Még annyit, hogy ellenörzéseknél nemcsak gyorsítókra kell gondolni, csillagászati és kozmológiai megfigyelések is segítenek szürni az alternatívák között.
Amiröl írsz, az a család probléma. Hogy miért van pont 3 család, nos ezt nem tudjuk.
Az lehet, hogy mind a kvarkok, mind a leptonok még elemibb összetevökböl állnak (preonok), és valóban, az egyes családok ekkor lehetnek gerjesztett állapotok. Vannak ilyen modellek is.
Az is lehet, hogy a fundamentális szabadsági fok szuperhúr, éls ennek a különbözö módusai a különbözö részecskék (kvarkok, leptonok, mértékbozonok).
Mindegyik ötletre írtak fel alternatív modelleket, de egyelöre nem tudunk a lehetöségekböl kísérleti úton választani. A jelenlegi energiákon egyszerüen nem látszanak se húrok, se a leptonok/kvarkok szubstruktúrája. Ha majd igen, akkor kaphatunk választ a kérdésre. Az is lehet, hogy a válasz nagyon meglepö lesz. Egyelöre annyit tudunk, amennyit tudunk, a többiröl meg spekulálunk.
A spekulatív modelleknek persze ki kell elégíteniük azt a feltételt, hogy nem mondjanak ellent eddig ismert kísérleti tényeknek (pl. hogy nincs ún. ízváltó gyenge áram, most nem részletezném, mi ez, csak hogy írjak valami konkrétat). Ez máris sok modellt kizárt, azért mérik nagyon nagy precizitással a standard modell jóslatait, hátha találnak valami eltérést, ami valami fundamentálisabb struktúrára mutat, meg mert a precízebb adatok egy csomó alternatív modellt kizárnak, és szükítik a választási lehetöségeket.
Az els? mondatodra ,úgy legyen.
A többit nem értem ,mert ilyenekr?l ,hogy ki szereti a fizikát nem írtam.
Engem két dolog érdekelne :
Nem lehetnek a nagyobb tömeg? leptonok /v. kvarkok/ a els? /-k/ gerjesztett állapotai?Amennyiben nincs szabad kvark miért tartjuk különálló résznek. /habár erre válaszoltál ,csak elég röviden/
Nagy teret engedünk nekik. Soha nem volt ekkora spekulációs szabadság. Abszolút szabad a pálya. Olyan modellek vannak, hogy a szemed fennakadna, ha bele akarnál csak gondolni is.
Más kérdés, hogy egy modell csak akkor lesz elfogadott, ha elég sok mindent elég jól megmagyaráz.
Amit írsz, pont azt mutatja, mennyire nem látsz bele a mai elméleti fizikába. Nem azért szeretjük a kvantummechanikát, mert beszükült az agyunk, és nem tudunk kitalálni mást, hanem mert ennél jobban semmilyen modellünk sem müködik.
Amúgy szerinted ha Newton felírta a Naprendszer differenciálegyenleteit, az akkori kor embere megértette? Ugyan már. Pont olyan értetlenül állt elötte, mint ma a többség a kvantumfizika elött.
Nem tudok mit tenni. A világ komplex, sokat kell tanulni, hogy megértsd. Ha nem fér bele a fejedbe, lehet, hogy nem a fizika vagy a világ hibás, hanem a fejed kicsi, vagy nem fordítottál rá elég energiát, hogy megértsd.
Hmmm... úgy látom, belesodródunk a valószínüség metafizikájába. Ez nem is olyan egyszerü, mint ahogy ezt te itt elöadod. Most másszunk bele ebbe? Eléggé off topik.
Szerintem a newtoni mechanika tök intuíció ellenes, csak ezt a fejedbe verik a középiskolában, a kvantumfizikát meg nem. Ha azt vernék a fejedbe, és a newtoni mechanikát nem (nem túl praktikus hozzáállás egyébként a midennapi alkalmazhatóságot tekintve), tök más lenne a véleményed. Én sok gyereket tanítottam középiskolás fizikára, és merem állítani, hogy a newtoni fizika rohadt nehéz, az egész dolog egyáltalán nem intuitív, matematikai frormalizmus (vektorok, analízis) nélkül érthetetlen. A klasszikus elektrodinamika meg egyenesen maga a borzadály. Csak éppen ezt belédverik.
Ja, és ha a világ legjobban valószínüségi modellel írható le, akkor ezt tesszük. Ki vagyok én, hogy megmondjam a valóságnak, milyen legyen? Olyan, amilyen, én meg ezt próbálom leírni.
A fizika nem megmagyarázza a világot csak leírja ,hogy ilyen valami ilyen körülmények között milyen valószin?séggel fogja ezt és ezt csinálni.Nagyon szép a valószin?ségi függvény is ,ráadásul m?ködik,csak éppen az érthet?ség és a felfoghatóságot hiányolom bel?le.
Régen ha valaki felfedezett egy új dolgot, elmonda az embereknek és azok megértették./!/'Ez igen ez tud valamit'.Ma nem kapunk mást ,csak egy nagy csomó elvont és elég magasszint? matematikára épül? 'valószinüleget'.Hiszem amit Einstein is hitt, lennie kell valami más leírásmódnak,csak ha minden elméleti fizikus ugyan azon az úton halad ,nem biztos hogy megtalálják a másik erd?ben lév? ösvényt.
Pl. a Dirac-Neumann megfogalmazás, amely állapotokról, mérhetö mennyiségekröl és valószínüségekröl beszél, és nem azzal indít, hogy a koordináta-térbeli hullámfüggvénynek akar szemléletes jelentést adni, szerintem hihetetlenül logikus, egyszerü és szemléletes. Van annyira intuitív, mint Newton elsö törvénye.
Pl. a Dirac-Neumann megfogalmazás, amely állapotokról, mérhetö mennyiségekröl és valószínüségekröl beszél, és nem azzal indít, hogy a koordinátta térbeli hullámfüggvénynek akar szemléletes jelentést adni, szerintem hihetetlenül logikus, egyszerü és szemléletes. Van annyira intuitív, mint Newton elsö törvénye.
Az a sok nagynevü fizikus még a kvantummechanika hajnalán élt. Ma nem hiszem, hogy bárki tiltakoznia nemszemléletességi alapon a QM ellen, amikor:
1) A mellette szóló kísérleti bizonyítékok halmaza egyszerüen nyomasztóan nagy. Már egymillió atomból álló rendszereket is sikerült kvantumos szuperpozícióba hozni egymással.
2) Azóta szemléletessé is vált. Nekem például van olyan szemléletes, mint a newtoni mechanika. Ami egyébként messze nem intuitív, hiszen pl. az elsö törvényt (minden test megtartja egyenes vonalú egyenletes mozgását...) sehol a világban nem tapasztalhatod. Ha a ló nem húzza a kocsit, a kocsi megáll.
Meg kell szoknunk, hogy a természet nem az intuíciónk szerint müködik. Más választásunk nincs: nekünk kell formálnunk az intuíciónkat.
„részecske vagy hullám és hasonló áldilemmák, amik egy kvantumfizikusban soha fel sem merülnek, csak az ismeretterjesztö szövegen felnött laikusokban”
Háát azért ezt nem mondanám! A gond az, hogy volt két szemléletes kép, amikkel csak az volt a baj, hogy az egyik 0 a másik meg végtelen helyet adott egy részecskének. Ezért persze érdemes volt összeházasítani a kettőt, hogy megoldódjon ez a probléma, de így meg nem túl szemléletes. (persze egy modellnél nem ez az első szempont, de azért szempont:) Tudtommal sok nagynevű fizikus tartotta ezt nem kielégítőnek valami szemléletesebb modellt remélve. (ha zavar a „szemléletes”, akkor inkább az „intuitív” szót képzeld a helyére)
Az egész világ olyan, mintha. Most olyan, mintha egy számítógép elött ülnék és gépelnék. De lehet, hogy lepke vagyok, és csak álmodom, hogy ember vagyok :) (copyright Csuang-ce).
Lehet siránkozni jobb modellért, de akkor tenni is kell érte valamit. Írod, hogy nem Te fogod összehozni. Jó. Akkor viszont muszáj vagy elfogadni, ami van.
3 könnyü neutrínó, ez a jelenlegi kísérleti helyzet. Könnyü azt jelenti, hogy olyan, amelyiknek a tömege a jelenlegei energiák alatt van. Ennyit tudunk, se többet, se kevesebbet. Nehéz neutrínó lehet dögivel, vannak olyan kiterjesztései a standard modellnek, amiben csak úgy úsznak (seesaw mechanizmus).
Miért kellene a részecske-szemléletet hanyagolni? (Én tudok rá okot, de annak köze nincs a kvarkokhoz, inkább a görbült téridöhöz, dehát földi körülmények között ez a görbület oly kicsi). Talán inkább az a gond, hogy a Te részecskeszemléleted nem olyan, mint egy részecskefizikusé. (Ld. még részecske vagy hullám és hasonló áldilemmák, amik egy kvantumfizikusban soha fel sem merülnek, csak az ismeretterjesztö szövegen felnött laikusokban). Megfelelöen értve a részecskefogalmat, semmi gond a kvarkokkal és glüonokkal.
Valószínüleg a Te részecskeszemléleted az, amit hanyagolni kellene. Egy komoly fizikusé teljesen más, ezt onnan tudom, hogy nem okoz benne problémát az, hogy nincs szabad kvark.
Számomra a létezésük nem meggy?z?,mivel nincs szabad kvark.Meg az a 'mintha' a második bekezdésedben.
Más.Úgy tudom mivel csak 3 neutrinó létezhet nem kell se több kvarkra, se több leptonra számítani.Én úgy látom az alapokat elértük, csak most pont a részecske-szemléletünket kellene hanyagolnunk.Ha a kvarkoknak és a gluonoknak más értelmezést lehetne adni, sejtésem szerint elég sok minden összeállna.De ezt se én fogom összehozni.
Nézd, ez a jelenlegi legjobb modell. Mi is szeretnénk jobbat, ezen dolgozunk. Egyelöre erre futotta, ez minden jelenlegi ismeretünkkel egybevág. Mi jobbat tudnék mondani neked?
A kvarkok létezésének legjobb bizonyítéka a mélyen rugalmatlan szórás. Nagyenergiájú elektronok a protonon úgy szóródnak, mintha 3 független pontszerü objektumból állna.
A kvarkok megmagyarázzák a teljes ismert hadronikus spektrumot. Nem jó kedvünkböl van 6, hanem mert tényleg ennyit találtunk.
Hihetetlenül sok kísérlet és adat van. Azzal nem érsz semmit, hogy leírod, neked ez meg ez nem meggyözö. Mi sem szeretjük a standard modellt a rengeteg paramétere miatt, és azon dolgozunk, hogy fundamentálisabb modellel magyarázzuk meg a világot.
A standard modell egy effektív elmélet,a jelenleg ismert energiákon és távolságokon igaz. Szerintem ennél jobbra sose számíthatunk, mert sose fogod végtelen energiáig bezárólag tudni, mi van. Minden modelled effektív elmélet lesz, valamilyen még alapvetöbb modell közelítése. Legfeljebb ha jól választod meg, kevesebb paramétert kell használnod.
Nem minden fizikus gondolja így, van, akik szerint létezhet a mindenség tényleg fundamentális elmélete (theory of everything). Erre van okuk, de én nem értek velük egyet.
Az egész standard modellben összesen 26 db konstans van. Ebből nem tudom, hogy mennyi van a QCD-ben, de ha jól rémlik a 6 db kvarktömegnél nem számottevően több.
Márpedig az a modell egy teljesen jó szimuláció, csak hát sajna kevesek hozzá a számítógépeink. De sebaj! Majd a kvantumkomputerek... :))) És ha rendesen olvastad a topicot akkor azt is tudnod kéne, hogy nem csak ez az egy módszer van.
Ez a kvantum szin dinamika ,vagy mi,ez is rengeteg konstassal manipulál amik f?leg tömegek,így nem csoda ha használható értékeket ad.És amint lejjebb olvasható volt ,egy olyan számítógépes modellel számolnak ,amit mindennek lehet nevezni ,csak szimulációnak nem.
Egy ismeretterjesztő könyben írnak egy hasonlatot, hogy a témában kevésbé jártas olvasónak legyen valami fogalma egy komplikált fogalomról.
Ez azért nem jelenti azt, hogy maguk a fizikusok is csak ennyit tudnak róla... :-)
A kvarkmodellt először mint egyszerű, jól használható elméleti konstrukciót vezették be, külön hangsúlyozva, hogy nem kell feltétlenül fizikai realitást tulajdonítani a kvarknak önmagában. Aztán kb úgy járt, mint a neutrinó, ahogy gyűltek a kísérleti tapasztalatok, egyre inkább polgárjogot kapott, ma a SM egyik alapja.
Részecskék elbomlása valóban hasonlít bizonyos értelemben a gerjesztett állapotok közöti átmenetekre. Vannak megmaradó mennyiségek, kvantumszámok, és egy részecskéből lesz két másik. Vagy egy gerjesztett elektronpályából egy másik elektronpálya meg egy foton vagy fonon.
A gerjesztett állapotok egy id? után visszaállnak alapra.Nem ugyan ez történik vajon a nagyobb tömeg? és vagy rövid életidej? rezonanciáknál?
A bezárt kvarkokról Lederman azt írta,onnan lehet megtudni mi van egy dobozban ha megrázzuk,és megfigyeljük mi történik.A proton esetében 3 'koppanást hallunk'. Ez szerinte három valami a dobozban.Én azt mondom ez még sok minden lehet,pl egy valami ami egy küls? impulzusra 3-at ad vissza.Tudom hogy ez a protonnál nem ilyen egyszer?,de igenis lehet más oka is annak ,hogy 3 pontot 'lát' az elektron a protonban.