Na, egy klasszikus film kerult a DVD-re (olcson): a szovjet, 1962 ben Beljajev regenyebol keszult 'A keteltu ember'. (Ez is kimaradt a listamrol - mindegy, szoval lehet kezdeni a gyujtest :)
Érdekes. Nekem a film(Nemrég néztem meg újra, majd az amerikait is)egy kissé vontatott volt. Tény, hogy Lem is ilyen a könyveiben, a féloldalt kitevő körmondataival! De filmen ez - nekem - sok. Az amerikai változat, tulajdonképpen kellemes csalódás volt. Azt írod, Tarkovszkíj nem szerette a fantasztikumot! Akkor minek nyúlt hozzá? A Majmok bolygólyában éppen az tetszett, hogy miután letetted a könyvet, (Persze az első olvasáskor) utána percekig, órákig raktad össze a dolgot, "hogy is van ez? "felkiáltással...
:) Azért én is néztem az Oriont! :) Szerintem itt mindannyian egy kicsit különcek vagyunk! Emlékszem a gimis magyartanárnőmmel folytatott(a kamaszság minden igazságérzete benne volt)vitára, hogy a sci-fi irodalom-e vagy sem? :DDD
[...] a Solaris-könyv egy nagy író műve, a film meg egy nagy rendezőé - nem nagyon van értelme azt mondani, hogy az egyik jobb mint a másik.
Egyetertek :) [talan ugy fogalmazhattam volna, hogy nekem a film sokkal tobbet adott, mint maga a konyv].
A Stalker/Piknik a senkifoldjen kicsit mas tortenet. Itt ugyanis Tarkovszkij majdnem teljesen leforgatta a filmet - ami sokkal kozelebb volt a novellahoz es tobb SF-t tartalmazott, mint a vegleges valtozat -, amikor a filmszalagok tonkrementek. Szoval a rendezo kenytelen volt ujra kezdenei az egeszet (aminek o talan orult is, mivel nem szerette a fantasztikumot), es a vegleges valtozat jobban tarkovszkijes lett, mint sztrugackijes.
Masreszt nem helyes a filmet a Piknik...-kel osszehasonlitani, mivel a film lenyegeben Sztrugackijek forgatokonyvebol keszult. Szoval nem a rendezo irta at a tortenetet, hanem maguk az irok (az, hogy Tarkovszkij "nyomta oket", az mas teszta :) En magam sajnalom, hogy az elso valtozat (ami utan a vegleges a sokadik verzio) elpusztult...
A 'Majmok bolgoja'-val kapcsolatban ugy erzem, a regeny vege bazira nyakatekert, a filme viszont frappans. Az angol nyelvvel kapcsolatban; ezt en sohasem veszem szo szerint egy regenyben vagy filmben. Pl. ha pl. egy tortenelmi filmben ket naciohoz tartozo pofa talalkozik, vidaman elcsvegnek a gyarto (vagy, ha a film szinkronizalt. a nezo) anyanyelven. Ugyszinten, a valosagban jobbara tolmaccsal ertette meg magat pl. ket uralkodo, de meg lehetne hulyulni, ha a tortenelmi filmekben egy parbeszedet igy adnanak vissza. A muveszet kulon eletet el, es sohasem a valosag hu lenyomata.
A korral kapcsolatban: nalam nagyjabol ugyanez orionban :)
Persze, nem is Rad gondoltam, csak ugy altalaban; ugyanis egy kicsit kinos nekem a filmjeimrol beszelni, mert ezek jo resze altalaban nincsen az eloterben, es hat el akarom kerulni, hogy amolyan kulonckodonek tunjek fel :) "Szakerto"-nek lenni pedig viszonylagos - Te annyira vagy az, mint en (vagyis tudsz olyat, amit en nem es vica versa - masreszt, en is egy barlangalko osember vagyok pl. ahhoz kepest, aki a nema filmekbe, vagy az 50-es evek amerikai annyira-rossz-hogy-mar-jo SF termesebe melyed bele :)
Igazad van. A 2010 elején: " A 2001. Űrodisszeia 1964 és 1968 között íródott, és röviddel a film forgalomba-hozatala után, 1968 júliusában jelent meg. Amint azt a 2007 elveszett világaiban megírtam már, a két terv kimunkálása mindkét irányban számos visszacsatolással, egyidejűleg ”haladt, így aztán gyakran éltem át azt a különös élményt, hogy miután megnéztem a történet egy korábbi változata alapján készült musztert, módosítanom kellett a kézirat szövegén – serkentő, de meglehetősen drága módszere a regényírásnak. Ennek következtében a könyv és a film között a, szokásosnál sokkal szorosabb az összefüggés, de azért akadnak lényeges eltérések is. A regényben a Discovery úticélja a Japetus, mely a Szaturnusz számos holdja közül a legtalányosabb. A szaturnuszi rendszert a Jupiter segítségével érték el: a Discovery erősen megközelítette az óriási bolygót, hogy a hatalmas gravitációs mező hatására bekövetkezzék az úgynevezett “csúzlieffektus”, és nekivágjon az út második szakaszának. Pontosan ugyanezt a manővert hajtották végre 1979-ben az amerikai Voyager-típusú űrszondák, amikor először derítették fel részletesen a külső óriásokat. A filrnben azonban Stanley Kubrick bölcsen elkerülte azt a zűrzavart (nem beszélve a költségvetés újabb túllépéséről), amit az Ember és a Monolit harmadik összecsapása idézett volna elő a Jupiter holdjai között. A forgatókönyvből teljesen kimaradt a Szaturnusz, ámbár Douglas Trumbull később, amikor SilentRunning címen filmmel próbálkozott a gyűrűs bolygóról, felhasználta az itt szerzett tapasztalatokat."
Lehet! :) Utána kéne nézni... De nagyon jól emlékszem, hogy azt írja, igen inspiráló, de drága módja a könyvírásnak az, ahogy a 2001-et írta. Persze az őrszem című novellája, mint kezdemény, már megvolt.
Megtisztelsz a tegeződéssel! :) Amúgy nem biztos. Talán emlékszel írtam, mikor a Pirxet vetítették, 8 éves voltam! :) Nem arra gondoltam, hogy megjátszod az eszed. Komolyan! Nagyon szeretem a sci-fit. Láttam is egyet kettőt, de amiket felsoroltál!!! Persze van amelyiket ismerem és láttam. Na jó! Sose hittem magam szakértőnek! :DDD
"Ahogy irottam volt, jo nehany kimondottan jo film keszult Lem muveibol, mint pl. a szovjet 'Solaris' [ami sokkal jobb, mint az eredeti regeny],"
Valójában Tarkovszkij szinte teljesen átírta a Solarist, bár talán nem annyira, mint amennyire a sztrugackiji Piknik a senkiföldjénből átalakított Sztalkert. A két Sztrugackij is valami olyasmit nyilatkozott a Sztalker kapcsán, hogy a végleges filmhez nem sok közük van. A fentiekből következik, hogy a Solaris-könyv egy nagy író műve, a film meg egy nagy rendezőé - nem nagyon van értelme azt mondani, hogy az egyik jobb mint a másik.
És ne felejtsük el, hogy a magyar Pirx készítőinek gyökeresen más volt a szándékuk mint Tarkovszkijnak...
"En azt sem mondanam, hogy az elso 'Majmok bolygoja' fenyevekkel marad el a regenytol - szerintem a film minimum egyenrangu (pl. a regenyben a csattano tulsagosan csurt-csavart - a film vege viszont abszolut fenomenalis)."
Hogy meglátja a Szabadság-szobrot, és rájön, hogy ez a Föld? Hááát szerintem elég "gagyi" ez, bár kétségkívül hatásos :) Meg aztán valamit már abból gyanítani kellene Taylornak, hogy a majmok - természetesen - angolul beszélnek.
Mellesleg scifi szempontból az is gagyi, hogy felszálltak az űrhajóval és aztán hipp-hopp, a jövőben szálltak le. A harmadik részben meg ugye a majmok jöttek visszafelé az időben. Már nem emlékszem pontosan, megindokolták ezt valamivel, hogy miért tudnak utazni az időben?
A '2001' fo trukkmestere par evvel kesobb keszitett egy filmet ('Silent Running' - na, meg egy film, ami kimaradt a listamrol :), ahol belevette a Szaturnusz melletti elrepulest. (Ugyanis sajnalta, hogy a '2001'-bol kimaradt ez a latvanyos jelenet.)
Nem is az eszemet akarom jatszani - nekem is csak ugy jutott tudomasom ezekrol a filmekrol [amike igy utana igy meg tudtam szerezni], hogy mas valaki irt roluk. (Egyebkent tegezodhenenk - biztosan en vagyok az idosebb :)
2001 számos eltérés van a könyv és film között. pl. a könyvben a Szaturnuszhoz mennek, a filmben a Jupiterhez. A 2010 könyv már a 2001 film folytatásaként készült.
Ahogy irottam volt, jo nehany kimondottan jo film keszult Lem muveibol, mint pl. a szovjet 'Solaris' [ami sokkal jobb, mint az eredeti regeny], a kelet-nemet/lengyel 'A nema csillag' vagy a csehszlovak 'Ikarie XB1'. Az, hogy Lem elegedetlen volt ezekkel, az csak azt bizonyitja, hogy hato:ko:r volt a filmmuveszethez...
En azt sem mondanam, hogy az elso 'Majmok bolygoja' fenyevekkel marad el a regenytol - szerintem a film minimum egyenrangu (pl. a regenyben a csattano tulsagosan csurt-csavart - a film vege viszont abszolut fenomenalis).
Rengeteg jo sci-fi film keszult a nagyvilagban (mert ugyebar mashol is csinaltak filmet, nem csak Hollywoodban :) Hogy nehanyat kiemeljek a gyujtemenyembol (az angol kivetelevel a cimeket lefordita):
szovjet:
1. Solaris 2. Andromeda-kod 3. A viharok bolygoja 4. Az eg hivasa 5. Egy alom fele 6. Kozmikus utazas 7. Aelita 8. Robertnek hivtak 9. Kin-dza-dza! 10. Rogos ut vezet a csillagokhoz 11. Moszkva-Kassziopeia + Tinedzserek az urben 12. Stalker stb., stb.
kelet-nemet:
1. A nema csillag (+lengyel) 2. Eolomea 3. Jelek - egy urkaland
csehszlovak:
1. Ikarie XB1 2. Ember az elso szazadbol 3. Vad bolygo (+ francia) stb.
lengyel:
1. Szexmisszio 2. Pirx pilota (+ szovjet)
japan:
1. Battle in Outer Space 2. Gorath 3. War in Space 4. Sayanora Jupiter stb.
olasz:
Kincses sziget az urben (+ nyugat-nemet/francia) stb.
nemet/nyugat-nemet:
1. Metropolis 2. No a Holdban 3. Operation Ganymed (Orion :) stb.
spanyol:
Nufragos
francia:
Fahrenheit 451
angol:
1. Things to Come 2. Journey to the Far Side of the Sun (2001 { + amerikai} :) stb.
uj-zelandi:
1. The Quiet Earth
amerikai:
1. Conquest of Space 2. Lost Horizon 3. Rocketship XM 4. Destination Moon 5. Time Machine 6. Logan's Run 7. Mission to Mars (2010) stb.
Ez igaz. De azért a Majmok bolygója - az első - nem olyan rossz. Persze fényévekre van a könyvtől, báér azt már nagyon rég olvastam. Pierre Boulle nem annyira sci-fi szerző, ez azért látszik. Lem műveiből, valószínűleg nagyon nehéz jó filmet készíteni. Nem véletlenül nem is sikerült. De ugyanez van Clarkekal is. Gondolj bele. A 2001 majdnem szó szerint követi a könyvet, hiszen együtt készültek. Volt olyan, hogy a moziban a második részt már egyedül néztem. Viszont a 2010, ami egy jó iparos munka, de annyi köze van a könyvhöz, mint a Pirxnek ;-) , viszonylag nézhetővé sikeredett. Lehet, hogy nem tudnak rendes sci-fi filmet készíteni? Lehet, be kell látnunk, hogy kedvenc műfajunk - legalábbis ami tényleg az - nem való filmvászonra? Persze én láttam jó filmet, és gondolom ti is számost. De nem voltak sikerfilmek! Persze cáfolhattok, győzzetek meg! :)
Ejha, nagyon ritka az ilyen részletesen kidolgozott és információban dús weboldal.
(Bár az alsó sor gombjai még készülnek)
Jó idő volt, amíg végigrágtam a Biográfiát a végéig:
"Моя жизнь - это мои фильмы", - как-то сказал мой отец, Сергей Федорович Бондарчук.И, действительно, для меня и моей семьи кинематограф - вторая реальность, и так хочется успеть сказать самое главное, самое сокровенное...
Igen, igazad van, az IMDb-en tényleg ott a 18 cím. Ezzel együtt mégis úgy érzem, relatíve keveset szerepelt, tulajdonképpen csak egy pár éves aktív korszaka volt, a 18-ből ha leveszem a tévéfilmeket és egyéb kevésbé jelentékeny darabokat, akkor számszerűen se sok marad. Mi pedig végképp csak a Solarisból ismerjük, holott, és lényegében ezt szeretném sugalni, az ott látottak alapján a korszak meghatározó, soktucatnyi filmben, évtizedeken át szereplő színészalakja kellett volna, hogy legyen. (Hacsak ebben meg nem gátolta valami, de erről sem tudok, sajnos, semmit.)
Az oldal címét köszi, de jó, hogy rátaláltál! Üröm az örömben, hogy sok kép ott sincs. Bár szépen megcsinált site.
(Abban, hogy officiálnüj szájtja, a "szájtja" végén, ugyebár, az a bizonyos "ja" betű található? :)
A feladat nekem is nagyrészt kellemes csalódás volt. Nagyon szépen berendezték az űrhajót, teljes mértékben kihasználva a kor adta technikai lehetőségeket, és ráadásul - a Pirxszel ellentétben - itt ízlésesen, odafigyelve tették. Nyilvánvalóan több pénz és idő jutott ebben az esetben. A film pontosan abban a 70-es évekbeli "televíziós stúdió-scifi" stílusban készült, ami bennem nagyon kellemes gyermekkori emlékeket idéz.
Ugyanakkor sajnos azt kell mondjam, ez az elgondolkodós-filozófikus történet kissé nehezen él meg a képernyőn ebben a formában. A film 80%-ában gyakorlatilag rádiójátékot nézünk, ezt vagy nem így, vagy nem ilyen hosszan kellett volna megvalósítani. Bár azt hozzá kell tennem, dícséretes a szándék, hogy a könyvből a lehető legkevesebbet hagyják ki (már amennyire emlékszem, bagyon rég olvastam).
És sajnos a színészi játék sem volt kifejezetten toppon.
Egyetértek. Ugyanakkor gonosz módon eszembe jutott, hogy a birtokomban lévő Solaris DVD-n van egy jelenkori interjú nevezett hölggyel. Nos, a szépség múlandó...... ;)
