Persze hogy nem teljes.Kwerekitsed ki.
Es persze hogy minden egyenek megadotatott szabadsagod meg van.Akar az eleted elvettelehez is meg a depresziohoz is.Csak jo lenne ha csak sajat magad tetteiert akarnal felelni.Higyed el fiatal baratom hogy marad eleg amiert szemelyesen felelunk.
Igen ez igy van es nagyon sajnalom.Az en eletem tanui is elmentek,elmennek.Bar nem osszehasonlithato vigasztaljon a Te esetedben hogy visszont gyermekeid altal a Te emlekezeted elni fog (mas emlekek kapcsan) amig ok lesznek.
Ez az elet folyasa ,mondom en nagy okosan,de ez nem erv az erzelem mezejen.Kezedet csokolom.
Kedves Kir,Neked konnyu valaszolnom:csak analizalni kellene mi a kozos az atveresekben es levonni a tanulsagot es a tapasztalatodat beepiteni kesobbi tevekenysegedbe.
Addig meg sok van halistenek hala.Hasznald a lehetoseget ha mar itt vagy ismerd meg a kornyekedet,sajat magadat es lehetosegeidet.Neked meg nincs multad de lehet jovod.
Ezt nem ertem.A tett es az eredmeny kozott egyenes cauzalitas van.Az egyik oldalon az aki elkovette,o egyedul ,a masik oldalon az eredmeny.Te csak sajat magadert felelsz es azert aki a Te felugyeletedre van bizva (esetleg).
A kollektiv bunoseg,tehat egy nepe vagy osztalye vagy mas csoporte az a modern eletben egy naci talalmany,kulonben a kereszteny egyhaz elitelte Jezus halalaval kozepkorban terjesztett zsido kollektiv bunoseggel.
Ugye mind modern ember nem koveted ezt es nem leszel aldozata ennek a teorianak ?
Én tartanék is és törölnék is. De mivel ezt a kettőt együtt nem lehet, úgy szoktam csinálni, hogy továbbállok és egy újat kezdek vigyázva arra, hogy a korábbi hibákat ne kövessem el újra meg újra. Persze ez sem olyan könnyű, mert azokat is én csináltam, magamtól.
Fontos, hogy első lépésként, magunkat analizálva felismerjük egy-egy hibánkat vagy tévedésünket, de a következő lépés még nehezebb: változtatni rajta, újra el nem követni. Nekem nem mindig sikerül, hiába kezdek újat. Vannak dolgok, amik követnek. Ezeket hogyan kell eltemetni? Nem is biztos, hogy el kell. Lehet, hogy elég elfogadni és megtanulni kezelni őket, együtt élni velük.
De vannak olyan dolgok, amiket én is eltemettem. Ilyen például, hogy mások véleményétől tartsak. Ez nagy rabság volt, de eltemettem.
Destroyer, ha mindenképpen meghalsz, akár teszel valamit, akár nem csinálsz semmit, akkor miért nem inkább azt választod, hogy mindent megteszel? Ha lesz, amit megbánsz, mégis könnyebb lesz elviselni, mintha azon bánkódnál, amit nem tettél meg. Igaz, meg fogsz halni, a kakaó kiürül a szervezetedből (talán csak a zsírpárnácskákat vastagítja majd egy picit), de legalább akkor jó volt. Utólag már nem ihatod meg a tegnapi kakaót! :)
Nem'tom, én néha nyomnék egy teljes törlés gombot...
Én rendszeresen ugyanazokba a szituációkba keveredem.Ebből arra következtetek, hogy bennem van a baj.Jó lenne mexabadulni az analógiáktól, mert valszeg az egyik eseményből következik a másik.
Pl. ha történetesen az a parám, hogy átvernek, nagy valószinűséggel meg is fogják tenni.Akkor a következő szituációban már lejjebb kerül a léc...S egy idő után nincs hova süllyedni.Az örökös ismétlődés tendenciát sejtet, na, ezeket kellene elfelejteni.
S kezdeni előről az egészet parák nélkül.
En ugy gondolom, hogy minden, amit eddig ateltem ereztem, lattam, tanultam reszese az eletemnek. Eddigi tapasztalataim alakitottak az egyenisegemet, ettol lettem olyan, amilyen. Nem szeretnek elfelejteni semmit, pedig voltak nagyon rossz dolgok is az eletemben. Ezekbol tanulni kell, levonni a tanulsagot, felhasznalni a jovoben nem pedig elfelejteni. A rossz dolgokbol is lehet okulni.
Szerintem azt banja az ember leghosszabb ideig, amit kihagyott az eletben.
moineau
"végülis mind halottak vagyunk, sajnos a halálunkat nem választhatjuk meg,de eldönthetjük, hogyan nézzünk szembe a véggel, hogy Emberként emlékezzenek ránk..."
Én arra jöttem rá, hogy nincs miről lemondanom, mert semmi nem számít ebben az egész életben. Még az sem, hogy most megyek és iszom egy kis kakaót. Pedig jól hangzana, hogy eltemetem a közönyömet és a lustaságomat. Ennek bizonyára sokan örülnének. De hát minek? Akkor nem halunk meg? Én örökös depresszióban leledzem mióta tudom, hogy meg fogok halni. De ez így van rendjén. Metr hát végül is semmi nem számít.
Kedves Destroywer,nem a jovorol hanem a multrol szol a topic..Kulonbben is ha nem csinalsz semmit (amit csak teoretikusan lehet) hiszen minden pillanatba kapcsolatban vagy a kulvilagal (ertem alatta a rajtad kivul alo kornyezetet..)akkor is van egy multat mert azt idoben merik:egy multad amiben nem tettel semmit.
De ugye ez nem igy van ?
A Maganyosok Klubjahoz, a Szepen elvalni es a tobbi magunkat felmero,szemelyisegunket erositeni akaro topicok sorahoz,gondolom jol illik a multjat lezarni akarok torzsasztala..
Hiszem (es mar a forumon is bebizonyosodott)hogy a magunkat nyilvanosan megfogalmazo osszinte szo,a kerdesel valo elfoglaltsag ,segit nehezen viselt terhek legombunkbol valo kidobasaval,ujra felemelkednunk.
Itt lenne az alkalom :meseljuk el mirre jottunk ra magunkat analizalva,milyen ezelotti tettunktol vagy akar tolunk nem okozott de minket erinto esemenyek terhetol akarnank megszabadulni,a multat eltemetni.