szerintem nagy valoszinüseggel para lesz. A mi hazunk 3 eve epült, es a kemeny mellett a plafonon egyzer megjelent egy folt, ami mindig nagyobb lett. Nagy nehezen rajöttem, hogy a kemeny oldalan levö szellözönyilason (racs) fel tud menni a paras levegö (a keramiacsö es a köpenytegla között) es a padlason a hidegtöl kicsapodik a viz, es visszafolyik/csöpög. Naluk Caleo mennyezetfütes van, plusz egy kandallo, de akkor meg a kandallo nem volt meg, leragasztottam az ilyen szellözöket egy foliaval.
Aztan rajöttem, hogy az összes gegecsö is ugyanigy müködik, amin fentröl jön le a villanyvezetek, tv-kabel, ...
Ezeket felül leszigetelöszalagoztam (mar amelyikhez hozzafertem), hogy megszünjön a levegöaramlas.
Tegnap este viszon azt vettem eszre, hogy mintha egy ora ketyegne, ugy csöpög masodpercenkent a viz az egyik valaszfalban. Nem aludtam semmit az idegessegtöl, meg a hangtol. Ezert talaltam meg a kerdesedet is.
Fel is mentem a padlasra, es a deszkazas között a szigetelesben talaltam egy kis nedvesseget.
Most meg arra gyanakszom, hogy a konnektoron keresztül tud felmenni a paras levegö (nalad is valoszinüleg ez a helyzet a lampa vezetekenel). Vettem reggel feszitövasat, ugyhogy este leszedek egy deszkat felül es megnezem, hogy mi van a szigeteles alatt. De nem hiszem, hogy nagyon hozza fogok ferni barmihez is. Mivel vegigfenykepeztem az egesz epitkezest, elegge kepben vagyok, hogy mi hogyan van, lehet, hogy inkabb a gipszkartont kellene kivagnom...
Mindenhol van nalunk parazaro folia, ezert nem ertem, hogy mehet ala, de valoszinüleg a veztekek- es azok gegecsöveinel.
Figyelünk a szellöztetesre nagyon, mindig igyekszünk 40% körül tartani a paratartalmat.
Nalunk viszont nincs szellöztetö, mert nem fert bele a keretbe, de szerettem volna en is...
Es ahogy en tudom, annak mindig mennie kell.
Na, most jol leirtam a sajat problemaimat :)
Szerintem ha megy a szellöztetö, nem kellene ilyesminek törtennie.
En meg most arra gondoltam, hogy a konnektorok gegecsöveit alul kinyomom sziloplasszttal, es akkor tenyleg meg kell szünnie a problemanak. Esetleg nalad is a lampanal ez megoldas lehet, miutan mar kijött belöle a viz.
Sziasztok! 3 hónapja vásároltam egy könnyűszerkezetes házat, mennyezeti infrafűtés van és hővisszanyerős szellőztető. Múlt héten, amikor esőzések voltak, döbbenten tapasztaltam, hogy az előtérben az egyik mennyezeti lámpából csöpög a víz. Azt gondoltam, beázik a tető (a szellőztető résénél), felnéztem a padlásfeljárónál, illetve kintről is nézegettem, de semmi gyanúsat nem láttam, és aztán abba is maradt a csöpögés. Mivel másnap elutaztam, nem volt időm szerelőt, az eladó építtetőt, és a kivitelezőt hívni, de biztonság kedvéért otthagytam a felmosóvödröt alatta. Bár egész hétvégén esett akkor, hazaérve nem volt semmi jele a beázásnak. Az esőzések elmúltával azonban a csepegés ismét jelentkezett, nem folyamatosan, hanem néha, random jelleggel, pár percre, sőt, volt olyan éjszaka, hogy konkrétan elkezdett folyni a víz, mintha valaki öntené a padlásról! Itt a száraz idő, nincs csapadék, és mégis csöpög. Hívnám a kivitelezőt, eladót, de mind külföldön nyaralnak (gondolom a ház árából). Mielőtt szerelőt hívok, tudnátok tippet adni, ez mi a bánat lehet, hogy egyáltalán tudjam, milyen szerelőt kell hívni...? ( lány vagyok, és nem az építészet a szakmám, és a 7 éves fiam nem tud még tippeket adni.... :-) ) Olvasgattam kicsit a netet, és baromira nem értek hozzá, de valami szöget ütött a fejemben: ez a sok víz lehet pára??? Lehet, hogy balfasz vagyok, de nem kapcsoltam be a szellőztető rendszert az elmúlt cirka 1-másfél hónapban, mert senki nem magyarázta el, hogy ezt kellene folyamatosan működtetni. Lehet ez az oka ennek a jelenségnek..? Ha igen, miért a lámpa csöpög, és nem a szellőzők a plafonon? Teljesen logikátlan és a fizika törvényének ellentmondó az, hogy teljesen váratlanul néha-néha megindul valahonnan egy adag víz, mintha odaöntenék, száraz, esőmentes időben, és tudtommal vízvezeték csövek sem futnak a padlástérben... (Légyszi, ne szedjetek szét, lány vagyok, és nem igazán értek hozzá. Köszi)
Ha egy könnyűszerkezetes olcsóbb (jelentősen) a téglánál akkor ott "olcsósított" dolgok lesznek. A technológia lehetővé teszi, hogy kreatív "mesterek" gyorsan eltüntessék a silány munkát. Inkább a referenciákra hagyatkozz elsősorban, ha lehetőséged van olyan referenciát megtekinteni ahol volt hőkamerás felvétel az kifejezetten jó (ez a tégla esetén is értendő). A gépészet is érdekes téma, de ez nem ez a topik.
Ha a szigetelés és a vakolat nem páraáteresztő akkor pont jó, hogy nem tud bejutni a szerkezetbe a pára. A lakás légcseréjéről rendszeres szellőztetéssel (gépi, vagy klasszikus huzatos átszellőztetéssel) kell gondoskodni, az tény,hogy a falazaton keresztül távozó páramennyiség a teljes páramennyiség 2 százaléka körül van, tehát lényegében jelentéktelen, de még sem tenne jót ha az ott gyűlne).
Én mikor még könnyűszerkezetesben éltem , egy páramentesítő géppel oldottam meg (a ruhaszárítás rendesen párásított), eleinte rengeteg vizet kellett kiöntenem a gépből majd ez szép lassan beállt. Illetve napi 2xszer huzatoltam. Ha nem hőhidas a szerkezet akkor csak az ablakok alsó szélén volt némi lecsapódás.
Üdvözlet, tetőfedő munka ( nagy) Mogyoródon. C saládi ház nyeregtető cca 90 nm. tetőszerkezet bontása, és teljesen új épitése. Viszonylag sürgős. Számlás. köszi deva 30 3841775
Egy vállalkozónak úgy kell csinálni a dolgokat, ahogy a tervben le van írva , ha nincs részletes terv, akkor pedig a megrendelő kérésének megfelelően.
Ettől függetlenül egy könnyű szerkezetes ház, főleg a faházak közel se annyira érzékenyek az alapozásra mint a nehéz téglaházak.
gyakorlatilag némi fagymozgás meg sem árt nekik mivel rugalmasak. a példának felhozott házat nem ismerem, de úgy 60 nm -ig a faházak nem igényelnek komolyabb alapozást.
elég nekik egy pl. 20 cm vasalt vb. betonlemez, az alá kavics és azon elég jól elvannak.
Ezek olyanok mint pl. ha elmész a dokihoz és semmi bajod, a doki azért felír valamit.
mondjuk itt valami azért zavaros.
na akkor anno én kiástam az alapárkot.... szigorúan 80 cm mélyre a kiásott földet nem vissza töltöttem .. oda beton ment, hanem középre feltöltésnek.
mivel annyira meg kellett emelni az alaptestet --- a padozat magasságát, hogy a kiásott föld kevés lett hozatni kellet még sok töltő földet.
Amit ma máskép csinálnék : még több követ - betontömböt az alapba. Tudom az un. úsztatott beton ma már nem megengedett, de hát ha jó, akkor miért ne. aztán szerencsére akkor még az alapokat nem kellett vasalni, hát azt se csinálnám.
Könnyűszerkezetes házat építtetünk. Megcsináltattuk a talajmechanikai vizsgálatot amely kimutatta hogy duzzadó agyag van. A szakemberek azt javasolták hogy 1m-re legyen leásva az alap, legyen talajcsere, fólia, illetve a kiásott földet ne rakják vissza az alapba.
A vállalkozó ennek ellenére 80cm-re ásta az alapot, nem csinált talajcserét és a földet is visszatöltötte. Amit megcsinált: lerakta a fóliát és alaposan bevasalta.
Kérdésem, ez mennyire okozhat gondokat, hogy egy csomó mindent másképpen csináltak? Vagy a talajmechanikus biztosította túl a dolgot?
Köszönöm a gyors választ, időközben több szakemberrel átbeszélve abban maradtunk hogy teljes felújítást végzünk mindenen, a falakon és a padlón is. Mondhatni újjáépítettük az egészet szinte. Sajnos olyan rossz állapotban volt néhány helyen hogy minimális különbség jött ki ez és a megtartott verzió között.
Sziasztok! Könnyűszerkezetes ház/ készház tervezése, építése előtt állok. Tudna esetleg valaki olyan kivitelezőt mutatni, akivel dolgozott és meg is volt vele elégedve? Eddig tőlük kértem tájékoztatót, de nekem egy picit magasnak tűnik a nm- ár http://faepiteszet.hu/ .
vettem egy telket amin egy beszakadt tetejű faház áll. Gondolkozom rajta hogy ezt felújítanám és kibővíteném, ehhez kérném a segítségeteket.
Még nem csináltam ilyet, így szívesen fogadnék néhány tanácsot hogy mi az amire fokozottan figyeljek, szigetelésnek mit ajánlanátok és a padlót esetleg hogy szigetelnétek.
Tetőt készitenék a garázsomra [6x6m] ami könnyűszerkezetes lenne 5x10es pallóból lenne a fala tető pedig a képhez hasonlatos lenne szintén 5x10es pallóból. 6m lesz a fesztáv és asszimetrikus lesz mint ahogy a kép is mutatja. Egyik oldalon kb 10° másik kb 30° leejtés lesz trapéz vagy cserepes lemezzel fedve, belső oldalon gipszkarton közte üveggyapot. Mivel szeglemez présem nincs azt perforált lemezzel és szegeléssel gondoltam kiváltani.
A képen az álltalam látható egyszerű kis modell látható 11mm x 13mmes lécből, ráakasztottam 11kg-ot elég meggyőző volt. Mit gondoltok működhet a dolog?
Padlónak gondoltam a faházba. Nem vakpadlónak, hanem véglegesnek. Sáros bakancsok, tüzifa morzsalék, nagykörmű agár nyújtózkodása...ezek nem túl hajópadló barát dolgok. Még a rétegelt lemez van versenyben, de az drágább lenne.
Nem ragaszkodom a kőzetgyapothoz csak erről olvastam azt hogy fahaz esetén ezzel ajánlott a szigetelés.
Nagyon jó a hangszigetelése és ez jól felfekszik a jelenlegi burkoratra. Azért is ezt gondolnám mert az épitett fa vázzal egyuttal meg is erősiteném magát az faházat is. Nem vagyok biztos benne hogy a faház külső burkolata elbirná a szigetelést és a vakolatot de lehet rosszul gondolom..
Az OSB párazárásáról jut eszembe, hogy az MFP lapról mi a véleményed? Azt páraáteresztőnek írják. De ránézésre nem nagyon tűnik másnak mint egy apróforgácsos osb.
Nem értem, hogy miért ragaszkodsz a külső oldali kőzetgyapothoz akkor, ha utána OSB lapokkal takarod. Az OSB kőkeményen lezárja a szerkezetből és a főleg a kőzetgyapotból kifelé áramló nedvesség útját. Igaz, kiváló szélszáró réteget is alkot, mely nem mondható el az lambéria burkolatról. Tapasztalatom az, hogy a külső oldalon sokkal fontosabb a szélzárás, mint a "lélegző" külső felületképzés.
Javaslom a következő rétegrendet:
- 12,5 mm normál belső oldali gipszkarton burkolat
- 24/48 mm kiegyenlítő lécezés / szerelési hézag
- 1 vagy 2 rtg párazáró fólia (lehetőleg polietilén, nem PVC, hogy szakadjon)
- meglévő farostlemez burkolat
- meglévő fakeret, benne a polisztirol hőszigetelés
- meglévő féldomború faburkolat
- 2x4 vagy 2x5 cm vtg polisztirol hőszigetelő lemez (mechanikusan rögzítve, eltoltan felhelyezve)
Igen, úgy jó lesz, esetleg még a párazáró fólia után érdemes lécezést tenni és arra csvarozni a gipszkatont. Én fémprofilból csináltam, de lehet cseréplécből is, mert akkor a gipszkarton mögött el tudod vinni a vezetékeket, vízcsövet, ilyesmit, és nem kell minden konnektornál, kapcsolónál átjukasztani a fóliát, jobb lesz a légtömörség. Ha esetleg később akarsz hővisszanyerős szellőzést, akkor ennek még nagyobb a jelentősége.
A tető nem ázik be. Szép száraz minden. Azért írtam hogy a kabátom átázott a hátamon mert ott akkora pára lehetett.
Ha az ember nulláról építi a falakat akkor nagyjából tudja a rétegrendet. Belűről, gipszkaton - fólia - kőzetgyapot-fólia- lezárás (OSB, lambéria, stb.)
Az én esetemben viszont már adott egy bizonyos falszerkezet. Farostlemez-hungarocell-lambéria.
Ebben az esetben mi a végleges rétegrend? Tegyek még erre belülre egy párazáró fóliát és gipszkatont? Mert ugye folyamatosan arról van szó, hogy belülről jól kell párazárni. Tehát akkor az én esetemben úgy nézne ki hogy belülről kifelé haladva: giszkarton-fólia-farostlemez-hungarocell-lambéria-kőzetgyepot-páraáteresztő fólia-osb (vagy lambéria) ?
A párazáró fóliát belülről elég ha felttűzőgépezem a farostlemezre, majd arra a gipszkartont?
Ezt az éjszakai hideg betárolását én is tapasztalom. Megjövünk napközben és ablakot nyitunk hátha bejön pár fok:) Persze gyújtom a kályhát egyből és zárjuk is az ablakokat.
Viszont a belső párát így a bútorokon nem tapasztalom. Száraz minden pedig hetek óta nem voltunk fűteni-szellőztetni. Nem tudom, hogy a full fa belső mennyit számít ebben.
Felfűtés közben van a hidegebb folyosón az ablakoküvegek alsó részén pára, de szellőztetéssel csökken.
A párazáró rétegnek (pl. Dörken fólia) teljesen folytonosnak, hézagmentesnek kell lennie, és mindig a hőszigetelő réteg belső, azaz meleg oldalán kell elhelyezni, mert így a fólia is meleg, ezért nem fog rajta lecsapódni a pára.
Tehát a padló alatti szigetelésnél is a szigetelőanyag fölé kell tenned.
A nedvesedés meg fog szűnni, ha fűtve és szellőztetve lesz a ház, de ha a tető beázik, az más kérdés, azt meg kell javítani.
Most azért párás-vizes bent minden, mert melegszik az idő, a nap nagy részében bent hidegebb van mint kint, és a kinti, magas páratartalmú levegő bejut a házba és kicsapódik belőle a nedvesség a benti, hideg dolgokra. Ez a fűtéssel meg fog szűnni, sőt megfordul a pára áramlási iránya, egyre szárazabb lesz a házad.
A párazáró fólia nem azért kell, hogy bent ne legyen pára, hanem azért, hogy a szerkezetet megvédje a bent keletkező párának a hideg szerkezeteken való lecsapódásától.
Eszembe sem jutott kívülről bekenni a faházat bitumennel. Lehet rosszul fogalmaztam. Azon a ponton gondoltam ahol érintkezik a hideg betonnal. A külső és a belső "perem résznél a lábazatánál".
Most linóleum van letn a padlón. Azt vettem észre, hogy a pára ott csapódik le a külső felén, nem azon ami a betonnal érintkezik. Írtam, hogy nagyon nagy a hőmérséklet külömbség sokszor.
Kint pl volt 13 -14 fok bent pedig 8. Még a konyhabútor alsó feléről is folyt a víz. Viszint nem látok penészfoltokat a sarkokban és a falat sem találom nedvesnek. Ami még feltűnt az az, hogy még a régi palatető van a házon ami nagyon nedves, állrajta a moha. Fent voltam a "padláson" takarítani. Nincs fólia a pala alatt és gyakorlatilag 1 óra alatt a kabátom átázott a hátamon. Ezen kívül nem látok semmit.
A napokban voltam kint. Most hidegebb van és a hómérséklet kiegyenlített volt odabent. 3 fok kint 3 bent. Sehol semmi víz de a páratartalom mérőígy is ki volt akadva.. Szerintem ami melegebb levegő bejön a rosszul záródó ablakokon vagy az ajtó alatt az azonnal kicsapódik de lehet rosszul gondolom.
Ha veszek párazárófóliát és feltűzöm a menyezetre és a falakra akkor, hogy kiderüljön hol nedvesedik bár szerintem egyártelműen alul csapódik ki a pára ahogy írtátok a nagy beton terasz bevezeti a hideget a házba. Az előző tulaj is mondta, hogy még nyáron is hűvös van bent. A fekvése miatt max délig süt oda a nap és akkor is csak az egyik oldalát éri.
Jelenleg sok fa veszi körül a házat árnyékban volt nyáron is. Mst ritkíttatom a fölé hajló tölgyeket és fenyőket.
Abból induljál ki, hogy a pára bent van. Ott csapódik le, ahol kialakul a harmatpont. Ezért én a jelenlegi pára okát keresném meg. Ez lehet bármely irányból jövő nedvesség, még a nyílászárókon keresztül is.
Ezért én belülről minden esetben fóliával borítanám a felületeket (padló, fal, födém), majd megnézném, hogy a felülete melyik oldalon lesz párás. Ha mondjuk a fal felőli oldalnál találsz ilyet, akkor súlyos hiba lenne hőtükrös fóliát elhelyezni rá, mielőtt a nedvesedés okát nem szünteted meg. Sajnos magyar betegség lett hőtükrös fólia használata ott, ahol közvetlen hősugárzás nincs. A gyártók és forgalmazók nagyot kaszálnak, hiszen eladják oda is, ahol csak a párazárás a feladata.
A külső oldalon folyékony bitumenes anyaggal lekenni a faházat felér egy terrortámadással. A meglévő faburkolatra maximum páraáteresztő fólia (tetőfólia) helyezhető el. Majd jöhet az 5/15 cm-es pallók elhelyezése 62,5 cm-enként. A közük kitöltése kőzetgyapot lemezzel. Ezt ismét le kell zárni egy páraáteresztő fóliával és jöhet a külső burkolat. Az mi lesz?
Nagyon fontos, hogy a fal hőszigetelését össze kell kötni a födémre elhelyezett szintén 15 cm vastag hőszigeteléssel. Ha nem sikerül, akkor garantált a hőhíd, tehát a belső térben a fal és mennyezet találkozásánál a penészedése.
Ha mindezeket elvégezted, akkor a belső oldalon nem tud kialakulni olyan állapot, hogy a felület hőmérséklete a harmatpontot elérje, tehát a pára kicsapódjon.
