Ez nem semmi topic... itt még a topicgazda se kukkant be hébe-hóba. Hiába starpáltam magam, hogy leírjam a véleményemet...
Valószínűleg ez a jelenlegi magyar építészet legnagyobb gondja!
Én is örülök, hogy van ilyen topic. Az épületek egyedi és összhatásának témaköre már régóta érdekel. Ezzel kapcsolatban számos dolgot figyeltem meg:
Bár én nem vagyok építész, mégis érdeklődve figyelem az épített környezetet. Ezért volt számomra meglepő, hogy nem egy ismerősömet építészhallgató létére kevéssé izgat a saját szakmája. (És bizony jártam már így orvos és tanár/tanító ismerősökkel is.) Tehát engem, a laikust jobban érdekel, hogy miket és miként építettek anno és most, mint a majd nagy eséllyel építésszé váló fiatalt.
A topicnyitóban rokonlélekre találtam a következő miatt. Még a 80-as évek végén, számomra is az első mellbevágó élmény a Kempinski szálloda építése volt. Mikor láttam, hogy építkezni kezdenek, kiváncsian vártam, mi lesz. Aztán csak egyre és egyre rosszabb és nyomasztóbb lett a monstrum. Azóta már inkább megrémülök, ha építkezésről hallok hírt.
Eddig nem láttam a topicban azt az egyértemű összefüggést felvetni, ami Finta József neve, és a gusztustalan épületek között óhatatlanul fennáll. Hadd említsem csak a Munkaügyi Minisztérium épületét (spenót-ház), amely a Lánchíd és az Akadémia mellett éktelenkedik; utána ott a Mariott-szállót, amely semmivel sem rondább, mint mellette a másik kettő viszont nagyobb, ami tetézi a bűnt; utána Kempinski, Duna Plaza, ELTE épület és társaik. Az az ember több merényletet is tervezett még Budapest ellen, de szerenécsére nem mind valósult meg. Mostanában pedig az új TV-székház tervezésére kapott megbízást, tehát a helyzet súlyos. Egy ilyen esztétikai bűnöző-nek még mindig akad megbízója! Akad persze Finta Józsefnek számos derék követője, illetve elődje. Ahogy a Bán Ferenc és a Vadász György által készített terveket elnéztem, ők is ide tartoznak. (Érdekes, hogy Vadász György a saját házát lábasház valahogy nem ilyen technokratára tervezte... Persze, lehet azzal jönni, hogy az lakóház, de akkor sem értem...
Azt is látom, hogy manapság divat lett Makoveczet cikizni. Szerintem, mégha találunk is nála jobbat (akit én is várnék, merthogy soha rosszabbat!), akkor sem lehet elvitatni, hogy nagyszerű tervező. Aki arra hivatkozik, hogy kihasználatlan terek stb., az nézze csak meg az egyetemi építkezésnél, hogy a racionális, praktius épületeknél, mennyi helyfoglaló, fölösleges elem van. És akkor még árról, szépségről nem beszéltünk. Szerintem ez olyan, mint Petőfi kritizálása a kortárs irodalmárok által. Ezeknek az a ciki, ami magyar. Esetleg Erkel Ferencet is támadhatnák a technósok...
Egyelőre ennyi, bocs' a terjedelemért.
Üdv. F-kulcs
Köszönet Levendula úr a topikért!
Érdemben azt szeretném megpendíteni, hogy meditálnak-e a hozzászóló urak néha, avagy valaha is arról, hogy mi is az hogy város? Avagy az már olyan természetes, hogy van ilyesmi is, mint a levegő? Az építészet pedig amiről a vita szól, gondolom nem az lakhely amit autodidakta módon létesült már a történelem hajnala óta családocskák menedékéül, idővel ilyen v. olyan bájú falvacskákká nőve.
Nos, a város feltételezem egy minőségi ugrás volt, mikor először kezdett felbukkanni mint olyan, és még a középkorig komoly immunrendszerrel védte magát a lealacsonyodás és elzüllés ellen. Fizikai feltétele ennek a várfalak és alabárdosok jólszervezett rendszere volt. A város hierarchiája pedig igyekezett gondoskodni arról, hogy boldog boldogtalan ne hígítsa, rontsa a város polgárságát.
Sajnos ezek a gyöngyszemei a feudális társadalmaknak azóta sorra buktak, szétpukkantak a várfalak és sáncok, a jó alabárdosok meg még kísérteni is csak ritkán hajlandók többé.
Ezekután csak a jósszerencsére lett bízva, hogy mely város növekedett szörnnyé, világcsodává, sivár embertárházzá, haldokló koszmetropolissá. Talán némelyik valami titokzatos módon még sikeresen meg is őrizte valahogy az immunrendszerét, de a többség csak dagad, rondul és züllik, amíg végleg lakhatatlanná nem fog majd válni még azok számára is akik ezen leghatékonyabban 'munkálkodtak'. Ezen negatív stádiumok valamelyikébe sorolható a jelen Bpestje is. Immunrendszer nélküli tengődés, ahol a minőség csak véletlenül diadalmaskodhat, és nagyon szórványosan. Ha egy csoda folytán a város mégis magára találhatna, akkor lesz megint ízlés, harmónia és zsenialitás az építészetben ami majd jótékonyan sugározhat ki országszerte, sőt határainkon túl is.
Tényleg jó az oldal, csak kár hogy tele van halott linkekkel. Bocs hogy ezt Neked "mondom", csak ha jól tudom akkor Te készíted az oldalt...
Ha már a témánál vagyunk, akkor engedd meg nekem, hogy én is közzétegyek itt egy építészettel kapcsolatos linket. Csak azért bátorkodom erre vetemedni, mivel az említett oldalon egyik legkedvesebb volt tanárom, Kausay Tibor is közremüködik. Szóval ha valakinek kedve van akkor nézzen el ide. Ybl-re és Muegyetemre járóknak, pedig egyenesen ajánlom... :-)
Egy ilyen helyi központocska kialakulása, vajon nem leend magától is egyedivé? Én nem félnék attól, hogy egy központ automatikusan globálmultibankcenterré válik.
Viszont Metrók(!)ra szerintem szüség volna. Metrókra, városszéli parkolókra, k. drága belvárosi parkolásra, időlimittel...stb.
A rakpartot szerintem valószínűleg nem lehetne "zöldesíteni", bár ehez igazán csak a kertészek értenének, viszont a századfordulós, és az előtti "hajós-életet", kikőtői hangulatot (mint a kávéházi életet) vissza lehetne hozni, állóhajókkal megoldható a változó vízszint magassága, még valamilyen jópofa építészeti látványosságot is lehetne a változásából kezdeni...Akik meg azt mondják, hogy a budai oldal árnyékos, azok még nem voltak kint mondjuk du3-kor, vagy soha nem ittak még a Rácz-kertben...
úgy látom lehetett érteni, hogy mire akarok itt embereket rávezetni. :))
Pest: mivel Pest egy metropolisz, nyilván sokkal bonyolultabb városszerkezetet kíván, mint egy kisváros, ahol elegendő egy központ, és utána körkörösen más jellegzetességű területek. Pesten természetesen van több ilyen központ, a kérdés hogy ezek hogy vannak integrálva egymással. például a köztük maradó terület is egy "valódi" városi övezet, vagy egy slum/senkiföldje. másik példa hogy a központok között hogy lehet közlekedni. van-e kellő infrastruktúrája a gyalogos és a gyalogos-alapú közlekedésnek, amit elsősorban buszokkal, villamosokkal lehet elérni. (megjegyezném ideje lenne a pesti sárga batároknál kissebb, hangulatosabb, és hatékonyabb járgányokat bevezetni.) a metró ilyen szempontból elégtelen. (a hév is.) a legjobb tömegközlekedési példa erre München. persze van ott is sok metró, és a nagytávolságú közlekedést az is segíti, természetesen, de mégis ha valaki a belvárosban jár, akkor láthatja az ott rohangáló villamosokat. na, azt kéne ellesni.
egyszóval a több központocska létezése csak akkor kedvező ha ezek nem ugyanolyan központok, hanem valamiben mások funkciójukat vagy jellegűket tekintve. (például mégegy banknegyed létrehozása pusztán pazarlás volna.)
rakpart: az a probléma, hogy a rakpart már most erősen be van építve. ez egy elhibázott döntés eredménye, amikor csak az autóforgalmat vették figyelembe, ahelyett hogy végig parkosították volna a dolgot. (természetesen anélkül hogy a Dunából mégtöbbet elvettek volna.) az is bonyolítja a helyzetet, hogy a rakpart ártér, és elég macerás ezt áthidalni. épületeket nyílván nem lehet oda rakni, mert áradás után lehet újraépíteni. parkok dettó. illetve ilyen városi parkok, mert ha mondjuk "természeti" parkot raknak oda (persze ápoltan), akkor abba belefér hogy jön az ár. azt viszont a Duna szennyezettsége miatt nem nagyon lehet megoldani. aztán a Dunán erős a hajóforgalom is, ami elől el kell zárni a "fürőzőket". (na jó, ez egy utópia, bárcsak tényleg fürödni lehetne a Dunában...) szóval nem olyan egyszerű a döntés, de szvsz mégtöbb területet elvenni a Dunától (pláne az ártértől) őrültség! az autós forgalomra egyrészt a (sokkal) jobb minőségű és hatékonyságú tömegközlekedés, másrészt a három dimenziós utak létrehozás a megoldás. (persze ez sokban kerül, de előbb-utóbb muszály lesz elszakadni a gigantomán gondolkodásmódtól és a részletekre koncentrálni.)
Egyébként szerintem Pesten nem egy "valóban életképes központ" van, és nem csak ott van "életképesség", hanem azért már kezd lenni/van sok kicsi helyi központocska, amire egyébként most probálnak is jobban rámenni...
Más.
Mit lehetne tenni azzal a szerencsétlen rakparttal? A főváros egyszerűen lemond a Dunáról? Nem értem, komolyan mondom nem értem! Ráadásul, ha jól hallottam a Csá Fer javaslatára A budai oldalon sehol sem lehet majd lemenni a vízhez (ezt a baromságot!)!!"/%/+643!!
sziasztok, ne hagyjuk ezt a remek kis topikot elsüllyedni!
ennek érdekében álljon itt néhány gondolat, ami lehet hogy törés az eddigi beszélgetésben, de talán új gondolatok tömegeit serkenti.
véleményem szerint a magyar építészetet újra ki kell találni. vannak hagyományaink, vannak irányzataink, de egyáltalán nem átütő erejűek. a pesti bérpaloták jó példák arra hogy a saját építészetünk a múlt század vége felé és a századelőn mennyire jól alkalmazkodott a magyar valósághoz és ezzel egyidejűleg újat (historizálva, szögletesen, de mégis újat) tudott alkotni. (másik jó példa a 20-as, 30-as évek építészete, ami képes volt meghaladni a Bauhaust is!) még ma is szembeötlő, hogy mennyire tökéletes ezeknek a házaknak a külalakja, és a legnagyobb egységesítő erő a "pesti ív", melyet egyetlen más városban nem lehet megtalálni. (ablakívek, kapubejáratok, stb.)
manapság még ennyire sincs karakteres nemzeti építészetünk, és ez bizony meg is látszik az alkotásokon. a népi-urbánus vita újraélése sem hozta meg a várt eredményt - nem is hozhatja. Jelenleg két fő irányzat, az amerikaias pusztán funkcionális "hub városok" és a németes "gócpontok" között tipródunk. hogy mindenki számára érthető legyen, a "hub" egy szétszórt településszerkezetet jelent, ahol a funkciók egybeömlenek - ezzel szakítva a hagyományos amerikai "zónás" előírásokkal, ami kifejezetten az autó használatára "kötelezi" a lakókat -, de még mindig az autót véve szervező alapnak. annak ellenére hogy a német társadalom is magas szinten mobilizált, a városok koncentrált magként vonzzák a vegyes felhasználású épületeket, elsősorban a gyalogost kiszolgálva.
a két irányzat gyökeresen más építészetet kíván. Amerikában a funkcionalitás oltárán az esztétika és a harmónia feláldozódik (itt megjegyezném hogy az indexen futó "virtuális építészet" cikksorozat elfelejti megemlíteni, hogy az ennek az amerikai értékrendnek a derivációja, és Európában nem feltétlenül működőképes). ezzel szemben a gócpontok kialakítása fokozott esztétikai követelményeket támaszt, ugyanis a gyalogos nem a másodperc tört része alatt suhan el az épület mellett, vagyis nem csak egy benyomás éri őt, hanem az apró részletekig terjedően megfigyeli azokat, kialakítva egy személyes viszonyt ház és ember között. (autóban ülve ezt a viszonyt lehetetlen megteremteni.) ezen felül egy gyalogosorientált városban a központ érzékelhetősége megköveteli hogy a városok karakterükben különbözzenek egymástól. ez az amerikai szemléletben nem játszik szerepet, ugyanis nincsen központ, a város egy örökké változó elfolyt szerkezet, mely az egész kontinenst átöleli. (fel lehet tenni a kérdést hogy miben különbözi egymástól Cincinatti és és Houston, és miben Hamburg és München.)
Magyarországon elsősorban a városokban - ott is legfőképpen Budapesten - jellemző a két irányzat keveredése. amikor megérkezünk egy városba, egy aglomerációt, kertvárosi tengert kell átautóznunk (!) ahhoz, hogy megérkezzünk a valóban életképes központba. az életképességhez: elgondolkodtató az is, hogy a kertvárosiak mind a városba járnak dolgozni, szórakozni, kikapcsolódni, vásárolni, stb. otthon ugyanis nyilván nem lehet/kell dolgozni, a szórakozást pedig csak a tévé jelenti. (Magyarország benne van a három legtöbbet tévéző ország között, ami nem biztos hogy pusztán a "szebb élet" utáni vágyakozásnak tudható be. bár a "szebb élet" elsősorban a városokban zajlik, itt tehát összekapcsolódnak a fogalmak.) ugyanakkor városaink kezdenek megtöltődni olyan semmitmondó és a nyugatot - ellentmondásosságában - majmoló épületekkel, melyek pontosan az egyéniséget, az ember- és nem autó-léptékűséget hangsúlyozzák. egy modern irodaházat fel lehet emelni és Budapestről áttelepíteni Berlinbe vagy Philadelphiába, és senki sem fogja észrevenni, hogy nem oda illő. a bevásárlóközpontok és egyéb kreálmányok is pontosan ezt az uniformizálódást segítik elő. a magyar mallok és egyebek legnagyobb hibája hogy nem illeszkednek a városba, megkövetelik az autó használatát, elidegenítve a "benn" és a "kinn" lévőket, a kívántnál nagyobb mértékben.
legelőször ezt a városszerkezti kérdést kell eldöntenünk, hogy német/európai, vagy amerikai típusú városokban akarunk élni és csak ezután lehet az építészetről mint kivitelezésről beszélni.
na, úgy gondolom hogy annak aki tényleg érdeklődik a téma iránt, ez elegendő vitaalapot szolgáltat, mégha kicsit összeszedetlen is voltam. :)
Azt hiszem, jól oktatni csak úgy lehet, ha az ember (a szakma) tudja, hogyan is áll a dolgokkal és saját magával. Hogy mi a dolga, hol a helye, mi az, amit megtehet, és mi az, amit kötelessége megtenni. Ha nincs meg ez a biztonság, akkor darabjaira esik az egész... az oktatás hiteltelen lesz, amatőr szintű, mi pedig tanulhatjuk meg magunktól, hogy mi a fene ez az építészet... Ha abból indulok ki, hogy aki egyetemre/főiskolára megy, az tanulni akar, akkor egyértelműen azoké a felelősség, akik oktatnak, akik már művelik a szakmát. Ehelyett a tanonc megtanul csalni, hazudni, megtanulja, hogyan szúrnak ki vele, és hogy mi is az az értéktelen tudás, az oktatói felelőtlenség...
Ha lenne itt egy oktató, szívesen megvitatnám vele a dolgot.
Hol van az egyetemen pl. tudományos építészeti munkásság? Hol van most építészetelméleti vagy műszaki kutatás? Az oktatás tíz évvel az építőipar, harminc évvel a nemzetközi építészetelmélet után kullog... Az, hogy tömegképzés van, az nyilvánvaló. A tömegképzés egyébként szükséges, ha megfelelően differenciált, és ha megvan a lehetőség az elitképzésre is... És itt a lehetőségen van a hangsúly, mindenki számára, hogy aztán ne kamuból osztogasák a DLA fokozatokat, "én ma adok neked egyet, holnap te adsz nekem egyet", ugyebár.
Más szempontból: nyilvánvalóan nem érdemes "túloktatni" a hallgatót, mert ezzel csak konkurenciát nevelünk...
Sajnos, be kellene már végre látni: az, hogy mennyire elb.. a magyar építészet, az nagyjából itt, az egyetemen/főiskolán dől el... egy-egy oktató kezei alatt. Mindenkinek a saját bőrén kellene éreznie ennek a súlyát. Persze vannak néhányan, akik óriási értékátmentő tevékenységet végeznek, ők hősök, csak hát ahogy Hannkiss Elemér mondja, szerencsétlen az az ország, ahol hősökre van szükség...
Én most fogok végezni. Olyan ez, mint amikor valaki egy nagyot evett, de aztán az étel rossz, és piszkosul elrotja a gyomrát..
Természetesen én sem várom el egy tanártól, és egyáltalán senkitől sem, hogy az általa művelt szakma abszolut magaslatán álljon, hiszen nincs ilyen ember a földön, nemhogy az iskolákban.
De például olyanokat joggal elvárhatnánk egy tanártól, hogy legyen emberibb, és hogy ha már nekünk is meg kell tanulni néhány új dolgot, akkor ő is konyítson már egy kicsit a témához (ez utóbbi kritériumnak szerencsére csak néhány tanár nem felelt meg tanulmányaim alatt).
Nem tudom, mit értesz egyszeri képzés alatt, ha azt, hogy a posztgraduálok után nem jön pénz, akkor ez nálunk is így van. Másrészről nálunk nemrég azt is bevezették, hogy ha egy adott félévben felvett tárgyat nem teljesítesz, akkor az után következő félévben fizetsz érte kreditenként 840-et. Úgynevezett tandíj.
De mindegy, ez kicsit offtopic. A képzésről meg annyit, hogy nálunk ismert okokból, amikre nem térnék ki, az oktatásban általában nem az élvonalbeli szakemberek állnak. Hülyék is lennének, nem éri meg nekik, maradnak a szakma művelésénél. Tisztelet a kivételnek. Így aztán, ha jó építész akarsz lenni, valahogy túldolgozod magad az egyetemen, és közben meg aztán önerőből összeszeded, ami még kell. És ami még kell, az elég sok.
Tökéletesen igazad van abban, hogy miért vesznek fel annyi embert, ahányat. Bár egyszer a főigazgatónk mondta, hogy a suli csak az egyszeri képzés időtartamára kap pénzt minden tanuló után (nálunk 3 évig tart ez az időszak), de lehet hogy hazudott. :) De ha mégsem füllentett, akkor azt nem értem (különben Ő sem érti), hogy miért vágnak meg annyi embert állandóan.
Persze azt sem értem, hogy egy főiskolba miért vesznek fel olyan tanárokat akiknek fogalmuk sincs az általuk tanított tárgyról. Legalábbis ennek többször is tanujelét adják. Elég nehéz bármit is felszedni egy olyan tanártól aki egyáltalán nem biztos a dolgában, és ha valaki visszakérdez akkor meg sem tud szólalni. Hát ha még egy személyeskedő, rosszindulatú állattal állunk szemben, akkor aztán még jobb. Ahogy hallom, a BME-n is van ilyenből elég.
Persze azért van egy-két nagyon szuper tanár is. Szerencsére.
Különben az Ybl-n (mivel oda járok) még nincs kreditrendszer. Szeptembertől vezetik be, de csak az újonnan kezdő elsősöknek...
Bocs, valamiert nem megy a magyar keszlet.
Az epiteszoktatas lassu halala szerintem a fejkvotarendszer bevezetesevel kezdodott, egyszer egy vitaesten ezt hoztuk ki tanarokkal kozosen. A dolog hatasmechanizmusa egyszeru. Fejkvotarendszer -> tomegkepzes(tobb diak tobb penz) -> kreditrendszer(tomegkepzesre talaltak ki Amerikaban)
A kreditrendszer es a tomegkepzes pedig egyszeruen nem egyeztetheto ossze az epiteszkepzessel. Igazabol nem egy bonyolult dolog, megsem mondta ki meg senki a nagy emberek kozul, hogy bocs, tevedtunk, helyrehozzuk. Illetve kb negyven ember elott kimondta harom kevesbe nagy ember a bme-n. Haladas.
Megegyszer bocs az ekezetekert (a hianyukert).
Ne haragúdj, hogy levelem egy nem létező válasz volt. Mivel, mint mondottad volt, Te nem csak engem akartál megtisztelni soraiddal. Szóval ne haragúdj amiért én hülye módon közbevágtam... :)
Levelem nem a te hozzászólásodra akart válsz lenni, én a témához tettem hozzá valamit. Az oktatást illető véleményeddel egyetértek, és kár, hogy - ha jól értem - Neked nem jött be.
Az embernek viszont kicsit berzenkedik az önérzete, ha a dolog, amit művel, egyszerűen rossznak bélyegeztetik. Hogy nem ilyen egyszerű a dolog, azt akartam megvilágítani rövid irományommal.
Elnézésedet kérem, ha az a bizonyos szó megzavarta a nyugalmadat :), de erről a témáról nagyon nehéz finom(kodó) hangvételben beszélni. Aki benne van az talán érti, érzi.
Szerintem nem csak azért olyan az a suli (nem csak az) amilyennek neveztem, mert sok felesleges dolgot követelnek meg az emberkéktől és túlhajtják őket. Ez magában még nem akkora baj mint az, hogy ezzel jópár embernek alakítják az érdeklődési körét. Méghozzá negatív irányba. És az nem csak azért lehetséges mert az a bizonyos emberke nem kedvelte az építészetet. Dehogynem kedvelte. Csak rossz "környezetben" bármit meg lehet gyűlöltetni az emberekkel. Ezt a saját bőrömön is tapasztalom...
Na, sziasztok.
:)
Közelről érint ez a téma, tekintve, hogy építészetet tanulok.
Már az is nagy szerencse, hogy egyáltalán vitatkoznak erről az emberek, ez errefelé amúgy sem szokás.
Azt azért ne gondolja senki, hogy a téma, mármint a mai magyar építészet "milyensége" hideg ügy építészeti berkekben. Mi, tanoncok, borzasztó sokat beszélgetünk ilyen kérdésekről; és mondjuk, általánosságban, a közvélemény erős kritikai hangokból tevődik össze. Egy baj van, hogy ezek a hangok nem hallhatók.
Ha filozofikusabban akarom megközelíteni a témát, azt mondhatom, hogy az a helyzet, amellyel kapcsolatban a *sz@r*-on kívül sok egyéb idulat is elhangzott, szinte "természetes" jelenség. Ha azt mondom, a környezete jellemző egy emberre, az építészete jellemző egy adott kultúrára egy adott időpontban, talán mindenki egyetért. (És ezzel nem találtam fel a spanyolviaszt.) Itt az utóbbi időben, sok minden gyorsan és drasztikusan megváltozott. Ezt a "mindent" Hankiss Elemér "társadalmi logikának" nevezi.
És nézzetek körül. Akik itt élnek, legalább egy-két olyan változást megéltek, ahol az újnak semmi köze sem volt a régihez ("történelmi kontinuitás"). Mondjuk: békeidők, háború, '45, '48, '56, legutóbb: '89. Túl sok, túl rövid idő alatt. Végül mindenki az egyéni túlélésen dolgozik, pedig az építészet: közösségi jelenség, legalábbis abban a formában mindenképpen az, ahogy itt vitatkozunk róla.
Persze nem a változások tényével van a baj. Hanem azzal, hogy az új problémákra új válaszokat kellene kitalálni. Az itt már sokat emlegetett lángossütős ember azt mondja magában: "Én eddig csak a november hetedikéken láttam a Nyugatot. Azt mondták, hogy a *köznek* dolgozom. Ennek vége, most már lehet(ne) saját gorenje hűtőm, opelasztrám. Jogaim vannak, és ha nyitok egy lángossütőt az Opera erkélyén, ki mer beleszólni??"
Itt most mindenki mintha revansot venne a múltjáért. Közben a fiatalok 18%-a megy el szavazni. Hol van itt építészet...? Amihez "felelősség", "kortudat", "igényesség" kellene (milyen rossz csengésű szavak, mi?)
Szóval a legkönnyebb rámondani valamire, hogy *sz@r*. Persze az oktatás botrányos, idejétmúlt struktúrával, anyaggal, romló oktatógárdával, persze pénz nélkül. Azért akad itt is egy-két magányos hős, akik tényleg megpróbálnak értékeket átadni, havi 40 ezer forintért...
És jó volna a témában minél többet vitatkozni.
Kösz, hogy elolvastátok, bocs a filozofikus hangvételért.
Üdv.
Hát, mit mondjak Éjjelike, nem dob fel a gondolat, hogy nem csak az a suli szar ahová én járok. Elég szomorú, hogy ide jut az oktatás. Persze a nagyokosok most biztosan azt gondolják, hogy csak én vagyok hülye és hogy azokra "az igen fontos tudáshalmazokra" igenis szüksége lesz egy mérnöknek. Hát, szerintem nem...
hihi, akkor ez általános, asszem. kíváncsi vagyok, máshol mivel szívatnak. pl. mit kell tudni az Iparon?
a Műegyetem fantasztikus dolgokat produkál, pl. sehol sem dokumentált és elő sem adott múlt századi födémrendszerek számonkérése, háború utáni épszerk oktatása - hát persze, ha régi házzal találkozik az ember, nehogy meglepetés érje. valamint amikor azért rúgnak ki, mert a jegyzetbeli válaszokat adod meg, ti. azok nem jók. stb.
mondhatjuk, nem csoda, hogy hol is tartunk.
Ez a Szent István Egyetem YBL MIKLÓS Műszaki Főiskolai Kar-a egyre irreálisabb követelményeket támaszt a diákok elé. Szerintem még az az idő is el fog jönni, amikor azt mondják a tanárok (és a követelmények), hogy az már nem is (lehet) építész, aki mélyrehatóan, precízen, részletesen nem ismeri a személyszállító eszközök felépítését, működését. És a követelés részükről teljesen jogos, hiszen majd az általunk tervezett házakban lakó emberek is nem csak gyalogosan fognak közlekedni, hanem mindenféle közlekedési eszközzel. Ezért nekünk tudnunk kell ezekről mindent. Meg hát ez alapműveltséghez amúgy is hozzátartozik az összes vizi-, szárazföldi- és légijármű teljeskörű műszaki ismerete... :(
pálcika? olvasó? nem hallottalak még itt.
ha még aktuális a városfejlesztési ügy: egy bemutató előadáson voltam, és rákérdeztem, hogy van-e valamilyen koncepció, ami a fejlesztési terveket összefogná, illetve ami önképet szolgáltatna a városnak, ami alapján a jövőben dönteni tud (ld. Berlin stb. esetében megfogalmazott 'ezek leszünk' dolgok, kultúrfőváros stb.). ott az előadó azt mondta, ilyen tulajdonképp nincs.
hát, ennyi.
új téma? most láttam BigMac új usziját Egerben. rettenetes, szerintem. a vidékfejlesztés valóban nagy erényük, de hát ez nem igazolja az építészetüket. hazug és ráadásul csak önmagát ismeri el.
"... és az újonnan elfogadott városfejlesztési koncepció sem tartalmaz semmilyen önképet vagy irányt, amihez alkalmazkodva tudni lehetne, hol vagyunk, hova tartunk és hogyan..."
ha jól tudom, még csak vita alatt van a koncepció, döntés (főv.-i önk.) talán egy év múlva ( ha rosszul értesültem, akkor javítsatok ki)
és egyébként talán pont a legutóbbi konf.-on rajzolódott ki Bp., mint "átpakolóváros" képe(míly szép persp. ...)
szóval, ha MI akarnánk, és lennénk elegen, vagy elég "tökösek", még talán bele is lehetne...
