Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2021.03.21 0 0 390231
Előzmény: FRANKYE. (390228)
rev251 (morális hulla) Creative Commons License 2021.03.21 0 0 390230

OFF

És ha a szupernovánál a fény kerülőúton jött, a neutrínó meg egyenesen ("át az erdőn")?

 

Nyilván nem úgy kerülőúton, ahogy görbült a tér, hanem még ahhoz képest is kerülővel. A fő egyenes (amit a fény definiál) le volt árnyékolva, és jött valami törésen /netán visszaverődésen/.

 

(Meg a görbült tér egyenesénél is lehet valami rövidebb, euklideszi egyenes, ahol a neutrinó járkál. Legalábbis van egy ilyen homályból kibukkanó elképzelésem. De ez már az én tudásom végén túl van, vékony jég nekem.)

Előzmény: Törölt nick (390221)
Törölt nick Creative Commons License 2021.03.21 0 0 390229

Es nem a zold ledlampa altal kibocsatott feny nem kituntetett helyzetu a vizben. A kek sem. A Klubradio volt 92.9 MHz-e se es Cu k-alfa rontgenfoton sem.

Előzmény: Törölt nick (390226)
FRANKYE. Creative Commons License 2021.03.21 0 0 390228

Acélban, hogy terjed a fény? 

Előzmény: Törölt nick (390226)
zöldkomcsi: Creative Commons License 2021.03.21 0 0 390227

Így is kezdtem az elmélkedés, hogy azt jelezné előre ami nem a felszínen keletkezik vagyis a koronában hanem aminek előzménye ott benn, ahol akkora a sűrűség, hogy hónapok mire kijut a fény. De csak elmélkedés akart lenni semmi több.

Abból a szupernovából amik kijöttek az útjuk nagyrészét a vákuum szerű űrben tették meg, ott nyilván nem nagy előnyt tudnak szerezni, a ló is gyorsabb mint egy porshe de csak a szántáson. (-:

 

Van itt Gyulán egy napfizikai megfigyelő, de nagyon zárkózottak, fogalmam se kik dolgoznak benne.

 

Láttam már olyan eszmefuttatást is, hogy a napot élőlénynek írja le, olyan Stanislaw Lem Solaris féleségnek. Nem is scifi, csillagász a szerzője, nem rágtam át magam, nagyon részletesen indokolja.

Előzmény: Törölt nick (390221)
Törölt nick Creative Commons License 2021.03.21 0 0 390226

Kiveve ahol nem a (lathato) feny a leggyorsabb... egyebkent minden kozegben tud terjedni a feny. Csak jol kell megvalasztanod a hullamhosszat.

Előzmény: FRANKYE. (390224)
,m,1710 Creative Commons License 2021.03.21 0 0 390225

Ne okold zkomchit a (napvihar, kitörés témába) csak válaszolt mégha kicsit zavarossan is mind szokás.

(amugy 22be várhato megint) mert kb 11 éves ciklusba mozog

(NASA)

Előzmény: Tomsz85 (390208)
FRANKYE. Creative Commons License 2021.03.21 0 0 390224

Minden közegben a fény halad a leggyorsabban. Nyilván ha tud benne terjedni. 

Előzmény: Törölt nick (390223)
Törölt nick Creative Commons License 2021.03.21 0 0 390223

Csak akkor honnan az a hulyeseg, hogy nem haladhat gyorsabban, mint a kozegbeli fenysebesseg? Mert termeszetesen haladhat... marmint ha nem a vegtelen nagy hullamhosszu EM-re gondoltal, mar az ugye a vakuumbeli fenysebesseggel terjed.

Előzmény: FRANKYE. (390213)
FRANKYE. Creative Commons License 2021.03.21 0 0 390222

Szerinted nem ismerem a diszperzió jelenséget? 

Évekig szinképelemzőket javítottam. Elhiszed , hogy nagyjából ismerem milyen tulajdonságai vannak a fénynek? :) 

Előzmény: Törölt nick (390215)
Törölt nick Creative Commons License 2021.03.21 0 0 390221

Nem hinnem... az 1987A szupernovanal (ami ugye egy boszme nagy ojjektum) 2 oraval elobb sipolt be a neutrino detektor, mint a felfenyles. A Napnal ez kb lopimpli ido. Plane, hogy a felszinrol jonnenek.

Előzmény: zöldkomcsi: (390219)
zöldkomcsi: Creative Commons License 2021.03.21 0 0 390220

...talán úúúúúgy, hogy az atomok közt ott érvényesül a c az c. (thermodinamika, optika, atomfizika ha jól emlékszem a bólyai példatár így volt egyben)

Előzmény: Törölt nick (390218)
zöldkomcsi: Creative Commons License 2021.03.21 0 0 390219

hm... hm... e'se gondoltam volna, hogy kimutatható. Fénysebességről szerintem csak vákuumban van értelme így beszélni, közegben nyilván egészen másról van szó. Ha jól sejtem a rövidebb hullám fékeződik jobban, akkor a neutrínó akkor lehet gyorsabb mint más elektromágneses rezgések ha hosszabb a hullámhossza? ...amúgy elméleti lett a beszélgetés mert arról nekem pl fogalmam se, hogy neutrínó detektor tudna e előrejelezni űridőjárást, eltekintve a technikai nehézségektől is.

Előzmény: Törölt nick (390216)
Törölt nick Creative Commons License 2021.03.21 0 0 390218

Nade az meg kozegre ertelmezhetetlen. Kozegben meg diszperzio van hullamhossz-fuggo sebesseggel.

Előzmény: zöldkomcsi: (390217)
zöldkomcsi: Creative Commons License 2021.03.21 0 0 390217

Valószínűleg nem fényről beszél hanem a c állandóról. (de nem vagyok se az ügyvédje, se atomfizikából felkészülve)

Előzmény: Törölt nick (390215)
Törölt nick Creative Commons License 2021.03.21 0 0 390216

A vegtelen nagy... ez elmeleti konstrukcio. Az aramlo viz egyebkent "magaval ragadja" a lathato fenyt (szellel szemben lassabb a feny).

 

Fizeau csinalta meg 1851-ben.

 

 

Előzmény: zöldkomcsi: (390214)
Törölt nick Creative Commons License 2021.03.21 0 0 390215

A feny se? Kezd a diszperzio nevu jelensegnel ;-)

Előzmény: FRANKYE. (390213)
zöldkomcsi: Creative Commons License 2021.03.21 0 0 390214

OKé, egyelőre elfogadom, én nem tudtam, te igen. (majd alkalmasint utána nézek mert kíváncsi lettem.

(....annyival esetleg most már ki kellene egészítsed, hogy melyik az a kitünetett hullámhossz aminek annyi a sebessége a vízben?) 

Előzmény: FRANKYE. (390213)
FRANKYE. Creative Commons License 2021.03.21 0 0 390213

Gondoltam vetted: SEMMI NEM haladhat egy közegben gyorsabban mint a fény ugyanabban a közegben? Mi nem érthető ezen.

Csak neked : a vízben a neutrinó NEM  mozoghat gyorsabban mint 220E km/s (a fény terjedési sebessége vizben)

Ne emesézz mert a "tudásod" nem jogosít fel erre.

Előzmény: zöldkomcsi: (390212)
zöldkomcsi: Creative Commons License 2021.03.21 0 0 390212

Ki a fene vitatkozik veled? Ezt írod, hogy a vízben a részecskéd sebessége nagyobb mint a fény sebessége a vízben. Hol van itt köztünk az egyet nem értés? Csak te részletesebben fejted ki. 

Onnan indultunk, amit nem tudok, hogy a neutrínók sebessége a közegben nagyobb e mint a fény terjedése abban a közegben? Ha igen, akkor bizonyos nap felszinen jelenségeket elképzelhető, hogy jelezne előre, mert ahol keletkezik onnan egyébként a fény csak 100 év múlva érne ide. ...ha a középpontban történik valami akkor meg több millió évre előre tudunk adni időjárás előrtejelzést. (-: 

Úgy tűnik ezt mivel kapásból te se tudod, hát írsz valamit amit igen. Oké Köszönjük emese. ((((-:

Előzmény: FRANKYE (390207)
zöldkomcsi: Creative Commons License 2021.03.21 0 0 390211

Azt már nem tudom, de valószínűleg úgy van, bár nem azt látjuk ami maga a részecske bocsát ki hanem annál hosszabb hullámokat miket gerjesztett a környezetében atomokban.

Végtelen hosszú hullám? Az igen, azzal lehetne leskelődni, kár, hogy nem látnánk vele semmit, mert egy galaxis ...bocsika, az egész világegyetem is túl kicsi lenne neki. )-:

Előzmény: Törölt nick (390209)
zöldkomcsi: Creative Commons License 2021.03.21 0 0 390210

Oké. De ez van? Ez. Akkor meg mit jártatod itt a szádat? Mindenki tudja, hogy napkitörés van és tönkreteszi a finom elektronikákat. Akkor? Probléma? Majd elmegy mint a covid vírus az is.

Előzmény: Tomsz85 (390208)
Törölt nick Creative Commons License 2021.03.21 0 0 390209

Gyorsabban halad, mint az elektromagneses sugarzas lathato tartomanyba eso resze. Kelloen nagy hullamhossznal minden atlatszo. ;-)

Előzmény: zöldkomcsi: (390206)
Tomsz85 Creative Commons License 2021.03.21 0 0 390208

Látom most épp a napvihar csípődött be nálad, most ezt írogatod vissza-visszatérően. Erről láttál youtube videót, vagy olvastad? 

Azt is látom hogy mindenféle valótlan összevisszaságot firkáltál ezzel kapcsolatban is. :) :) :) 

Előzmény: zöldkomcsi: (390176)
FRANKYE Creative Commons License 2021.03.21 0 0 390207

Na még egyszer leírom: fénysebességgel halad egy részecske levegőben, vízbe ér ott nem halad tovább 300E km/s sebességgel hanem csak 220E km/s-el azért mert a fény is csak annyival halad a vízben . Mivel a részecskének van energiája amit lead a lassuláskor (300E km/s > 220km/s)  azt fény formájában  sugározza ki. Ezt nevezzük Cserenkov hatásnak. 

Természetesen nemcsak vízre igaz az a törvény vagy hatás. 

 

Vitatkozhatsz de inkább nézz utána. A töltött részecskék tudják a fizikát. :) 

Előzmény: zöldkomcsi: (390206)
zöldkomcsi: Creative Commons License 2021.03.21 0 0 390206

(((((((((((((((((-: más szóval a részecske gyorsabban mozog mint a fény. (ja? hogy ő bocsátja ki? és? ha neutrínót bocsátana ki?)

Előzmény: FRANKYE. (390205)
FRANKYE. Creative Commons License 2021.03.21 0 0 390205

Cserenkov sugárzás SEM gyorsabb a fénynél. A töltött részecske  gyorsabban mozogNA mikor olyan anyagba lép pl. víz ahol a fény lassabban halad. Mivel ott SEM haladhat semmi a fénynél gyorsabban ezért lelassul és az energiát fény formájaban kisugározza.

Előzmény: zöldkomcsi: (390204)
zöldkomcsi: Creative Commons License 2021.03.21 0 0 390204

ja ...bocsika, hülyeség, persze, hogy szoktak részecskék gyorsabbak lenni a fénynél, a cserenkov sugárzás, amikor a részecske sebessége nagyobb mint a fény sebessége az adott közegben.

Szóval ha lenne olyan nagyon érzékeny neutrínó detektor, elképzelhető, hogy jelezne előre olyan napkitöréseket amik valahol a mélységben kezdődnek.

Előzmény: zöldkomcsi: (390197)
zöldkomcsi: Creative Commons License 2021.03.21 0 0 390203

Nyugalom, a telcsidnek elég lesz egyetlen tört sec változás a mágneses indukcióban ahoz a néhány amperhez amitől nem fog többet megszólalni. )-: De nem tudom, meglátjuk, az enyémet ki fogom kapcsolni és becsomagolom alufóliába ha elmegy a gps és megjelni az auroa az égen. )-: Vagy mindegy? Az átjátszóknak úgy is annyi? ))-:

Előzmény: szilvatövis (390201)
advocatusdiaboli Creative Commons License 2021.03.21 0 1 390202

Nem tudom, miről beszélsz most... Összekeversz valaki mással - a magyar import jelenleg pont úgy az EU-s energiarendszeren élősködésről szól - ahogy a dán/német megújuló kiszabályozás is.

És éppen ezért pont úgy nem lehet lénia az egészet illetően egyik sem.

Előzmény: _Berci (390180)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!