"Nem zagyvasag ez! Csak kovessetek Markot! Vele boldogsagot nyertek roman rabszolgasag
alatt! Ezt erdemlitek meg nemet-csatlosok! Demokraciarol ne is almodjatok! Nektek nem jar
ki!"
És ezért nyitottál egy uj nicket :(
A régin is mehetett volna :(
Te magad is szégyelled úgye ? :)
Nem zagyvasag ez! Csak kovessetek Markot! Vele boldogsagot nyertek roman rabszolgasag alatt! Ezt erdemlitek meg nemet-csatlosok! Demokraciarol ne is almodjatok! Nektek nem jar ki!
"Erdely orokre roman marad! Tamogassatok Markot aki nem koveteli a visszacsatolast
Magyarorszaghoz! Ti nemet-csatlos magyarok megerdemlitek a buntetest! Demokraciarol es
szabadsagrol ne is almodjatok! Romania Franciaorszag igazi baratja nem Ti!"
Hogy válasz ez az én beirásomra Te ujnickes ?
Csak eszköz voltam a kezedben, hogy elmondhasd ezt a zagyvaságot ? :(
Erdely orokre roman marad! Tamogassatok Markot aki nem koveteli a visszacsatolast Magyarorszaghoz! Ti nemet-csatlos magyarok megerdemlitek a buntetest! Demokraciarol es szabadsagrol ne is almodjatok! Romania Franciaorszag igazi baratja nem Ti!
"Politikailag pedig az a bajom e törvény-tervezettel, hogy nem a szülőföldön maradást
ösztönzi, amely deklaráltan nemzetpolitikai érdek, hanem épp ellenkezőleg: az elvándorlás
iránti (amúgy is sajnálatosan erősödő) igényt erősíti. "
Éppen ellenkezőleg, az igazolványt csak azok kaphatnák meg , akik nem szándékoznak Magyarországon letelepedni és egy helyi- ugy tudom politiaki -szervezet ajánlásával is rendelkeznek.
Kikapcs
Amikor a Parlament elé terjesztett szöveget látom, akkor tudok ebben az ügyben állást foglalni.
Ami az "álmagyarokat" illeti. Mint korábban írtam, ezek egy része azokból tevődne össze akik vegyes házasságokat kötöttek, illetve ezek gyermekei. Eddig ezek döntő részben többséginek vallották magukat és a legnagyobb részt nem azért mert erős identitás kötötte ehhez, hanem mert kényelmesebbnek, hasznosabbnak stb. tűnt. A gyermekek esetében ez azzal is járt, hogy természetszerűleg a többségi nyelvű iskolákba jártak. Sőt ez még sok, nem vegyes, hanem két magyar szülőjű családokban is megtörténik. A magyar kisebbség számára eddig ők elvesztek. Volt szerencsém olyan középiskolába járni, ahol a tizenegyedik osztálytól csak fél magyar osztály engedélyeztek. A másik, román félben a tanulók fele legalább ötödiktől, de általában már elsőtől román osztályokba jártak. Annak ellenére, hogy az akkori magyar osztályok hivatalosan nem sok önazonosságot erősítő tudást adhattak át, mégis szinte ugyanolyan nagy volt a végig magyar osztályban tanulók és a román osztályban tanulók közötti távolság, mint a románok és a magyarok között. Felfogásban, érdeklődési körben, egymáshoz való viszonyban, azonosságtudatban stb.
Magyarán egyetlen középiskola, egyetlen osztályában elvesztettünk 4-5 magyar diákot.
És hányan voltak azok, akikkel nem is találkoztunk.
Biztos, hogy ennek ellenére nem tudnánk mindenkit megtartani, de nem engedhetjük meg magunknak, hogy egyet is elveszítsünk.
Ugyanakkor a románok esetében sem egyértelmű a helyzet. Mint korábban írtam, a megszállt területek románjainak is egyre erősebbek a Magyarországi kapcsolataik (üzleti, bevásárlási, turisztikai stb.) Nem zárom ki, hogy sokan olyan iskolába adnák a "magyar státusz" megszerzése érdekében gyermekeiket, mely ha nem is magyar tannyelvű, de tanítanak magyaart és esetleg egyes tantárgyak oktatása is magyarul zajlik. Ettől még nem "magyarosodna" el, de kapcsolata a magyarokkal megváltozna.
Egy példával zárnám, mert hosszú lettem: Vasile Miriuta, nagybányáról származó román játékos. Kérte a magyar állampolgárságát és nem rég megkapta. Választhatott volna, hogy melyik válogatottban szerpeé majd a jövőben és a magyart választotta. Holott, bármennyire is gyengélkedik a román csapat, azért még mindig több esélye lenne azzal kijutni a világbajnokságra. Sőt a Prosport bunkó riportere feltette azt a kérdést is, hogy amennyiben kitörne a háború Magyarország és Románia között kinek az oldalán harcolna. Erre ő azt felelte, hogy a magyarokén. Természetesen ez lehet egy provokatív válasz is, de azér eddig ilyet ritkán lehetett hallani. Sőt, tekintettel, hogy továbbra is Németországban fog focizni, nem volt semmilyen "magyar-párti" nyomásnak kitéve.
Off:
A státustörvénnyel - újabb nevén a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénnyel - megítélésem szerint nem az a legnagyobb baj, hogy álmagyarokat kreál, bár ez is épp eléggé szomorú, hanem az, hogy tartalmatlan, elnagyolt és jelen formájában alkalmazhatatlan.
A jogszabály-tervezet nyújtotta anyagi kedvezmények (diákigazolvány, könyvtárak, színházak látogathatása) szimbólikusak vagy pedig további, nehezen teljesíthető feltételekhez kötöttek.
Politikailag pedig az a bajom e törvény-tervezettel, hogy nem a szülőföldön maradást ösztönzi, amely deklaráltan nemzetpolitikai érdek, hanem épp ellenkezőleg: az elvándorlás iránti (amúgy is sajnálatosan erősödő) igényt erősíti.
Formai szempontból a jogszabály-tervezet sok esetben vitatható terminológiát használ (pl. "nemzetpolitikailag hasznos tevékenységet folytató") és adós marad lényeges eljárásjogi szabályozásokkal.
Felmerül a kérdés, hogy ennyi fogyatékosság láttán a kormány kiváló jogászai mégis miért tartják politikai vitára alkalmasnak e tervezetet ? Fűződik-e ehhez valamilyen belpolitikai (stenmencs: propagandisztikus) érdek ?
On:
Milyen politikai celokra lehet felhasznalni azt feltetelezett 2mo, nem magyar kerelmezot? (szvsz csak hangulatkeltesre, a Ht magyarok, es a kerettorveny ellen!)
Nem gondolod tan, hogy ilyen olcson lehet tamogatokat "vasarolni" a magyar ugynek ;-)
Apropo, a romanok mar tiltakoztak a "status-torveny" megnevezes ellen.
Meg is valtoztatak. Most valami szep kacifantos nevet talaltak ki neki.
Sok mindent elárul majd, ha megszületik végre "státusz-törvény". Nem csodálkoznék, ha csak Erdélyben és a részeken elérné a 3-4 milliót az igazolványt kérelmezők száma. Persze én is tudom, hogy sok ccsaló is lenne, de politikai szempontból még ők is jól jöhetnek.
A lentebbi számítások - lehet, hogy csak nem olvastam mindegyiket - kihagynak egy elég jelentős csoportot. Ez a vegyes házasságban élőké. A szülők esetében még az elképzelhető, hogy az egyik ilyennek, a másik olyannak vallja magát, de a gyermekeik esetében a leggyakoribb az, hogy azt már a többségi nemzethez számítják. Jó, jó, tudom, néhány értelmiségi családban ez nem így van, őket megnézhetjük a tévében olvashatunk róluk, de ők egy meglehetősen szűk csoport.
Eddig, az esetek többségében számukra jobban "megérte" a többséghez tartozni, mint magyarnak vallaniuk magukat. Jelenleg Magyarország gazdasági szempontból egyre jobban elhúz azoktól az országoktól, melyekben jelentős magyar lakosság él. Sőt, most az kezd hátrányba kerülni, aki nem tud magyarul. Tíz éve egyre erősebbek a jelenlegi határoktól számított 100-200 km-es körzetekben a regionális együttműködés. Az itt működő nem magyar vállalkozók is elsősorban Magyarországgal, vagy legalábbis a közvetítésével építik ki kapcsolataikat. Tekintve, hogy ezek zömmel kisvállalkozások, nem nagyon engedhetik meg maguknak, hogy olyan többségit vegyenek fel aki mellé tolmnácsot kell alkalmazni.
Szóval, amennyiben a "státusz-törvény"-t jól szövegezik meg, és a követelményrendszert okosan dolgozzák ki, akkor pár éven belül nem lesz elég magyar iskola az igények kielégítésére. A magyar egyetemek létesítése (pl. Kolozsvár és Nyitra központokkal) egyik lényeges feladata lesz a -remélhetőleg - fellépő pedagógus-hiány enyhítése.
Tömben élö kissebbség van Baszkiában, Csecsenföldön , Macedoniában stb. A Macedoniai kb. 40% tömben élö albán anyanyelvüek autonom törekvéseire az ENSZ egyöntetüen a tárgyalások helyet csak a golyót tartja érvényes válasznak. Feltételezem ez figyelmeztetés a Vajdasági magyarok autonom törekvéseire is.
Az Erdélyi magyarok Marosvásárhely óta tisztában vannak: DEMOKRÁCIA anyi mint a többség akaratának érvényesülése.
Ok szamoljunk:
Vegyuk a '90-es valasztasokat.
Akkor durvan 1 mo-an szavaztak az RMDSz-re.
Ha a (*) adatokbol indulunk ki, akkor kitunik, hogy az 1.6mo durvan 65%-a a szavazasra jogosult (leszamitjuk az elso 4 + utolso csoportot)
de a 4. csoportban vannak a 18, 19 evesek is, tehat meg jon par szazalek innen is. Vegyunk 70%.
Es feltetelezzuk, hogy minden negyedik ember nem ment el szavazni, akkor a vegeredmeny: ... lassuk csak ...
És hányan vannak akik az exisztenciális biztonságuk, védelmében nem akarják, hogy a nemzetisége rovat az igazolványukban azt tartalmazza , hogy Magyar!
Ez Szlovákiában a Magyarok közül az értelmiség 30-40 %-a.
Nyitrán például az otthon magyarul beszélő orvosok nem vallják magukat Magyar nemzetiségűnek mert igy is gyanusan hátrányos a helyzetük.
Kalkuláljuk ezt is?
A 2-2,5 m. magyar valószínüsíthető de lehet, hogy több is?
Bar tobb magyar elne Erdelyben. Mara mar, nemhogy Europaban, de meg Romaniaban sem a legnagyobb szamu kisebbseg, a magyar.
A valasztasokon resztvevok szama is ezt az erteket valoszinusiti. Ha 2mo-an szavaztak volna az RMDSz-re, az egyertelmuve tenne a helyzetet, de a '90 euforias, valasztasokkor sem szavaztak 1mo-nal tobben a magyar partra!
A jelenlegi (92-es nepszamlalasi) adatoknal is erdekesebb a jovo, amirol sokat mondo adatokat kozol a Kolozsvari Szabadsag egy mai cikke:
OKTATÁSÜGY
Anyanyelvi oktatás négy erdélyi megyében
"...Erdélyi viszonylatban az óvodásoknak még [a ~ 9 millios ossznepessegen belul] 6,3%-a tanul magyar anyanyelvén, az I–IV osztályosoknak 5,2%-a, az V–VIII osztályosoknak 4,5%-a, a IX–XII. osztályosoknak már csak 3,6%-a...."
Soha nem tudjatok ujra Mo-hoz csatolni az elszakitott terulteket. Csak verontas aran, ami a magyarok, kevesre becsulve, megtizedeleset jelentene, akkor valoban csak 500ezeren maradnank.
Az autonomia lenne a legjobb megoldas, mert ezek a szoros nyelvuek nem mocskolnak folyton az anyaorszagot. Egy gond van veluk: primitivek, balkaniak, es nem tudnak a sajat javuk erdekeben gondolkozni, nemhogy tenni.
Az egyesult Eu gondolata ugysem engedne meg a revidealas veghezvitelet, nem kevesbe az egyes orszagreszek 'rehabilitalasat'.
Ezert legalabb egy napot szanjatok nekunk. A zsidok jo magyar allampolgarokka lettek, mert bankokat es gyarakat adtatatok nekik. Holocaust-napjuk van. Bennunket is megilletne legalabb ennyi. Ugyanis mi magyaroknak szulettunk.
Es Atlantisz mar regen csak az emberek fejeben es sziveben harangoz. Mar csak az otthonainkban letezunk.
Szlovákiai hivatalos statisztikák és a valóság kapcsolatáról vannak ismereteim, tapasztalataim, gondolom nincs ez másképp Romániában sem.
Gondolom pontosan ugyan olyan torz, megbízhatatlan.
A legutóbbi népszámlálás (1992 január) hivatalos adatai szerint 1.624.959-en tekintik magukat magyarnak (az ország lakosságának 7,1%). A fent említett népszámlálási adatok szerint a magyarság túlnyomó többsége (98%) a nyugati kereszténységhez (51,7% református, 41,2% katolikus és 5,1% neoprotestáns) tartozik.
Egész Romániában a 2,5 millióra mondják a magyarok létszámát, hogy ez statisztikai adat vagy becsült azt nem tudom.
Ha a hivatalos statisztikai adat akkor valőszínüsíthető, hogy sokkal több.
Vannak itt sokan akik ezt biztosan jobban tudják, csa most átengedték a terepet másoknak.
Csak idönként szoktam beleolvasni a topicba de sajnos azt a filmet amit igértél nemláttam a Duna TV-ben. Viszont láttam két másikat. Az egyik azt tagolgatta, hogy mit kéne csinálni, hogy megmentsük azt az 1 millió erdélyi magyarból még mindig magyarul beszélö 500 000 –et !
Nem tudnátok esetleg pontosabb adatokkal szolgálni, hogy 2001-ben tulajdonképen hány magyar él Erdélyben ?
Elnézést, ha kicsit erôszakoskodtam, de csak azért firtattam ezt a dolgot a párttitkársággal, mert ismereteim szerint különbség tehetô a volt RKP tagok és tisztségviselôk között.
Markó újságírói, szerkesztôi minoségében kénytelen volt belépni a pártba, egyébként kirúgták volna állásából. Pártfunkcionárusi tisztséget viszont nem volt köteles elvállalni senki. Ez utóbbi már némi ideológiai azonosulást vagy elvtelen karrierizmust is feltételez.
Ami a térképeket meg egyéb üzeneteidet illeti, azokról ismereteim kielégítôek. Köszönöm dícséretes fáradozásod, de tartok tôle, hogy a romániai magyarság jövôjérôl vallott elképzeléseink oly távoliak, hogy szükségtelen (s talán értelmetlen is) ehelyt vitát nyitnunk errôl.
Azért kérdeztem, mert az én információim ettől eltérőek. Markó - ha jól emlékszem, a 6-ik csíkszeredai RMDSZ Kongresszuson - azt mondta, hogy párttag volt ugyan, de sohasem volt párttitkár. A volt Igaz Szó - a mai Látó - (Markó '89 előtti munkahelye) egykori munkatársai közül Gálfalvi György is így emlékszik. Tőkést megkérdeztem, ő azt mondta, hogy sohasem állította miszerint Markó párttitkár lett volna (Kincsest nem sikerült elérnem). További információ jól jönne...