Az én gyerekkoromban csak a szezonnak megfelelően lehetett főzni. Még nem volt mélyhűtött étel. Biztos jobb most, de azért annak is megvolt a sarmja, ahogy az ember várta az első epret, zöldborsót stb. Most sokkal unalmasabb ilyen szempontból az étkezés. Nincs mire várni, mindig van minden. Szerintem az ízek nem lettek jobbak, sőt. Gyerekkorom gyümölcseinek az ízét nem lelem már sok éve sehol. Igaz a szilvában pl. néha volt kukac is, de zamatos és édes volt.
Azt hiszem az Anyu kedvence a sajat keszitesu hazi cernametelt volt... meg a grizgaluska es a vajgaluska a levesekbe. Csipetkehez nem sok turelme volt.
O nagyon a megszokasok rabja volt, az, amilyen sorrendben jottek az etelek, mihez mi illett, es persze, midig a szezonnak megfeleloen... Jo volt - bar neha unalmas - de nem kovettem benne. Szeretek szezonalisan fozni, akkor is ha most a boltokban nem igazan szezonalisak a zoldsegek.
De... a Karacsony az 80%-ban hagyomanyon alapul. Amin felnottem. Amin a fiaim is felnottek :))...
Annyira nem szeretem a tarhonyát. A hideg tészta sálátáktól pedig kiráz a hideg.
A leírtak nálunk voltak így szokásban. Kiváncsi lennék egy szakértő véleményére.
Sok minden kiment már a divatból. Apám pl. hosszasan tudta sorolni, hogy milyen levesbe milyen tészta illik, liba, tyuk, marha stb. levesekről volt szó. Nálam egyféle tészta van, ha levest csinálok, de jóformán csak marhahus leves szokott előfordulni. Nem vagyok leveses sőt, ifju koromban megfogadtam, hogy ha egyszer elkerülök otthonról, soha többet nem eszem levest. Mindig jól laktam vele és utána jött a cirkusz, hogy miért nem eszem mást.:-(
Orommel tolom felre az ilyen parositasokat... pl a marhaporkolthoz rendszeresen nokedlit csinalok mostanaban, a sertehez (korom, csulok), krumplit es a csirkehez is nokedli.
Csinaltam mar a marhaporkolthoz polentat... izlett! A tarhonyat akarmihez megeszem, szeretem. Sot... szoktam tarhonya salatat is csinalni. Itt couscousnak is hivjak. Szoval sok zoldseg aprora felkockazva, es valami finom dresszing kisereteben osszekeverem a hideg tarhonyaval.
A tejfolos-mustaros-akarmilyen szoszokat is szivesen eszem tarhonyaval - valamilyen hus kisereteben.
Nekem a sertés- meg a csirkepörkölthöz/paprikáshoz jár szigorúan a nokedli, utóbbit mással el sem tudom képzelni. Marhapörkölt tőlem lehet krumplival, tarhonyával, galuskával, akármivel is. Borjúpaprikást meg szerintem még nem ettem.
Azon túl, hogy a tarhonya (legyen az gépi, töltöceruzából kilőhető - ún. úttörőgombóc -, vagy kézzel dörzsölt soktojásos) magában is finom vmi savanyúsággal, nálunk a zúzapörkölt kitüntetett kiséróje.
Fontos momentum a készítésénél a megfelelő pirítás.
Levesnek sem rossz, kevés kiskockára vágott krumplival, zöldpaprika csumával csontlében egybefőzve, a végén persze tejfölre tálalva.
Szvsz tarhonya a disznópörkölthöz passzol, de lehet, hogy csak nálunk volt így. Nem szerettem soha, de aztán a férjem kedvéért csináltam és rájöttem, hogy nem is rossz a nevezett pörkölthöz. Szintén hazai vonalamat követve, nokedli a csirke és borjupaparikáshoz jár, a marhához szigoruan főtt krumpli.
Menzán nemigen étkeztem, így ilyen irányú ismereteim nincsenek.
Időnként jó alföldiesen készítem a paprikáskrumplit, vagy nokedlive, vagy reszelttésztával. Ez utóbbi a tarhonya, gyerekkorában. Azért inkább galuskával, mert a reszelttészta elég macerás. Viszont így jobban szeretem, ezért aztán ilyenkor cudar dilemma elé kerülök
Csak nyílt tágra a szemem olvasáskor, hogy hogyan lehet egy darab ételben ennyi minden, amit nem eszem meg, de a végén jött a libamáj... na azt lelopnám róla íziben...:)
Jogos..)Szerencsére megvan a neten is, úh smittelem:
“A ludaskása készítéséhez a megfelelően feldarabolt aprólékot sós, zöldséges vízben, néhány szem bors kíséretében megfőzzük, a kevés libazsíron megpirított rizst az átszűrt lével feleresztjük, majd a lé elfövése után az aprólékot a megpuhult rizs közé rakjuk. Néhány percnyi együttfövés után a sikerült vegyüléket mély tálba helyezzük. persze vigyázni kell, hogy a rizs ne főjön el túlságosan, hanem a szemek lehetőleg külön maradjanak. Egy kevés, a rizs közé vegyített törött bors, szerencsésen enyhíti a kissé “gejl” étel körül a gyengébb gyomrúak aggályait. A keményebb lemezeitől és hártyáitól megfosztott, nagyon puha zúzát olyan módon kell felszeletelni, hogy minél többször érhessen bennünket a kedves meglepetés, amikor villánk egy-egy szerényen rejtőző zúzadarabra bukkan. (Helyesen cselekszünk, ha a szívet is belefőzzük a ludaskásába.)
A libazsír, mellyel a tálban felhalmozott ludaskását megöntözzük, csak egy evőkanálnyira való legyen, de annál kívánatosabb, hogy bőven jusson a tetejére hintett friss libatöpörtyűből, amely olyan legyen, hogy széjjelolvad az ember szájában. Hozzá csatlakozhat – ízlésünk és lehetőségeink szerin – sózott sült vér; ez úgy készül, hogy a kis ecettel kihűlésig kevert libavértforró zsírban hirtelen megsütjük, megsózzuk, borsozzuk, villával feldaraboljuk, és – mintegy pettyegetve – körítjük a ludaskása szélére. Az egészet megkoronázhatja az egész ludaskása-dombot beborító, vékony szeletekre vágott, gyönyörű világossárga libamáj.”
Masik veglegesitett receptem... sokaig probalgattam, de nem izlett egyik sem ennyire....
Edes es sos toltelekkel egyarant jo.
2 1/ 2 csésze liszt
1 csésze ( 2 rúd vagy 8 dkg ) sótlan vaj , nagyon hideg , vágva, 1 /2 inch kockákra
1 teáskanál só
1 teáskanál cukor
6-8 evőkanál jeges vízbe
MÓDSZER
1. Vagd ossze a lisztet, sót és a cukrot es vajat kessel, vagy villaval, vagy aprito geppel. Nagyon fontos, hogy a vaj borso nagysagu daraboknal kisebb ne legyen!!!
A jeges vizzel dolgozzuk ossze - keves mancsolassal, csak eppen alljon ossze. Ha kell pici vizet adjunk hozza vagy pici lisztet. Ha puha a teszta, kemeny lesz a pite teszta.
Osszuk ket reszre, es lapitsuk le korongga.Takarjuk be foliaval es legalabb 30 percre tegyuk a hutobe. FONTOS!!!
A hutes utan nyujtsuk ki kor alakura, es tegyuk bele egy tuzallo talba (pite formajuba)
Tegyuk bele a tolteleket, es takarjuk be a masik lappal.
Hozzávalók 10 dkg sótlan vaj 1 1/2 csésze apróra vágott sárga hagyma (2 fej vöröshagyma) 1/4 csésze liszt 1 teáskanál só kóser 1/2 teáskanál frissen őrölt fekete bors 2 csésze csirkehúsleves 1 evőkanál konyak 1 evőkanál fehérbor, opcionális 1 evőkanál tejszín, opcionális Directions A nagy serpenyőben, főzzük a vajat és a hagymát közepes-alacsony lángon 12-15 percig, amíg a hagyma enyhén pirított.
Szórjuk a lisztet a serpenyőbe, habverővel, majd hozzáadjuk a sót és a borsot. Főzzük 2-3 percig. Adja hozzá a forró csirkehúsleves keverék és konyak, és főzzük fedetlen 4-5 percig, amíg besűrűsödött. Adjuk hozzá a bort és a tejszínt.
En adtam hozza nagyon aprora vagott gombat amikor a hagyma mar majdnem megparolodott... finom lett!!! Fel ora alatt kesz lett...
Másnap lesütöm a combokat, a levest lezsírozom, fölmelegítem a libagigákkal együtt, átszűröm, majd bezöldségelem, és jó szottyos rizsköretet készítek, utána összekeverem a sült libacombokról ledarabolt hússal, összerottyantom, és tálalom.
Mellé teszem a csontos maradványokat, akinek kell egye!
(Amennyire lehet, csökkenteni kell a direkt zsírbevitelt.)
A levesből mindig akat pár tányérnyi -mert úgy készítem, hogy legyen..
