Úgy érted, hogy egy magyar eredetű név, aminek a jelentése szintén sereg+fény? Nem tudok ilyenről. A "jelentése ismeretlen" nevek között persze lehet olyan, ami pont ezt jelenti, de azért nem valószínű.
Egyébként nyilván a Hadfény vagy a Hadvilág lenne, de ilyen név (még) nincs. (Ízlések és pofonok, de szerintem nem is lenne olyan ronda név...). Mivel a Hadúr anyakönyvezhető utónév, elképzelhetőnek tartom, hogy a Hadfényt vagy a Hadvilágot is engedélyezzék, a Krisztián -> Keresztély, Kornél -> Soma, Viola -> Ibolya, stb. mintájára.
Nekem meg egyszerûen közölnöm kellett volna/illett volna az ukrános írásmód találatait, csak munkában voltam, és nem akartam bíbelôdni a cirill pontos i-vel (a lenti példámban cselesen latin i-t használtam, de azt használva nem kaptam volna egy találatot sem).
"тындик-re nem nagyon találhatsz ukrán nevet, mert ы az ukrán írasban nincs"
jogos, szabatosabban kellene fogalmaznom (vagy nem éjszaka írnom)
viszont azért is írtam "orosz/ukrán" nevet, mert a név ilyen formában valóban az orosz helyesírást tükrözi, de ettől még Ukrajnában is ad ilyen - orosz - találatokat a gúgli
A facebookon találtam szerb, horvát, szlovén, montenegrói, lengyel és cseh felhasználókat Jaksa névvel. Ugyanakkor találtam rengeteg magyart is, amúgy is gyakori név bizonyos helyeken, főleg Tolnában, Baranyában és a Kiskunságban, ezeken a területeken meg ugye létezett-létezik szláv kisebbség. Persze önmagában egy közösségi oldal találatai tudományosan megalapozott választ nem adhatnak, találtam indonéz felhasználókat is. :)
A lényeg, hogy szerintem nem vethetjük el a szláv eredetet. Az én Jaksa nevű felmenőim Tolna megyéből, Tolna, Nagydorog telepüésekről származnak. Most még csak a családi emlékezetre támaszkodom, a levéltárban éppen tegnap kerestem a felmenőket, sikertelenül. A család egyik ága Jánoshalmira magyarosította a nevét, ami árulkodó lehet. A rokonság miatt szerb, szlovén eredetű ez a név, de erre sincsenek bizonyítékok. Lehet, hogy csak az idegen hangzás miatt akartak "magyarosabb" nevet.
Ez mondjuk részben a másik topik témája. Mindenesetre jó dolog több forrást megnézni és több véleményt olvasni.
"1715-ös összeírásban" - na igen, ennek utána kellett volna néznem tegnap és máris cáfolhattam volna a saját ötletemet... A Tindik eszembe jutott, van is a telefonkönyvben, viszont ha ez az eredeti alak, akkor hogy a bánatban lett tindikből tündik? (És mit jelent?)
Hacsak... Ó... rájöttem... Az első hang nem i hanem "ы". Akkor tehát тындик, ami magyarosan ejtve - nagyon magyarosan ejtve - tündik... Erre talál is mai orosz/ukrán családneveket a google. A jelentésére nem tudok rájönni.
Aki Jaksát mond, az milyen jelentést, vagy névszerkezetet állít?
1361-ből van Jaksa magyar oklevelekben....pl. az arcanum.hu/mol oldalán a Diplomatikai levéltárban. Vagy az, hogy az 1715-ös összeírásban teljesen magyar környezetben (pl. Kiscsány és Kovácshidán) is van, az mutatja, hogy megáll a magyar etimológiája. Van persze szláv környezetben is, mitőbb az egyik délszláv környezeti személynévként jelenik meg. Ez azt mutatja, hogy a konkrét személynél, akinél felmerül, családtörténeti kutatással tudod megállapítani, hogy "merre van előre". De ettől a magyar etimológia, amit adott, nem téves.
"A XVII. sz.-i (oszmán) törökök nem használtak jurtát." - Igen, ezen én is gondolkodtam, de a birodalom egyik népe sem használt jurtát? Őszintén szólva, szinte semmit nem tudok a kirgizek történelméről. Sem az oszmán birodalmi történelmükről, sem a neveik kialakulásáról, tehát tényleg csak egy kósza ötlet volt.... Na midegy, ha nem hát nem.
...ad Tündik: Ha oszmán eredet lenne, akkor 'közeli' alakjának az 1715-ös összeírásban lennie kellene (mert akkor ők már ugye itt voltak). Nincs, illetve Tindik alak van, Máramarosban, Iszka (ma Izki) településen, körös körül ukrán környezetben (a faluban az összes összeírt adózó ukrán vagy ruszin. Van Tindik és Tendek alak is (Tindik Ivan és Tendek Andri, Tendek Kuzma, Tendecska)
A XVII. sz.-i (oszmán) törökök nem használtak jurtát. Itt bukik meg az egész. (A családnevek kialakulásának ideje miatt pedig pre-oszmán török népesség nemigen jön szóba).
Zsuzsa: igen, szerintem lehet a női keresztnévből alkotott családnév, ahogyan azt az RMCsSz is írja: Pl. a sok János közül az egyik egy fiú örökös nélküli ember Zsuzsa lányát vette el, beköltözött az örökségbe és utána a felesége nevével különböztették meg a többi Jánostól (a Kis János, a Nagy János, a Zsuzsa János)... Vagy az első ilyen nevű egy törvénytelen gyerek volt... Bár ez utóbbi magyarázatot nehezen hiszem.
De van olyan rokonom is, akinek a vezetékneve egy női keresztnevet formál, miközben valójában néhány nemzedékkel ezelőtt rövidült egy hosszabb névből (kb. mintha a Katona névből Kató válna). De ha a Zsuzsa gy alakult ki, akkor fogalmam sincs, hogy miből alakulhatott ki... Mindenesetre érdekes, hogy a telefonkönyv ismer pl. Zsuzsandor, Zsuzsandon neveket is (bár az ország másik részén).
Fodor: "Tud valaki valamit a nemes Fodor családról?" - mint égen a csillag!!!
1542-ben említenek egy udvardi Fodor Istvánt (Turul 1900-3), de őt sok évszázad választja el a te ősödtől, tehát legfeljebb érdekesség szintjén jegyzem meg.
Sütő/Süttő: "Milyen eredetű lehet" - természetesen magyar. "van-e jelentősége az egy és két t-nek?" - természetesen nincs.
Mancsuska: Hááát... Arra tippelek, hogy a Mancsuk (Манчук) becézett változata (vö. Deák - Kisdeák). Ukrán irányba tapogatóznék, esetleg tót közvetítéssel (Mančuka). Ebben az esetben a szótő a man lehet, ami jelenthet csalást, becsapást, csapdát. A Mancsuk pedig akkor lehet csaló, de lehet csapdákkal foglalkozó ember is (vö. csalás - csali). Ez utóbbi gondolom foglalkozásnév lehetne, bár arra most nem találtam adatot, hogy valóban létezett-e ilyen foglalkozás. Szóval a Mancsuska vagy Kiscseles vagy Kiscsalis :)
Maczkó: "A település honlapja mégis a magyar eredetű családnevek közé sorolja." - Vitatom. Nem hiszem, hogy a maci/mackó, mint a medve becézése létező magyar szó volt abban az időben, amikor a Maczkó családnév kialakult. Szerintem egyszerűen a Maciej vagy a Matej vagy akár a Martin becézett alakja. Mindenesetre valamilyen lengyel vagy tót keresztnév becézése.
"Az esetleges szláv származás amúgy lehet magyarázat arra, hogy a Felvidéken olyan gyakori ez a név?" - simán.
Kálozi: "Kálozi és Kálazi formában is láttam. Milyen eredetű lehet?" - Ok, ezt nyilván nem kérdezheted komolyan. Google térkép: Káloz.
Kondicz: "milyen eredetű lehet." - Pl szerb, ha a végét cs-vel ejtjük.
Száraz, Csikós, Galla: "magyaros hangzású nevek, de azért kíváncsi lennék az eredetükre." - Száraz: tulajdonság (aszott). Csikós: foglalkozás. Galla: keresztnévből (Gál).
Hát, ötletem az éppen van, de nem tudom biztosra állítani...
Pro:
1. Van egyfelől a "tündük" szó, ami a kirgizeknél a jurta csúcsát/"koronáját" jelenti (az a kis kerék formájú alkatrész a jurta tetejében, amiről lehajtják a nemezt, hogy kimenjen a füst és bejöjjön a fény)
2. A kirgiz a török nyelvek közé tartozik
3. A Tündik név nagyrészt Kelet-Magyarországon fordul elő (+ északkelet) - legalábbis én erre jutottam
4. A török kivonulás során (XVII sz. vége) rengetegen maradtak és telepedtek le az országban. Sokan vettek fel magyar nevet, de messze nem mindenki.
Ennek alapján arra gondolok, hogy a Tündikek őse egy Tündük volt, aki nem vonult ki.
Kontra:
1. Nem találok adatot arra, hogy ez a szó létezne/létezett volna család- vagy személynévként.
2. Igaz, hogy a kirgizben ez egy régi szó, de nem találok adatot arra, hogy rajtuk kívűl más török népeknél is létező szó lenne.
3. Miért lett volna a második ü hangból i, amikor magyarul egyáltalán nem nehéz kiejteni a Tündüköt sem.
Rekontra:
1. Vannak igen ritka családnevek. (Pl. Tóásó. Soha nem hallottam a híradásokig ezt a családnevet.) Ez a törököknél is lehetett hasonlóképpen.
2. Lehetett éppenséggel kirgiz is az a török ős. (ld. magyar - székely)
3. ...na, ehhez az ü-i változásokhoz meg végképp nem értek :)
