott megszárad, és a földön-, ill. a földben marad. Van egy kisfiam, aki önfeledten legelészik fáról-, bokorról-, földről. Én ezért sem használok vegyszert.
