"A rendszerváltás hajnalán a létminimum alatt élők aránya 10 százalék körül volt, ma ennek több mint 3,5-szerese.
Valahogy benne ragadt a közvélekedés abban, hogy ne tartsuk problémának, ha valaki dolgozik, de éppen csak megél a családja ebből. Úgy érezzük, ez az élet velejárója, ezért fókuszálunk a mélyszegénységben élőkre Ha valaki dolgozik, de éppen csak megél belőle a családja, az az élet velejárója? Ha munkád után csak annyi bért kapsz,amiből csak a rezsidet és élelmet tudsz venni, akkor ez azt jelenti, hogy rabszolga vagy. (Gandhi)
Röviden a munka nem mehet az egészség, gyermeknevelés, magánélet rovására. Súlyos következményeket von maga után mindegyik sérülése. És arról az apróságról se feledkezzünk meg, hogy hol van a mindenki számára elérhető munkahely…
Azt már évek óta próbálják a köztudatba beépíteni, hogy a jelenlegi gyakorlatban működő nyugdíjrendszer már nem tartható fent. A problémát a fejlett világ részén az okozza, hogy egyre több eltartottat kell egyre kevesebb eltartónak finanszíroznia. Ezért kezdték el a nyugdíjkorhatárt feljebb tornázni. De értelme mennyi, ha közben meg a fiatalabbak nem tudnak elhelyezkedni, vagy, ha valaki 50 évesen veszíti el a munkáját, igencsak nehéz
újat találni.
...a ma dolgozó ember nem feltétlen számolhat azzal, hogy lesz majd egyszer 80-90 éves ilyen feltételek mellett. Ne felejtsük el, hogy azok a mai nyugdíjasok, akik megérték ezt a szép kort, még 55-60 évesen kerültek nyugdíjba. És mi van azokkal, akik még a nyugdíj közelébe sem jutnak el?"
Tévedés ne essék. Nem csak magam és korosztályom helyzete miatt aggódom...
Ahhoz,hogy ténylegesen "jobbra",emberségesebb legyen a mai élet édes hazánkban,ahhoz gyökeres változás szükséges olyan emberekkel-vezetőkkel-politikusokkal,akik ténylegesen a hazájukat és az állampolgáraikat "szolgálnák" ki,értük dolgoznának.
De tudjuk,hogy ez nem így van.A rendszerváltás óta igazán nem történt elemi változás,hogy fejlődjünk.Nem ez a cél.Én azt nem értem,hogy miért zavarja őket,ha emberek millioi normális körülmények között élnének,élveznék az életet?Ez olyan nagy baj?Inkább nyomorba kell dönteni őket?Miért?Mi ennek a célja?Mitől lesz jobb nekik?Így-is ugy is milliomosok-milliárdosok tudnak lenni.Miért kell a saját hazájukat tönkretenni?
Valszeg a választ max a mennyben vagy a pokolba kapom meg.....
"A megváltozott munkaképességű személy, amennyiben visszatér a munkaerőpiacra, jogosult lehet kedvezményekre.
A munkavállaló a bruttó munkabéréből levonandó személyi jövedelemadó terhére súlyos fogyatékossági kedvezményt érvényesíthet. Ez havonta a minimálbér 5%-a, 2017-ben 6 375 Ft. Ehhez az szükséges, hogy a háziorvos vagy a szakorvos kiállítsa a kedvezményre jogosító igazolást. Annak eldöntése, hogy a BNO kód alapján a betegnek jár-e a kedvezmény, az orvos hatásköre. Amennyiben a dolgozó visszamenőleges hatállyal kapja meg az igazolást, abban az esetben az állapot fennállásától, de maximum 5 évre visszamenőleg önellenőrzéssel kérhető a kedvezmény utólagos érvényesítését.
Ezen kívül a jogalkotó a mozgáskorlátozottsággal vagy fogyatékossággal élő dolgozók számára adómentesen adható, munkába járáshoz kapcsolódó költségtérítést ír elő a lakóhely és a munkavégzés helye között. Erre a dolgozó mellett az őt munkába szállító személy is jogosultságot szerethet. A térítés összege kilométerenként minimum 9 Ft, de az adómentesen adható határ 15 Ft/km. Azaz a két összeg között a munkáltató döntése alapján bármely összeg adómentesen adható.
A jogalkotó elismerve azt, hogy a megváltozott munkaképességű személyeknek állapotukból adódóan esetlegesen több pihenőidőt kell biztosítani, bizonyos esetekben az éves rendes szabadságon felül öt nappótszabadságot is biztosít. A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 120 § alapján ezt azon személyek kérhetik, akiknek a rehabilitációs szerv szakvéleménye alapján legalább 50%-os az egészségkárosodásuk, fogyatékossági támogatásban, vagy vakok személyi járadékában részesülnek.Fontos kiemelni, hogy a pótszabadság nem jár automatikusan, a dolgozónak év elején, vagy évközi belépésnél a belépéskor nyilatkozatban kérnie kell azt."
Nyugdíj-kiegészítést ad a kormány az ápolási díj mellé
2017. 05. 25.
Azok a szülők, akik 20 évig folyamatosan kapják nagyon súlyosan fogyatékos gyermekük után az ápolási díjat, jogosultak lesznek nyugdíj-kiegészítésre,
mondta el a csütörtöki kormányinfón Lázár János.
A kormány felmérése szerint néhány ezer olyan család van, ahol legalább egy gyerek olyan nagy mértékben sérült, hogy javulásra nincs esély, vagy az egészségi állapota folyamatosan romlik.
A szülők arra szánják az életüket, hogy a gyermeküket ápolják, emiatt nem tudnak elmenni dolgozni.
Jelenleg 500 olyan ember van, akik megfelelnek a feltételeknek, és eljutottak a nyugdíjkorhatárig, miközben ápolási díjat kapnak. Az ápolási díj után járó nyugdíj 50 ezer forint körül van, a kormány ehhez az összeghez ad további 50 ezer forint nyugdíj-kiegészítést havonta. Ez néhány 100 millió forintos terhet fog jelenteni a költségvetésnek – ismertette az új rendszert a miniszter.
"Továbbra is megkapják a foglalkoztatást helyettesítő támogatást azok, akiket korábban azért töröltek az álláskeresők közül, mert az egészségi állapotuk vagy szociális helyzetük miatt képtelenek munkát vállalni – derült ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) a Világgazdaság kérdésére küldött válaszából.
Az alapvető emberi jogok biztosa azután szólította fel a hatóságokat a jogszerűtlen gyakorlat megszüntetésére, hogy egy egészségkárosodással élő panaszos jelezte, a hivatal megszüntette a megélhetését biztosító ellátás, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósítását, és törölték az álláskeresők nyilvántartásából is.
A hivatalok tavaly tavasszal készült becslései szerint a közfoglalkoztatásba is nehezen bevonható álláskeresők köre elérheti a 132 ezer főt, közülük 53 ezren egészségi állapotuk miatt nehezen foglalkoztathatók, 78 ezren pedig súlyos szociális gondokkal küzdenek, ami akadálya a munkavégzésüknek.
A lap megkeresésére a minisztérium azt közölte, hogy a szociális törvény nem teszi lehetővé, hogy elvegyék olyan emberek ellátását, akiknek egészségkárosodása nem elég súlyos ahhoz, hogy egészségkárosodási ésgyermekfelügyeleti támogatásban részesüljenek, de az álláskeresők nyilvántartásából törlik őket, mert nem tekinthetők aktív álláskeresőnek. Ha a törvényi feltételeknek megfelelően egészségi okból - tehát nem neki felróható ok miatt - törölnek valakit az álláskeresők nyilvántartásából, attól még a foglalkoztatást helyettesítő támogatást változatlanul meg kell kapnia.
A joggyakorlat egységességének biztosítása érdekében a szociális tárca 2016 nyarán és 2017 februárjában is felhívta a hatóságok figyelmét e rendelkezésekre. Miután ez láthatóan nem vezetett eredményre, törvényben egyértelműsítenék a helyzetet."
Kezdetben optimista voltam. A tendenciák, azonban, amiket olvasok (egyre többen tervezik az ország elhagyását, fiatalok, egyetemet végzettek és szakmával rendelkezők egyaránt. Ráadásul az itthon maradó egészségügyi dolgozók, nővérek is inkább a kereskedelembe orientálódnak, ahol kisebb a felelősség és jobban megfizetik. Nyugdíjasok ismételt munkába állásával tervezik a hiányzó munkahelyek feltöltését, sorolni lehetne tovább...)
Folyamatosan a megoldást keresem, hogyan, mivel lehetne a zsákutcából kijutni... Nem ezt érdemeltük, amit kaptunk. Fogalmam sincs, hol és hogyan fogok élni az elkövetkezendő években...Mindig van valamilyen megoldás, csak ahogy telnek az évek, egyre nehezebb változtatni.
Arra a nem túl gyakori esetre gondoltam, amikor betegtársunk havi átlagjövedelmének 40 %-a meghaladja az Mmtv. szerinti megállapítható ellátási összeget, akkor azt az összeget nem kaphatja meg , hanem helyette, ellátása - a példánkban szereplő esetet alapulvéve - a B2 minősítési kategória szerinti maximumösszegben kerül meghatározásra (ami az alapösszeg 45 %-a, vagyis 43.205.- Ft, ami lényegesen kevesebb a havi átlagjövedelme 40 %-ánál. Dolgozzon erejét megfeszítve,de akárhogy küszködik, be van korlátozva. Úgy van kitalálva, hogy a különféle csűrés-csavarással, akárhogyis, de rosszabbul járhat.
Vagyis ezzel azt akarom még mondani,hogy itt már nem csak a 4 órásnak rosszabb,hanem annak is,akinek hiába van meg a meghatározott biztositási idő,ha az utolsó 1,5-2 évben nem volt átlagjövedelme,akkor csak a kisebbik összegre jogosult.
A 2016.05.01 modositás előtt,vagyis ami 2014.01.01-i jogszabályal csak a részmunkaidősek voltak hátrányos helyzetben.Most már az is,aki a betegállomány előtt nem volt átlagjövedelme egy meghatározott(180nap) időig.
Mint tudjuk,a minimális biztositási idővel rendelkezni kell.A jogszabály meghatározza azt,hogy mikortól és honnan kell az átlagjövedelmet figyelembe venni.(meg van adva a jogszabályba rögzitett 180 nap,)
Ha az elvárt 15 évből nekem csak 13 év biztositási időm van,és a megrokkanásom előtt 2 évben nem dolgoztam,nem volt bejelentett jövedelmem,ami alapján átlagjövedelmet számolnának,akkor sajnos ilyen esetben csak az előírt minimál bér(96010ft) veszi figyelembe,és annak is a kisebbik százalékát adja meg,aminek az összege semmi.Mert ha átlagjövedelem lenne,akkor a magasabb százalékot adnák.
Páran írták,hogy ez igazságosabb rendszer.Hogy mitől lenne az,én speciál nem tudom.
Ennek bevezetésével jóval több beteg kaphat kevesebb ellátási összeget.
azt akartam mondani,hogy akinek megvan a minimális biztosítsái idő,az valamilyen szinten dolgozott.
Azért is írtam azt,hogy én másképp értelmezem "ezt" a jogszabályt.
Sajnos azt tudjuk,hogy nem az utolsó munkaéve átlagjövedelmét számolják ki,hanem szándékosan egy nagyon kicsi idősávot határozz meg a jogszabály,ami 180 nap.(persze,ennek sok változata van,mivel lehet kérelem előtti 180 nap,vagy betegállomány előtti 180 nap,stb).
De a lényeg itt,hogy ügyesen le van minimalizálva az,hogy ne legyen esély arra,hogy ilyen esetben átlagjövedelmet számoljanak,elég,ha minimális összegnek a kisebbik százalékát adják.
Tehát egy B2-es kategóriájú rokkantellátott minimumösszegre jogosult (amennyiben nem dolgozott, nem rendelkezik jövedelemmel) ez 28.805.-,Ft-ot jelent (96.010.- Ft 30 %-a)
illetve maximumösszegben 43.205.- Ft -ot állapíthatnak meg (annak, aki dolgozott, átlagjövedelemmel rendelkezett). A kategóriánként megállapított alsó, illetve a felső határt ( a minimum, ill. a maximumösszeget) átlépni nem lehet.
A rokkantsági ellátást, ha az igénylő a vizsgált időszakban egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel, ebben az esetben az ellátást az alapösszeg 2016. január 1-jétől 96.010,- Ft figyelembevételével állapítják meg.
Az ellátásban részesülő ilyen esetben az egészségi állapota szerinti ellátási kategória minimumösszegére jogosult. Az alapösszeg a nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelkedik.
Tehát nem az alapösszeget, nem a 96.010.- Ft-ot kapja meg, hanem az alapösszeg bizonyos %-át.
Amennyiben az igénylő a referencia időszakban átlagjövedelemmel nem rendelkezik, a rokkantsági ellátás összege: – B2 minősítés esetén az alapösszeg 30%-a (28.805,- Ft) – C2 minősítés esetén az alapösszeg 45%-a (43.205,- Ft) – D minősítés esetén az alapösszeg 50%-a (48.005,- Ft) – E minősítés esetén az alapösszeg 55%-a (52.810,- Ft)
Az átlagjövedelemmel rendelkező személy esetén Annak a megváltozott munkaképességű személynek, akinek: – egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt és akinek az egészségi állapota 51–60% között van (B2 kategória), valamint annak a személynek, akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható és a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, a havi átlagjövedelem 40 százaléka, de legalább az alapösszege 30 százaléka (28.805,- Ft) és legfeljebb az alapösszeg 45 százaléka (43.205,- Ft)
A ROKKANTSÁGI ELLÁTÁS HAVI ÖSSZEGE FÜGG – a komplex minősítésben foglaltaktól, a havi átlag jövedelem összegétől , illetve a jogszabály által meghatározott alapösszegtől mely 2017. évben 96.010 Ft. (Ez az összeg évente a nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelkedik.)
A ROKKANTSÁGI ELLÁTÁST A NYUGDÍJEMELÉSREVONATKOZÓ szabályok szerint, azzal megegyező arányban évente emelni kell. . A 2017. január elsejét megelőző időponttól megállapított, vagy folyósított rokkantsági ellátás emelésének mértéke 2017. január 1-től 1,6%.
FONTOS: A ROKKANTSÁGI ELLÁTÁS ÖSSZEGÉNEK MÉLTÁNYOSSÁGBÓL TÖRTÉNŐ EMELÉSÉRE NINCS LEHETŐSÉG!
A ROKKANTSÁGI ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐ UTAZÁSI KEDVEZMÉNYREJOGOSULT az alábbiak szerint: A) vasúton, HÉV-en, helyközi és elővárosi autóbuszon, kompon és réven felhasználható Ellátottak utazási utalványa alapján évente 16 alkalommal kedvezményes menetjegy igénybevételére jogosult az a 65. életévét be nem töltött rokkantsági ellátásban részesülő személy a) aki 2011. december 31-én I., illetve II. csoportos rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 30%-os vagy kisebb mértékű, b) 2011. december 31-ig 57. életévét betöltötte és 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági nyugdíjra vagy rendszeres szociális járadékra volt jogosult. B) A kedvezményt a jogosulttal megosztva veheti igénybe fentiekben felsoroltak házastársa/élettársa, amennyiben az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltötte. C) A fentiekben felsorolt személyek a helyi közlekedésben nyugdíjas bérlet igénybevételére is jogosultak...........................................................................................................................................................................................................................................................
A ROKKANTSÁGI ELLÁTÁS HAVI ÖSSZEGE FÜGG – a komplex minősítésben foglaltaktól, a havi átlag jövedelem összegétől , illetve a jogszabály által meghatározott alapösszegtől mely 2017. évben 96.010 Ft. (Ez az összeg évente a nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelkedik.)
----------------------------
Szervusztok! Érdeklődöm, én olvastam figyelmetlenűl, vagy ekkora a különbség. B2 kategória - 42.120.- /A 96.010.- picit magasabb?!/ Üdv. és köszönöm az információt.
"NEM JOGOSULT ÁPOLÁSI DÍJRA A HOZZÁTARTOZÓ ABBAN AZ ESETBEN SEM, ha rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét.
KIVÉVE AZ ALÁBBI ESETEKET :
ha részére az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján – keresőképtelenné válása esetén táppénzt folyósítanak
ha saját jogú nyugdíjnak minősülő ellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban részesül (függetlenül azok összegétől) FELTÉVE, HOGY 1.) AZ ELLÁTÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG KELETKEZÉSÉT MEGELŐZŐ NAPON súlyosan fogyatékos személy ápolása okán folyósított ápolási díjra, vagy kiemelt ápolási díjra volt jogosult, 2) AZ ELLÁTÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG KEZDŐ NAPJÁT MEGELŐZŐ 20 ÉVEN BELÜL a súlyosan fogyatékos személy ápolása okán folyósított ápolási díjra, vagy a kiemelt ápolási díjra való jogosultsága legalább 10 évig fennállt ."
A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT RENDELETÉBEN MEGHATÁROZOTT FELTÉTELEK ALAPJÁN TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁST KÖTELES NYÚJTANI A SZOCIÁLISAN RÁSZORULÓ SZEMÉLYEK RÉSZÉRE.
TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS KERETÉBEN NYÚJTANDÓ RENDSZERES TÁMOGATÁS KÜLÖNÖSEN
a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez,
a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére,
a gyógyszerkiadások viseléséhez,
a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére.
A FENTIEKEN KÍVÜL A KÉPVISELŐ TESTÜLET a rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani.
A TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS FORMÁIT, A JOGOSULTSÁG FELTÉTELEIT, HELYI RENDELETBEN SZABÁLYOZZÁK.
AZ IGÉNYELHETŐ ELLÁTÁSOK TELEPÜLÉSENKÉNT, FŐVÁROSI KERÜLETENKÉNT JELENTŐSEN ELTÉRHETNEK.
RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁSBAN elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások – így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások – vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak."
nyugdíjas esetében: a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által ez év elején küldött nyugdíjösszesítő fénymásolatát a folyósítás összegéről és jogcíméről, valamint a kérelem beadását megelőző 1 havi nyugdíjszelvények vagy folyószámla-kivonat fénymásolatát;
árvaellátás folyósítása esetén az előző 1 havi szelvényen/folyószámla-kivonaton kívül a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által küldött összesítő fénymásolata (amennyiben özvegyi nyugdíjra/árvaellátásra nem jogosult, az elutasító/megszüntető határozat fénymásolatát);
Keresőtevékenység, gyermekgondozási díj, táppénz bevétellel rendelkezők esetén a munkáltató által kiadott hivatalos igazolást kell benyújtani a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről.
Munkaügyi Központ által folyósított ellátás esetén a megállapító határozat fénymásolatát, a folyósított ellátás összegéről az előző 1 hónap szelvényének másolatát;
amennyiben jövedelemmel nem rendelkezik, illetve akik állástalanok, a munkaügyi központ által kiállított hatósági bizonyítványt kell benyújtaniuk arról, hogy az álláskeresők nyilvántartásában szerepelnek, vagy az álláskeresők kiskönyvének másolatát a jelentkezés várható időpontjáról.
nem havi rendszerességgel szerzett jövedelemről szóló nyilatkozatot;
tartós jövedelem-csökkenés esetén: a rendszeres pénzellátás, jövedelem megszüntetéséről szóló dokumentum fénymásolatát, vállalkozói vagy őstermelői tevékenység megszűnése esetén az engedély/igazolvány visszavonásáról, társas vállalkozás esetén cégjegyzékből való törlésről készült dokumentum fénymásolatát;
amennyiben jövedelmét levonás terheli, annak jogcíméről és a levonás kérelem benyújtását megelőző havi nettó összegéről igazolást
pénzbeli ellátásának megszüntetéséről szóló határozat másolatát, illetve szabadlábra helyezéséről szóló igazolást;
elemi kár esetén nyújtott segély esetén a jövedelem-igazolásokon felül a helyreállítás költségeiről készített kimutatást;
gyógykezelési költségek részbeni fedezetéül a háziorvos, vagy a patika által beárazott gyógyszerköltségről szóló, egy hónapnál nem régebbi hivatalos dokumentumot a jövedelem-igazolások csatolása mellett
várandós anya részére nyújtott támogatás esetén a terhesgondozásról szóló igazolást a jövedelem-igazolások csatolása mellett
keresőképtelenség miatt megállapított támogatás esetén a keresőképtelenséget alátámasztó orvosi vagy kórházi igazolást a jövedelem-igazolások csatolása mellett;"
A rokkantsági járadékot az előbb említett feltételek fennállása esetén az igénybejelentést megelőző 6. hónap első napjától, legkorábban azonban annak a hónapnak az első napjától lehet megállapítani, amelyben az igénylő a 18. életévét betöltötte."
Valószínűleg a 18 éves korig tartó tankötelezettség miatt (tanulói jogviszony). Miután betöltötte, utána megállapítható. A rokkantsági járadék megállapításának nem feltétele, hogy az igénylő szolgálati időt szerezzen.
Kedves kollokvium én csak azt nem értem hogy írtad te is meg több helyen is olvastam hogy 25 éves kor alatt keletkező 70% ot elérő öek esetén jár a a rokkantsági járadék de a 22 éves kor is 25 év alatt van mégis csak 18 éves kortol vagy azelőtt lehet megállapítani ez milyen hülyeség már én nem értem....
Egyikünk sem tudja - a magunk ügyében sem - hogy mit hoz a jövő.
A rokkantsági járadékkal kapcsolatban "Az, aki a 25. életéve betöltése előtt keletkezett egészségkárosodása legalább 70 százalékos mértékű és nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásban nem részesül.. Nem akadálya a rokkantsági járadék megállapításának, ha az igénylő fogyatékossági támogatásban részesül, illetve, ha az igénylő után családi pótlékot folyósítanak, továbbá az sem, ha a kérelmező munkaviszonyban, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll."
A betegségek -egy adott problémán belül is - széles variációt mutatnak súlyosságukat, más betegségekkel való összefüggésüket, lefolyásukat illetően is, ahogy múlik az idő. Amit tehetünk, hogy tiszta szívből szurkolunk Neked és minden betegtársunknak, azt kívánjuk, hogy kedvező döntés szülessen számodra, mindannyiunk számára, mikor odakerülünk.
