Vannak. 1991 ota visszaalitottak a kozaksag intezmenyet, 1995-tol pedig visszaadtak nekik a fegyverviselesi jogot.
Vannak sajat zaszloaljaik, ezredeik, dandaraik (gepesitett lovesz, felderito es ejtoernyos, leginkabb), sajat szabalyzatuk, rangjelzeseik, allomany, beosztasi es rangtablaik, kadet es hadaprod intezeteik, stb.
Az unokatestveremnek a fia most tanul a III.Sandor car nevet viselo kozak kadet-intezetben, a Donni Rosztovban.
Olvastam egy szakdogát néhány esztendeje a tokaji bor orosz karrierjéről. Ebben az is benne volt, hogy Nagy Péter cár alatt, a kuruc harcok utáni időkben elég sok rác eredetű katonatiszt áttelepült a mai ukrán területekre és mivel civilben értettek a szőlő termeléséhez, szekérszámra vittek magukkal szőlő szaporító anyagot pl. Tokajból is. Arra alkalmas területeken, mint a Krímben, nekifogtak a vincellérkedésnek...
Meg kell nézni, hogy az ún. Eu19-es gének miért éppen a magyar, a lengyel és az ukrán és a horvát népességben érik el azt a magas arányt, ami más európaiban nincs meg.:)
Volt olyan is, hogy kozaknak RENDELTEK az embert, szolgalatra! Ilyen ,,kozakok" voltak, p.l., Berge (eredetileg cari szolgalatban allo francia) - Kaukazus-kutato, Goldmann (eredetileg nemet) sebesz-orvos, Nakasidze (eredetileg gruz) - az elso orosz pancelkocsi feltalaloja, stb.
A szolgalatra rendelt kozakokat neveztek ugy, mint ,,rejesztrovije kazaki", azaz ,,nevjegyzekes kozakok".
Majdnem mindenhol a kozakok a volt szokott jobbagyakbol jottek letre, es erre - hogy szabad emberek voltak mindig is - nagyon buszkek a mai napig.
Egyetlen kivetel a Kubany videke, ahova kozaknak alami tulajdonban levo jobbagyakat telepitettek, majd allamilag felszabaditottak oket. Ezert vannak gyakran a kubanyiak es mas ,,kozak seregek" lakoi kozott horzsalkodasok. Ugymond - ,,mi szabadok voltunk, ti meg jobbagybol lettetek kozakka".
Valamikor a XVII. szazadban fejlodtek onallo etnotarsadalomma. Sajat, jellegzetes kulturaval, napszokasokkal, stb. Ami erdekes - az allami szolgalat igen fontos volt. P.l. nem csak szlavok voltak kozaknak minositve, hanem a kalmükok, burjatok, baskirok, cserkeszek. Ugyan azok a jogok es kotelezettsegek illettek meg oket is.
Azt sem lehet mondani, hogy mind pravoszlav vagy kereszteny lett volna. P.l. a szicsi kozakok kozott magas volt az uniatok szama, akadtak katolikusok is. A kalmukok es burjatok buddhistak. A baskirok animistak es muzulmanok. A cserkeszek tobbsege szinten muzulman. Sot, akadtak - peldaul a szemirecsjei kozakok kozott - olyanok, akik attertek a zsido hitre (ezek par falut (sztanyicat) jelentettek mindossze Szemirecsjeben (Tadzsikisztan), de a teny teny marad).
Eredetileg ugyan az volt, mint a hajdu-rendszer: az osszes szokott jobbagynak (kesobb mar allamilag letelepitett ex-jobbagynak is) megkotottek, hogy nem uldozik oket es megorizhetik szabadsagukat, ha vallaljak a hatarvedelmet es allami szolgalatot. Egy sor kivaltsagot kaptak, stb.
Mellesleg a szicsi kozakok elnevezese eleinte ,,hajduk"(,,gajduk") vagy ,,hajdamak" (,,gajdamak") volt.
Ha eppen vegzek a MiG-es konyvemmel, neki akarok allni megirni egy osszefoglalo konyvet a kozaksag tortenelmerol. Hala az egnek - anyagom van boven.:)
Az volt a kor divatja. Innen a zaporozsjeieknel a torok tincs a kopasz fejen es buggyos nadrag a volgai Volnyicanal a tatar es baskir viselet a Don es Kubany videken meg a hegyi torzsek ruhazata.
Mivel az esetek tobbsegeben hataror feladatokat lattak el (elotte pedig a hatarvideken telepedtek le) nyilvanvalo, hogy a potencialis ellenfeltol vettek at minden olyat, amit hasznosnak talaltak.
Azt sem lehet egyertelmuen kijelenteni, hogy bizonyos nepcsoporthoz tartoztak eredetileg (ismerni kell ehhez a megjelenesuk tortenetet), mivel attol fuggetlenul, hogy donto tobbsegben szlavok voltak, azert akadtak kozottuk mas nemzetiseguek is. P.l. a Szicsben (Zaporozsjei Szics) nem volt ritka a kozakok kozott a kikeresztelkedett krimi tatar vagy torok, esetenkent ormeny.
Ehhez az egesz kozaksag tortenetet at kell vesezni, elejetol vegig.
Amugy kevesen tudjak, hogy egyik fejlodestorteneti szalon magyar-balkan gyokerei vannak a kozaksagnak.
Ez esetben Egerről, amikor a török végül is elfoglalta. A várat feladók pedig a péterváradi várban voltak védők, 1526-ban, akikből a sebesülteket kivégezték, de 90 menetképest elengedtek a törökök. Bonyolult, mi?
[igEz a vár ott volt kijavítva kb. 40 év múlva is, amikor viszont a zsoldosok szépen feladták, szabad elvonulásban megegyezve. Amit ebben az estben meg is tartottak a törökök, nem volt mészárlás a kivonulók között, mint annyi más esetben
Lehet, hogy én vagyok ostoba, de én mintha azt olvastam volna, hogy Egernél nem mezei ütközet volt, hanem várostrom... Ott azért jelentősen csúsznak a relatív arányok...
Ráadásul közben eltelt negyven év, és a már 1552-ben sem túl korszerű egri vár 1596-ra gyakorlatilag védhetetlenné vált egy korszerű tüzérséggel felszerelt ostromló sereg ellenében. Ráadásul 1552 előtt majd két éven át készültek az erődítések és a tervek, 1596-ban viszont már a város ellátási is kemény nehézségekbe ütközött...
Ez a vár ott volt kijavítva kb. 40 év múlva is, amikor viszont a zsoldosok szépen feladták, szabad elvonulásban megegyezve. Amit ebben az estben meg is tartottak a törökök, nem volt mészárlás a kivonulók között, mint annyi más esetben.Pl. 1526-ban, Pétervárad ostrománál, a megmaradt 90 főnyi őrség egy ingben elhagyhatta a várat, Tomory seregéhez vonulhattak. Majd a sebesülteket, akik a vár piacán feküdtek, leszúrták és a Dunába dobták a törökök.(Burgio nuncius leírása szerint)
>>>Nem egy nagy durranás így sem, ha a török sereg nagyságát nézzük ellenükben.:)
Azért volt ott egy vár is...
Egyébként van egy bizonyos mennyiségű védő, amit a vár elbír. A várban korlátozott mértékben lehet helyet biztosítani, készleteket, ivóvizet felhalmozni, stb.
Pl. ott van mondjuk szabács. Stratégiai jelentősége ellenére egy új építésű, de korszerűtlen, és kis vár volt. 1521-ben lehetett volna benne akár 10szer annyi ember, akkor is elesik.
Ne az Egri csillagokból tájékozódj... heves vármegye története idézi Dobó beszámolóját a vár állapotáról:
A számadás tételei szerint, ezen zsoldos csapat állott: 200 rendes lovasból, 49 gazdasági tisztből, kik behivattak, 200 rendes gyalogból, kikhez járul 405 főre menő 2 frtjával fizetett és a vidékről behivott puskás, ismét 9 gyalogos, 2 zászlótartó, 2 dobos, 8 tüzmester,
Nagyságos Perényi Ferencz küldött 25 embert Nagy Barnabás vezetése alatt. A jászai prépost Jászai Márton kapitány alatt 40, ngos Báthory György Nagy Pállal élén 30 harczost küldött: Regécz várából Fekete Lőrincz vezetése alatt 13 ember érkezett. Ezenfelül Seredy György Pribék Imrével 49, Hamonnay Gáborné Somogyi Ferencz alatt 24 drabantot küldött. Küldöttek még: Borsodmegye Bolyki Tamás vezetése alatt 50 gyalogot, Abaujmegye Choron Farkas alatt 50, Gömörmegye Kis Antal Péter alatt 49, Sárosmegye Bor Mihály alatt 70, Szepesmegye Szucsi Márton alatt 41, Ungmegye Szalanky György és Nagy Imre alatt 18, a szabad városok Lökös Mihálylyal élükön 100 gyalogost, vegyest lovassal. Kassáról Plathko Antal és Zádor Ambrus vezetése alatt 210 felkelő érkezett. Ehhez járul még az egri káptalan 9 drabantja Szijgyártó János s a karthausi barátok 4 drabantja Kádas Péter vezetőjök alatt; mind ez összesen 782 főre megy.
Jöttek még az országos főkapitány utasitása folytán: Zoltai István 40, Pető Gáspár 40, Gergely diák (Bormemissa) 250 gyalogossal. Ezen elsorolt várbeli védsereg száma 1987-re megy.
A már emlitett fegyveres védőkön felül ... számszerint felsoroltak összege 2012-re megy... ami nem szól a vár rendes tiszti és szolgaszemélyzetéről, mely 60-70 főre ment; és ama idézett sorokkal "és egyéb férfiak" azt sejteti, hogy a várban levők száma ezzel nincsen teljesen kimeritve.
1987 számolt katona, amiben nincsenek benne a polgári lakosok. A várban az ostrom kezdetekor mintegy 3500-4000 fő tartózkodott.
1100 katona volt, meg ~900 talpas a szomszéd megyékből, akik inkább jobbágyok voltak. Meg környékbeli menekültek, nők, gyerekek. No de ez itt kicsit már Off.
Egerben, Dobó alatt nem volt több, mint 2ezer néhányszáz fő, köztük nők is beleértve. A 2 török pasa viszont kb.60 ezres sereggel ért oda a vár alá. Cáfolhatod, ha jobban tudod. :)
Inkább Lippát és Temesvárt kellett volna hozni példának. Szolnok egy érdekes példa, hiszen ott Nyáry sem volt a topon, Losonczi viszont igen. A legjobb példa Lippa lenne, hiszen ott a kapitány sem volt magyar. Vagy az 1556-s rinyai csata után , inkább becopizom: "A német katonaság a föld népe ellen dühöngött, kirabolta, nem kimélt sem kort, sem nemet, úgy hogy a parasztság, a hol lehetett, agyonütötte a prédálókat. Ekkor kezdődött a német zsoldosoknak az az utálatos szokása, hogy az ellenségek holttestét felbontották, azon hitben, hogy aranyat találnak"
