Üdvözlök mindenkit, egy kérdésem lenne, ha valaki tudna rá válaszolni, nagyon hálás lennék.
Társasház, teraszburkolás szigetelése nem megfelelő, adott 12 db felső szinti erkély, melynél emiatt a hiba miatt szivárog le a nedvesség, néhol az alatta lakó fürdőszobáját is érinti ez, is és amúgy veszélyes, még ha nem mindenkinél hasonlóan nagy a baj, az idő előreahaladtával lehet nagyobb baj, állagromlás, nem maradhat így. A ház 12 éves, garancia már a kukában.
A terasznál a szerkezet közös tulajdon, ezért az az álláspont, hogy a járólap felbontást, szigetelést és ehhez kapcsolódó munkákat közös költségből fizetik, azonban az új járólapot és a visszaburkolást minden lakó állja maga. Felvetésre került, hogy a járólapot kifizeti mindenki, azonban a visszaburkolást miért kéne, hiszen vissza kell állítani azt az állapotot a tulajdonosnak, ami volt. Azt mondják, ha nem fizetem ki a burkolást, akkor úgy ahogy lekenték a szigetelőanyaggal, otthagyják és marad ilyen formában. Na de ez nekem értékcsökkenti az ingatlanom, hiszen amikor megvásároltam, így ezt, ezzel a járólappal fizettem ki. Most miért kéne egy műszaki hiba miatt nemcsak az új járólapot, de a visszaburkolást is kifizetnem?
Értem, hogy ez már saját tulajdon ezért én tartozom anyagi felelősségel. De kárt okoznak benne a szigetelési munkálatokkal hiszen konkrétan fel kell bontani ahhoz, hogy az a munka megvalósulhasson. Nem megy másképp.
A közös kv a társasházi törvényre hivatkozik. Először arról volt szó, hogy a munkálatokba nem szükséges beszállni a tulajdonosoknak a közösből fizetetten felül (van rá pénz a felújítási alapból), csak egy nettó 50e forinttal (+járólap ára). Ez azonban nem fedezi a visszaburkolást, így még azt is ki szeretnék fizettetni velünk és miután a tegnapi gyűlésen felvetette ezt egy lakó (természetesen őt nem érinti, mert nincs terasza..) azóta a közös kv is ezen az állásponton van.
Én tényleg csak azért nem értem, mert milyen munka már az, hogy felszedik, lekenik a szigetelőanyagot, aztán úgy hagyják nekem, ha nem fizetem ki???? Mert az a hivatkozási alap, hogy az külön rész.
Köszönöm, ha valaki érdemben ehhez hozzá tud szólni, nagy segítség lenne.
Egy épületen, egy társasházon belül meg lehet állapítani különböző mértékű közös költséget?
Konkrétan: két épületszárny, ehhez két bankszámla, külön költségvetés, de egy földhivatali bejegyzés, egy alapító okirat. Az egyik rész ugye, most túl esik a felújításon, a másiknak jövőre lesz esedékes. Utóbbinak a tulajdonosai dönthetnek úgy, hogy magasabb közös költséget fizetnek, ezzel már gyűjtve pénzt a felújításra?
Akik most át esnek a felújításon, rengeteg pénzt fizetnek be rendkívüli befizetés útján, nem valószínű, hogy a közös költséget is emelni szeretnék, sokan így is hitelt vettek fel.
Tehát szabályos, ha az egyik lépcsőház megmarad a 80Ft/nm áron a másik pedig mondjuk 150Ft-ra emeli?
Ha már úgyis szigetelés lesz, annak költségéhez elenyésző többlet, hívni egy villanyszerelőt, a szigetelés előtt csövezze le falon kívűl egy vagy akár két vastag csővel, a lakásoknál, meg ahol bejönnek a kommunikációs kábelek, kötődobozzal, megegyezni a szolgáltatókkal, hogy ti lecsövezitek, ők meg költözzenek bele a csőbe, amit majd eltakar úgyis a szigetelés. Minden lakáshoz meg kell csinálni, utána meg ha jön új szolgáltató kötelezni hogy csak a ti csövetekben viheti a drótjait.
Sajnos ez sem működik. A vakolat alatt össze-vissza futnak a villanyvezetékek, a minap egy klímát alig tudtak felszerelni, mert bárhova fúrtak, kábelbe akadtak. 35 éve siralmas munkát végeztek az építők és most isszuk a levét. Ezt a saját lakásunkon belül is tapasztaltuk: az egyik ajtó áthidalója és a tok között is kábel futott. Ismeretlen a vízszintes és az egyenes jelző a vezetékelésben.
Ráadásul a vakolat sem elég vastag, helyenként nem éri el a 2 centit.
A hőszigetelés megoldaná, de mivel a jelenlegi felújítás több százezres plusz befizetést jelent, elenyésző az a lakás aki ezt még anyagilag elbírja.
Folyamatosan tárgyalunk a kábeltv szolgáltatóval, neki is vannak ötletei, remélhetőleg találunk elfogadható megoldást.
Arról tudtok valamit, hogy ugyanazon a falon (épületen kívül) nem futhat több kábeltv szolgáltató vezetéke? Többször is hallottam, hogy interferenciát okozhat, függetlenül attól, hogy a kábelek árnyékoltak. És esetünkben valóban így van kivitelezve: a két különböző szolgáltató az épület két különböző oldalán építette ki hálózatát.
Remélem megszavazzák. Kicsivel többet megér a rendezettség. Mert a szolgáltatótól szerintem "ingyen" már nem várható el. Bár jogilag nem vagyok képzett.
Hát nagyon nincs rá pénz, a felújítás szinte mindet elviszi.
A kábelek kábelcsatornákban vannak, konkrétan egy szál fut végig a folyosókon.
És igen, a vita pont erről szól, a lakók követelnék a szolgáltatótól, hogy önköltségen helyezze át az épület másik oldalára, persze a szolgáltató ezt nem vállalja.
Kértem egy árajánlatot tőlük és majd megszavazzák, hogy megér-e nekik bármennyi pénzt is az áthelyezés.
Ha pedig esetleg az a kérdés, hogy hozzányúlhattok-e a szolgáltató kihúzott vezetékrendszeréhez, akkor szerint igen. Hiszen nem felszámolnátok, csak fal mögé tennétek kvázi egy vaskos dréncsövet és ezentől abban futtatnátok az eddig szabadon himbálózó kábeleket. Persze ennek költségét a háznak kell állnia, ha már egyszer el lett nézve a 10 évvel korábbi külső berhelés. Arra valszeg nincs jogi mód, hoigy utólag mindezt a feladatot ráterhelje bárki is a szolgáltatóra, ha eredetleg nem volt kötelezve rá.
Szerintem a vizuális rendezettség elérése alapvetően egy teljesen érthető és védhető cél. Ha van rá pénz, akkor fel kell karolni az ezt igényló kisebbség ötletét. És hogy van-e rá jog? Hát ha megszavazza a többség, akkor miért ne lenne! Ezzel csak nyerni lehet szerintem.
A társasházban utólag, falon kívül elhelyezett kábel tv vezetékek és szerelvények tekintetében milyen szabályok érvényesek?
Nálunk 2 szolgáltató van, az egyik egy kissebb, helyi szolgáltató és 16 lakásból talán 4-5 lakásban vannak jelen. Viszont az egész épület be van kábelezve.
Felújítás előtt állunk aminek keretében 1-2 tulajdonos kifogásolta, hogy ott vannak a kábelek a folyosókon és szeretnék ha a felújítás után már nem csúfítanák el a szépen helyrehozott épületet.
Van-e joga ennek a megkövetelésére bármelyik tulajdonosnak?
Van-e bárkinek bármilyen döntési joga? Kérhető-e a kábelek eltávolítása, ezzel korlátozva a piaci versenyt, valamint akadályozva a tulajdonosokat a szabad szolgáltató választásban?
Arról, hogy bevezetékezzék az épületet nincs semmilyen irat, nincs róla közgyűlési határozat, valószínüleg a szolgáltató piaci lehetőséget látott és azért húzta be a gerincet minden emeletre, minden lakáshoz. Ennek több, mint 10 éve már...
A számviteli törvény (Szt.) szerint a számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni.
Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet – hiba esetén – előírásszerűen javítottak (Szt. 165.§. (2) bekezdés).
A számviteli törvény (167.§. (1) bekezdése f) pont) szerint a költségek elszámolásának nem feltétele az, hogy a külső bizonylaton (nyugta!) a vevő – azaz a költséget elszámoló cég – neve és címe szerepeljen.
Időzzünk még egy kicsit az Szt. 167.§-nál, amelyet elemezve megállapíthatjuk, hogy adott bizonylatnak akkor nincs helye a könyvelésben – pontosabban akkor nem támaszthatja alá jogszerűen valamely kiadás elszámolását- , ha az alábbi információk hiányoznak róla:
a bizonylat megnevezése és sorszáma vagy egyéb más azonosítója,
a bizonylatot kiállító gazdálkodó (ezen belül a szervezeti egység) megjelölése,
a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése, az utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy, valamint a szervezettől függően az ellenőr aláírása; a készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az átvevő, az ellennyugtákon a befizető aláírása,
a bizonylat kiállításának időpontja, illetve kivételesen – a gazdasági művelet jellegétől, időbeni hatályától függően – annak az időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell,
a (megtörtént) gazdasági művelet tartalmának leírása vagy megjelölése, a gazdasági művelet okozta változások mennyiségi, minőségi és – a gazdasági művelet jellegétől, a könyvviteli elszámolás rendjétől függően – értékbeni adatai,
külső bizonylat esetében a bizonylatnak tartalmaznia kell többek között: a bizonylatot kiállító gazdálkodó nevét, címét,
bizonylatok adatainak összesítése esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik,
a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás,
a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés időpontja, igazolása,
továbbá minden olyan adat, amelyet jogszabály előír.
Ezzel párhuzamosan nézzük meg azt is, hogy az Áfa-tv. mit vár el egy szabályos nyugtától! A törvény 173.§-a sorolja fel azokat az adatokat, amelyeket a nyugtának kötelezően tartalmaznia kell. Ezek
a nyugta kibocsátásának kelte,
a nyugta sorszáma, amely a nyugtát kétséget kizáróan azonosítja,
a nyugta kibocsátójának adószáma, vaalmint neve és címe,
a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtáának adót is tartalmazó ellenértéke.
Vessük csak gyorsan egybe a kettőt!
Azt fogjuk tapasztalni, hogy minden olyan adaton kívül, amelyet csak a nyugta kiállítója rögzíthet – azaz az Áfa-törvény szerinti kötelező adatokon túl -, csak olyan információk hiányoznak a számviteli törvény elvárásai szerint, amelyet a nyugta befogadója vezethet rá a nyugtára, az elszámolásokra, így például az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás (kontírozás), vagy a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés időpontja, igazolása.
(Fenti elvárásokat például egy ajánlott levél feladóvevénye is teljesíti!)
Amennyiben tehát nyugtánk az Áfa-tv. szabályai szerint szabályos, számviteli akadálya a könyvviteli elszámolásának nincs!
Megnyugtatok mindenkit, a nyugta számlának számít. Csak egyszerűsítettnek. Az áfa törvény ugyanis így nevezi: egyszerűsített számla.
A nyugta tartalma:
A nyugta száma: a nyugta ugyanúgy szigorú számadási kötelezettségű nyomtatvány, mint nagytestvére, tehát ugyanúgy folytatólagos sorszámmal ellátottnak kell lennie.
A nyugta kiállítója: ez az, ami általában a nyugta jobb felső sarkában szerepel, de lehet máshol is, ha jól olvasható. Ez az, amit a nyugtatömbön rendszeresen úgy szokott látni, hogy az eladó céges bélyegzőjének lenyomata helyettesíti a feliratot. Persze láttunk már olyat is, ahol a nyugtatömböt eleve az eladó adataival együtt nyomtatták ki és fűzték össze. Ami mindenképpen legyen a nyugtán is: a cég neve, címe, adószáma.
Megnevezés: mi az, amit Ön eladott. A nyugtatömb nem mindig többsoros, ezért nem feltétlenül kell minden tételt külön sorban feltüntetni.
Összeg: ha több tétel is van, akkor tételenként és összesen is. És még betűvel is ki kell írni a végösszeget.
A kiállítás dátuma.
Aláírás: a nyugtán sajnos nem úszhatja meg az aláírást… egyszerűen azért, mert ez nem gépi előállítású számla.
Mikor bocsátható ki egyszerűsített számla?
Ha Ön készpénzesen értékesít.
A kibocsátott nyugta lekönyveléséhez pedig mindig szükség van a nyugta alapján kiállított másik szigorú számadási kötelezettségű nyomtatványra, a bevételi pénztárbizonylatra. A nyugta ahhoz kell, hogy bevételként lehessen könyvelni a számla értékét, a pénztárbizonylat pedig ahhoz, hogy ez a bevétel megjelenhessen a kasszában – legalábbis a könyvelés szintjén is.
Hangozzék ez bármilyen furán is, bizonyos esetekben még cégek közötti forgalom esetén is lehet nyugta alapján könyvelni. Például ha Ön leszalad a sarki kisboltba és kávét vesz az irodai kávéfőző gépbe.
Ez azonban nem jellemző. Beszélgettem könyvelőkkel, és egy-egy adóellenőrzésnél nem minden esetben „állt meg” az ilyen nyugta. Sok függ az adóellenőr jóindulatától és a helyi bevett gyakorlattól. Szóval jobb a békesség kedvéért a cégek közötti áru- és/vagy szolgáltatásforgalomról mindig számlát kiállítani vagy kérni. (Még a TESCO-ban is megkérdezik, hogy áfás számlát kér-e, ha nagyobb tételben vásárol.)
Ugye a kiindulás az volt, hogy nincs adószámunk. Mentségére legyen mondva MajorDomusnak - és ez elgondolkodtató - hogy ha nincs adószám, akkor nincs NAV ellenőrzés sem. Akkor legfeljebb a lakók felé kell tudni elszámolni, ők meg vagy elfogadják, vagy nem. Persze attól hogy nincs adószám, meg NAV felé kötelezettség, attól még én sem gondolom hogy szabályszerű, de nyilván sokkal kisebb az ebből adódó probléma esélye. Legfeljebb egy bírósági, vagy jegyzői vizsgálat esetén lehet gond.
Ki mondta hogy nem lehet? Bárki vásárolhat bármit, de nyugtával nem támaszthatod alá a kiadásokat csak és kizárólag számlával. Visítana örömében a NAV ha a könyvelésben nyugtát találna, olyan büntit kapnál számviteli fegyelem megsértése miatt hogy csak pislognál. Nem is értem egy társasházkezelő ilyet hogyan gondolhat, vagy csinálhat.
Üdv! Egy kérdésem volna köszönettel. Közgyűlési hatátozattal szentesített célbefiztési kötelezettség nem teljesítése esetén hogyan lehet rábírni a nem fizető tulajdonostársat a teljesítésre? Illetve ha az elvégzendő munkához kényszerből a többiek fizetik be a nemfizető tulajdonsora eső részt is, akkor azt hogyan kaphatják utólag vissza? Van erre egy bevett formula?