Nem biztos, hogy menő a mindent vályoggal, de ez gyógyul össze tökéletesen a régivel, a többi mind idegen, és nem is gyógyul össze, önálló életet él. Ráadásul "ócsó és nem ráz", és bocs: minden... meg tudja csinálni.Igaz nehéz, mint a sár, de ha "lepotty", holnap ujra.
Más: volt házamban a kőmüves után több volt a földön, mint a falon, itt nem gond annyira. A sima meszes vakolatból -ha egyáltalán hajlandó egy kőműves is erre- a mészkő (azzá lesz csak puhább) "egy idő után eltűnik", s csak por (homok) marad, ha cement is van benne--jó sok- "örökös, mit a nyomorúság", de a falnak annyi... Egyik tartós, de nehéz, a másik gyors, de minek??? Kidobott pénz és még mindent el is lehet rontani vele. üdv PJ
Nos egy korábbi esszé a hőszigetelés rögzítésére... bármely falon. Az inspirációt ez a kettős nádpadlós szigetelés olvasása adta meg. a közzétételhez, mert szigeteltem már 55 éve is.
Érdekes, felettébb érdekes !
Valahogy így készítettem én is anno régen.
Nagyon régen még nádpadlóval, akkor még nem voltak ezek a modern hőszigetelő anyagok. Nem jelentős felület, így csak egy réteg nádpallót tettem be. Aztán levakoltam. Nem cementes, nem meszes, hanem gipszes vakolattal.
Viszont a nagy munkáknál … nagy felületeknél már mást alkalmaztam. Mármint hőszigetelő anyagnak.
A rögzítés hasonló .
Szeget a falba. Schlagen mondja a német, einschlagen, azaz beveri. Igaz a falba legalább is a téglába nem lehet. De ha előfúrjuk kein problém.
Tehát a megfelelő hőszígetelő, anyag annak rögzítése a falhoz nagy szegekkel, a szegek végére alátétnek műanyag lemezek ( a selejt padlóburkoló nagyszerű ). Még mielőtt a szeget véglegesen beverjük rá a rabic, amire a csirkeháló kitűnő. A német irodalom ugyan rozsdamentes acélhálót ír elő... hát ha ők megfizetik, tegyék.
Nem lesz annak a csirkehálónak a vakolat alatt 50 év alatt semmi baja.
A vakolat ?
Hát az tényleg kettő réteg. Egyszer egy gúzólás, majd a végleges, Azért mert a sokféle hőszigetelő anyag , a beton, a deszka nem szív, igy azokat a felületeket gúzolni is kell.
Van még itt egy műszaki probléma lealább is a hőhid mániásoknak. Szerintük azok a szegek rettenetes hőhidakat okoznak, így vége a világnak.
Tény hogy a szeg az acél jó hővezető. Legalább százszor jobb mint a hőszigetelő anyag hővezetése. Ok. ez így van. csakhogy mennyi szeg van 1 m -en ??
5 - 6 db. Legyen 10 db,, nos mennyi annak a felülete ? 5mm -es szegátmérő felület a 10 db nak 2 cm2 ez a 10 000 cm2 nek töredék %- a mondjuk ötezred része. Tehát van hőhíd, de ott bizony kevés hő távozik. Igaz az okosok a rögzítő csavarokat mindenfajta műa. dűbelbe nyomkodják. A válasz . ha megfizetik, miért ne.
Tehát nálam is szegek vannak a falban.
Az viszont más tészta, hogy a fal nem vályog, a hőszigetelő anyag pedig nem nád... a modern kor ezeket semmissé tette.
A ragasztásos üvegszövetes vékonyvakolatos technológia mindent felül írt.
Először is egy vályogfal minimum 40 centi vastag - a szög, amit bevernek, még ha 160-as, akkor sem éri át a falat, nem jelenik meg a belső oldalon, hogy odavezesse a hideget.
Másrészt egy ilyen huzalszög átmérője 6 mm, azaz a keresztmetszeti felülete 28 négyzetmilliméter. Ha, tegyük fel 5 darab ilyet ütünk be a falba négyzetméterenként, akkor az 1 négyzetméter felületnek a 0,014%-át, érthetőbben: 0,00014 négyzetméter felületet tesz ki a szög felülete.
Én hasitott öreg akácokat vertem a résekbe, ahol sokat kellett javitani -vályogtéglákkal és hig hosszószalmás vályoggal követtem el-a fal alján. Ha nádaznék szintén igy csinálnám. Ráadásul a szöget megette rozsda. 30-40 éve rabicolt házamon kivül látom. Hőhidnak az azért kevés... üdv PJ
Itt az alföldön nem igazán találkoztam kőházakkal. Így csak annyit tudtam mondani, amit leírtam. A sár nedvesen csúszik, ergo ebből bajok lehetnek.
Sejtem, hogy mit értesz vízfeltorlódás alatt, és igen, találkoztam. Sajnos pont a mi házunk esetében (is). Annyira nedves volt a vályogfal, hogy szemeteslapáttal és kézzel ki lehetett 'vésni'. Jobbról beton, balról beton, vízszigetelés meg semmi. Lassú, ámde biztos folyamat. Körülbelül mint a cementes vakolat esetében. Nem tud távozni a pára, így előbb vagy utóbb az a falban fog megjelenni, esztétikai, komfortérzetet rontó és a statikai hatásaival (falazat teherhordó képessége) együtt.
Ha nem beton alaptest van, vagy nem megfelelő az alapozás, akkor a vízszigetelés csak ront a helyzeten. Kis falunkból konkrétan a mentőhelikopter vitte el a jóembert, mert rádőlt a fal. Sárba rakott tégla, felette vízszigetelés - egy kissé megcsúszott a dolog.
A kérdés arra vonatkozott, hogy ha nem raknék hőszigetelést akkor mivel vakoljam-kezeljem a lábazatot?
Az alap felállásban se ragasztottam volna telibe az XPS-t a lébazatra, hanem csak pogácsákkal úgy, hogy szellőző rés maradjon mögötte. Erre direktbe ültetném rá a hőszigetelést (nád-gyapot, semmi sín, ugyan olyan vastag lábazati anyag mint a fölötte lévő és ezen keresztül ki tud szellőzni.
Ha a tanácsodhoz szükséges tudnod, hogy hol áll a ház, nyugodtan kérdezd meg. Én megkérdezném. Vizenyős területen áll egyébként 1m-re van a talajvíz, ezért is vágattam át a falat.
Vízfeltorlódásos esettel találkoztál már? Én még nem hallottam ilyenről, akikkel konzultáltam azok nem említették.
Elhamarkodott döntésektől elég messze vagyok. A házat szigetelő szakmérnök látta, a fenti tanácsot adta. De konzultáltam egy bme épületszerkezeti tanszéken tanító építőmérnökkel is a lábazatról. Egyébként ha jól sejtem, mzm az akinek először, még vásárlás előtt megmutattam az épületet.
Személy szerint én semmilyet. Nem szakmám - nekem csak az az 'életcélom', hogy megakadályozzam az elhamarkodott döntéseket.
Ha xps (vagy egyéb fantázianevű dolgot) használsz, akkor előbb vagy utóbb annyira nedves lesz a lábazatban||alaptestben meglévő sár, hogy a kövek képesek lesznek||lehetnek elcsúszni egymáson, ami nem jelent sok jót. Kőzetgyapot, nád szóba sem jöhet, mert nincsenek jóban a nedvességge. Ráadásul fogalmam sincs, hogy te most valami mocsárvidéken lévő házról írsz, vagy pont a Himalája tetején lévő viskóról... Most te mit ajánlanál másoknak ebben a helyzetben?
Lényeges infó, mert a párának valahol távoznia kellene. A tiszteletet meg rakd be a sublót fiókjának a hátuljába és told be azt a fiókot... Vagy egy élhető házat akarsz, vagy egy hagyománytisztelőt, szinte már nincs is középút.
d_feco: Első bejegyzésemben írtam, hogy átvágattam a falat, lehet, hogy nem volt egyértelmű. Azt hogy az aljzatszigeteléssel össze van kötve azt nem gondoltam, hogy lényeges információ a lábazatszigetelés szempontjából.
Fölé tényleg mehetne akármi, de már csak a ház iránti tiszteletből se raknék polisztirolt, a gyapot meg kivitelezéssel együtt irgalmatlan drága, jelenlegi árak szerint kb. 40 év a megtérülése.
Palási: jó a sztori! Nádpadló sajnos nincs ingyen, viszont azt fel tudnám tenni magam, vakolni meg van időm megtanulni a hátsó két istállón tudok gyakorolni. Ebben a helyzetben mert pénzt keresni nemigen tudok, időm meg van.
Úgy hozta a sors, hogy két független mérnök is számolgatott a házon és hasonló eredményekre jutott 10 cm szigeteléssel. Amikor kiszámoltattam szigetelés nélkül, akkor jött a meglepetés, hogy csak milyen keveset tudok spórolni 10 cm-vel (45-65e évente). Többet semmiképp nem raknék rá, mert egy gyönyörű, helyi védettség alatt álló parasztház és nem csúfítanám el az arányait, de a szakértők szerint is felesleges, mert ezzel a falazattal elég nehéz becélozni az A energetikai osztályt.
5 centiméter arányaiban sokkal többet hoz, mint 10 cm + nem szűkül le a tornácom és nem kell óriás radiátorokat beraknom, mint ha nem szigetelnék. Az új építésű ingatlanokra vonatkozó szabályoktól persze messze elmarad. De 10 cm-el is.
Plusz itt a globális felmelegedés is...;)
Persze lehetne opció, hogy költözzünk be, nézzük meg, hogy mennyire fázunk télen. Ez nem sajnos nem játszik a helyi védettség miatt, mert az ablakoknak a külső falsíkban kell lenniük. Szóval vagy most rakok valamit vagy soha.
Nos a bármi anyag és a hőszigetelés számításokról.
Úgy a 90 -es évek elején egy külső kerületben épült egy iskola és hozzá egy tornaterem. Mivel közpénz felhasználással épült, bárki nem tervezhette meg.
Csak arra felkentek, akarom mondani olyanok akiknek van jogosítványuk.... értik az írást, akár a papok..-. a régi hébereknél a felkentek a papok voltak ők értették az írást.
Tehát megtervezték... annak rendje módja szerint, majd kivitelezték, annak rendje módja szerint.
A falak, a határoló falak.
B30 30 cm vastagságban … erre rakattak 5 cm szálas anyagot, ahol beton volt / az épület 1/3 - ában 20 cm -es / oda pedig 8cm-t szintén szálas anyagot. Az egészet beburkolták valami fagyálló disztéglával. Már akkor 10 cm felett járt az általános szigetelés. De mivel a költségvetés kötött, szólt a főnök a beosztott Karcsi tervezőnek, hogy Karesz a számítást úgy hozd ki , hogy megfeleljen az bürokratáknak.
A Karesz kihozta.
Aztán telik az idő volt ott egyéb baj is minthogy az a hőszigetelés számítás mennyire objektív. A sok baj közül a leglátványosabb az volt amikor a diszburkolat fal megcsúszott. Egy sarokon némileg leomlott.
Nagy tanakodás mi legyen ?
Hát le kell bontani.
Lebontották a falat, mármint a burkolót és a jó 5 és 8 cm -es táblás üveg - vagy ásvány gyapot szigetelést is. Vitték volna ki a sittre. De mielőtt vitték volna a lerakóba én mivel majd a szomszédban laktam elkunyeráltam és vittem kézikocsiban, tető csomagtartón meg biciklivel. Aztán a művezető is felébredt, hogy bűn lenne ezt az anyagot sittre rakni, a maradékot pedig ő vitte utánfutóval.
Tehát így jutottam a bármi anyaghoz.
A sorsa : a padlás és egy aljzat szigetelése.
A számítás ?
Mint ahogy a Karcsi is azt számolta ki amit a főnöke kért, én meg számolás nélkül igazodtam a tapasztalathoz.
Az most minden számolás nélkül jóval 10 cm felett van.
Oldalfalra 12 - 15 cm, födémre 25 - 30 cm az aljzatba is legalább 15 cm.
Most akkor fogalmazzak úgy, hogy csak részinformációkat csepegtetsz? A legelején nem írtad azt sem, hogy van vízszigetelés a falban. Azt sem, hogy itt-ott össze van kötve az aljzatbeton alatti szigeteléssel. De nem ez a lényeg.
Az a lényeg, hogy nem csak fal van, nem csak padló van, nem csak födém és tető van, hanem egy ház van, a külső körlettel együtt és ezek egymás elválaszthatatlan szerves részei - s így is kell rájuk tekinteni, illetve így kell kérdezni a lehetséges megoldásokkal kapcsolatban is.
Esetedben a lábazat az a fogós kérdés. A pára (aka.: talajnedvesség) kintről, alulról és bentről is a fal felé fog törekedni. Ha ennek a kiszáradását gátolod valami lábazati szigetelőmiskulanciával, akkor hosszú távon az épület állékonyságát fogod veszélyeztetni. Ha nem szigeteld le, akkor meg a hőhíd miatt a szigeteletlen részen páralecsapódás jöhet létre a hidegebb időszakokban. Esetedben a vízszigetelés fölé mehet akármi is, nem csak nádpalló. De hogy alatta miképpen lehetne megoldani, arról sajnos lila sejtelmem sincs.
Nem a leg ideálisabb a helye a vízszigetelésnek, ez tény. De előtte meg nem volt. Az az igazi műhiba.
Valójában csak a tornácon ez a helyzet. Nem akartuk szétverni. A többi helyen azért alacsonyabban történt a vágás, kb. az aljzatbeton aljával egy magasságban. Kapott csomóponti rajzok alapján viszont összekötöttük az aljzatszigetelést a falszigeteléssel. Mind a fal, mind az aljzat szigetelés jól működik, szárazak.
A fal 50cm. Szerkezeti védelem szempontjából nem hiszem, hogy kéne szigetelés. Az 1850-es években épült a ház, azóta áll hőszigetelés nélkül.
d_feco: nem értem, hogy miért gondolod, hogy nem egészben nézem a képet. A lábazati hőszigetelés problémáját próbálom körüljárni, hogy hogyan érdemes megcsinálni. Járt már a háznál szigetelő szakmérnöktől elkezdve mindenki, de úgy érzem, hogy a legjobb megoldást még nem találtam meg. Ezért kértem a segítségeteket.
" Kiszámoltattam 10 illetve 5 cm-vel a hőveszteséget és igazából nem éri meg 10 cm-t rárakni. Valójában bármit rárakni nem éri meg, csak ha mi csináljuk..."
Nos itt viszont igazad van.
Habár az a bármi lehet sokféle anyag. Pl. bontott hőszigetelés.
Nagyjából nem lehet értelmezni a hőszigetelések gazdaságosságát. Viszont vannak más szempontok is, pl. a komfortosság !!
Az épület szerkezetek védelme. De azért tudni kellene a falak vastagságát is. Pl. 30 cm vagy 60 cm. Mondjuk vályog házaknál (lakó háznál ) a 30 cm elég ritka , de akad. Nos ennél már a hőszigetelés indokolt lehet.
Mellék épületek ( pl. istálók, ólak, kamrák viskók ) épülhetnek ilyen vastagságban is.
Magadnak kerested meg a választ: "...páralecsapódási problémákat okozhat"
Ha nem szigeteled le a lábazatot is, akkor kerülnek elő az olyan problémák, hogy a falak alján le fog csapódni a pára -> penészes is lehet, mivel az jóval hidegebb lesz a fentebbi(szigetelt) falnál - pláne télen.
Egy házat nem részletekben kell górcső alá venni, hanem egészében. A víz- és hőszigetelést is bele kell kalkulálni az egészbe, az alaptesttől kezdve a falazaton át a páraáramlást is jól megsaccolva.
Köszönöm a választ! Nem mennék le föld alá. A padlószint a tornác kivételével mindenhol a talaj felett van. A a falak vízszigetelése meg a padlószint fölött 2 cm-vel. Kérdés az, hogy ha nem megyek le a vízszigetelés alá, akkor az milyen páralecsapódási problémákat okozhat.
Én egyrétegben gondoltam felrakni a padlót. Kiszámoltattam 10 illetve 5 cm-vel a hőveszteséget és igazából nem éri meg 10 cm-t rárakni. Valójában bármit rárakni nem éri meg, csak ha mi csináljuk...
Sajnos a padló szintem mindenhol egy pár cm-vel a vízszigetelés alatt van. Mivel tudom megvédeni a nádat a csapóesőtől? Valami lábazati vakolat kéne rá?
Nádpallóból kétrétegű szigetelést csinálunk. Az első rétegben vízszintesen, a másodikban függőlegesen állnak a szálak.
Mindkét réteg szögelt és hálózott rögzítést kap: 30-40 centinként nagy szöget verünk a falba, aminek a feje kiáll kb. 10 centit. Erre tesszük fel a hálót, majd a szögek fejét kötöződróttal pókhálószerűen összekötjük. Ezt követően a szegek fejét beütve ráhúzzuk a hálózást a nádra, ez rögzíti és simítja a falhoz.
Van, aki már ezt a réteget is begúzolja (híg habarccsal beveri - ilyenkor a habarcsot jó erősen kell odaverni, hogy bemenjen a nádpalló szálai közé), én nem szoktam ragaszkodni hozzá.
A második réteg nád függőlesen kerül fel, a rögzítése ugyanúgy (természetesen nagyobb szögek kellenek). Lehet rabichálóval is rögzíteni a külső nádat, úgy erősebb lesz.
A vakolás ugyanúgy megy, a lényeg, hogy a nádszálak közé jól bemenjen a híg habarcs.
Természetesen csakis mészhabarcs használható mindkét esetben.
A hőszigetelést a dupla nádpalló és a mészhabarcs vakolat adja. Mivel a nád csöves szerkezetű, levegő van benne, ezért jól szigetel. A fal szellőzését az első réteg nád biztosítja, még ha gúzolás kerül rá, akkor is az 5 centiből a falra felfekvő és a fal közelében lévő szálak között szellőzik.
A lábazatot csak akkor szigeteld, ha a belső padlószint lejjebb van, mindenféle lábazati szigetelés különféle komplikációkkal jár, ugyanis nem tudod, mi van a lábazat mögötti tömegben. Még nem láttam jól elkészített lábazati szigetelést.
És egy fénykép a nádazásról (itt az első réteg be lett vakolva (gúzolva):
El lehet vágatni a falat akkor is, ha szabálytalanul rakott kövekből áll. Nálunk megcsinálták és működik. A vízszigetelés alatti rész a kérdés. Ezt a feltorlódó vizet nem igazán értem. Az épület talajszint felett van, víznyomás nincs. Ennek ellenére olyan megoldáson gondolkodtam, hogy XPS-t pogácsákkal (és persze dűbelekkel) rakom fel, úgy, hogy maradjon egy-két cm légrés és erre ültetem rá a nádpadlót.
"...betonnal ellentétben nem vezeti -viszi- tovább a nedvességet."
Lehet vízzáró betont is készíteni. Ráadásul az agyag is továbbítja a vizet a hajszálcsövecskéin keresztül, akár ezer méter magasba is - bár rendkívül lassan.
Bocs lehet félreérthető voltam... természetesen sem a házra sem a templomra nem került semmi hő viz szigetelés--kidobott pénz munka sőt kár lett volna. A nádszigetelést sem tartom jónak-felesleges és drága is- épp a falban lévő sok viz miatt. Persze, ha vályoggal lesz vakolva, és csak meszelve, akkor jó lehet... Persze, ha ez tényleg jó lenne, akkor a régiek is-itt a gazdag urak - is alkalmazták volna, de sehol nem volt kivül nádszigetelés, pedig van több kastély is mind ebből -andezit és tufái- épült fenti módon.
A templomról mondta a mérnök, hogy abban több köbméter viz van. A száritóvakolat szigetelés nélkül- jó egy darabig, de utána csak gátolja a száradást. Belül már látszik, oda nem került száritó vakolat.
Egyébként nem voltak "buták" akik a agyaba rakták a követ, mert az agyag a természetben az egyetlen vizzáró, s ráadásul a betonnal ellentétben nem vezeti -viszi- tovább a nedvességet. Ezek a házak -főleg uri házak- ma is állnak, de iszunyú hidegek... Kifűthetetlenek, illetve amikor épültek azoknak volt saját erdejük, és sok cselédjük is. Valaki mondta, hogy csak az angolok voltak olyan... akik kőből épitették a házaikat (meg itt ahol ingyen volt a kő volt számtalan bánya)... s köszvényesek voltak, valamint mindig gyapjú takaróval a kandalló mellett ücsörögtek.
Örülök, hogy 2 éve nem kell ott laknunk. Ez vályog -szintén agyagba rakott kő alappal,- s nem vizes
