Én nem szeretem ezt a bíróságosdit, hatóságosdit, rühellem, hogy erre kell pénzt költeni, ahelyett, hogy a gyerekekre fordítanám, ráadásul ezekbe a gyerekeket is mind be kell vonni, nagyon jól emlékszem még a januárra, amikor a gyámhivatal meghallgatta a lányomat, és ő ettől teljesen kikészült, és éjszaka nem tudott aludni, mellé kellett feküdnöm, holott már 14 éves volt! Én nem akarok többet ilyet.
Tényleg semmi más nem működik, mint nem venni róla tudomást. Az egész cucc után kaptam tőle egy iszonyat felháborodott sms-t, hogy fel fog jelenteni, arra sem válaszoltam.
Amúgy minden cucc után, amit megnyerek jön valami újabb büntetés, amit kitalál, arra sincsen szükségem.
Ki nem állhatja, hogy jól vagyok, hogy annak ellenére, hogy ő engem egy szerencsétlen, életképtelen egyénnek állított be simán boldogulok mindennel, sőt, igen, a férfiaknak is bejövök, mert nem vak, látja. :)) Amikor volt az a nagyon fiatal barátom, valami ismerős meglátott minket, leadta neki a drótot, na utána amilyen cirkusz rendezett. Akkor elmondott mindennek a gyerekek előtt (!!), holott egy legális, normális, amúgy 8 hónapig tartó kapcsolat volt, soha nem találkoztunk úgy, hogy a gyerekek velem voltak, semmi "bűnöset" nem csináltunk. Utána el kellett beszélgetnem a gyerekkel a dologról, nagyon nehéz volt, hiszen pont ettől akartam őket megkímélni.
Amitől én mind meg akarom kímélni őket, arról aztán sorra kiderül, hogy ő mind elmondja nekik, olyanokat is, amik nem ekkora gyerekeknek való, megterheli őket, bántja, kínozza őket ezzel. Tudja, hogy a gyerekek a gyenge pontom, és ott tud még megfogni valamennyire, és nem érdekli, hogy a gyerekeket is bántja ezzel, akkor is kihasználja. És ezen a téren tehetetlen vagyok.
Nagyon nehéz ettől érzelmileg függetlenedni, megkockáztatom, hogy nem is lehet. Ismerős mondta, hogy az a csoda, hogy nem élek még xanaxon. :)) Szerintem a sok szarsághoz képest ami történt egészen jól bírom. A fiunk halála után nekem volt segítségem, járt hozzám gyásztanácsadó, és szülői gyászcsoportban is voltam. A válás után pedig jártam pszichológushoz is, akkor sok kérdésem volt az egésszel kapcoslatban, és sokat segített is.
Én nem akarok továbbra se semmi rosszat mondani a gyerekeknek, bár egyre nehezebb, meg amúgy is, a gyerekek már nagyok, látják maguk a dolgoakt. Éppen pár napja kérdezte a nagyfiú, hogy miért nem ment be a nővérükét az apjuk (3 km kitérőt kellett volna érte tenni, amikor kapcsolattartásra vitte őket). Ő veszít ezzel, 4 okos, aranyos, szeretetreméltó gyereket, csak sajnos erre soha nem fog rájönni.
Jó, akkor ugyan azt olvastuk, csak nekem más volt az érzékeny pontom. :))
Nem foglalkozom a piacgazdasággal, azt hittem ő tisztában van azzal, hogy mivel foglalkozom, soha nem is foglalkoztam vele, területfejlesztéssel, településfejlesztéssel foglalkozunk elsősorban, néha adódik más is, most egyre több a klímás, meg energiahatékonyság témakör is, de azok is ilyen települési szempontból inkább, szóval eleve tökre tévúton jár azzal kapcsolatban, hogy mit csinálok.
Ez azért nem lepett meg különösebben, mert amíg együtt éltünk is folyton szidta a munkámat, mert szerinte csak és kizárólag a termelőüzemben végzett munka a munka, semmi más. Annyit nem sikerült megértetnem vele, hogy az általuk gyártott cucc értékéhez maga a gyártás tesz a legkevesebbet hozzá, na mindegy.
A lakásos dolgot is tudom, de hát van kulcsa, zárat se cseréltettem mondom, és amikor az első nő dobta akkor se jött vissza, a bíróság előtt nyilatkozott többször is, hogy önként ment el a házból, sőt, még a csaját is megkérdezték amikor jött tanúskodni, és ő is megerősítette, hogy önként lépett le a volt férjem, aki most az ő párja. Innentől kezdve nem tudom miről beszélünk.
A pasis dolog meg hát egy vicc, régóta állandó barátom van, mivel a gyerekek nem ismerik, én meg nem különösebben tájékoztattam arról, hogy mi van, nem tudja. Ezen tudok nevetni.
Tényleg csak ez bánt, hogy mi munkát a gyerekekbe én belefektetek, az eszméletlen, és ezt kapom utána. Hát a nagyfiúnk hármas tanuló lenne, ha nem ülnék ott minden nap vele tanulni. Ehhez képest a rohadt nyelvtan hármason kívül majdnem mindenből ötös volt. Na mindegy, nyilván egy átlag ember ezt is tudja, hiszen mindenkinek az az első kérdése, hogy főállású anya vagyok-e, de ez egy ilyen érzékeny pontom, hogy pont ő, a gyerekeim apja veszi ennyire semmibe ezt az egészet.
Remélhetőleg egyszer eljön majd az a tiszta pillanat, amikor megvilágosodik az elméje, és rájön, hogy ezzel nem csak VV-t bünteti. Csak jöjjön el minél előbb az a pillanat, nehogy túl késő legyen.
(az én tágabb családomban volt pár ilyen "túl kicsi, túl későn" pillanat, ami végül is több volt a semminél, de nem olyan sokkal, hogy bárki is büszke lehessen magára emiatt)
Itt most több, egyenként is elég súlyos vádról van szó egyszerre, és VV-nek nem egy vagy két gyereke van, akinél el kéne takarnia valahogy, hogy elhanyagolja őket, hanem négy. Ez a fószer valszeg egy nagyon-nagyon-nagyon sértett valaki, aki sem a gyerekeiért, sem a saját tetteiért nem hajlandó semmiféle felelősséget vállalni, és jó lenne minél hamarabb orvoshoz fordulnia, ha eddig még nem tette meg.
Első körben azon öklendeztem, hogy valamit makogott arról, hogy te a piacról írogatsz tanulmányokat, miközben életedben nem éltél a piacról, sosem dolgoztál még rendes munkahelyen. Nem tudom szó szerint idézni, de valami ilyesmi volt a lényeg.
Ez egyrészt undorító volt azért, mert ha hót komolyan gondolja, hogy az valami übermensch dolog, ha valaki közvetlen(ebb)ül a piacról él, akkor sok fogalma nincs a társadalom valódi működéséről, ha meg csak rajtad akart ezzel ütni, az rendkívüli szaremberség ennyi idő eltelte után, főleg úgy, hogy nem is rajtad üt igazán, hanem a tulajdon gyerekein, akik aztán tényleg nem tehetnek semmiről. Ha meg igazából tisztában sincs azzal, hogy valójában mit dolgozol, ahogy azt most írtad, akkor meg azért gáz.
Aztán asszem volt valami arról, hogy ő be sem mehet a lakásba, te kizártad, nem engeded be vagy valami hasonló, meg hogy ő milyen keveset keres, ja meg, hogy te lényegében nem dolgozol, nem is akarsz dolgozni, férfiakat szedsz fel a neten, a másodvirágzásodat éled vagy kivirágoztál, és közben persze elhanyagolod a gyerekeidet, hiszen folyton pasizol.
Ha ezek a dolgok igazak lennének rólad, akkor ezeknek a bírósági tárgyalásoknak a lefolyása teljesen más lenne, mert ilyen mértékű fost gyakorlatilag lehetetlen eltakarni huzamosabb ideig, még egy nagyon-nagyon penge agyú elmebetegnek sem menne.
Mindegy, nem normális a pofa, nincs is értelme ezt tovább ragozni.