OSLO, Aug 21 (Reuters) - Norway, Sweden and Denmark are planning a Scandinavian mini-Champions League to extend soccer towards the winter amid growing interest from fans, the Norwegian league said on Thursday.
Under the plans, the top three teams from each nation would play a tournament in October, take a break in winter when pitches are often covered with snow, and complete the championship in the early spring.
ADVERTISEMENT
A total of 31 games would be played, sandwiched between the end and start of the Nordic soccer seasons.
"We hope to start in 2004," Olav Boksasp, chairman of the Norwegian league, told Reuters.
Spectator interest in soccer in the region is rising, challenging traditional Nordic sports like cross-country skiing and skating.
The Danish FA also said a new championship would improve the quality of soccer in the region, where top players are lured away by higher wages in England, Germany or Spain.
"We want to develop sports and soccer's economy, help make soccer more professional and more interesting for fans," Boksasp said of the proposed "Scandinavian Championship".
"The clubs are positive," he said, rejecting suggestions that it would add to player burnout.
The Norwegian FA said playing in the competition would not grant qualification into any other European contests.
Under the plan, the three top finishers in the three leagues would play each other on a home and away basis in three domestic-based groups in October and November.
In the spring, the top two finishers from each country would play a mixed nations tournament in two groups of three with the top teams from those groups then meeting in a final.
Be kell ismernem, az elképzeléseim nem csak drasztikusak, de utópikusak is. Talán emiatt a felismerés miatt távolodtam el a magyar focitól.
Legfontosabbnak az erkölcsi megújulást tartanám. Azt, hogy játékosok, edzők, klub és sportvezetők felismerik és elfogadják azt a számomra természetes kiindulási alapot, hogy teljesítmény nélkül nincs, rossz teljesítmény után pedig csak rossz díjazást vesznek fel. A magyar foci legújabbkori történelme arról szól, hogy a szurkolókat, azokat is akik imádják ezt a játékot elfordítsák ettől a sportól. A szurkoló úgy érzi elárulták és igyekszik magát ettől az árulástól távol tartani. Nem vesz foci bérletet, mezt, ajándéktárgyat, nem jelenik meg a befektetók előtt, mint reklámjuk céltáblája. Ebből következhetne, hogy a gazdasági társaságok, a klubok kevesebb pénzt tudnak kifizetni munkásaiknak a játékosoknak. Ezzel szemben az ember még mindig azt hallja, hogy irraciónális pénzek repkednek egy-egy játékosért, de ezt tapasztalja akkor is, ha a csaptok edzésén parkilozó játékosok gépkocsiját megfigyeli.
Sajnos, ha én meghallom hogy magyar focista akkor egy sértödött ficsur ugrik be.
Erre egy példa. Itt Győrben tavaly írt egy újságíró egy cikket arról, hogy mit tapasztalt. A hídon sétálva egyik - hosszu ideje értkelhető teljesítményt nyújtani képtelen - labdarugónkat látta legújabb kocsijában zenét bömböltetni, míg az ETO egyik válogatott keretteg kézilabdázóját a boltban parizert és zsemlét vásárolni, majd kisétálni a helyi buszmegállóba.
És hogy mi erre a reakciója a magyar focistának?
Hát megsértődik, megbántva érzi magát. Amíg ilyen ingyenélők teszik ki a magyar focisták nagy hányadát nem lesz képes egy magyar csapat sem nemzetközi eredményt elérni.
Elnézést, hogy egy kicsit elkanyarodtam a fő témától, de szvsz az erkölcsi megtisztulás sokkal többet jelentene és sokkal lényegesebb lenne a magyar labdarugásnak mint az Interliga.
Tényleg megalázó, de úgy érzem, nem véletlen. Megalázó volt az is, ahogy a skót bajnokság második helyezettje játszott a magyar bajnokkal a második félidőben.
Attól tartok, az interligával, sem nőne tovább a magyar csapatok presztizse, mert ha ennek a bajnokságnak a magyar csapatok mindig csak az alsó harmadában tanyáznának, maradnánk mindig mi a lesajnáltak. Az igaz, hogy a tekintélyünk, már tovább nem tudna csökkenni, de szvsz emelkedni sem tudna.
Ha pedig az Interligából anyagilag mégis jól járnának a klubok, akkor még mindig nehezen hihető, hogy azt értelmes célokra - utánpótlás nevelés - használnák fel.
Attól tartok, hogy a magyar focinak jóval drasztikusabb lépésre van szüksége, hogy fel tudjon emelkedni.
Holland-belga kupát akar indítani a liga elnöke
NS, 2003.augusztus 18, p8
Antoine Vanhove, a belga profiliga elnöke szeretné új sorozattal bővíteni a versenynaptárt. A sportvezető azt tervezi, hogy BeNeCup néven kupát ír ki a belga és holland csapatoknak. Ugyanakkor azt nem lehet tudni, mikor indulna az egyelőre csak tervezett sorozat, hiszen a 2003-2004-es szezon zsúfoltnak tűnik ahhoz, hogy még egy viadalt elbírjon.
Nem volna hülyeség nálunk is úgy kezdeni az Interligát, hogy először egy közös kupa. Mint a Ligakupa az angoloknál és franciáknál. Mondjuk a KK utódjaként. Csak történne már valami... Sziebenék mire jutottak a korábban említett utazásaikon? Nem tudja valaki?
"Az Újpestet érintő hír az is, hogy immár bizonyosan elmarad a a jövő hétre tervezett Valencia elleni mérkőzés, mivel a spanyol televízió (amely közvetítette volna a mérkőzést) a nagyobb nézettség reményében egy híresebb gárdát ígért a Valenciának. A spanyol klub lojalitását jelzi, hogy a vezetők megígérték, hamarosan két újabb meccsidőpontot javasolnak majd a lila-fehéreknek."
Szerintem ez meglehetősen megalázó, ezenkívül annak a következménye, hogy magyar klubok neve a nemzetközi kupákban való szereplés hiánya miatt gyakorlatilag nem forog a nagyobb országok sajtójában. Egyszerűen elfelejtenek minket.
Ez ellen is lehetne védekezni azzal, hogy az Interliga fontossága (piaca mérete, és a sok nemzetközi kupában induló csapata miatt) volna akkora, hogy a nemzetközi sportsajtó rendszeresen foglalkozzon vele. Ez is pénzt ér manapság, mégpedig nemcsak a legjobbaknak, hanem mindenkinek, aki stabil tagja tud lenni a ligának!
Na. ez az. amiről az Interliga meg nem csinálásával lemaradunk. A futballtalan magyarfoci-meccsek még csak hagyján, de a társadalmi eljelentéktelenedés azért csúnya ügy. Merthogy a foci nem csak egy sport...
Ennek a tartománynak a természetes központja Sopron, csak éppen a határnyitás óta nem sikerült újra beintegrálódnia formálisan is Burgenland életébe. Ha volna Interliga, most ott lenne 18.500 nézős stadion, és oda áradna a nép kéthetente.
Talán Komáromban még megtehető lenne, amiről itt már lemaradtunk...
"Mattersburgi remekmű: 18 és fél NSZ
2003.július 26.•Szerző: Hegyi Iván
Ha képtelen futballunkhoz szokott hazánkfiai sikersztorira vágynak, nem kell messzire menniük. Üljenek fel Sopronban a vonatra, s nézzenek körül tizennyolc perc múlva a nagymartoni viaduktnál. Az alatt terül el az SV Mattersburg pályája.
Ide ma, a Sturm Graz elleni bajnoki mérkőzésre 18 és fél ezer nézőt várnak; valamennyi jegy elővételben elkelt. Ebben az az igazán szép, hogy Mattersburgnak alig több mint hatezer lakosa van, viszont elemi igény mutatkozott arra, hogy a helyi sporttelepet az idén nyáron tovább bővítsék.
Előbb csak befedték a főtribünt. Ez akkoriban történt, amikor a 81 esztendős klub leginkább a negyed-ötödosztályban látott együttese kezdett fölfelé lépdelni, majd megragadt a második ligában. Az előző évadban aztán már mobil lelátók bérlésére volt szükség, mert a kis csapat az élre tört, s miközben 13 pont előnnyel nyerte el a másodosztályú bajnoki címet, kerek tízezres átlagnézőszámot produkált. (Az osztrák kupa mecscseit is ideértve, mivel ebben a sorozatban az elődöntőig jutott.)
A régió jelmondata, miszerint „Burgenland a mi ügyünk”, úgy is igazítható, hogy Burgenland nagy ügye az SV Mattersburg.
Már korántsem csak futballról van szó: az SVM mérkőzéseire járni társadalmi esemény, sőt mind nagyobb mértékben státust is kölcsönöz. Legújabban a Pappelstadionhoz tartozik az az ezerszemélyes (!) sátor, amelyben ma – meg a többi hazai találkozó előtt és után – svédasztalról falatozik megannyi büszke „VIP”.
A házigazda a Commerzialbank és a klub elnöke, Martin Pucher. Ez az alacsony, szemüveges ember nyugodtan nevezhető Herr Mattersburgnak, mert minden csoda, ami az osztrák–magyar határtól alig húsz kilométerre megtörtént, tőle származik. Igaz, 1988-ban, négy osztálylyal lejjebb – amikor még a játékosok is építették a klubházat vagy beálltak sört mérni a sporttelep kocsmájába – talán még ő sem gondolta volna, hogy a Bundesligában ünnepli klubelöljárói tevékenységének tizenötödik évfordulóját… Meg azt, amit bankárra jellemzően említ: „Az elmúlt évadban kilencszázezer euró volt a nyereségünk.” Jelzem, az már egyáltalán nem bankárra jellemző, ahogyan az első ligába kerülést méltatja: „Csodálatos élmény, olyan, amilyen csak ritkán adatik meg életünk során.” Ebből a nyilatkozatból nem a pénz beszél, bár az is van szépen. Na, ja: a jegyeladásból származó bevétel hasonlóképpen páratlan a klub történetében, mint az eddig soha nem volt „NB I-es” szereplés; ugyancsak minden mattersburgi rekord – újra és újra – megdől a tévéjogdíjakból való mind nagyobb részesedéssel; s a sikerek nyomán valósággal tülekednek a csapat körül a szponzorok. Az SVM költségvetése immár négy és fél millió euró, azaz több mint egymilliárd-kétszázmillió forint.
De figyelnek a kisebb tételekre is.
A mattersburgi öltöző falára kifüggesztettek egy listát. „Bajnoki mérkőzés előtt négy órával – vagy azon belül – mobiltelefont használni: tíz euró (ennyit kell fizetnie minden játékosnak akkor is, ha csak megcsörren a készülék); ugyanez barátságos meccsek előtt egy órával vagy azon belül: öt euró; ha a labdarúgó nem a klub egyenruhájában jelenik meg az edzésen, vagy nem tartja rendben az uniformist: öt euró.” (Szerelést mosni persze nem kell: azt elvégzi Stippinger Éva, csakúgy, mint a pályagondnoki teendőket egy másik honfitársunk, a szintén ingázó Horváth Péter.) Vannak egyéb pontok is, de további részletezés helyett hadd idézzük csak az utolsó két sort. „Fizetési határidő: két nap. Dietmar Kühbauer csapatkapitány.”
Az aláíró az együttes lelke, s a burgenlandiak bálványa. Noha a pályán nemcsak dinamikus mozgásával és technikájával, hanem állandó kommentárjaival, színpadias nagyjeleneteivel is kitűnik, zaklatottságát mindenki megbocsátja. Néhány évvel ezelőtt ugyanis autóbalesetet szenvedett és kómába került a felesége, aki aztán az innsbrucki kórházban napokig mellette lévő Kühbauer karjai között hunyt el. A válogatott labdarúgó akkor a Rapidban játszott – azóta megfordult a Real Sociedadban és a Wolfsburgban is –, majd az előző évad közben visszatért oda, ahonnan származik: Mattersburgba.
Gondolhatják, hogy nem a második vonal vonzotta…
Habár volt itt válogatott játékos korábban is: például Hannich Péter, a nyolcvanas évek győri ideálja. Legutóbb pedig Szekér István képviselte „színeinket”, részt vállalva az Ausztria minden részében szenzációt keltő feljutásból. (Hogy milyen nagy szám volt ez a szomszédos országban, azt bizonyítja: 2002/2003-ban hozzávetőleg négyezer cikk jelent meg az osztrák újságokban a Mattersburgról.) S az immár bundesligás SVM-ben is akad egy magyar: Fülöp Zoltán. Őt a klub játékosmegfigyelője, az 1987-ben „disszidált”, majd a nagymartoniaknál hat évig játszó – annak idején „Didi” Kühbauer bátyjával, Joseffal együtt futballozó – Udvardy Gyula ajánlotta a középpályás vezéregyéniséghez hasonlóan nyughatatlan Werner Gregoritsch edző, valamint Pucher elnök figyelmébe.
Én meg azt ajánlom, jegyezzük meg jól, amit Fülöp mondott nekem néhány nappal ezelőtt: „Nem hittem volna, hogy ekkora a különbség az itteni meg az otthoni edzések és meccsek tempója között. Eleinte úgy éreztem magam, mint amikor a Békés megyei Csorvásról az első osztályba kerültem odahaza. Pedig Mattersburg olyannyira közel van hozzánk, hogy Sopronban bérelek lakást, s onnan járok át naponta. Ám a futballban – főként a dinamika és a taktika tekintetében a pályán, továbbá szervezettségben a pályán kívül – a húsz kilométer sokszorosa a távolság.”
Nyilván ezért is lesz ma a helyi lakosság háromszorosa a Pappelstadionban.
Tizennyolc perc vonatútra a határtól, egy másik planétán…"
A nagyok már olyan messzire jutottak tőlünk, hogy nem is látszanak. Ha nem kezdünk el utánuk indulni, örökre kikerülhetünk a nemzetközi labdarúgás körforgásából.
Ott ekkora a biznisz:
"Beckham már Madridban
KORMANIK ZSOLT, MONCZ ATTILA
NS, 2003-07-01
[...] Az igazi bonyodalmakra szerdán lehet számítani, akkor mutatják be hivatalosan is Beckhamet. Az eseményre 520 újságíró kapott akkreditációt, 20 televíziós társaság közvetíti élőben az eseményt, utóbbiaknak köszönhetően akár kétmilliárdnyian is nyomon követhetik, midőn David Beckham először magára ölti a Real Madrid méltán híres mezét. Már a bemutató időpontja is jelzésértékű: déli tizenkettőkör kezdődik a show. Hogy miért? Nos, Ázsiában ez az időszak számít főműsoridőnek, márpedig a királyi gárda bevallottan a távol-keleti piacra szeretne betörni. "A labdarúgásban is elkezdődött a Disney-korszak” – kommentálta az El País című lap kritikusan a Real Madrid túlzottan is piacközpontú gondolkodásmódját."
Hogy még véletlenül se lehessen a kicsiknek egy-egy bravúrt bemutatni! Kevesebb csapat, körmérkőzés, a nagyok otthon, a kicsik idegenben. Szép.
Mit várunk mi még ezektől?
Miért nem csinálunk inkább magunknak egy olyan sorozatot, amiben el is indulhatunk?
"Újra módosításokról tárgyalnak
MONCZ ATTILA
NS, 2003-06-30
Hónapok óta lehet hallani, illetve olvasni arról, hogy az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) szeretné átalakítani a második számú európai kupasorozatot.
Nos, ha hinni lehet a Kicker sportmagazin információinak, akkor július 12-én, a szervezet végrehajtó bizottságának ülésén pont kerülhet a módosító javaslatra, amely a 2004–2005-ös szezontól lépne életbe.
Az elképzelések szerint jövőre a 98 helyett már csak 80 csapat szerepelne az UEFA-kupa főtábláján, és az első fordulóban a hagyományoknak megfelelően oda-visszavágós rendszerben dőlne el a továbbjutás. Az újítás ekkor következne, az állva maradó 40 gárda ugyanis nem K. O.-rendszerben folytatná a csatározásokat, hanem nyolc, egyenként ötcsapatos csoportban. A csoportokon belül mindenki csak egyszer játszana a vetélytársaival, a sorsolásnál azok az együttesek élveznek előnyt, amelyek az UEFA-együtthatók alapján előkelőbb helyen állnak. A kvintettekből az első és a második helyezett jutna a nyolcaddöntőbe, ahol visszatérnének a kétmeccses szisztémához.
Az UEFA-klubfórum háromnegyede június elején úgy nyilatkozott, támogatja az új elképzeléseket, igaz, egy feltétele volt a csoportosulásnak: az UEFA nem értékesítheti központilag a televíziós közvetítési jogokat, hanem meg kell hagynia őket a kluboknál (természetesen a döntőt leszámítva).
Csakhogy van egy sokkal nagyobb, a klubfórumnál erősebb tömörülés, amely ellene van a tervnek. A legnagyobb európai gárdák csoportjáról, a G14-ről van szó, amely hallani sem akar arról, hogy a Bajnokok Ligája után az UEFA-kupában is legyen csoportkör. A "nagyok” szerint a kieséses rendszer eltörlése jelentősen csökkentené a kupa vonzerejét.
Azt már csak mi tesszük hozzá, hogy a nagyok üzletét is, hiszen a televíziós közvetítésekből származó bevételek egy részéről alighanem kénytelenek lennének lemondani."
Na ennyit arról, hogy a csehek meg az osztrákok mindenkit kilóra felvásárolnának. Érdekelne a költségvetésük, lehet, hogy nem is vagyunk anniyra lemaradva?
"Hírforrás: www.NB1.hu
Prága, június 13., 12.10
A csehek Keneseit és Tökölit vinnék
Miroslav Pelta, a prágai Sparta klubigazgatója és Jirí Kotrba vezetőedző múlt szombaton a Puskás Ferenc stadionban megtekintette a Magyarország-Lettország (3-1) labdarúgó Európa-bajnoki selejtezőt. A csehek nem a szórakozás kedvéért, hanem csatárnézőbe utaztak Budapestre. A patinás egyesület vezetői ugyanis szívesen látnák a volt ferencvárosi Tököli Attilát és a zalaegerszegi Kenesei Krisztiánt a Sparta keretében. Mint ismeretes, a cseh vezetők csalódására Tököli nem lépett pályára, mivel az Üllői botrány miatt lemondta a szereplést, Kenesei teljesítményével viszont elégedettek voltak, ám végül kiderült, egyiküket sem szerződtetik le.
- Annak ellenére, hogy mindketten a magyar NB I-ben futballoznak rendkívül magas a fizetésük. Nagyjából kétszer annyit keresnek, mint a legjobb cseh futballisták. Túl drágák számunkra, ezért kénytelenek vagyunk lemondani róluk - jelentette ki Miroslav Pelta.
Érdekességként közöljük, hogy cseh ligában a Sparta középpályásának, Karel Poborskynak jövedelme a legtöbb, havi alapfizetése 1 millió cseh koronát tesz ki.
(Forrás: Új Szó)
Aha, ez érdekes cikk, köszi!
Nekem el is kerülte a figyelmemet ez az utazásuk.
Szvsz nem a rájátszást kéne közössé tenni, hanem az alapszakaszt. Előbb egy közös és egy hazai alapszakasz párhuzamosan, majd a rájátszást mindenki otthon, együtt a hazai alapszakasz legjobbjai és az IL-ben játszottak a nemzeti bajnoki címért.
A héten Horvátországban jártak a Magyar Labdarúgó Liga vezetői, és arról tárgyaltak többek között, miként lehetne közös bajnokságot rendezni a szomszédos országokkal. Az ötlet már évekkel ezelőtt felvetődött, de maradt ötlet szintjén a környező országokkal megtartott tárgyalásokat követően is. Nagyot most sem léptünk előre, de mivel Ausztria, Svájc, Horvátország és Magyarország bajnoki rendszere hasonló, egy újabb lépést azért tettünk.
Korábban az volt az elképzelés, ha létrejönne a szomszédos országokkal a közös bajnokság, hogy a résztvevők nem indulnának saját nemzetük bajnokságában. Ezzel el is akadtak a tárgyalások, mert ebben az esetben az országos bajnokság – a mi esetünkben az NB I. – leértékelődött volna. A bajnoki címet az szerezte volna meg, aki – például a magyar csapatok közül – a legjobban szerepel a közös bajnokságban. Ennek a csapatnak a nevezését viszont nem biztos, hogy elfogadta volna az UEFA a Bajnokok Ligájába. Gondot okozott volna az is, hogy miként történjen a kiesés a közös bajnokságból. Az elképzelés szerint az adott ország leggyengébbje búcsúzott volna, de lehet, hogy ez a csapat a közös bajnokságban az élcsoportban zár, így nála gyengébbek maradhattak volna ebben a mezőnyben.
A mostani terv jelentősen finomított a korábbi elképzeléseken. Az említett négy országban úgy zajlik a bajnokság, hogy az alapszakasz végeztével következik a rájátszás. Igaz, a rájátszás rendszere nem azonos, az viszont közös, hogy mindenütt van alapszakasz. A héten megtartott tanácskozáson az volt a javaslat, hogy az alapszakasz végeztével bajnokot hirdetnek. Ez a csapat indulhat a Bajnokok Ligájában, és a második helyezett az UEFA Kupában. E két együttes országa rájátszásában már nem szerepelne, hanem bekapcsolódna a közös bajnokságba. A mezőnyt nyolc csapat alkotná, és bajnoki rendszerben folyna a küzdelem. A szervezők szeretnék elérni az UEFA-nál, hogy ennek a közös bajnokságnak a nyertese eleve felkerülhessen a Bajnokok Ligája főtáblájára, a második elkerülhesse a BL selejtezőit, és van még több elképzelés a kedvezményekre, mert így komoly tétje lenne ennek a bajnokságnak. Kérdés, hogy az UEFA miként fogadja ezt.
Ami az itthoni rájátszást illeti, két csapattal kevesebben folytatnák. A rájátszás utáni első helyezett nem lenne bajnok, a tét itt az esetleges UEFA-kupa-szereplés megszerzése lenne. A rájátszásban az alsóház jelenthetné a nagyobb izgalmat, hiszen ott a kiesés elkerüléséért megy a harc. A szervezők jövőre tervezik bevezetni ezt a rendszert. A terv kiötlői a közös bajnokságtól azt várják, hogy erősebb ellenfelekkel találkozhassanak az élcsapatok, ettől színvonalasabbak lehetnek a mérkőzések és várhatóan nagyobb lenne az érdeklődés a szurkolók részéről.
Na ez az a hatás, amiért én is támogatom ezt az ötletet. Mindenhol megtelnének a lelátók a sztárcsapatok jöttére. Sokkal inkább, mint a hazai ellenfelekre.
"Sopronban megmozdult a város a Sturm Graz érkezésének hírére. Az osztrák élfutball egyik kirakatcsapatának magyarországi pályára lépése nagy esemény lesz, nem csoda, ha a Matáv vezetői telt házat remélnek péntekre. Franco Foda vezetőedző is legjobb csapatát hozza el Sopronba, így alighanem pályára lép majd a 29-szeres válogatott Korsós György mellett a nyáron a német élvonalbeli Nürnberghez távozó Szabics Imre is."
Új Szó:
Valóság vagy csak múló álom? 2003. február 17.
A csapatsportágakban létrehozott nemzetközi bajnoki küzdelmek azzal a céllal alakultak meg, hogy az egyes bajnokságok színvonalát, a küzdelmek látványosságát és a befolyásos szponzorok érdeklődését felkeltsék. Azok a klubcsapatok szeretnének ilyen bajnokságban részt venni, amelyek bizonyos sportágakban a hazai pontvadászatban nem rendelkeznek a szükséges konkurenciával, és olyan hegemóniával rendelkeznek, hogy a küzdelmek elveszítették izgalmasságukat és csökkent a színvonal is.
Egy ilyen bajnokságra pozitív példa a közép-európai régióban a közös férfi (HIL) és női (WHIL) cseh-szlovák kézilabdaliga. De megemlíthetjük még azt a jégkorong-bajnokságot (Interliga) is, amelyet szlovák, magyar, szlovén és horvát csapatok részvételével szerveztek meg.
Bár a Hospodárske noviny szerint a szlovákok és a csehek közötti jégkorongbajnokság felújításáról szóló tárgyalások egyre intenzívebbek, egy ilyen küzdelemsorozat továbbra is elérhetetlen távolságban van. A drukkerek azonban szívesen képzelnének el hasonló modellt a legnépszerűbb sportban, a labdarúgásban is.
Egy érdekes terv körvonalazódik a futballban, ugyanis az UFA médiatársaság egy Közép-Európai Liga kialakításával rukkolt elő.
A társaság regionális igazgatója, Szlobodan Vujcsics abból a tényből indult ki, hogy a régió csapatai csak nagyon ritkán harcolják ki a Bajnokok Ligája főtáblájára, vagy az UEFA Kupa nyolcaddöntőjébe jutást, és ezért a tavaszi, szabad időszakban egy közös bajnokságban vehetnének részt. Az első megkeresések alapján a Közép-Európai Ligában Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország és Jugoszlávia csapatai vennének részt.
Vujcsics szerint a 24 csapat látványos, várhatóan magas színvonalú összecsapása mellett a részvétel az anyagi oldaláról nézve is megérné. A bajnokságba besorolt csapatokról minden év decemberében döntenének, tehát amikor már ismert, mely csapatoknak sikerült a régióból továbblépni a Bajnokok Ligája második körébe vagy az UEFA Kupa nyolcaddöntőjébe. A Magyar Labdarúgóliga egy képviselője megerősítette: az UEFA-nak semmilyen ellenvetése nincs az esetlegesen létrehozandó új Közép-Európai Liga ellen.
A horvát médiában, különböző internetes oldalakon egyből viharos véleménycsere indult meg arról, hogy a Hajduk vagy a Dinamo találkozzon-e szerb csapatokkal, hasonlóan a jugoszláv háborút megelőző időkhöz. Szlobodan Vujcsics szerint a felkeresett csapatok nagyon kedvezően reagáltak, főleg a figyelemre méltó anyagi feltételek tükrében. A macedón és az albán csapatok is egyértelműen Vujcsics tudtára adták, hogy határozottan attraktív dolog a Közép-Európai Ligában való részvétel.
"Azt tervezzük, hogy decemberben elindíthassuk ezt a ligát, amelyet támogatásunkról biztosítanánk - jelentette ki Vujcsics. Hozzátette: - Az említett országokban nagyon alacsony a helyi nemzeti bajnokság nézettsége, ebből kifolyólag a közvetítési jogdíjakból származó bevételek is alacsonyak. Éppen ezért egyetlen egy klub sem tud igazán meggazdagodni a régióban. Az a célunk, hogy az UEFA keretén belül működne ez a liga. Az első csoportban a csehek, a horvátok, az osztrákok és a szlovének, míg a másodikban a magyar, a szerb, a bosnyák és a szlovák klubok szerepelnének" - ismertette a liga forgatókönyvét Vujcsics.
Az UFA regionális igazgatója szerint nem kizárt később bolgár és román csapatok indulása sem a ligában. "Az UEFA-tól azt kérjük, hogy a liga győztese automatikusan kerüljön be a Bajnokok Ligájába. Az UFA az egyes csapatok utazását, és elszállásolását anyagilag támogatni fogja, míg a bevételek a hazai csapatokat illetnék meg. A közvetítési jogokról még egyeztetünk az egyes csapatokkal, azonban készek vagyunk kifizetni a prémiumot is" - tette hozzá Vujcsics.
Jugoszlávia egykori országaiban kedvező visszhangra talált a liga ötlete, és számos környező országban is hasonló visszajelzéseket kaptak a szervezők. A klubok többsége inkább azt nem tudja elképzelni, hogy a szervezők képesek lennének a versenysorozat gazdasági hátterét biztosítani. Bár nincs túlzottan sok információjuk, de ha ez a ligát megfelelő hatékonysággal megszervezik, készek elindulni benne.
"Hallottam, hogy a győztes elindulhat a Bajnokok Ligájában. Azt gondolom, hogy ez a lehetőség több mint kedvező bármilyen érintett csapat számára" - mondta Szeiler József, a Ferencváros ügyvezető igazgatója.
"Ausztriában hasonló tervekről már két évvel ezelőtt is beszéltek. Már másfél éve semmit nem hallottam róla, ezért engem meg is lepett, hogy erről a ligáról újra beszélni kezdtek. Megerősíthetem azonban, hogy klubom egy ilyen tervben szívesen részt venne, hiszen ebben a régióban is találhatók gazdag hagyományokkal rendelkező klubcsapatok. Hirtelenjében hadd említsem meg a Sparta Prahát, a Dinamo Zagrebet, a Ferencvárost vagy a két pozsonyi klubot, az Intert és a Slovant" - mondta a bécsi Rapid sajtóreferense, Peter Klinglmüller.
Érdeklődés mutatkozik a verseny iránt a négy meghívott szlovák klub részéről is (Slovan, Inter, FC Košice, Trnava), amelyeket a Közép-Európai Liga előzetes tervei alapján válogattak ki.
"Egészen bizonyos, hogy egy ilyen versenysorozatot üdvözölnénk, mert Szlovákia szintén azon országok táborába tartozik, amelyek nem tudnak a nagy európai kupákban komolyabb eredményt elérni. A szomszédos államok rivalizálása bizonyosan látványos csatákat és izgalmas találkozókat eredményezne, ráadásul, a szlovák klubcsapatoknak a nemzetközi megmérettetés is hiányzik" - mondta el az Inter Bratislava klubigazgatója, Jozef Barmoš.
Szkepticizmust lehetett azonban tapasztalni Csehországban. A bizalmatlan kijelentések főleg a Sparta Praha vezetőitől hangoztak el.
"Céljaink közé tartozik, hogy bekerüljünk a legnagyobb presztízzsel bíró futballseregszemlére, ami azonban évről évre nehezebb lesz. Ezért egy Közép-Európai Liga, természetesen beleértve Csehországot is, érdekes és látványos összecsapások színtere, amely ráadásul anyagilag is megtérülő vállalkozás lehetne. Azt gondolom azonban, hogy ez a terv inkább utópia, és nem hiszem, hogy meg lehetne valósítani. Nem tudom pontosan azt sem elképzelni, hogyan kapcsolódna be a Liga a Bajnokok Ligája küzdelmeibe" - fejtette ki véleményét Miroslav Pelta, a Sparta igazgatója.
Csak egy picit adott optimistább válaszokat a másik legsikeresebb cseh klub, a Slavia Praha menedzsere, Josef Jinoch: "Az igazat megvallva, eddig erről a ligáról nem is hallottam semmit. Muszáj lenne több részletet megismernünk a tervből. Például azt, hogy ennek a kialakítandó ligának milyen lenne a televíziós, és anyagi háttere, visszhangja, hogy csapatunk ne csak feleslegesen játsszon több mérkőzést, és természetesen, az utazással összefüggésben sokkal magasabb költségeket hogyan tudnánk előteremteni. A verseny alapköltségvetésének benyújtása és anyagi hátterének megállapítása után lehetne a kérdésre visszatérni."
Hogy ebből a komoly és kétségkívül látványos tervezetből, amelyet az UFA médiatársaság vázolt fel az érintett kiváló futballklubok részvételével, valóság lesz vagy csak múló álom, azt valószínűleg egy régen ismert hatalom fogja eldönteni: a pénz hatalma - zárja közép-európai futballkörképét a Hospodárske noviny.
EZEK A CSAPATOK INDULNÁNAK
Ausztria: Austria Wien, Rapid Wien, Grazer AK, Sturm Graz
Magyarország: Ferencváros, MTK, Újpest
Csehország: Sparta Praha, Slavia Praha, Liberec
Szlovákia: Slovan, Inter, Trnava, FC Kosice
Szerbia és Montenegró: Crvena Zvezda, Partizan Beograd
Szlovénia: Maribor, Lasko, Olimpija Ljubljana
Horvátország: Dinamo Zagreb, Hajduk Split, Varazdín
Bosznia-Hercegovina: FK Szarajevó, Zeljeznicar Sarajevo
magyar-szerb-bosnyák-szlovák csoport lenne, szvsz ez gyengénn mint az osztrák-cseh-horvát-szlovén...
tehát jobb eredményt tudnánk elérni, szerintem évente hozzá kellene sorsolni a 2 kiemelt horvát-szerb pároshoz a többi csapatot nem?
Az a gond, hogy az UFA Kelet-Európában bír elsősorban jogokkal, tehát mindneképpen oda akarja terelni a dolgot. Viszont én nem hiszem, hogy így a csehek és osztrákok rávehetők a dologra - gondolom ezért is akarnak két csoportot. Akkor legalább nekünk is a sarkunkra kéne állni, hogy a nyugati csoportba kerüljünk. Nem kéne nekünk szerbekkel meg románokkal focizgatni, annak nem lesz jó vége. A románoknál a körítésre a válogatott meccseknél mindenki emlékezhet, nem kéne belőle repetázni.
meggyőződésem, hogy a "Balkán Liga" elnevezést csak az újságíró találta ki, mert ez is BL rövidítve...
nameg a sógorok is baromira kultiválnák ezt az elnevezést...
ami a nemzeteket illeti, nem tudunk nagyon a közvelen szomszédságból összeszedni úgy 16 csapatot, hogy nekünk esélyünk legyen a győzelemre... legalábbis most nem...
és én hiányolom a lengyeleket, ukránokat...
legalábbis a játékerő miatt...
mondjuk szvsz az lesz a döntő, h melyik országban birtokolja a közvetítési jogokat az UFA...
Kicsit meghasonlott vagyok a tervvel. Maga a szándék szerintem üdvözlendő, de SZVSZ ez egyre rosszabb irányt vesz.
Balkán-Liga???????? Mi a szart keresnénk mi egy ilyenben?????
Őszinte leszek: nekem már a horvátok sem jönnek be, túl vadnak találom őket, főleg a pécsi meccsen műveltek óta, de a többi balkániról aztán végképp hallani sem szeretnék! Románok, szerbek, albánok - mi van itt???
Most ezt elsősorban nem nacionalizmusból mondom, hanem józan megfontolásból. El tudjátok képzelni a biztonságot ilyen meccseken? Miközben az volna a tervezett fejlődési irány, hogy növeljük a nézőszámot? Ez szerintem nem segítene.
Másodszor: tanulás, fejlődés. Bár futballtudás tekintetében többen is előttünk vannak a balkánon (horvátok, románok, talán szerbek), de a körülmények, az attitűd, a morál és egyáltalán: a futball teljes üzleti-kultúrális környezete szempontjából ott nincs mit tanulni.
Nem hiszem, hogy ebben a formában részt kéne vennünk benne.
Esetleg megoldás lehet, ha sikerül kibulizni egy cseh-osztrák-szlovák-magyar-szlovén(-horvát) csoportot, amiből ugyan kizárt dolog, hogy továbbjusson magyar csapat a BL-be, de legalább a többi cél elérhető. Ott jó és kultúrált meccsek lehetnének, valamint olyan közegben mozognának a klubok vezetői sé játékosai, aminek elsajátítása európa felé mozdító.
"Az Alpok-Pannon–Adria–kupában számítanak a legjobb magyar együttesekre
A Fradit is érdekli a sajátos BL
HEKA LÁSZLÓ
NS, 2003-01-16
Óriási érdeklődést, egyben vihart kavart az Alpok–Pannon–Adria (APA)-kupa tervezete. Mint arról beszámoltunk: az elképzelések szerint nyolc ország (Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Csehország, Horvátország, Jugoszlávia, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia) huszonnégy élcsapata közül tizenhat szerepelne a sajátos BL-ben (nem, ez nem a Bajnokok Ligája, hanem a Balkán Liga.)
Nos, a horvát médiában és az internetes oldalakon azonnal kirobbant a vita azon, hogy a Dinamo vagy a Hajduk Split a délszláv háború előtti időszakhoz hasonlóan ismét egy bajnokságban futballozzon-e szerb együttesekkel. A versenyt lebonyolító főtámogató, az UFA Media-cég szerint az érintettek – főleg a kecsegtető anyagi lehetőségek miatt – kedvezően reagáltak a tervekre, s a macedónok és az albánok máris jelezték, hogy ők is részt vennének az APA-kupa küzdelmeiben. Slobodan Vujcic, az UFA Media regionális igazgatója nem zárja ki azt a lehetőséget sem, hogy esetleg bolgár és román csapatok is részt vegyenek ebben a versenyben
"Azon ténykedünk, hogy decemberben elindíthassuk ezt a bajnokságot, amelyet szponzorálnánk – mondta Slobodan Vujcic. – Az említett országok bajnokságaiban kicsi a nézettség, alig van bevétel, a közvetítési jogokból sem gazdagodnak meg az egyesületek. Az a szándékunk, hogy az UEFA keretein belül működjön a bajnokság, és a küzdelmek első részében a csapatokat két csoportba sorolnánk. Az egyikben cseh, horvát, osztrák és szlovén, a másikban pedig magyar, szerb, bosnyák és szlovák csapatok versenyeznének. Így nem kerülnének össze egymással a szerb és a horvát csapatok. A csoportokból a legjobb két csapat játszana a bajnoki címért. Az UEFA-tól azt kérjük, hogy a kupa győztese bejuthasson a Bajnokok Ligájába. Az UFA Media finanszírozza a csapatok szállását, az utazások költségeit, míg a mérkőzés rendezéséből járó bevételek a házigazda csapatokat illetnék meg. A tévéközvetítési jogokkal kapcsolatosan megegyeznénk a csapatokkal, és az egyesületeknek prémiumokat is készek vagyunk fizetni.”
A példa mindenesetre adott, a kosarasoknál a Goodyear-liga bevált, olyanynyira, hogy Európa egyik legjobb csapata, a Maccabi Tel-Aviv is kérte (és meg is kapta) a ligába való szereplés jogát. Elképzelhető, hogy a régióbeli csapatok is versenyeznek majd, hogy játszhassanak ebben a ligában. Ha decemberben valóban létrejönne ez a bajnokság, akkor az FTC, az MTK és az Újpest csoportbeli ellenfelei az egykori BEK-győztes jugoszláv Crvena zvezda és a százötvenszeres német válogatott Lothar Matthäus vezette Partizan, a bosnyák FK Sarajevo és NK Zseljeznicsar, valamint a szlovák Inter, Kosice, Slovan Bratislava vagy Trnava lehet.
"Ahogy mondani szokás, egyelőre még képlékeny a dolog – mondta minderről Szeiler József, a Ferencváros ügyvezetője. – Az Alpok–Pannon–Adria-kupáról úgymond több csatornán keresztül is értesültünk, de hivatalosan még senki sem kereste meg a Ferencvárost. És bár túl sok információval nem rendelkezünk, a tervekről elmondható, hogy ha megfelelően megszervezett, valódi téttel bíró sorozatról van szó, akkor szívesen részt veszünk benne, szóval, mi nyitottak vagyunk. Hallottunk arról, hogy akár az is elképzelhető, hogy a győztes indulhat a BL-ben, ez alighanem minden együttes számára vonzó perspektíva.”
Ugyancsak a két, jelenleg legjobbnak tartott magyar klubot, az FTC-t és az MTK-t érintő hír, hogy a kontinens élklubjainak képviselőivel egyeztet az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA). Február 11-én és 12-én a svájci Nyonban – többek között – az angol Arsenal és Manchester United, a spanyol Barcelona és Real Madrid, a német Bayern München és Borussia Dortmund, az olasz Juventus és AC Milan küldöttei is jelen lesznek. A konferencia célja, hogy az UEFA megvitassa a klubokkal az európai futball legfontosabb alapelveit és aktuális kérdéseit. "
nekem tovabbra se tiszta, hogy ez most kupa akar e lenni vagy bajnoksag.
Mindenesetre, ha kupa akkor szerintem 64 csapattal szeptemberben is elkezdhetnek. (ebbe gyak minden elso osztalyu csapat belefer a nagyobb orszagokbol es a felsohaz a kisebbekbol)
-> januarra ez is csak 16 lenne
ha valaki esetleg tud nemetul a www.ufa.de-t megnezhetne talal e valamit a ceg es a foci kapcsolatarol az oldalukon
és egy cikk, az Origóról... nem tetszik ez a meghívásos rendszer....
"Közép-európai fociliga alakulhat
2003. január 10., péntek, 18:07
Az Európai Labdarúgó Szövetségnek elvileg nincs kifogása az ötlet szintjén létező közép-európai régiós liga ellen, de ahhoz, hogy az elképzelés realizálódjon, együtt kell működni velük. Ezt Lennart Johansson, az UEFA elnöke mondta egynapos zágrábi látogatása során.
Az UFA médiavállalkozás fővédnökségét és támogatását élvező leendő "határok nélküli" bajnokságban a sportnapilap tudósítása szerint nyolc ország (Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Csehország, Horvátország, Jugoszlávia, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia) huszonnégy csapata játszana egymás ellen. Az új mérkőzéssorozaton meghívás alapján lehetne részt venni, a meccseket minden tavasszal, az UEFA-val egyeztetett versenynaptár szerint bonyolítanák le.
Az ötletgazdák reményei szerint a közép-európai liga hatékonyan segítené a térség csapatainak felzárkózását a kontinens élvonalához mind a szakmai színvonalat, mind pedig a pénzügyi hátteret illetően. A zágrábi sportlap, a Sportske Novosti már azt is tudni vélte, hogy Magyarországról a Ferencváros, az Újpest és az MTK kap(na) majd meghívót a szervezőktől.
"A futball nagyhatalmaitól elmaradt kis és közepes országok labdarúgásának fejlődése fontos a számunkra. Tudjuk, pénzügyi gondjaik vannak, és azért tárgyalunk, hogy segítsünk" - nyilatkozott Johansson, aki négyfős küldöttség élén érkezett a horvát fővárosba, és a vendéglátók mellett találkozik még Azerbajdzsán, Albánia, Grúzia, Moldova, Macedónia, valamint Bosznia-Hercegovina labdarúgó-szövetségének elnökével is.
elég keveset tudunk még az elképzelésről, remélem az NS nem száll le a témáról...
azt tudod, h más sportágakban hogy működik az interliga? azt tudom, h a hazai bajnokságban is játszanak, de azt nem, h az interligában mennyien vannak, milyen a lebonyolítási rendszer?
igen, az 1 BLes csoporthelyért ha nem is lemondani, de gyengébbet elfogadni már szerintem is jó üzlet... induljanak az interligás országok csapatai 1 körrel hamarabb (pl 2. selejtezőkör helyett már az 1sőben), úgy már jó lenne...
Szerintem bízni kell a tőkében, hogy megtalálja a piacát. Első lépésben a puszta létrehozása is nagy eredmény lenne egy ilyen sorozatnak. Ebből a szempontból tökmindegy, ki a tagja, mert ha meglesz a biznisz, úgyis tesznek róla a szervezők, hogy az jusson oda, akire érdeklődés van. Az UEFA is megtalálta a módját a BL-nél.
Szerintem egy kicsit nagyot akar markolni az UFA, nyilván azért mert minden érdekeltségét bele akarja erőltetni az üzletbe. Nem hiszem, hogy ennyi ország cspatait egy gyorsan lerendezhető sorozatba be lehet osztani, túl sokan vannak. Abban meg egyenesen biztos vagyok, hogy a csehek és osztrákok nem hajlandóak a balkánra mászkálni. Én sem erőltetném, hogy szerb, horvát, bosnyák huligánok itt randalírozzák ki a háborús frusztrációjukat. De a kultúrált országokkal szerintem érdemes összefogni.
Én egyébként azt mondom, ez a dolog ér annyit, hogy ha az UEFA nem hajlandó BL-helyet adni a győztesnek, akkor a résztvevők a saját kupahelyeikből dobják össze a helyezetteknek. Ha így 3-4 csapatunk játszhat 20-24 nemzetközi tétmeccset, akkor megéri lemondani a 2 (úgyis elvesztett) BL-selejtezőről.
ja, csak a történelmi nívó nem feltétlen jár együtt nézettséggel... az MTK stadionját pl én még az életben nem láttam tele... nem úgy mint a Diósgyőrét... arról meg ne is beszéljünk, h mi van akkor, ha a történelmi nívó a 2. vonalban szerepel (mint most a Vasas, jövőre lehet, h a Honvéd, pár évvel ezelőtt meg az MTK)... mindig a legjobb csapat(ok)nak kell szerepelni az interligában, különben az egész nem ér semmit... 16-18 csapatos bajnokságot körmérkőzéssel nem lehet csak a tavaszi szezonban lezavarni... hacsak úgy nem, ahogyan a BL-t lebonyolítják...
Hát hogy őszinte legyek, SZVSZ itt inkább a jelenlegi eredmények és a "történelmi" hírnév alapján összedobáltak pár prominens képviselőt minden országhoz. De egyébként én sem gondolom, hogy számíthat egy ilyen bajnokságban, hogy melyik csapat mekkora településre való. Csak az, hogy valódi nívó legyen, mert azzal lehet tőkét bevonni. Ha pedig megvan a tőke, az előbb-utóbb úgyis abba az irányba hajtja a dolgokat, hogy minél nagyobb közönséget lehessen elérni.
A délszlávokkal kapcsolatban abszolút és maximálisan igazat adok neked! Szerintem sem érdemes velük kezdeni, kivéve tán a szlovéneket. Ha megnézed a topicnyitót, én is csak 5 országgal álmodtam: Csehország, Szlovákia, Ausztria, magyarország, Szlovénia.
fel ev alatt akarjak lezavarni?
ugyanazok lesznek a resztvevok minden evben?
Van par erdekes megkeresett is:
Varasdon csak 42000-en laknak. Van 11 nala nagyobb horvat varos.
Trnava is csak 73ezres, de Liberec is csak a 7. legnagyobb cseh varos (107 ezer). (Debrecenben meg laknak 215 ezren-> magyar csak pesti van)
Azért úgy látszik, akik tényleg üzleti szemmel nézik ezt a játékot, azokban mind felmerül, hogy ez így nem jó! :o)
Lehet, hogy új bajnokság születik
HEKA LÁSZLÓ
NS, 2003-01-06
Itt az új Alpok–Pannon–Adria-bajnokság? Könnyen lehet, hogy igen, legalábbis a horvát lap, a Sportske Novosti legutóbbi cikke szerint. Az újság arról adott hírt, hogy a hazánkban is ismert UFA médiavállalkozás (amelyik cég Közép- és Délkelet-Európában a sportközvetítések jogával rendelkezik) hajlandó lenne finanszírozni egy olyan bajnokságot, amelyben a térség csapatai lépnének pályára.
Az elképzelés szerint a küzdelmekben Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Csehország, Horvátország, Jugoszlávia, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia kiszemelt csapatai vennének részt. Tegyük hozzá: korábban a görög sztárklub, az Olympiakosz Pireusz elnöke, Szokratesz Kokalisz beszélt arról, hogy érdemes lenne létrehozni a Balkán-ligát, s talán ebből az ötletből merítettek az UFA vezetői. Szlobodan Vujcsics, a vállalat regionális igazgatója a zágrábi napilapnak elmondta: nem csak szponzorként, hanem fővédnökként finanszíroznák a térség új küzdelmét (figyelemreméltó, hogy a cég támogatja a Közép-európai-liga elnevezésű kézilabda-bajnokságot, amely igen jelentős bevételt könyvelhet el, így egyre több csapat szeretne abban részt venni).
A Sportske Novosti szerint az új bajnokság kapcsán felsorolt nyolc ország egyetlen csapata sem jutott el a legutóbbi három évben a Bajnokok Ligája második csoportkörébe, vagy az UEFA-kupa nyolcaddöntőjébe, így ebben az új rendszerben nem csak ősszel, hanem tavasszal is lehetősége lenne a csapatoknak nemzetközi mérkőzéseket játszani – és emellett pénzt is kereshetnek.
A kulcsszó nyilvánvalóan a pénz – hiszen a korábban felsorolt országok közül a legtöbb helyen a hazai bajnoki mérkőzések nézettsége nem túl jelentős, ám az elképzelések szerint a külföldi csapatok elleni tétmérkőzések növelnék az érdeklődést. A tervezet szerint az érdekelt klubok decemberben (amikor már tudni lehet, hogy kik szerepelhetnek még tavasszal a nemzetközi kupaporondon) az UEFA naptárához igazodva egyeztetnék a versenyrendszert és a játéknapokat. A horvát lap úgy tudja, hogy a szervezők már több klubbal is tárgyaltak, és állítólag valamennyi megkeresett együttes szívesen részt venne egy ilyen bajnokságban – de az is igaz, hogy a szervezőknek a kupa elindításához meg kellene szerezniük az UEFA és az érdekelt nemzeti szövetségek engedélyét is.
És itt az újabb fordulat: a Sportske Novosti szerint a szervezők nemcsak hogy számítanak az UEFA beleegyezésére, hanem úgy tudják, a küzdelmek győztese helyet kap a Bajnokok Ligája első csoportkörében. A sportlap szerint az optimális az lenne, ha tizenhat csapat venne részt a bajnokságban, és nyilvánosságra hozta annak a huszonnégy együttesnek a nevét, amelyek vezetőivel a hírek szerint már kapcsolatba is léptek a szervezők. A listán három magyar csapat, a Ferencváros, az Újpest és az MTK neve is megtalálható. Megkerestük a nevezett csapatok ügyvezetőit, keresték-e őket a leendő új bajnokságban való szereplés miatt, de még egyik magyar gárda sem kapott felkérést, igaz, például az MTK-nál már hallottak valamit e kezdeményezésről.
Íme a lista: Austria Wien, GAK, Rapid, Salzburg, Sturm Graz (Ausztria), FK Sarajevo, NK Zseljeznicsar (Bosznia-Hercegovina), Slavia, Slovan Liberec, Sparta (Csehország), Dinamo, Hajduk, Varteks (Horvátország), Crvena zvezda, Partizan (Jugoszlávia), Ferencváros, MTK, Újpest (Magyarország), Inter, Kosice, Slovan Bratislava, Trnava (Szlovákia), Maribor Pivovarna Lasko, Vega Olimpija (Szlovénia).