Tibbe!"A fentiek bizonyítására a könyvből vett idézeteket szeretnék felhasználni." -írja Miklós úr. Vagyis a könyv alapján ő bizonyít. Egyértelműen ez a saját cikke, amihez egy külföldi szakirodalomból vesz idézeteket, mint akármelyik másik tudományos munka. Ha csak egyszerű fordítás lenne, Miklós úr személyes véleménye nélkül, akkor csak annyit írna alá, hogy németből fordította XY.
Tudom, én is megkérdeztem orvostól, eleve másfél év alatt nem kell. Tehát még nehany honapig nem aktuális.
Viszont mi negyediken lakunk, lefele mindig ölben viszem öket felfele egyiket néha felkapom ( step-aerobic :-) de aggaszt, hogy nem art -e a lepcsözés a csipöjüknek és az agility miatt is szeretnem tudni, nincs-e hajlamuk valami izületi problemara a terdükben, könyökükben, csipöjükben.
Azt nagyon rossz gyakorlatnak tartom, hogy az állatorvos nem jegyezhet be egy közepes vagy súlyos dp-t a származási lapra. A MEOE sem hatóság, mégis bejegyeznek a származási lapra egy csomó adatot, eredményt. Úgyhogy ezt én nem értem.
Itt vissza lehetne kanyarodni ahhoz a bizonyos rendelethez, melyet a MEOE szabotál, nem akar végrehajtani. Ha az életbe lépne és minden fajta (!) tenyésztése hozzáértők kezébe kerülne, az elismert tenyésztő szervezet bevehetné a tenyésztési programjába a beteg csípőízületű egyedek nyilvánosságra hozását is. És akkor már nem lehetne a beteg csípőjűt úgy hirdetni, mintha egészséges lenne, és nem tenyészthetnének velük.
Amúgy mi a vélemény a traumás esetekről? Az én egyik kanomat olyan 8 hetes korában a magyar agarak labda helyett dobálták, olyan három métereket is repült a lelkem. Az egyik ilyen dobálózás után a kiskutya elkezdett sántítani, két hétig fájlalta a bal hátsó lábát. Másfél évesen megszűrette a gazdi, a jobb oldal teljesen normál, a bal oldalon /tehát amit fájlalt heteken át/ enyhén dysplasiás. Lehet ez a traumától?
"[...]Mint genetikával foglalkozó ember, jómagam évek óta próbálom felvilágosítani a kutyásokat az örökletesség dogmájának tarthatatlanságáról [...] A fentiek bizonyítására a könyvből vett idézeteket szeretnék felhasználni[...]
Tibbe! Én tudom, hogy az említett cikk egy fordítás alapján íródott (de nem fordítás!). De mivel a szerző is szakember, egy ilyen cikket még vitaindítóként is úgy kellene közölni, hogy a saját, eltérő véleményét is közli. Mivel ez itt nem történt meg, nyilvánvaló, hogy Miklós úr teljesen egyetért a német szerzővel.
miért nem lehet a közepesen vagy súlyosan dp-s eredményt már az állatorvosi rendelőben feljegyezni a kutya származási lapjára, s ezzel a dp-s kutya tenyésztésben tartását megakadályozni? Egyszerűen azért, mert az állatorvos nem hatóság, nincs joga egy hivatalos okiratra csak úgy beírni valamit. A tenyésztő meg úgyis letagadná, hogy van törzskönyve (elveszett, majd behozza,stb.)
Egy jellemző példa erre, egy kollégám pont most mesélte, ennek a cikknek a kapcsán: egy rotit röntgenezett és megállapította, hogy közepes fokú diszpláziája van. A tenyésztő elkérte a röntgenfelvételt (fizetett érte, az övé), majd egyszerűen eltűnt a rendelőből, soha nem ment vissza. Viszont azóta is fedez a kutyával, az összes szaklapban hirdeti, mint többszörös díjnyertes, DP-mentes roti kan. A kollégám egy elismert, bírósági ügyekben szakértő állatorvos, nem feltételezem róla, hogy ő tévedett. Persze nem minden tenyésztő ilyen, de mivel komoly anyagi érdekeltségük van egy-egy tenyészállatban, nem szívesen hagyják veszni őket. Zsolt
Örülök annak a megállapításnak, hogy a vizslánál nagyobb kutyákat minden esetben, az ennél kisebbeket gyanú esetén kellene szűrni. Tökéletesen egyetértek vele. Egy gondom van: miért nem lehet a közepesen vagy súlyosan dp-s eredményt már az állatorvosi rendelőben feljegyezni a kutya származási lapjára, s ezzel a dp-s kutya tenyésztésben tartását megakadályozni? Mert olyan hülyék mindig voltak és lesznek is, akik még a súlyosan dp-s kutyájukkal is tenyészteni akarnak, saját mudis köreimből is ismerek ilyet vagy négyet.
Más. A testméret genetikailag determinálva van, ez tény. Ezen nincs is mit vitatkozni. Az is tény ugyanakkor, hogy ha egy 3-6 hónapos kölyköt túlzabáltatnak, és fél évesen eléri a majdnem felnőttkori testnagyságot, de súlyban már eléri a felnőtt méretet, nos nem hiszem, hogy ez az ízületeknek jót tesz. Gyerekeknél egyértelműen kimutatták, hogy az agyonzabáltatott gyerekek valamivel magasabbak, sokkal kövérebbek a kortársaiknál,és az ízületeik sokkal hamarabb, MÁR GYEREKKORBAN tönkremennek. Miért lenne ez másként a kutyánál? Vagy mi nem hasonló elven működünk? Akit a téma érdekel, ajánlom Zöldág László: A kutya tenyésztése és egészségvédelme című átfogó munkáját.
Bocs, nem azt állítottam, hogy minden táppal etetés árt, hanem pontosan azt, hogy a gazdik a táp mellé etetnek pl. husikát, pl,. ásványi anyagokat, csodapirulákat is. Ezekre viszont az állatorvosok előszeretettel rábeszélik a kutyást, ez tapasztalat részemről.
Doki tőlem még soha nem kérdezte meg, mivel etetek, de ahányszor eggyel találkoztam a rendelőjében, kéretlenül, sőt, nemegyszer a kutyát sem látva ajánlgatta a kiegészítőket.
2 hivatásos telep van Keszin:1ikben főttkajci+Pedro
másikban RC.
De a tönkretevésről csak annyit:Quaigon is táppal etet,és ma láttam 1 igazi Labibabáját,aki elválasztótápos volt,nehezen,de rábeszéltük,és igazi kis vasgyúróbabák lettek.....
Zsu!Én még emléxem,amikor 2-3 zsákot vettél a kiállításokon.....még volt olyanis,amikor Te szereztél nekünk tápot!
Akkor nem mondtad,hogy árt6....
Nekünk nem ártott,de ez csak az én véleményem!
ÖP
részemről csak abból tudok kiindulni, hogy szerintem minden olyan kutyatartó, aki azért odafigyel a kutyája egészségére és nagyobb testű kutyája van, az elviszi egy röntgenre a kutyáját. még akkor is, ha nem tenyésztő. legalábbis én elvittem egyéves korában, mert rossz volt a megérzésem. sajnos bejött, mert diszpláziás. de legalább tudom, hogy mire kell figyelnem, hogy minél később kelljen mondjuk megműteni, ha arra van szükség. asszem, ez belefér a felelősségteljes kutyatartásba.
szóval ezzel csak azt akarom mondani, hogy nem azért vittem el röntgenre, mert az állatorvos kergetett az asztal körül, hogy márpedig próbáljam ki a csodás röntgengépét ;))) csak egyszerűen nem szeretném, ha pár év múlva szerencsétlen nem tudna már lábra sem állni.
Tápok és a diszplázia: elhangzott, hogy jó minőségű táppal hirtelen és extrém nagyra meg lehet növeszteni egy állatot. Ez elég nagy szamárság: a testméretek genetikailag meghatározottak, ezen egy táp nem tud változtatni. A dolog inkább csak fordítva működik: rossz minőségű tápon tartott állat csökött marad, soha nem éri el azt a méretet, amit rendesen etetve elérhetett volna. Fehérjemennyiség: a jobb tápgyártók nemcsak kor szerint, hanem testméret szerint is változtatják a tápok összetételét. Egy maxi kutyatápban sokkal kevesebb a fehérje, mint egy miniben. És mégis a diszplázia a nagytestű fajtákban a gyakori. Természetesen a csúcsminőségű tápok mellett már semmilyen vitamin és ásványi anyag kiegészítésre sincs szükség, tehát ha ezeket mégis együtt adják, akkor a túladagolás okozhat ízületi elváltozásokat.
KÖSZÖNÖM!!!!!!!
Végre Valaki le merte írni!
Naponta küzdök az önjelölt hozzáértőkkel,akik 1 kutya félreetetése után már nagyban osztják a tudást:ne etess táppal,mert árt a kutyának!Csak a végén kiderül,hogy a minőségi táp mellé milyen plusszokat adott a kutyának(kálcium,husikahegyek),és a gondjait nem a kiegészítéstől,hanem a sz@r minőségitáptól szerezte a kutya.....
PL amikor szóváteszi a maxijuni fehérjetartalmát,viszont ad még mellé mellehusit.....
Igazodjál ki ezeken....
Én nem akartam ezt leírni,mivel én nem vagyok hozzáértő,de még1x köszönöm!
ÖP
címmel jelent meg egy publikáció Németországban - (alcíme: hibás takarmányozás okozta csípőizületi displasya, mint a kutya nem örökletes vázmegbetegedése), szerzője:
Klaus Dieter Kammerer -
amely a kezdetét jelentheti a csípőizületi displasya tényleges okai megismerésének, ennek következtében gyógyításának, megelőzésének és esetleg teljes kiküszöbölésének.
{x}
A cikk szerzője, nem Miklós Levente, mint küllembiró és dog-tenyésztő stb.!
Ő csak _ vitára bocsátotta_ a magyar forditást !
a témában szeretettel ajánlanám az angolul tudók részére a www.offa.org honlapot. ez az amerikai székhelyű Orthopedic Foundation for Animals honlapja, akik a cicáimat dysplasia vinatkozásában véleményezik. Rengeteg kutyás vonatozása van.
Mivel a témában az állatorvosok érintettek (nyakig), így itt az ideje, hogy én is hozzászóljak. A legtöbb kollégámmal ellentétben én nem kaptam dührohamot a cikk elolvasásán, inkább mulatságosnak találtam a megállapításokat. Szerencsére a cikk a Kutya újság Vita rovatában jelent meg, így a tényszerűség nem kérhető számon. Számomra a cikk egyértelmű: egy tenyésztő (küllembíró, agrármérnök) kijelenti, hogy tenyésztéssel (szelekcióval) semmit nem lehet tenni a diszplázia ellen, az egészért az állatorvosok és a tápgyártók a felelősek. Azért nekem is lenne néhány érvem:
- Egyetemistaként a nyolcvanas évek közepén jártam egyetemre (budapesti ÁOTE). Itt sajnos napi probléma volt, hogy 5-6 éves németjuhászokat kellett elaltatni, mert már járni sem tudtak a diszplázia miatt. Akinek volt már ekkoriban is kutyája, az emlékszik, hogy tápot ezek szinte sose láttak. Nekem párszor hoztak Bécsből Pedigreét, a kutyám sose tudta, hogy megegye vagy játsszon vele.
- Ma állatorvosként egy „jobb” budai kerületben dolgozom. Itt az összbevétel 6-8 %-a a nem orvosi tevékenység (táp, bolhanyakörv, sampon, stb). Elenyésző. Ízületi bajokkal átlagban heti 1-2 beteget látunk (télen kicsit több, nyáron kevesebb). Ezek nagy része is már évek óta szenved, így főleg receptírás miatt látjuk őket. Egy sebészeti klinikán nyilván más a helyzet, de ebből alig pár van az országban. Ezek után meg lehet ítélni, hogy mennyire vagyok érdekelt abban, hogy a tápokkal tönkretegyük az állatok ízületeit.
- A gondos tenyésztés (mert ilyen is van, nem csak kutyagyártás) eredményeként, ma, amikor szinte minden kutya kap tápot is, sokkal ritkább a súlyosan diszpláziás kutya, mint mondjuk 10 éve. A kutyákat is max. 10-12 évesen kell emiatt elaltatni és nem 5-6 évesen. Tény, hogy a jobb röntgenek miatt többször sikerül megállapítani a betegséget (és nemcsak a csípőben, hanem a könyökben és a vállban is), de megfelelő életmóddal, gyógyszerekkel és műtéttel (ez a legritkább) a diszpláziás állatok is tünetmentesek maradnak. Nyilván sok állatorvos reklámozza a röntgenezést, ha már vett egy röntgengépet: szerintem a vizslánál nagyobb kutyáknál érdemes megröntgeneztetni a csípőt, mert a korai észrevétel segít megelőzni a nagyobb bajt. Ennél kisebb kutyánál csak akkor kell, ha valami gyanús.
- Tápok és a diszplázia: elhangzott, hogy jó minőségű táppal hirtelen és extrém nagyra meg lehet növeszteni egy állatot. Ez elég nagy szamárság: a testméretek genetikailag meghatározottak, ezen egy táp nem tud változtatni. A dolog inkább csak fordítva működik: rossz minőségű tápon tartott állat csökött marad, soha nem éri el azt a méretet, amit rendesen etetve elérhetett volna. Fehérjemennyiség: a jobb tápgyártók nemcsak kor szerint, hanem testméret szerint is változtatják a tápok összetételét. Egy maxi kutyatápban sokkal kevesebb a fehérje, mint egy miniben. És mégis a diszplázia a nagytestű fajtákban a gyakori. Természetesen a csúcsminőségű tápok mellett már semmilyen vitamin és ásványi anyag kiegészítésre sincs szükség, tehát ha ezeket mégis együtt adják, akkor a túladagolás okozhat ízületi elváltozásokat. Zsolt
Nem azt írtam, hogy a BM Kutyaiskoláján főzött kaját adnának. Olvassatok már figyelmesen! De sok nagynevű táp összetétele igencsak messze áll a kutya igényeitől. Nekem mindegy, ki hogyan cseszi el a blökijét, én leginkább a természetes kajáknak vagyok a híve, tápot csak kiegészítésként illetve vésztartalékként adok a kutyáimnak. Ennyit részemről az etetésről. Szabadon választott, ki mivel árt a kutyájának.
A legbiztibb infóm szerint igen....
Van 1 srác,néki van 1 hosszúszőrű jucija,és néha(mikor van időnk) m1ünk 1ütt kutyázni.....
És segít a keresés tanításában is....
No,múltkor kínálgatta Ördit kajcival,mikor nézem:Jé,ez olyan ismerős....
Mondta,hogy azé,mert RC...
ÖP
Nos, örülök, hogy ilyen szép számmal csatlakoztok a kérdéshez.
Magam részéről a főtt kajának vagyok a híve, bár sokkal macerásabb, büdösebb is lehet alkalomadtán. De nem nagyon bízom a kész tápok tökéletességében.
Azt aláírom, hogy ha valaki kész táppal etet, akkor amellé külön vitaminokat és ásványi anyagokat tilos adni. Ennek ellenére adják, adatják ész nélkül a kutyáknak. Ha érdekel benneteket, előveszem a BM Dunakeszi Kutyakiképző Iskolájában íródott táplálkozási tanulmányt, miből mennyit kell-kellene etetni egy kutyával. Ha ezeket az adatokat összevetitek a "szupertápok" adataival /feltéve, hogy igazak a táposzsákon olvasható adatok/, bizony megdöbbentő, milyen mértékű egyes anyagokból a túletetés. Ezek nagy része nem ürül ki a szervezetből, hanem raktározódik, halmozódik és bárki bármit mond, betegséget is okoz.
Mindemellé az állatorvos még mindenféle csodapirulákat is ajánl a kutyásnak, aki persze a legjobbat szeretné a kedvencének, és megveszi, beadja a blökinek. Aztán csodálkozik, talán még büszke is rá, hogy a 8 hónapos német dog szukája akkorára nőtt, mint a szomszéd 2 éves kanja, és az már meg se fordul a fejében, hogy a testtömeg hirtelen megnövelését az ízületek valószínűleg nehezen vagy egyáltalán nem tudják elviselni károsodás nélkül.
Ezután jön a sántítás és a tenyésztőkre mutogatás. Holott az már bizonyított tény, hogy nem maga a dysplasia örökletes, hanem csak a hajlam rá. Ugyanúgy, mint pl. embernél a cukorbetegség, a skizofrénia és még a fene tudja hányféle nyavalya esetében. Hajlam+hajlamosító tényezők együttesen okozzák a megbetegedést. Ez szerintem a dysplasiára is érvényes.
Mielőtt bárki is megvádolna azzal, hogy szeretném a dp-s kutyák tenyésztésbe állítását és tenyésztésben tartását propagálni, kijelentem, hogy az ismert dp-s kutyákat a legszigorúbban ki KELL a tenyésztésből zárni. Ugyanúgy, mint az ismert endokrinológiai betegségben szenvedőket, a szaporodásbiológiai problémás egyedeket, az epilepsziásokat stb...
Ha jól tudom, maga az állatvédelmi törvény is kimondja, hogy csak egészéges állattal szabad tenyészteni.
