Tatár György rámutatott, hogy a világ nagy tévétársaságainak Izraelben, Ciszjordániában és Gázában dolgozó munkatársai általában helyi arab újságírók, akiknek pártatlansága enyhén szólva megkérdőjelezhető. A CNN, a Reuters vagy a BBC ugyanis nem akarja vásárra vinni saját munkatársainak a bőrét, így inkább helyi erőket alkalmaz. A tévénéző bízik a nemzetközileg elismert hírügynökségek tájékoztatásában, azt azonban már nem látja, hogy ki áll a kamera mögött.
Varga Mihály, az Orbán-kormány egykori pénzügyminisztere:
A költekezésnek szükségszerű következménye, hogy az állam és a lakosság is egyre sebezhetőbbé válik. Minél későbbre tolódik a gazdaság egyensúlytalanságának mérséklése, annál nagyobb veszteséget okozhat a forintárfolyam esetleges leértékelődése. A devizában történő eladósodás egészen addig nem jelent problémát, amíg a forint stabil. Ha azonban leértékelődésre kerül sor – aminek valószínűsége az egyensúlyjavító intézkedés elhalasztásával egyre nő –, akkor komoly veszteségek érhetik az államháztartást, a lakosságot és rajtuk keresztül a bankrendszert is.
A Velencei Bizottság terjedelmes szakvéleménye – amelynek teljes szövege a http://www.venice.coe.int/docs/2011/CDL-AD(2011)016-e.pdf internetes címen olvasható angolul – megállapítja, hogy az új magyar alaptörvény a hatalmi ágak szétválasztásának, az alapvető jogok védelmének és a jogállamiságnak az elvére épül. Külön kiemeli: az alapvető szabadságjogok esetében a törekvés arra irányult, hogy azok összhangban legyenek a Magyarországot kötő nemzetközi előírásokkal, így az Európai Emberi Jogi Chartával és az EU alapszerződésével.
IV. Conclusions 141. The adoption of a new Constitution, aiming to consolidate Hungary as democratic state based on the principles of separation of powers, protection of fundamental rights and the rule of law, is a commendable step. 142. The Venice Commission welcomes the efforts made to establish a constitutional order in line with the common European democratic values and standards and to regulate fundamental rights and freedoms in compliance with the international instruments which are binding for Hungary, including the ECHR and the recent EU Charter. It notes that the current parliamentary system and the country’s form of government - the republic - have been maintained. The Commission is pleased to note the introduction of the individual constitutional complaint in the Hungarian system of constitutional review.
Az árfolyamkockázat
A másik nagy kockázat a deviza árfolyamváltozásban rejlik. A néhány éve felvett devizahiteleknél ma átlagosan két-háromezer forinttal is kevesebbet kell fizetni. A most felvett hiteleknél azonban elképzelhető, hogy az erős forint pont az ellenkezőjét eredményezheti. A forint most annyira erős, hogy a lebegtetési sáv szélén áll. Ennek következtében további erősödésre nincs sok esély. A forint gyengülése viszont növelheti a havi részleteket. Kérdés, hogy mekkora növekedés éri még meg a forinthitellel szemben.
Kijelenthetjük, hogy most a devizahitelek kockázata kisebb, mint amekkora az államilag nem támogatott forint alapú hitelek és devizahitelek kamatkülönbségéből származó előny. A táblázatból is kiderül, hogy húsz százalékos forintgyengülés esetén is 5700 forinttal nő a havi részlet, és ez még így is kevesebb, mint a forinthitelekért fizetendő kamat. (Egyébként ekkora mértékű forintgyengülésnél szinte biztosra vehető a kamatemelés, tehát a forinthitelek részletei is nőnek.) Az elmúlt öt évben a svájci frank 156-175 forint között mozgott, ez öt millió forintos húsz évre felvett hitelnél háromezer forintos különbséget jelent a törlesztő részletben.
Az euró várható bevezetése
Arra is figyeljünk a hitelfelvételnél, hogy Magyarország várhatóan előbb vagy utóbb bevezeti az eurót. Ennek következtében, hogy az euróhitelek kockázata azonnal megszűnik, mert az árfolyamrögzítés pillanatától az euró/forint árfolyam nem változhat. Megszűnnek az átváltással járó költségek is, hiszen attól kezdve euróban kell fizetni a hiteleket. Viszont más devizában veszünk fel hitelt, akkor a devizák árfolyamkockázata továbbra is fennáll.
Ezzel kapcsolatban még nem tudhatjuk előre, hogy mindez hogyan fog történni. Az egyik kérdés, hogy milyen lesz a csatlakozási árfolyam. Az árfolyamrögzítés által bekövetkezhet, hogy magasabb törlesztő részletet kell fizetni. Az árfolyamkockázatok csökkentésére a bankok lehetővé teszik, hogy a devizahiteleket átváltsák forinthitelekre. Természetesen ezt se kapjuk ingyen.
A PSZÁF szerint a forinthitelekkel is rosszul járhat aki azt választotta, mert a fix kamatozású hitelek kamata akkor is magas maradhat, ha majd a forinthitelt átváltjuk euróra (persze itt jön a képbe a hitelkiváltás, hogy egy rosszabb kamatozású hitelt kiválthatunk egy kedvezőbbre).
A lakáshitelek kb. 90%-a deviza alapú hitel, és nagyszámú az autó vásárláskor fel vett hiteleknél is a deviza hitelek száma. A devizahitel mellett szól a magas forint szint és az is, hogy országunk hamarosan csatlakozik az eurózónához, mely következtében a deviza átváltása euróra kedvezőbb a hitel felvevők számára.
A devizahitel euró vagy svájci frank devizában értendő. A hosszútávú hitel konstrukciót választók számoljanak azzal a kockázattal, hogy a deviza árfolyam folyamatosan változhat, és ez lehet kedvező de kedvezőtlen hatású is, melynek hosszát belátni igen nehéz. Ami biztonságot adhat a deviza hitelt választók számára, hogy az államilag nem támogatott forint alapú hitelek és devizahitelek kamatkülönbségéből származó előny a hitel felvevőnek kedvező.
Az euró devizahitel esetében, nagy előny lehet, hogy a kockázat azonnal megszűnik mikor hazánk az eurózónához fog tartozni.
nem mai keletű kifejezés... Ritkán használtuk, de elterjed, mint a ganef (tolvaj), goj, maher (befolyásos személy) stb. (Természetesen ezek is J. H. művéből.)