Igen, de azok még se "rabszolga társadalmak". Az árútermelés vagy az öngondoskodás dominanciája, szerintem ez a lényegi eltérés a két rendszer közt, ezért mondom, hogy a kapitalizmus a rabszolga jellegű társadalmak egyik formája. Akkor a római párhuzam szerint, ha ugyan az a forgatókönyv, akkor most megingatja a járvány, de lesz majd egy restaurációja a látványos bukás előtt. Mert a korszakokat szeretjük legalábbis próbálni megjelölni egy egy birodalom látványos bukásával.
A reneszánsz idején is voltak rabszolgák, főleg Itáliában, a krími tatároktól vették a genovaiak. A 1400-as évektől meg fekete rabszolgákat tartottak a gyarmatosító országok, főleg Portugáliában volt sok az ültetvényeken.
Aha. Úgy látod, hogy végül is a rabszolga társadalomba lehelt még életet? Tehát a fellendülés nem arról szólt, hogy az új rendszer erősödik, hanem a régi mozgósította az utolsó tartalékait? (nem vagy ok történész, csak amatőr érdeklődő, azért próbállok ilyen általánosságokat megfogalmazni)
Persze rabszolgaság volt még a 19. században is mint jogi forma, igaz, párhuzamosan már az új típusával, az 1 hetes szerződéssel foglalkoztatott szabad munkással. 1980 as években volt egy érdekes cikk a Világtörténetben, pedig még javában marxizmus domináns, de az azt vezette le, hogy a különböző társadalmi rendszerek mindég is párhuzamosan léteznek.
A rabszolgatartás szerepe csökkent, de még a korai középkorban is fontos szerepe volt a nagybirtokon. A 4.századi restauráció egy jóval elnyomóbb rendszer volt mint a 2.századi és több adót szedett, alkalmazta a kényszermunkát, nem igazán kedvelték az állampolgárok.
Lehet, hogy nem egy malomban őrlünk? Mondod, hogy a 200. ban járvány után a birodalom megbicsaklott, majd 300-400 közt a császárok feljavították. Oké, de én nem magáról a birodalomról beszélek hanem a rabszolga alapú társadalmi rendszerről. Nem jó érzem, hogy az a 100 év fellendülés már nem egészen az volt mint ami 200. előtt?
.... a kapitalizmus 29 ben feltörő fázisában volt, de most leszállóban van már egyébként is. Így akkor a római példánál maradva a Jézus kálváriája a forduló pont. a járvány már a repedező társadalmi rendszert érte. ...és már át is csúszunk a közelgő ünnep tárgykörébe? (-:
háááát? Most az jár a fejemben, hogy mivel a kapitalizmus is, az imént adott definíció szerinti rabszolga alapú társadalom egyik formája, most az a hanyatlás kezdődig ami a rómaiban azt a 200. -ban járványt követően. Szóval a kifejletéből mi se sokat fogunk látni. Vagy most gyorsabbak a dolgok? Szerintem ez se biztos.
Még nem lehet tudni milyen hatással lesz a járvány a kapitalizmus mostani globalista formájára, már most megvan neki az ezüstérem a 1929-1933-as válság után, ilyen válság még nem volt azóta.
ja! fogalom meghatározás elmaradt. A zöldkomcsinál a rabszolga lényege nem a rab nem a szolga hanem az, hogy árútermelő, minden érték többletet elvonnak tőle. Ellentéte a jobbágy akinek erőforrást tartósan bocsátanak a rendelkezésére, azt közvetlenül nem is szerezhetik meg egymástól, az elvonás mértéke rögzített, viszont köteles önmagáról gondoskodni.
Minden rendszernek megvan a csúcspontja, ami már magában rejti a későbbi hanyatlás okait is, Róma a 1-2.században érte el a virágkorát, a 4.században még volt egy stabilizációs időszak a korábbinál alacsonyabb szinten, aztán jött a bukás.
hm...hm.... van ennek valami "ezoterikája", vagy nem? Tehát a járvány jött, de jönnie is kellett, mert amúgy is ment már valami bomlás, fenntarthatatlanság. Mint ha valami nagyon mély összefüggések lennének.
Van benne valami, a járvány után vette kezdetét a rabszolgatartás hanyatlása, persze ehhez az is kellett hogy leállt a birodalom terjeszkedése ami szállította a rabszolgákat tömegesen, a nagybirtokosok kezdték kiadni a birtokaik egy részét kisparaszti bérlőknek, akikből lettek később a jobbágyok a középkorban.
Nyilván párhuzamot keresek a jelen történésekkel, azért néztem be ide. (-:
De jó, az a 200 körüli járvány is illene a prekoncepciómba. Éspedig, hogy a rabszolga alapú társadalmat tudják járványok meggyengíteni, a középkori a jobbágy alapú az simán túl élt egész nagyokat is. A társadalmi rendszerről beszélek.
Attila a ravennai udvarban volt fiatal korában "cserefogságban". Leó pápa akkoriban még nem volt pápa, hanem a ravennai udvarban szolgált és az ifjú Attilát nevelte többek között.
A 452-es találkozás nem isteni csoda volt, hanem a királlyá érett tanitvány találozása egykori tanitómesterével.
Nekem ez ilyen városi legendának hangzik, amit az egyház talált ki utólag, nem keresztények általában nem szoktak hasra esni a pápától, de még keresztény uralkodók sem sokszor.
