Üdv!
A társasházakról szóló jogszabályok módosítása nyomán a társasházunknak szüksége lesz egy Szervezeti Működési SZabályzatra (SzMSz). Mivel alapvetően fogalmunk sincs arról, hogy pontosan mit is kéne tartalmaznia, ezért ha valakinek van infója ilyesmiről, ne tartsa magában!
Úgy vélem, nem csak a mi házunk jár hasonló cipőben, szóval valszeg sokunk okulására szolgálnak a vélemények/információk.
'A FOKETUSZ szakvelemenyeben a XY lakas kemenyet eletveszelyesnek minositette.
Hatarozatomat az epitett kornyezet kialakitasarol es vedelmerol szolo 1997. evi LXXVIII. tv. 47 paragrafusanak 2. bekezdese alapjan hoztam.
A fent hivatkozott torveny 51. paragrafusa 1. bekezdese alapjan a kotelezettseg teljesitesere az ingatlan tulajdonosat kotelezi.'
Nekem a kemenyseprok - nem hivatalosan ugyan- de azt mondtak, ez gyujtokemeny.
Folottem a padlaster van, sajnos nem tudom mas lakasokban alattam van-e tisztitoajto, mellettem levo lakasban van es ot is koteleztek a belelesre. Kemenysepro jardat szerintem egy dekat se latok a teton, legalabbis ebbol a szogbol nem.
Az önkormányzati felszólítás indokló részében pontosan milyen törvényre hivatkozva akartak megbüntetni? Ha nincs ilyen hivatkozás, válaszolj az önkorinak egy iktatóban leadott, másodpéldányon átvetetett levéllel, melyben kérdezed, hogy mire hivatkozva akarnak megbüntetni, ha van hivatkozás, légyszíves tedd fel ide, hogy melyik törvény, milyen paragrafusára hivatkoznak. Ha az érintett kéményre mások is rácsatlakoznak (gyüjtőkémény) akkor nem téged kellene felszólítani, hanem a társasházat, viszont ebben az esetben miért nálad van a tisztítóajtó? Esetleg nincs feletted padlástér? Ott kellene lennie, vagy esetleg a tető fölött kéményseprő járdának kellene lennie.
sziasztok hatha tud nekem valaki segiteni. egy belvarosi tarsashaz legfelso emeleten van a lakasom. nemregiben festokkel rendbehozattam a lakast, akik veletlenul lefestettek a kemeny nyilasat a falon. emiatt a szokasos evi kemeny ellenorzesen nem ment at, es nemregiben kaptam az onkormanyzattol egy felszolitast, hogy amennyiben ez 60 napon belul nincs kibontva es a kemeny kibelelve, akkor 1M forintra buntetnek meg. a szellozo nyilast azota kinyittattam kemenyseprok megneztek (ismerosok, es atjarhato, jol szelel), tehat papirom meg nincs rola, de mivel a belelest nem futes korszerusites miatt kell belelni, hanem mert elavult, van egy sejtesem, ez a hazra tartozik es nem kizarolag ram. a kemenyseprok szerint ez olyan rendszer, hogy tobb lakas csatlakozik be ra. a tarsashazi torvenyt vegigneztem semmit nem talaltam errol. ha valakinek volna otlete, nagyon megkoszonnem, mert eleg nagy osszegrol van szo. dm
Akkor marad a befizetés, és a reklamáció a szolgáltatónál. Ha tényleg nem jó a lift, vagy nem az eredeti célbefizetési döntésnek megfelelően valósult meg a javítás, akkor ez a többi tulajdonosnak is probléma. Szerintem érdemesebb együttműködni, együttgondolkodni, mint hadiállapotot fenntartani a tulajdonosok között. Az nem szokott jóra vezetni.
Egyrészt a célbefizetésről közgyűlési határozatban kellett dönteni, ha jól gondolom, akkor ez nem egy sima szavazattöbbségi döntés, de nem tudom, hogy mekkora hányad kell hozzá.
Csak közgyűlési döntés kell hozzá. Pl lehet megismételt közgyűlésen is, ami ugye tudvalevő, mindehogyan döntésképes, a tulajdonosok számától függetlenül. Az, hogy etikus -e az már más kérdés. Közös költséghez hasonlóan lehet eljárni, a nem teljesítőkkel szemben.
Egyrészt a célbefizetésről közgyűlési határozatban kellett dönteni, ha jól gondolom, akkor ez nem egy sima szavazattöbbségi döntés, de nem tudom, hogy mekkora hányad kell hozzá. A ráterheléses dolog sem ilyen egyszerű, arra is vannak szabályok. Nem tudom a pontos kritériumokat, de csak bizonyos összeghatár felett lehet megcsinálni, és hosszú ideje kintlévő követelés kell hozzá. Az alapító okiratot nézd meg, hogy szabályozza-e a kérdést valamilyen módon. A jelzálogjog bejegyzéséhez bírósági döntés is kell.
A "célbefizetés" ugyan olyan mint a közösköltség abból a szempontból, hogy ha nem fizetem be, ráterhelhetik az ingatlanomra? Lift felújítás címén kéne befizetni, de a liftekben nyomógombokat cseréltek, meg talán a vezérlést is, viszont csak két liftben a háromból, és a harmadikat kikapcsolták... Tehát három helyett két liftünk lett,(a felújítás olyan jól sikerült, hogy mindkettőbe beleszorultam már...) és ezért még fizetnem is kéne... Ezért nem akarom befizetni.
Meg kellene tudakolni, hogy az korábbi eladási kísérlet alkalmával be lett-e jegyezve az ingatlan-nyilvántartásba az önálló albetét kijelölése és az elidegenítési jog alapítása. Amennyiben igen, akkor ezzel már nem kell foglalkozni.
Egyszer már el akarták adni azt a bizonyos tetőteret, amit kinéztem, de végül a vevő visszalépett. Ebből azt gondolom, hogy a társasház, a lakók, pozitívan állnak a kérdéshez. Ha minden igaz, anno közgyűlésen határozat is született az eladásról.
Nem olyan bonyolult, ha a tulajdonosok nem akadályoznak. Az összes határozatot meg lehet hozni egy közgyűlésen, ellenjegyeztetni és bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba, ha mindenki írásban nyilatkozik, hogy lemond az elővásárlási jogáról, és nem kéri bíróságon a határozatok érvénytelenségének kimondását. Ez a bejegyzés még csak 5000,- Ft/irat és az ügyvédi ellenjegyzés költsége. A nehezebb a tulajdonjog megszerzése lesz, amikor az összes tulajdonos és feljegyzett joggal rendelkező személy aláírása kell, hogy minden tulajdoni lapra bejegyezzék a hozzárendelt eszmei rész új mértékét. Megveheted a 4/5-ös elidegenítési jog alapján, de a tulajdonjogodat csak az összes aláírás birtokában jegyzik be, amikor jogerős használatbavételid van.
Küldtem neked egy könyvecskét, amiben részletes jogi állásfoglalás van a lebonyolításhoz.
Az önálló albetét kijelölése még nem az elidegenítést jelenti, hanem az elidegenítésre szánt terület kijelölését. Ezután még elidegenítési jogot kell alapítani és bejegyeztetni a Földhivatalnál, és csak ezt követően kerülhet sor az elidegenítésre.
Szóval. Annyit már tudok, hogy albetétesíteni kell a szóbanforgó tetőteret, mielőtt azt megvásárolhatom. Olvastam olyanról, hogy egy 2003-as törvény értelmében a lakók 2/3-os hozzájárulása elégséges az albetétbe helyezéshez (ez ugye az elidegenítést jelenti???) a korábbi 100%-kal szemben. Magyarán nem minden lakó beleegyezése szükséges. Ez így igaz??
Bocs a rengetg kérdésért, de segghülye vagyok a témához:)
Igaz A földhivatali bejegyzés 5000 Ft/albetét, legfeljebb 100.000,- Ft, ehhez jön hasonló mértékű, vagy ennél valamivel borsosabb ügyvédi költség. Közös tulajdon értékesítése okán végzett alapító okirat módosításának teljes költségét az általános gyakorlat szerint a vevő viseli.
Megint kérdésem lenne. Tudja valaki, hogy kb. mekkora költséggel jár az alapító okirat módosítása?? Kb. 20 lakásos társasházról van szó, a cél a padlástér megvásárlása. Volt, aki azzal riogatott, hogy többszázezres tétel is lehet.
Felújítási alapnak tökéletesen megfelel a hitelintézeti lekötött betét, amielyiknek a kamata tőkésedő, és havonta meghatározott összeggel emelheted a tőkét is. Közgyűlési határozattal más pénzintézetnél is elhelyezhetitek a felújításra szánt pénzt.
12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet a lakáscélú állami támogatásokról
4. Lakóház-felújítási és víziközmű kamattámogatás 16. § (1) A felújítási alapképzés (2) bekezdésben előírt mértékű teljesítése és hitelintézetnél elhelyezése esetén a lakásszövetkezeti, és a társasház lakóépületek közös tulajdonú részeinek korszerűsítéséhez, felújításához, hitelintézettől felvett kölcsönök törlesztésének megfizetéséhez az állam támogatást nyújt. A támogatás mértéke a törlesztés első 5 évében a kamat 70%-a, a második 5 évében a kamat 35%-a. (2) A társasház lakóépület közös tulajdonban álló, valamint a lakásszövetkezet tulajdonában álló épületrészek felújításához az (1) bekezdésben meghatározott kamattámogatás akkor vehető igénybe, ha a felújítási hozzájárulás havi mértéke a) a lakóépület használatbavételét, illetőleg a felújítását követő 15 éven belül: felvonó nélküli lakóépület lakásainál 6 Ft/m2-nél, felvonóval rendelkező lakóépület lakásainál 8 Ft/m2-nél, b) a lakóépület használatbavételét, illetőleg a felújítását követő 16. évtől a lakóépület felújításáig, illetőleg ismételt felújításáig; felvonó nélküli lakóépület lakásainál 10 Ft/m2-nél, felvonóval rendelkező lakóépület lakásainál 12 Ft/m2-nél nem kevesebb. (3) Az (1) bekezdés szerinti támogatás nem nyújtható, ha a) a társasházközösség vagy a lakásfenntartó szövetkezet legalább a (2) bekezdés szerinti mértékben alapot nem képez, az alap pénzeszközeit nem hitelintézeti számlán helyezi el, vagy azt részben vagy egészben nem felújítási munkákra használta fel, vagy b) a társasház, illetőleg a lakásfenntartó szövetkezet az első közgyűlésétől, vagy ha az épület használatbavétele későbbi időpontra esik úgy ettől, illetőleg az értékesítés céljára épített lakóépület birtokbavételétől számított 90 napon belül az előírt mértékkel az alapképzés megkezdését elmulasztotta. (4) Támogatás a (3) bekezdés b) pontjában foglalt határidő elmulasztása esetén akkor nyújtható, ha a képzés megkezdése időpontjától számított folyamatos és előírt mértékű teljesítés mellett 4 év már eltelt. (5) E rendelet alkalmazásánál felújítási munkák fogalmára a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 56. §-ának 2.3 pontjában meghatározottak az irányadók.
A lakáskassza jó :) Egyébként tudtommal elég a könyvekben szerepeltetni a felújítási alapot, nem muszáj másik számlán elkülöníteni. Akár a matracban is tarthatjátok.
A mi társasházunk 2005.szeptemberében alakult, azóta elfogyasztottunk 2 közösképviselőt, most a lakókból alakult intézőbizottság igazgatja a házat, aminek én is tagja vagyok. (Egy 29 lakásos ház ügyeinek intézése egy horror.)
Szeretnék felújításra pénzt félretenni.
A társasház számlája a K&H Banknál van.
Voltunk benn a bankban, ott azt az információt kaptuk, hogy felhalmozási/felújítási alapot nem lehet nyitni társasház számlájhoz. Ez valami alszámla.
Milyen lehetőség van arra, hogy esetleges későbbi felújításra a társaház félretegyen pénzt? Lakáskaszát nem akarunk, a többség szerint az nem jó.