Aki tanítani akar, az tegyen le valamit az asztalra. Egyáltalán nem nagy mennyiségű az az anyag. Én érettségin fejből idéztem az irodalmi forrásokat, holott lett volna lehetőség használni a szöveggyűjteményt. Tudom, hogy rajtam kívül még voltak egy páran az osztályból, akik ugyanerre képesek voltak, az ilyen a diákokból rendszerint össze is áll osztályonként a 8-10 %. Reál tárgyaknál nem lennék ilyen vajszívű.
Nem mondtam ilyet. A most felvetteknek kb. a 10 százaléka bőségesen elegendő lenne arra, hogy tanítson, 1 % meg arra, hogy kutasson. Az ennél magasabb arányú képzés véleményem szerint túlképzés, és mint ilyen, felesleges.
szerintem meg azon a szinten, amilyen szinten ez a közoktatásban megy, felesleges a dolog. ugyanolyan elméleti, mint a reáltárgyak oktatása, és emiatt nem jó semmire.
"...az abban résztvevő átlag diáktól az nem elvárható hogy ezt a mennyiségű adatot akkor megtanulja."
Hát ez az! Az átlag diáktól nem is várom el. Az átlag diák ne kaphasson diplomát, mert semmi értelme. Az ilyenek tanuljanak meg inkább egy hasznos produktív szakmát, a társadalom többre menne ezáltal!
"Semmi értelme még 1x megtanultatni ugyanazt a felsőoktatásban, amit gimnáziumban vagy szakközépben kellett volna."
te is beleesel abba a hibába, hogy a lexikális anyagot tartod csak megtanulandónak. az egyetem nem erről szól. a középiskolában megtanulsz egy adott mennyiségű tényanyagot, (és jó esetben ezekből le tudsz vonni pár következtetést és el tudod ezeket helyezni egy adott rendszerben, rosszabb esetben csak bebifláztad). namost az logikusnak tűnhet, hogy ennek a tényanyagnak a mennyiségét lehet növelni és akár már egyetem előtt is meg lehet tanulni, de az egyetem nem erről szól. és nem azért, mert megtanulni könnyű, hanem mert nem a tényanyag itt a dolog lényege. szerintem teljesen rendben van az, hogy valaki az egyetemen tanulja meg a tényanyag egy részét, sőt, ez szerintem a történelem szak egyik alapfeladata, ugyanis a közoktatástól, és az abban résztvevő átlag diáktól az nem elvárható hogy ezt a mennyiségű adatot akkor megtanulja. másrészt teljesen más szemléletmóddal oktat a középiskola és az egyetem. a középiskolai történelemmagyarázat eléggé leegyszerűsítő (ami nem baj - azon a szinten ez elég), és ha valaki ott tanulja meg a teljes tényanyagot, akkor a helyes szemléletmód nélkül tanulja meg ezeket. az egyetemi történelemoktatásnak ugyanakkor nem ez a lényege. hanem az hogy ezen túl szemléletmódot ad, megtanít a tudomány eszköztárára és annak alkalmazására. ezt IS meg kell tanulni.
Meg lennék lepve, ha kiderülne, hogy az előadásain az ezekben foglaltakhoz képest valami pluszt tud nyújtani a diákságnak...
Egyébként nem tudom, töri szakon tanít-e, ad-e órákat, tart-e előadásokat, ugyanis eredendően altajista, és ezen a vonalon szokott belekontárkodni a történészek-régészek ügyeibe is. Az interneten az ilyen irányú oktatói munkálkodásairól nem kaptam hírt.
Én azokat az előadókat, tanárokat szerettem, akik elmondták, hogy többféle nézet van egy-egy adott kérdésben, és urambocsá' nem is mindig lehet biztosan eldönteni, kinek van igaza adott esetben. Egy Kristó (akihez egyébként nem volt szerencsém) vagy egy Róna-Tas véleményem szerint egyáltalán nem alkalmas arra, hogy történészeket készítsen fel az önálló kutatásra, bebiflázni őket is be lehet, csak nem biztos, hogy van értelme. Kritikai szellemet semmiképpen nem alakítanak ki a hallgatóságban.
"A Közgizda gimi törikönyve olyan alapos, hogy szinte 90%-ban megegyezik a egyetemi követelménnyel ókor, középkor és kora újkor kérdésében."
Semmi értelme még 1x megtanultatni ugyanazt a felsőoktatásban, amit gimnáziumban vagy szakközépben kellett volna.
Erősebb szűrő kellene talán az érettségin, gyakrabban lehessen ott is bukni, akkor talán kétszer is meggondolnák ezek a középiskolás könyvekből szigorlatozók, hogy az ominózus anyagrészeket hogyan vésik az agyukba.
Egyébként volt egy olyan barátnőm/élettársam, aki középisk.-ban tanított, és állandóan verte magát, h neki magyar--töris végzettsége van, meg hogy hú de elit iskolában tanít. Meg hogy én mért nem tanítok. Eközben az egész kapcsolatunk azzal kezdődött, hogy én készítettem fel őt az orosz forradalmakból (tudjon mit leadni az órán), merthogy szegény nyilván átcsusszant anélkül, hogy az illető anyagrészekről különösebb segédfogalmai lettek volna. De a hab a tortán, hogy az irományait is állandóan én javítgattam helyesírási-nyh.-i szempontból, holott magyar szakra még csak nem is jártam... (Most pereskedem vele :), és az egyik fő érve az, hogy ő tanított az együtt töltött idő alatt, míg én erre nem voltam hajlandó. Már akkoriban felfordult ugyanis a gyomrom az egész színvonaltól...)
más szerepe van a humán és más a reál tárgyaknak, úgyhogy felesleges összehasonlítgatni szvsz a kettő területet. a problémák is mások. az orvosnak abban igaza lenne, hogy ami magyar nyelv és irodalom címén folyik a közoktatásban, annak szintén nincs túl sok értelme. ami azt illeti a történelem oktatásnak is vannak olyan területei szvsz amelyeket jó lenne hanyagolni, vagy legalábbis felesleges annyira bőven oktatni.
szerintem a reál tárgyak így is túlreprezentáltak a közoktatásban. persze attól függ mit tekintünk annak, de a fizika, kémia, biológia hármas ebben a formában szvsz teljesen felesleges. ezek tipikusan azok a tárgyak, amelyeket a legtöbb nem ezzel foglalkozó emberke legkésőbb érettségi után elfelejt. részben a matematikát is ide lehet sorolni, az öcsémék már tanultak deriválni is középiskolában... ezeknél a tárgyaknál teljesen át kellene dolgozni a közoktatási követelményrendszert és a tananyagot.
"Ez a középiskolai része a dolognak. Ha van egy könyv, amiből az adott követelményt meg lehet tanulni, akkor azt nem kell elböfögnie még egy tanárnak."
ha mindent meg lehet könyvekből tanulni, akkor minek az egyetem?
egyáltalán nem! máshogy kell tanulni őket, több idő amíg megérted, de nem készségtárgyak. aki a történelmet meg tudja tanulni, az a matematikát is. a reáltárgyak esetén a fő probléma inkább az, hogy a középiskolai oktatásuk elment elméleti irányba, amelynek semmi köze a mindennapi élethez, és így nehéz valóságos dolgokhoz kötni őket.
A tanárok órái nyomán. Ugye. de ugye az valójában 1789/90-ig tart. Az oktatásból egy az egyben kimarad Rákóczi, Mária Terézia, II. József. Mint mondtam: se kollokvium, se szeminárium nincs róluk.
Ez most már nincs így! R. Várkonyi, Kalmár, Borsodi tart erről órát.
De R. Várkonyi hol tanított akkor, ha nem volt óra Rákócziról?
"3. Nagyobb tér a szabadon választható korszaknak. Az ötből egy korszakra szakosodva, de még sokkal mélyebb ismeretekkel."
>>>
teljesen egyetértek. de ez már közelitené az angolszász tutoriális rendszert. S ezt nálunk még az Eötvös-kollégium se tudja igazán nyújtani.
" Pl. nevetséges, hogy végig lehet menni úgy az egyetemen (és a jelentős többség ezt is teszi), hogy egyetlen kézze írott primer forrást lát az ember."
>>>
Egyetlen?!
Sokat mondasz!
A hallgatók 90%-a úgy ir szakdolgozatot, h a kari olvasón kivül máshol nem nagyon jár az 5 év alatt , még a nagykönyvtárakba (OSZK, FSZEK) se!!
Emléxem, Hiller rákérdezett, h ki kutatott már levéltárban. Egy kéz a magasban (enyém .-) )
Jójó, tudom, ennek megvan az ellentétpárja is, amikor szinte zárt könyvtárakba (MTA ORientalisztika), egy-egy ritka könyvet felhasználva küldik kutatni kötelezően az elsőéves gólyát ókori kelet témakörben. Ez a másik túlzó véglet. .-)
