Ha csak a szigetlést cseréled akkor ugyanolyan pazarló lesz, mint eddig. Egy 8 általánossal rendelkező szakmunkás nem fogja neked olyan gondossággal leszigetelni, mint az új csövet a gyárban a gép.
A régi vezetékeket kell cserélni és már azzal lehet tenni a pazarlás ellen. Hidd el, hogy jól kivan számolva mekkora szigetelés éri meg és mekkora az ami már nem hozza vissza az árát.
Egyébként pedig a hőveszteség: Q=A*k*deltaT
A- felület
k-hőátbocsátási tényező
deltaT-hőmérsékletkülönbség
A panel falak hőátbocsátási tényezője 1-nek vehető.
De: Minnden energiaszállításnak vanna veszteségei. A faszállításnak (bocs mindenkitől!) a teherautó üzemanyaga, a lepotyog a fából, amit lecsalnak a szállítók. Ugyanígy a gáz vagy az áram továbbításának is. A hő szállításának a vesztesége viszont látványos. Legalább is havazás idején. De ne felejtsd el, hogy a hőt már nem kell átalakítani, ellentétben a többi energiahordozóval. Éa a hatásfok mindig kisebb egynél! Lehetne persze kétszer vastagabb szigetelésü távhővezetéket lefektetni, amihez négyszer annyi földet kéne kiásni, védőalagutat építeni, de ez nem jelentené a hőveszteség felére csökkentését. Tőlünk nyugatra sem lépik át ezt az ésszerűségi-gazdaságossági határt. Padlások, pincék a panelépületekben elenyésző mértékben fordulnak elő. Ugyanakkor vannak fűtött, szigeteletlen ablakú 10 emelet magas lépcsőházak. Ezek a kürtőhatás következtében minden egyes kapunyitáskor ezerrel szívák be a hideg levegőt és nyomják ki a meleget a szabadba.
A megoldás valóban a szigetelés (ablak, panelhézag, esetleg teljes külső falfelület) és a fűtési rendszer korszerűsítése lehet. Hogy miből? Hát, igen. Mondhatnám azt is, hogy tán a tulajdonosi szemlélettel van baj, hiszen minden lakó tudhatta, milyen állapotúak ezek a 30 éves átlagéletkorú épületek. (és ez nem csak a panelekre vonatkozik, jó néhány régi bérház marad minden évben gázzellátás nélkül az életveszélyes gázvezetékek miatt, melyek felújításáról ugyanúgy a tulajdonosoknak kellet volna gondoskodniuk, mint a panelépületek fútésrendszerének korszrűsítésétől...
De lépjünk túl ezen. Valóban, az állami támogatások növelésére, az ösztönzés növelésére, és a jogi szabályozások megfelel változtatására lenne szükség.
De ehhez úgy tünik kevés a 650.000 távfűtött lakásban élő érdekérvényesítő képessége. De valahogy az úgy nevezett zöld mozgalmakat sem látom az ügy környékén mozgolódni pedig a dolognak sok környezetvédelmi vonatkozása van, amit már mint jeleztem, máshol felismertek. Lehet, hogy a vezetőik nem távfűtött lakásban laknak?
Értjük mi egymást! Az emlitetteken felül persze benne van az alapdíjban a hiányzó energia is. Ebből virágzik a vegetáció a vezetékek környékén. A legnagyobb hidegben is elolvad percek alatt a hó a távhővezetékek mellett, az ott élő hajléktalanok legnagyobb örömére(féreértés ne essék tőlük sajnáliom a legkevésbé a meleget). Továbbá a pincék, padlások(ahol van) is remek meleg közeg a macskák és a galambok számára. Persze ez utóbbi már az óra után vana ház kontojára. De ez mind növeli az árat. Ha olyan környezetbarát dolog ez, akkor minden erővel támogatni kéne a közösségeket, hogy korszerűsítsék a rendszereket. Ennek hiányában, aki teheti menekül a panelból, akár az újépítésű vacak épületekbe is(a panelban legalább tudod biztosan, miből van a házad, némelyik újnál még ez sem biztos). És egyetlen dolog miatt van ez a kivándorlás: A TÁVHŐ ÁRA miatt! E miatt ér 50%-kal kevesebbet a panellakás is. Az emberek, akik tehetik inkább a hitelt fizetik, mint ezt a rettenetet. Megoldás? Szigetelés, korszerűsítés, de miből? A rezsi sok család jövedelmének több mint a felét elviszi! Aztán szavazd meg egy lakógyűlésen, akár csak a 30%-os önrészt is! Lehetetlen helyzet.
"Mert nekik lehetőségük volt dönteni, hogy kérnek-e ebből a szolgáltatásból vagy sem"
Pontosan ezért írtam, hogy a környezetvédelmet, és a távfűtést komolyan vevő országokban ez nem szabadon választott. Nálunk is sok mindent előírtak a beruházőknak, pl. a római kori vízvezeték áthelyezése, jelzőlámpás csomópontok, utak, felüljárók megépítése. Csak a távfűtés igénybevétele maradt ki az előírásokból. Pedig a beruházónak tök mindegy, milyen a fűtés, a bérleti díjban űgy is beszedi. Ráadásul, ha a nyári időszakban a hűtését is távhő segítségével oldották volna meg, a nyári hőfelhasználás növekedése miatt az erőművek felé is árcsökkentő alkupozíciót teremthetett volna.
A távhő természetesen nagyon jól szabályozható. A korszerű, megfelelő szabályozókkal ellátott és be is szabályozott központi-fűtés rendszereknek tök mindegy, hogy a hőbetáplálás gázkazánból, távhő-hőközpontból, vagy akár szenes tüzelésű kazánbó történik.
Maga a távhőrendszer a gerincvezetékek tekintetében valóban túlméretezett, hiszen azok építésekor pl. mind az óbudai, káposztásmegyeri, kelenföldi térségekben további lakótelepek megépülésével számoltak. Butaság is lenne ilyen rendszereket a pillanatnyi igényekre méretezni... Az üzemeltetésben ez többletköltséget nemigazán jelent, hiszen ez csak az esetlegesen megnövekvő hőigény esetén fellépő növekvő tömegáram-igény kielégítését biztosítja.
Az erőművekre, és a nagyobb fűtőművekre már engedélyezésükkor is sokkal szigorúbb szabályozások vonatkoznak, mint az 5 mW-nál kisebb teljesítményű kazánokra. Ugyanez a szigorúság az üzemeltetés során is fennmarad. Ráadásul az erőművek nagyobb része már kapcsoltan villamos energiát is termelő gázmotor, vagy kombiciklusos erőmű, ami mé jobb hatásfokot és környezetbarátabb üzemmenetet tesz lehetővé. És ha nálunk is - Bécshez hasonlóan - a távhő több mint mint felét hulladékégetőkben állítanák elő, talán olcsóbb is lehetne.
"Nálunk egymás után épültek bevásárlóközpontok és lakóparkok távhővezeték mellett, helyi környezetszennyezéssel járó gázkazánokkal."
Mert nekik lehetőségük volt dönteni, hogy kérnek-e ebből a szolgáltatásból vagy sem. Utánaszámoltak és kijött, hogy nem gazdaságos. Mellesleg nem is vagy nehezen szabályozható a távhő.
Nem hiszem, hogy pl egy új lakópark rákötése a távhőre nem igényel újabb beruházást a távfűtőműveknél. Ha nem igényel, akkor eleve túlméretezett a rendszer vagy moduláris a rendszer. Mindkettőnek a többletköltéségét megfizettetik a jelenlegi fogyasztókkal és nem is biztos, hogy valaha is ki lesz használva.
A helyi környezetszennyezés vs. koncentrált távfűtőművi környezetszennyezés közül nem tudom melyik a kisebb rossz. Azaz van egy sejtésem, szerintem a helyi. Ugyanis a távfűtőművi környezetszennyezést növeli a rendszer alacsony hatásfoka, azaz a fogyasztási helyig bekövetkező hőveszteségek és a szabályozhatatlanság.
Az egy dolog, hogy kik tervezik. Kérdés, hogy milyen igények figyelembevételével. Mit kér a megrendelő? Amíg a fő szempont, hogy x négyzetméteren legyen y lakás, és ez 2 forintből kijöjjön, addig valószínűleg nem az emberi léptékek lesznek a befolyásoló tényezők.
De igen, kell. Sőt, mára már a lakótelepek sokkal barátságosabbak, infrastruktúrában jobban ellátottak, "élhetőbbek", mint az új, lakópaknak csúfolt több száz lakásos lakóépületek. Az ott lakók most szembesülnek ügyanazokkal a problémákkal, min annak idején a panellakók: kicsik a szobák, nagy az áthallás, púposodik a parketta, hol tartsam a biiklit, meg a szánkót. És hát a központi gázkazán, a portaszolgálat, és a mélygarázs költségei sem kevesek....
Kedves Tasziló!
A józan paraszti ész még ha panelben is lakik, általában jól működik.
Kezdem a végén: sehogy nem tudod lemondani, ebben igazad van. A távfűtés ebből a szempontból majdnem olyan, mint a kötelező közszolgáltatások (szemétszállítás, kéményseprés) Azokat a jogi szabályozás miatt nem lehet felmondani, a távhőt részben jogi, de leginkább épületfizikai, illetve műszaki okok miatt. Ezek az épületek annak idején az olcsó távhőszolgáltatásra épültek. Ennek megfelelő műszaki megoldásokkal. Az olcsó távhő a múlté, az épületek az azóta még jobban elavult műszaki megoldásokkal itt maradtak, sőt, a benne lakók tulajdonába kerültek. Alapjában véve nem a távhővel van a probléma. Bécs, Milánó, Malmö vidáman el van vele. Nálunk a rendszerváltás óta nem bővült a távhő-felhasználók köre. ( Bécsben távhős környezetben csak akkor épülhet alternatív fűtésre épület, ha annak jogosultságát számításokkal igazolják. Így pl. az új Museum Quarter is távhőre épült, sőt, a hűtését is azzal oldják meg.) Nálunk egymás után épültek bevásárlóközpontok és lakóparkok távhővezeték mellett, helyi környezetszennyezéssel járó gázkazánokkal. Márpedig, a sokak által kifogásolt alapdíj annál kevesebb lehetne, minél több fogyasztó között oszlik meg. A távhőrendszerek működtetése ugyanis költséges. A gázlekötési díjtól kezdve a folyamatosan szükséges vezeték-felújításokon keresztül az sem elhanyagolható tétel, hogy a távhővezetékben a forróvíz folyamatos keringetésére van szükség. Az épületeket ellátó hőközpontok is a szolgáltató tulajdonában vannak, azoknak minden költségével együtt. (Áramdíj, keringető szivattyúk, hőcserélők, motoros szelepek karbantartása, cseréje)
Ezt az alapdíjat nyáron is fizeted. Ehhez jön még a vízfelmelegítés hődíja. Ez valóban súrolja tízezret. Ugyanakkor, ne felejtsd el, hogy a gázalapdíj nem tartalmazza a gázkazán beruházási, felújítási, karbantartási költségét, és az áramdíjat. Már egy pohár melegvízhez is bekapcsol a cirko keringető-szivattyúja. Igaz, csak 250 wattos, de tessék kiszámolni, 24 órából mennyit üzemel…
Ennek ellenére, valóban drágább a távfűtés, és ami a legnagyobb probléma, korszerűsítés, beruházás, és a lakók közös akarata nélkül nincs lehetőség a takarékoskodásra.
Most olvastam valahol, hogy kb. 80% -kal kapják drágábban az erőművek a gázt, mint korábban. Lehet, hogy hálásnak kéne lennünk ezért a 45%-os áremelésért?
Ebben biztosan igazad van.Látom, értesz a dologhoz én meg csak egy józan (?)penelparaszti ésszel gondolkodó emberke vagyok.
Más!
Meg tudnád mondani, hogy nyáron miért fizetek 2 köbméter víz felmelegítéséért majd' 10 ezer forintot? Ha nem tudnak versenyképes áron szolgáltatni, miért kell erőltetni? Építünk mi magunknak kéményt, beszerelünk elektromos vízmelegítőt stb. Vagy bekötjük a gázt. Miért kell több millió embernek nyögni ezt a életképtelen rendszert? Továbbra sem értem, hogy a gáz alapdíj miért 360? forint, a távhőé meg miért 8000. Ha én 26 szor nagyobb ráfordítással produkálok hasonló színvolalú terméket, akkor garantáltan éhenhal a vállalkozásom, mert 26 szoros áron nem fogja senki megvenni a termékemet. Engem mezei lúzert nem izgatnak a gázlekötési díjak, meg az egyebek, ez legyen saját baja a szolgáltatónak. Ha nekem drága a telefon meg a kábel tv vagy az ADSL, lemondom. De ezt hogy mondom le?
A lakosság alapdíjat fizet. Ma már szinte minden szolgáltatásnál. Azoknál feltétlenül, ahol a szolgáltatónak jól elkülöníthető állandó költségei vannak. (távfűtés, gáz, ivóvíz, telefon...) Kormányfüggetlen.
A gázlekötési díj nagységrendje nem összemérhető a lakossági alapdíjjal. Ráadásul, ha egy nagyfogyasztó kénytelen a lekötött mennyiségen felül gázt vételezni, azért a gázért nagyságrenddel magasabb árat fizet.
Nagy kiterjedésű központifűtés-rendszerekben két féle szabályozás is szükséges. Amit látsz az a radiátorok előtti szabályozószelep, ami ha korszerű, termosztatikus szelep úgy működik, mint egy szobatermosztát. Ha besüt a nap, felmelegszik a szoba, lezárja radiátor felé áramló a forróvíz útját. Sajnos, amikor ezek a házak épültek, nem ilyeneket szereltek. Az épületek különböző tájolású részeinek szabályozását pedig a pine, ill tárolószinten lévő ún. strangszabályozó szelepek végzik. (a középső, illetve déli tájolású helyiségek kevesebb hőt igényelnek, mint a szélső, illetve északi lakások. Ugyanez vonatkozik a hőközponthoz közeli, illetve távolabbi lakásokra is.) Sajnos, ezek helyett a szelepek helyet is többnyire egyszerű gömbcsapok vannak beszerelve, amik alkalmatlanok a beszabályozásra. Ezeknek a cseréje, az épület beszabályozása 10-15%-al csökkentheti az épület hőfogyasztását. Azonban: csak egy lakásban termosztatikus radiátorszelepet felszerelni a biztos megfagyással jár. Ezek a szelepek nagyobb ellenállásúak, mint a hagyományosak, így a forróvíz a kisebb ellenállású hagyományos szelepek felé áramolva nem jut át ezeken a szelepeken. A fűtéskorszrűsítés ugyanúgy csak épületszinten értelmezhető, mint a külső szigetelés, a liftfelújítás, vagy a kaputelefon cseréje.
Ami a távhő 2006. dec. 31-ig szóló támogatásról írsz az téves. Uganis eddig valamennyi (lakossági) távhőfelhasználó alanyai jogon ugyanúgy megkapta a gázártámogatást, mint a gázzal fűtők, hiszen gázegyenértéken számolva éves fogyasztásuk nem haladta meg a 3000 köbmétert A támogatást a hót előálltó erőműveken keresztül érvényesítette a távhőszolgáltató. Ez változott idén január 1-től. Az erőművek a támogatás nélküli gázárral számolva adják el a hőt a távhőszolgáltatóknak, ez jelenik meg a távhőszámlákban. Aki jogosult a gázártámogatásra, annak a támogatás összegével csökkentett végösszegű számlát küld majd a szolgáltató.
Az alapdíj emelését részban az indokolja, hogy a hőt előállító erőművek gázlekötési díjat is fizetnek (ellentétben a lakossági fogyasztókkal) Ez egy állandó jellegű költség, ami független a fogyaszástól, tehát a jelenlegi enyhe időjárás küvetkeztében csökkent hőfogyasztás esetén is fizetni kell.
Persze csak nyáron, leeresztett állapotban célszerű. Vagy a leeresztés és a feltöltés költségét állod.(nem javaslom). Egyébként a szelepek nem drágák. A munkadíj a nagyobb tétel.
Az ablak cserét ki állta? Gondolom az fogja fizetnia radiátorszelep cserét is. De egy két telefonnal megszerezhető ez az infó is. Ja és ki fogja fizetni a nyitott ablakon távozó hőt? Azt is Te.
Itt egy ember, aki kicserélte az elzárhatatlan radiátorait szabályozhatóra, hőszigetelő redőnyt szerelt fel. Este mikor lefekszik elzárja fűtést és csak másnap este mikor hazaér, akkor nyitja ki. És mindezt a hajára kenheti, mert ami energiát megtakarít az a ház fogyasztásában jelentkezik és csak a 1/50 része jelenik meg a számlája felében! Ezért szar ez az egész. Úgyahogy van szar.
Lehet, hogy a hívők kötöttek egy jó szerződést.:-) De alapvetően nem ezért drága a panelházakban a fűtés. Maga a szerkezet egy energia temető. Ezért drága az üzemeltetése. Aztán meg lehetne kérdezni, hogy ki mit tett azért, hogy ne az utcát füccse. De nem teszem.
