A legősibb bosnyák város, Viszokó határában áll a 650 méteres Visocica, amely egy bosnyák származású amerikai tudós szerint egy piramist rejt. Az Index botcsinálta régészeti tényféltáró szabadcsapata álmélkodott, hitetlenkedett és lelkesedett, de továbbra is bizonytalan: hegy-e a hegy, vagy piramis-e a piramis.
"CSÚCSról eltűnt volna a TERMŐRÉTEG --- ami ugyananni, mint a többi részen , kb. 5 méter vastag ( szemben az általam látatlanban vélt 8 méterrel )....."
Ahogy én láttam a feltárásokon a termőréteg cca. 0,5-1 m lehet.
Nem állítottam, hogy emberi tevékenység nincs, nyilvánvalóan van. Azt kétlem, hogy a terepalakulatot ember piramis céllal hozta létre. Ezért berzenkedem a piramis szó használata ellen.
Ugyanott, csak a "HOLD-PIRAMIS" -nak nevezett kisebbik hegy:
Ha netán szóba jönne a GLECCSER ( utolsó jégkorszak maradványaként, vagy 15000 évvel ezelöttről...) , vajon az egy hegy minden oldalát ugyanolyan mértékben és intenzítással lett volna képes legyalulni ? Egyértelmű a NEM. Hiszen a DÉLI és az ÉSZAKI oldal -- és ráadásul jól betájolva--- bizony az eltérő beeső napsugarak miatt eltérő KLÍMÁval rendelkezik..
Ugyanis ekkora PIRAMIST nehéz lett volna MESTERSÉGESEN összehordani, így szerintem nagy annak a valószínűsége, hogy egy TERMÉSZETES és ARÁNYLAG SZABÁLYOS HEGY LETT "MŰTÁRGYKÉNT" MÉRTANI dolgokkal kiegészítetten megformázva, több rétegben KŐvel beborítva, a 3,8 km hosszú folyosó-barlangrendszere és a több bejárat részben lehet természetes, részben mesterséges. Ekként pedig az általad jelzett BARLANG üledékes volta is egyértelműsíthető.
Nem KEVERÉSképpen mondtam, hanem ARRA HOZTAM föl példaként, hogy az OLDAL-dölésszöge ÖNMAGÁBAN NEM bizonyíték a TERMÉSZET MUNKÁJÁRA: és hoztam a gizai példát ugyanarra a DÖLÉSSZÖGRE....
Az első kép a boszniai piramis belseje. Ez nem kőépítmény, hanem valami üledékes kőzet.
Alant pedig két salvadori földpiramis, ahol az ember által felhalmozott anyag dőlésszöge tanulmányozható.
Kedves geo13 ! Ehhez még vedd hozzá, hogy az erózió csökkenti a magasságot és egyúttal növeli a talpméretet. Vagyis az eredeti dőlésszög inkább 50 fok körül volt.
Ez természetes geológiai keletkezésre mutat.
Hát a GIZAI PIRAMIS 51 foka éppenhogy cáfolja ennek a "TERMÉSZETESSÉGNEK" geológiai keletkezésre MUTATÓ VOLTÁT......
Ha az erózió olyan mértékű lett volna, akkor a CSÚCS sem lenne ilyen hegyes, illetve a CSÚCSról eltűnt volna a TERMŐRÉTEG --- ami ugyananni, mint a többi részen , kb. 5 méter vastag ( szemben az általam látatlanban vélt 8 méterrel )..... Mint jeleztem, a HEGY túlontúl szabályos --- ráadásul "SARKAKRA" TÁJOLT ---- ahhoz, hogy SZÁMOTTEVŐ ERÓZIÓT feltételezzünk bármikor is a KÉPZŐDMÉNY ÉLETÉBEN......
A bosnyák piramis oldalai a számításom alapján 47 okot zárnak be:
magasság: 220 m oldalél: 400 m
számolás:
tg & = magasság / FELE-Oldalél
tg & = 220 / ( 400 / 2 )
tg & = 1,1
& = 47 fok 45 perc körüli érték.
Csak érdekességként említem meg, hogy a "Piramis" a 44-46 szélességi fokok között helyezkedik el...... A 30. szélességi fokon elhelyezkedő nagypiramisnál ugyanakkor az oldal 51 fokot zár az alapéllel....)
Két fokot tévedtem a heveny számításomban....
"....Korábbi kutatások során már megállapították, hogy a domb pontosan 45 fokos szöget zár be a talajjal. Rátaláltak egy kikövezett bejáratra és több alagútra is, melyek egyikébe pontosan 30 méterenként szellőzőnyílásokat vájtak. Az ásatások előrehaladtával tehát mind több jel utal az emberi közreműködésre.
Osmanagic és munkatársai úgy vélik, a lelet nem egyedülálló jelenség a környéken. A Visoko-völgyről készült légifelvételek és hőtérképek alapján még két kisebb, közeli dombról feltételezik, hogy a mexikói Nap-piramishoz hasonló építményeket rejtenek. A Visoscica belsejében húzódó alagútról továbbá azt gondolják, hogy egy olyan földalatti hálózat része, mely összeköti egymással a három magaslatot. A tudatos építkezésre utal az is, hogy a dombok csúcsai légvonalban összekötve egyenlőszárú háromszöget alkotnak.
Mondom, hogy egyre jobb lesz! :) Az előző idézeted csak pontatlanságokat tartalmaz (pl. a gránit továbbra is mélységi kőzet, a homokszem nem gömbölyödik le, az a kavics, a kvarcnak 5 módosulata van három ásványnéven, + az amorf, azaz kristályszerkezet nélküli), de ez a mostani! Írója a meg nem értett tudományos szöveget lírai stílusban átfogalmazta, kedvenc kifejezésemmel élve, áltudományos hablaty jött ki a tollából. Javaslom, keress valami korrektebb ismeretterjesztő könyvet. Ja, a Föld mágneses terének annyi szerepe van a sarki fény kialakulásában, mint Pilátusnak a Krédóban. :)
A Föld egész felületét egy mágneses térként ismert energiaáradat mossa. A Föld is egy hatalmas mágnes, áramainak erejét és irányát befolyásolja a Nap és Hold közelsége és viszonylagos helyzete. Geológiai törések közelében a mágneses áram különösen zaklatottá válik a Föld kérgén keresztül e helyeken felszökő áramforrások következtében. Szerte a világon hivatalos mérőállomások jegyzik fel a mágneses terep periodikus és ciklikus változásait, hogy pl. pontos számadatokkal tudják az iránytű tájolását ellenőrízni. A mágneses hullámnak az elemekre gyakorolt hatása mutatkozik meg a mágneses viharokban, és az északi vidékeken északi fényt és sarki villódzást vált ki.
A vándorló madarak is a föld mágnesessége és a Nap alapján tájékozódnak.
A szilíciumdioxid, SiO2. A kristályos szilíciumdioxid a természetben három módosulatban fordul elô. A közönséges hômérsékleten állandó, s ennek megfelelôen legelterjedtebb módosulat a kvarc, mely a hatszöges rendszerbe tartozó prizmákból és piramisokból álló kristályokat képez. A víztiszta kvarcot hegyi kristálynak vagy máramarosi gyémántnak nevezik, mangán- és vasvegyületek által ibolyára festett fajtája az ametiszt, sárgára színezett kvarc a citrin, a szerves anyagoktól szürkésbarna féleségei füsttopáz néven szerepelnek mint féldrágakövek. Vasoxidtól barnára vagy vörösre festett és a szennyezésektôl többé-kevésbbé átlátszatlan kvarc az onyx, az achát, a jászpisz, a kalcedon stb., melyek legnagyobb része nem síklapok által határolva fordul elô. A kvarc számos eruptív kôzetnek (gránit, porfir stb.), továbbá kristályos palának alkatrésze. E kôzetek elmállása után az apró kvarckristálykák a folyókba és a tengerbe jutnak. A tenger pedig a közben többé-kevésbbé gömbölyûre koptatott kvarcszemecskéket homok alakjában részben újra a partra veti. A tengeri homok tehát többé-kevésbbé tiszta kvarc.
A megalitikus világcivilizáció képviselői föld- és kőépítményeikkel megteremtették a kozmosz rendjét az itteni világban (pl. Glastonbury zodiákus, Stonehenge, Chaco-kanyon stb.) és egyesítették az ég és a föld energiáit.
Ez egyre érdekesebb! Bár a gránit (gránit)porfír (és a gabbró) történetesen mélységi kőzetek, eruptív a bazalt (ebben nincs kvarc), az andezit (ebben sincs) és a riolit. A kristályos palák zömében is csak szilícium van, kvarc nincs. A mészkőben is elenyésző, bár a piramisok és a megalitok jórészt ebből épültek. A mágneses erővonalak (az "áramvonalak" kifejezést nem tudom értelmezni) hullámtermészetűek lennének?! Végképp rejtély előttem eme mondat értelme: "A Nap energiája is fenntartja, megtisztítja a földfelszín elemeit."
Kedves Najahuha!
360 méteres alapélekkel és 230 méteres magassággal kb. a Pi érték ki is jönne. De ez az alapélcsökkenés a kalkulálthoz képest valószínűtlen. Kérdés továbbá - a rengeteg más mellett -, hogy a boszniai építők ragaszkodtak-e olyan dőlésszög alkalmazásához, amely a transzcendentális érték beépítéséhez vezet (a teotihuacani Nap piramishoz, 4pi és a gízai Nagy Piramishoz, 2pi hasonlóan)?
Bosnian pyramids bear Giza hallmarks - Egyptian expert said
Egyptian geologist Aly Abd Barakat said on Wednesday that a hill in central Bosnia appeared to be a human-made pyramid of uncertain age.He said that Bosnian pyramids bear similar hallmarks to the ancient structures in his homeland.
A Visocica-domb közel 220 méter magas, alapja nagyjából 400x400 méter. Az Egyesült Államokban élő Osmanagic, aki számos régészeti ásatást látogatott végig világszerte, hasonlónak tartja a szerkezetet a mexikói piramisokhoz, melyek i.sz. 200 környékére datálhatók és szintén kettesével építették őket, a Napot és a Holdat szimbolizálva.
A Visoko Történelmi Örökségek Múzeuma által vezetett ásatások 200 napot vesznek igénybe, az első eredményekre három hét múlva számítanak a szakértők. A múzeum igazgatója, Senad Hodovic biztos a sikerben és már azon gondolkozik, hogyan elemezzék a felfedezett szerkezetet készítői és építésének időpontját tekintve. Hodovic éveket töltött a régészeti kutatásokhoz szükséges engedélyek beszerzésével, bár az ő eredeti célja egy a történelmi feljegyzésekben szereplő középkori bosnyák város maradványainak felkutatása volt.
A piramis-mánia mindenesetre új lendületet adott a gazdaságilag halódó Visoko városkának, melyre sok más település mellett szintén rányomta bélyegét az 1992 és 1995 között zajlott boszniai háború.. _____________________________________________________________
magasság: 220 m oldalél : 400 m
Ha az egyiptomi piramisoknál alkalmazott számításokat vesszük alapul:
Azt kell hogy mondjam, a "PIRAMIS" magassága a SZÁMÍTOTTÓL 34.64 méterrel kevesebb.
Két lehetőség van:
1.) Tényleg ekkora a KÉPZŐDMÉNY 2.) Mások a valódi méretek: a FÖLDtöltést nem szabad beleszámolni !
ÜLEDÉKként valamennyi földréteg szóba jöhet, de ha --- MONDJUK 8 méter vastag földréteg van a képződmény oldalán a csúcsig, és ezt le kell vonnunk, a "lábazatnál" a földtöltést szintúgy, ekként a piramis-alapél akár ugyanúgy ( 16 méterrel mélyebben) 400 méter vagy még több is lehet.....vagyis csak a magasságot javítottuk: levontuk a borítóréteget, és a hegylábnál az "elhordott" üledékréteggel pedig növeltük a magasságot: 220-8=212 , 212+ 16 = 228 méteres magasság jön ki....
Összefoglalva:
1.) Célszerű lenne a hegy tövénél a"PIRAMIS" lábazatát megtalálni 2.) Pontosabb méréseket végezni a borító földréteg nélkül
Gondolom mindez szóba jött, csak idő és pénz kérdése ennek elvégzése. Nyilvánvaló, hogy annak valószínűsége, miszerint egy HEGYképződményben a piramisokra leírható szabályok 2 %-os HIBAhatáron belül létrejöjjenek, gyakorlatilag NULLA. ( Esetleg valami nagyon szabályos vulkanikus tevékenység eredményeként lehetne elképzelni...)
Kedves Najahuha!
"Vajon mennyi a valószínűsége annak, hogy a TERMÉSZET az ÉGTÁJaknak megfelelően ilyen "LEGYALULATLAN" "KÉPZŐDMÉNYT" hozzon létre ?"
Semennyi.
A XIX. század végén a nem hivatalos tudományosság úttörőjét (az atlantilógia atyját), Ignatius J. Donnellyt az akadémikusok kinevették nézetei (pl. egy egyetemes világcivilizációra, ideális városra vonatkozó nézetei) miatt. A helyzet azóta sem változott.
Pár éven belül azonban feltárulhatnak az elfeledett világok titkai Boszniában. Ezzel más megvilágításba helyezve a világ más helyeinek mágikus helyszíneit. Hogy a tudomány számára is egyértelmű legyen Atlantisz öröksége.
Vajon mennyi a valószínűsége annak, hogy a TERMÉSZET az ÉGTÁJaknak megfelelően ilyen "LEGYALULATLAN" "KÉPZŐDMÉNYT" hozzon létre ?
- Ha nagyon régi természeti képződmény, vajon miért maradhatott ilyen SZABÁLYOS ? Ilyenkor nem számít a SZÉL, a VÍZ , az ESŐ ?
- Ha valamilyen mesterséges ,--- esetleg BÁNYÁSZATBÓL - visszamaradz MEDDŐhányó lenne, arról talán lennének "MELLÉKES" jelek is ? Hol a bánya ? stb... Így ez utóbbinak semmi esélye.....
Marad egy másik megkutatni való verzió: a MESTERSÉGES ÉPÍTMÉNY, a RÉGMÚLTBÓL....
A legrrissebb HIHETETLEN magazinban írták, hogy állítólag ZAHI HAWAS egyiptomi főrégész egyik munkatársát elküldte Boszniába, és az Ő megfigyelése szerint az ott talált kövek formára és "megmunkálást" illetően nagyban hasonlítanak az egyiptomiakra........
A kvarc számos eruptív kőzetnek (gránit, porfir stb.), továbbá kristályos palának alkatrésze.
A Nap energiája is fenntartja, megtisztítja a földfelszín elemeit. Ennek hasonlatára a föld alatti folyamok termékenységét is fenn lehet tartani a légköri befolyások beiktatásával. A természeti mágia törvényei szerint a megalitok fémtartalma ezt a funkciót (is) szolgálhatta. A mágneses áramvonalak befolyásolták a föld termékenységét is. Tudományos szempontból elmélet.
A mágneses hullámok a föld alatt áramlanak, de hatásuk mindenütt (pl. a légkörben is) érvényesül.
