Nagyjából az 1970-es évek óta széles körben közismert tény, hogy a világ fosszilis energiahordozó-készletei nem csak elméletileg végesek, hanem történelmi léptékkel mérve nyugtalanítóan hamar elfogynak, illetve kitermelésük aránytalanul megdrágul. A korábbi paradigma szerint a világ olajkészletei mindig negyven évre voltak elegendőek, mert a feltárási és kitermelési technológiák fejlődése lépést tudott tartani az igények növekedésével. Ebben az időben az árakat inkább olyan tényezők mozgatták, mint a nemzetközi biztonság, vagy az olajpiacokhoz való szabad hozzáférés egyéb körülményei.
A folyamatosan és kiszámíthatóan olcsó szénhidrogének szépen-lassan nyomasztó fölényre tettek szert a globális energiaellátásban és civilizációnk fejlődésének, fenntarthatóságának kulcstényezőjévé váltak. A hetvenes évek óta a helyzet kiszámíthatatlanabbá vált, társadalmunk „erőforrás korlátos” lett, az innováció a „gyorsabbat, nagyobbat,” helyett a „kisebbet, takarékosabbat” felé fordult. A kétezres évek a szénhidrogének piaci árának korábban elképzelhetőnél nagyobb ingadozását hozta, ami sokakban felvetette a kérdést, hogy társadalmunk lépést tud-e tartani ezzel a trenddel, vagy a tartós és nagymértékű áremelkedés olyan fundamentális változásokat hoz, amelyek feszegetik, vagy egyenesen lerombolják a társadalom hagyományos gazdasági és politikai kereteit.
A változások világszerte félelemmel töltik el az emberiség egy részét, a nem mindennapi körülmények életre hívták az ’armageddonista-vallást’, amely a világ pusztulásáról szóló ősi mítoszoknak a nagy monoteista világvallások megváltástanának modern keveréke. Az armageddonisták az antiglobalisták és más antikapitalisták nyomdokain járva megkérdőjelezhetetlenül hisznek az emberi civilizáció mai formájának pusztulásában. Dogmáik vitatását a vitapartner ostobaságával, elemzésre való képtelenségével, ellenérdekeltségével, vagy kulturális tradícióival, szélsőséges esetben származásával magyarázzák. Sokak értékelése szerint az ’armageddonista-hit’ megjelenése a válságról való párbeszédet vakvágányra viszi, az érvelést irracionális, emocionális síkra tereli, a konstruktív gondolkodni vagy tenni akarást destruktívizmusba fullasztja, vagy a legjobb esetben is arra ösztönöz, hogy lokális látszatmegoldásokkal is megnyugtathatjuk magunkat, ugyanis a hitelvek szerint a globális megoldások feleslegesek, mivel szerintük a globalizált világ amúgy is halott rövid időn belül.
A hajdan értelmes, konstruktív eszmecsere színteréül szolgáló Peak Oil topik mára az armageddonista vallás megvallásának és vitatásának helyévé redukálódott, így többen, akik a problémáról való racionális párbeszéd hívei, létrehozták ezen klubtopikot. Ebben a topikban az innovációról, mint a túlélés kulcsáról, illetve az ennek hatására szükségszerűen átalakuló gazdasági és társadalmi viszonyokról lesz szó, ahol a civilizáció estleges leépülése csak mint vitatható hipotézis szerepelhet, aminek elutasítása semmiképpen nem indukálhat kirekesztést, személyeskedést, illetve semmiképpen nem alakulhat ki olyan párbeszéd, ahol a megoldás irányába mutató műszaki, energetikai, gazdasági, stb. tárgyú javaslatokat ideológiai alapon feleslegesként próbálják lesöpörni.
Ebben a topikban nincs ranglista, de sokan jobbak bizonyos területeken, mint a másik, ezt kérem, tartsuk tiszteletben és ne álljon le a matematikus vitatkozni a modern közgazdaságtudományról az azt oktató egyetemi tanárral, legfeljebb kérdezzen, ahogy ez fordítva is elvárható. Ez a téma komplikált, energetikai, gazdaságtudományi, politikai, stb. megközelítéseket kíván, így próbáljuk egymás tudását kiegészíteni és nem megkérdőjelezni.
A témák közt természetesen hasonló prioritással rendelkezik a gazdasági világválság, mint az olajcsúcs, miután a kettő szorosan kapcsolódik egymáshoz. Amennyiben van rá igény, nyitunk külön gazdasági topikot.
Ez nem mond ellent annak, hogy kiegészítő lehet csak.
Egyelöre a halozatokban van eleg teljesitmeny. Egy valos, modern, jol kihangolt, nagy halozat kb. 20% veletlenszerü betaplalot le tud kezelni. Persze akkor, ha ilyen tartomanyon belül jol szabalyozhato.
Ezt el kell erni, különben nincs ertelme photovoltaikozni, meg szelezni nagyobb leptekben.
Van egy rakas orszag (az USA is ilyen), ahol kiszamithatoan az utobbi evtizedekben elhanyagoltak az energetikai infrastrukturat. Egyszerüen kevesebbet invesztaltak, mint kellett volna.
A feltornyosult hianyt nem lehet egyik naprol a masikra rendelettel helyrebillenteni.
Ugyanugy nem, pl. az elrozsdasodott 46 000 hidat sem.
Kihagytad a kinai fejlődés hatását.
Söt kihagytam nehany mast is. nehany mondatba nem fer bele minden. Különben Kina fogyasztasa emelkedik ugyan, de nem annyira dramai modon.
Ami meg kimaradt, az az olajtermelö orszagok növekvö belsö felhasznalasa, ami az olajar emelkedesevel (hiszen rengeteg penzt kapnak), ami az exportot csökkenti.
A helyzet az, hogy az USA is, meg az EU is kb. az olajigenyenek 2/3-t importalja es ez a helyzet inkabb romlani fog, mint javulni.
Én úgy tudom, hogy az ottani nyugat szibériai óriásmezők kezdenek kimerülni (peakelni), és ezek helyettesítésére az új mezők még nincsenek sehol. Már megtalálták őket, de egyrészt ezek az újak kisebbek, másfelől meg sehol sincsenek a kitermelést majdan végző beruházások.
az ábrán konkrétan az látható, hogy az utolsó mért érték 2007-ből származik, és akkor már a total kitermelés stagnált, vagy talán nagyon enyhén csökkent.
A vilagon jelenleg kb. 105 GWp szelerömü letezik. Abbol Nemetorszagban all/forog 25 GW es termeli jelenleg a villamos energia 6,4%-t.
Nagy területek szelerömüvei (különösen a tengeri/offshore) azert tervezhetök (meteorologia). A rendszerben van eleg tartalek, ugyhogy a szel a fosszilis csökkentesere szolgal.
Az energiarendszer felujitasa azert eleg faramuci. A fö gond ott merül fel, hogy a kapitalizmus latotavolsaga (max. nehany ev, gyors megterüles,...) nem eleg akkor, ha a rendszer hirtelen lepukkan.
Az armageddonista szekcio szerint az aramkiesesek annyira fokozodhatnak, hogy a rendszer ujraindithatosaga is veszelybe kerül.
Olyan ez, mint, ha pl. egy elhanyagolt auto vegleg összeroskad (bar a komplexitas nem ugyanabban a nagysagrendben van). Meg lehet ugyan javitani, lehet barkacsolni, de az költseges es bizonytalan lesz, mert rengeteg hiba kerül hirtelen elö.
Az olajtermeles görbejeben csak a mult garantalt :) A jövöt mindenki mashogyan huzza.
De, meg a legpesszimistabb nezetek szerint sem fog a kitermelt köolaj mennyisege (ami jelenleg 73-74 mb/d) 2020-ig több, mint max. 20-30%-kal visszaesni (szerintem nem lesz visszaeses, hanem a jelenlegi nivo tarthato lesz hosszabb tavon, az "egyeb" pedig növekedni fog).
Valszeg 20% visszaesest minden fejlettebb orszag meg tud emeszteni ~10 ev alatt.
Nemetorszagban az a velemeny, hogy 20% villamos energiat pillanatok alatt meg lehet sporolni. Az olajjal is hasonlo a helyzet.
Az ar viszont egyre dragul, mert olcso olaj esik ki (mondjuk az összmennyiseg 4-5%-a 20-30 $-os evente), amit szinten ennyi 80-90$-sal kell potolni.
2$ a szállítási költség különbség az ue és az usa között. ha az eu oldalon van a 2$ különbség,akkor az usa-hoz közelebb eső források,vagy akár az usa-bol is az eu-ba szállítanak.
Öszinten szolva nem is ertem, hogy pl. az amik, amikor ugyis merhetetlen penzt nyomatnak bankgaranciakba,.... miert nem bunkeroljak az olajat, plane, amikor olcso. Amit most eltarolnanak, az egy ket even belül a többszöröset erheti.
Persze az sincs kizarva, hogy sokkal nagyobb tartalekaik vannak, mint amennyit nyilvanosan bevallanak.
A Gazprom jelenleg a drága Közép-Ázsiai gázba önti a pénzt, hogy fenntartsák a befolyási övezetet (pl. türkmének már kifelé kacsingatnak), amíg visszazsöknek az árak.
Abban pedig egyetértünk, hogy ha az oroszok sűrgősen nem invesztálnak a belső fogyasztás visszafogásába és főleg korszerűsítésébe, illetve a vezetékek felújításába, akkor az ázsiai import nélkül nem fogják tudni ellátni az összes exportpiacukat, akár rövid időn belül. Geológiai ok biztosan nincs.
Az orosz export 2000 óta 5,1bcm-ről 6,8bcm-re nőtt, míg a belső fogyasztás 7,7bcm-ről 8,9bcm-re nőtt, tehát kevesebbel, mint amennyivel az exportot növelték.
A Sakhalin-2 projekt nagyon fontos, a LNG ugródeszka az ázsiai-csendes-óceáni piac felé, a Shtokman-projekttel szintén LNG-vel akarják megszórni az USA-t, sorban vásárolja fel a Gazprom a stratégiai cégeket, főleg a tárolókapacitásra helyezve a centrumot, ami nem feltétlen sejtet kimerülési tüneteket. Ne felejtsük, ott a Yamal is.
Nem féltem az oroszokat, brutális készleteik vannak, óriási befektetési igénnyel.
Putyin kontorás felfogása is kezd háttérbe szorulni, egyre nagyobb teret engednek a külföldi befektetőknek projektek terén, változni látszik a policy a válság kirobbanása óta, rájöttek, hogy az izolációs politika nem megoldás, sőt.
Ha pedig veszélybe kerül az export, ahogy mondod, legfeljebb pár millióan fázni fognak, de nem állítják le, mivel asszimetrikusan függ tőle a gazdaságuk és ezen az egyenlőtlenségen nem terveznek semmit sem változtatni, ahogy nézem.
Szóval ez a teória nálam kicsit összeesküvés-elmélet kategória, nem sok tény tudja alátámasztani, ha elkezdünk számolni.
Inkább a tároló-kapacitásokkal lesz a gond, a visszaeső kereslet és a kitermelési ütem korlátozásának drága visszafoghatósága végett.
Ugy tudom, hogy kb. 800-900 $ egy kwp szelerömü. 1 kw teljesitmenyhez kell 4-5 kwp, ami 4000-5000$. Ezaltal evente elöall 1500-2000 kwh. Az elettartam talan 20 ev körüli. Tehat nyers erömüarban 1 kwh, ami 10 dollarcent körüli arat eredmenyezhet.
Ami nagy elöny, hogy a finanszirozas kedvezö (hamar kifizetödik a beruhazas), mert gyorsan elkeszül (csupan nehany honapot kell elöfinanszirozni). Ezert az ERoEI igen magas is lehet.
Itt pl. lehet tanulmanyokat talalni az USA szelresourcairol.
Az LNG-vel a földgaz is valos termek lesz. A fejlödes egy uj szintje. Oda lehet szallitani, ahova eppen akarjak. Igy tetszöleges fogyasztokat lehet be-, illetve kikapcsolni.
Pl. Los Angeles kikötöjeben 13 000 truck-ot allitanak at LNG-re. Egy hajonyi LNG-vel elmennek honapokig.
Az orosz gazkitermeles szerintem nem geologiai okok miatt, hanem technikaiak miatt peakel(het). Hatalmas infrastruktura egyes elemei akadoznak (minden több ezer km,...). Idönkent kidöl egy pumpa, eltörik egy vezetek, elfogy valami,...
Olyasmi, mintha pl. egy deldunantuli falu mellett egy nagy olajforrast talalnal, de csak a miskolci finomito hasznalhato (csak pelda). Kiderülne, hogy rengeteg oka lehet, hogy miert nincs a finomizo rendesen kiterhelve).
Komoly gond viszont, hogy a Gazprom inveszticioja egyszerüen nem felel meg a vallalasainak. De valszeg ugy gondoljak, hogy nem romlik meg semmi a föld alatt, ha mar nehany millio evet bekesen ott eltöltött.
Személy szerint a villamos energia termelést eddig sem tekintettem megoldhatatlannak a kőolaj nélkül. Lakásfűtést úgy szintén. A országúti közlekedés és a légi közlekedés lehet komolyabb gond.
A villamos energiaval az a gond, hogy pl. az USA-ban az egesz halozat nagyon el van öregedve. Ha adott meretü inveszticio kimarad a biztonsaggal lehet gond.
Europa szerintem ebböl a szempontbol sokkal jobban all.
A legi közlekedes az össz olajmennyisegnek csupan 6%-t hasznalja. Az USA-ban 9-et. Kell meg a mezgazba (az is csak nehany %). A katonasag is marginalis felhasznalo.
Tovabbi 10-15% a hajozas.
Tehat szinte minden fenntarhato (a közuti mobilizacio kivetelevel) az összolaj 1/3-val.
Valaki adhatna tippet hogy miért is mennek igy az árfolyamok. Amikor ugrott a WTI árfolyam,akkor megfordult a WTI-Brent közötti rés,és -2$-röl elment 2$-re. Most amikor csúcsra ért,visszafordult. Elileg 2$ fedezi a szállítási költségeket az eu és az usa között. Ez alapján ez azt jelzi,hogy hol van relativ nagyobb igény olajra.De azt is jelezheti,hogy ha az amiknál több olajra van szükség (imprtra) akkor a bankok nagyot tudnak profitálni a commodity marketen.
- mindig pont télen van a gázvita, amikor az oroszoknak a legnehezebb kitermelni, és a legtöbb kell belföldi felhasználásra, na ez nem véletlen
- évekkel ezelőtt jelentek meg cikkek a külföldi sajtóban, ahol kongatják a vészharangot az államosított gázkitermelő kapacitásokról, a külföldiek kizárása miatt nem jönnek létre a kimerülő mezőket helyettesítő beruházások
- és itt is hiányoztak a konkrét gázmezők, amelyek termelése átvehetné a kimerlő mezőket, nemcsak beruházás, hanem megtalálás szempontjából is, azok amiket a múltban megtaláltak, és most lehetne kitermelni őket nagyon északon, zord körülmények között üzemeltethetőek, ami drága, és jelen pillanatban nem tudnák az onnan kitermelt gázt nyereségesen eladni
- és mindezekhez hozzáadódik, hogy a gáz az oroszoknál pont úgy politikai kérdés mint nálunk, a gazpromnak szociális (!) kötelezettségei vannak a lakosság felé
(tehát inkább az exportot zárják el, minthogy a veszteséges áron, orosz nyugdíjasoknak adott gázt zárnák el)
- az orosz kitermelési sebeség, és készlet hányadosáról egyszer egészen riasztó számot láttam ,de ezt nem tudnám prezentálni, de valami 10en kevés év alatt elhasználnák az egészet, de ez lehet hogy nem igaz, elnéztem valamit
A deep drop in demand has forced many oil companies to use tankers floating at sea to store surplus refined products[...]jet fuel were being stored on more than 30 floating long-range tankers in Europe.
az erőforrás kimerülés egy soktényezős játszma, ott van a geológiai realitás, valamilyen feltételek mellett kitermelhető nyersanyagkészlet, ahol minden készlet csoportokba osztható aszerint, hogy mennyi energiába kerül kitermelni
és az is megszámolható, hogy az egyes csoportokon belül mennyi nyersanyag van
mivel mindezek egyszerre sok többé kevésbbé véletlenszerű tényezőtől függenek, ezért az erőforrás csoportok összmennyisége, és a kitermeléséhez szükséges energia mennyisége egy gauss görbét ír le
vagy legalábbis ez tutira így van energiahordozók esetében, egy fém esetében már nem biztos, mivel abból esetleg "végtelen" nagy készlet áll rendelkezésre elgendő nagyságú kitermelésre fordítható energia esetén, mivelhogy abból van a földkéreg (Al,Si)
a) a kitermelés üteme minden bizonnyal attól függ, hogy az adott piaci kereslet-kínálati viszonyok mellett az energia melyik nyersanyag-csoportok kitermelését teszi gazdaságossá
b) ez nagyjából a fent vázolt gauss görbe egy függőlegesen felvágott szelete lenne, ami folyamatosan kitermelés alatt lehet, és ez mozog a grafikonon jobbra, halad a nagyobb kitermelési energiaigény felé...
c)
és emellett az egészet befolyásolja, hogy milyen technológiai haladás zajlik, ami esetleg nagymértékben csökkenti az adott nyersanyag kitermelési energiaköltségét
Tehát a peak, egy erőforrás használatának a kiszorulása alapvetően két okból tud bekövetkezni, vagy a fenti gauss görbét követve, azok az erőforrás készlet csoportok, amelyek a leg gyakoribbak, jelenti a kitermelés csúcsát, ezen túljutva már csak kisebb mennyiségű készlet csoportok vannak, tehát csak az árak meredekebb emelkedése tudná kikéányszeríteni a termelés növekedés fenntartását, vagy fokozását, ez lényegében az b) faktor, a geológiai korlát
a másik eset meg az a) faktor, a kereslet kínálat, ahol az erőforrás használatának a visszaesését okozhatja a helyettesítése, vagy olyan általános gazdasági visszaesés, hogy nincs rá szükség, mondjuk járvány van, vagy technológiailag továbblépnek azon a dolgon, pl gőzgép, elsősorban a gép hatásfoka miatt, nem az erőforrás milyensége okán
szerintem pl az amcsi olajtermelés visszaesését a 70es években sokkal inkább az olcsó helyettesítő ( az importált arab olaj) semmint maga a készletek kifogyása, ami alatt most azt értem, hogy az eredetileg meglévő összes olajkészlethez képest, a nagyjából azonos feltételek mellett kitermelhető, legygyakoribb olaj kifogyásáról van szó
ez az olajfajta meg simán lehet hogy csak 1es vagy 2es eroi-vel termelhető ki, és gyakorlatilag a geológiai korlát itt következne be
a mostani olajpiaci folyamatokat meg a következő dolgok determinálják:
- recessz, és ebből fakadóan középtávon alacsonyabb erőforrás igény
- a fenti okból bekövetkező beruházás-kiesés, szinte biztos vagyok benne, hogy mind már feltárt, mind még nem feltárt, de megtalálható új olajforrásból rengeteg van, csak éppen ezek feltárása és kitermelése nagyobb energia (illetve pénz) ráfordítást követelne, mint amennyire per pillanat az olajat a piac beárazza
- a meglévő használatban lévő olajmezők kimerülése, és ezek középtávon már jelentkező piaci kiesése, ami idővel megint felfelé fogja terelni az árakat
Inkább tessék a szélerőművekről írni, a mostani bekerülési költségekről, így nyomott nyersanyagárakkal. No meg a kapacitásról, a felvásárlási árakról, a kvótákról, miben változtak fél év alatt? ;)
