Hát... Ha ez lett volna a lényeg, akkor kicsit még át kéne gondolnod. A honos (ha már így nevezed) semmilyen ellátást nem kap, ha nem fizet járulékot. Ha megnézed a jogszabályokat, akkor minden járulékfizetéshez van kötve. A TB-ről nem tudom, hogy miért állítasz ilyet. A nyugdíjbiztosító azért is áll így, mert sokan rákényszerülnek arra, hogy leszázalékoltassák magukat, és azt bizony a közös nyugdíjalapból fizetik. A TB megelőlegezéséről írtak azért nem stimmelnek, mert önkormányzatisággal rendelkező nyugdíj- és egészségbiztosítók csak 90 után jöttek létre, az előtt ez nem értelmezhető. A letelepedettek jogosultak munkanélküli ellátásra, a BÁH egyrészt nem tudja meg, hogy munkanélküli lettél-e, másrészt nem is érdekli. Valószínűleg nem tudsz olyan letelepedettet mutatni, akinek e miatt visszavonták az engedélyét.
a lényeg nem jött le neked, abból amit mondani akartam:) igenis van értelme szemtől szembe helyezni a honost az auBlanderral mert miközben a bevándorló kizárólagosan a noturiusan befizetők klubbjába tud belépni addig a honos választhat. Ugyanakkor a honosért azért, hogy keresőképes, iskolázott, egészséges egyén váljon az állam jócskán fizetgetett, miközben a bevándorló egyből keresőképesen jön, semmilyen úgymond befektetést, iskolázást, stb nem igényelt:) És ne mond, hogy a honosnak nem megelőlegezték, hanem az eltartói fizették a keresőképtelen gyerekkorában mondjuk a TB járulékait, mert ha ez igaz lenne a TB nem állna csőd szélén, a pénztár teli lenne. Ha kicsit utánaolvasol a jogszabályoknak meg fogod találni azt a paragrafust mely szerint a letelepedett státusz megvonható amennyiben az annak odaitélésekor létező anyagi feltételek radikálisan megváltoznak, pl munkanélküliség. Erről amúgy már itt is szó volt, lehet ha visszaolvasol megtalálod a pontos idézetet. Magyarán ez azt jelenti, hogy fizetek TB járulékot de nem igazán vehetnék igénybe munkanélküli segélyt ami ennek alapján járna... A további említett dolgok már egyaránt érvényesek mindenkire, nem elég hogy százalékos az adófizetés hanem ráadásul még emelkedően százalékos, az bacik rá jobban aki jobban mer keresni. Ugyanazért a szolgáltatásért nagyságrendekkel többet fizet. De ez már nem bevándorlás ügy.
Lenne egy kérdésem aki hasonló cipőben jár kérem ossza meg velem tapasztalatait:)
Lassan 3 hónapja beadtam a Fővárosban letelepedési engedélyem kérelmét, hiánytalanul, vagyis minden szükséges dokumentumot csatoltam. Kérdésem az lenne, hogy mi a tapasztalat az ügyben, hogy mennyi idő után szólítanak fel egy esetleges hiánypótlásra?
Igen, teljesen egyetértek azzal amit írsz. Pontosan arra akartam utalni, hogy fölösleges szembeállítani bárkit is olyan alapon, hogy mennyit fizet be, és mennyit kap belőle (ezt nem Te mondtad, hanem Szőkelaci), és állampolgárság alapján bármiféle megkülönböztetést tenni.
Aki egyszer letelepedett, attól a jövedelem miatt nem nagyon vonják vissza az engedélyét, legalábbis nem hallottam ilyet.
nem, ne csak az fizessen aki épp beteg, nem így értettem. De ha már átalánydíjas "fogyasztók" vagyunk a TBvel szemben akkor qrvára igazságtalannak tartom a százalékos járulék fizetést, ugyanzt (vagy még azt se) kapom mint az aki ellébecol a bejelentett minimálbér mellett, vagy épp sose dolgozott életébe. Kialakult sajnos egy notorius fizető és egy notorius haszonélvező réteg e téren, szerény véleményem szerint. Ugyanakkor túl mélyen nem szeretnék ebbe elmerülni, mert ez származástól független, lehet itt született vagy auBlander, egykutya, mindenkit érint aki magasabb bérért merészel dolgozni mint a minimálbér...
Másrészt, ha tegyük fel munkanélküli maradok kenhetem a hajamra a letelepedésimet, hisz amennyiben a letelepedési engedély(vízum, jog, nevezd ahogy akarod) megítélésekor alátámasztó életfeltételek radikálisan megváltoznak (pl rendszeres jövedelem) ez a jog felülbírálható... ergo én ha akarok se lehetek notorius haszonélvező.
A Magyar Orvosi Kamara nekem mást mondott + egy 2004-es parlamenti felszólalásban 4700 áttelepült orvosról beszélnek. Nem állatorvosvosról beszélsz :-) - amúgy nem minden orvosképzés ugyanannyi, függ attól, hogy mire szakosodik. Egyetemi forrásokból, átlagolva nekem 9-12 millióról vannak információim, de szintén parlamenti felszólalásokban elhangzott már 20 millió is, Pokorni pedig 9-10 millióról beszélt a Mokkában. Ja, és pontos nyilvántartás a külföldről érkezett orvosokról nem igazán van, mert az orvosellátásban statisztikailag nem érdemi adat az, hogy ki honnan érkezett.
Különben nagyon kevésnek tűnikk a 2000, ugyanis csak a '90-es évek elején több mint 1400-an jöttek át, 2000 körül volt egy kis visszaesés, majd 2002-től ismét belendült. Ezt igazolják az erdélyi magyar orvostanhallgatók körében végzett közvéleménykutatások is: többségük eljön(ne) Romániából!
Bár igyekeztem minden tévedést kizárni, biztosan lehet hibát találni a munkámban. Ami fontos, hogy a lényegi következtetést (hogy a határon túliak többet hoznak, mint amenyit visznek!) az esetleges tévedések befolyásolhatják-e?
Más. A cikkel magával, illetve a benne foglalt részletkérdésekkel viszont nem kívánnám ezt a fórumot terhelni. Ehhez, aki erről tovább szeretne vitázni, látogasson el személyes honlapomra, ott megteheti. El kellene kerülni az offtopic bejegyzéseket - mert a vita már nem segítség azoknak, akik idegenrendészeti problémával keresik föl ezt a fórumon.
Hát a cikk nagyon érdekes. Vitatkozzatok rajta egy kicsit. Én nem szólnék hozzá.
Én vagyok a következő letelepedni szándékozó, úgyhogy egy kis segitség kellene.
Megvan a munkavállalási vizumom. Dolgozom. 1-2 héten belül be fogom adni a letelepedési engedélyhez a kérelmet. De be akarom adni az állampolgárság megszerzésére is a kérelmet. Mindkettőt magyar felmenőkre hivatkozva.
Na, tegnap voltam az önkormányzatnál, hogy kérjek nyomtatványt az állampolgárságihoz, erre azt mondja a csaj, hogy azt csak akkor lehet beadni, ha már MEGVAN a letelepedési. Igaz ez? Vagy csak megkezdődött a "szivatás"?
No, akkor még egyszer...
Tehát úgy gondolod, hogy a befizetett adók semmi más célt nem szolgálnak, mint a határon túliak támogatását? Ha szerinted így van, akkor azt hiszem, hogy csak elbeszélünk egymás mellett. Ezek szerint biztos nem hallottál arról, hogy minden államnak vannak bizonyos államigazgatási költségei. Az adók ezt fedezik. Aki Magyarországon dolgozik, állampolgárságtól függetlenül, az ezekhez járul hozzá. Ezeknek a költségeknek csak elenyésző része a határon túli magyarok támogatása. Azt hiszem azonban, hogy kár is erről beszélni, mert láthatóan meg vagy győződve arról, hogy 50 ezer külföldi állampolgárságú (akár magyar, akár más nemzetiségű) ember tartja el az országot.
A határon túli munkavállalók, valamilyen tartengedéllyel Mo-n tartózkodó 'külföldiek' és ADÓFIZETŐK nem rendelkeznek ugyanolyan jogokkal, mint a lepetelepedettek és magyar állampolgárok. Rájuk nem vonatkozik semmilyen 'össztársadalmi' támogatás.
Az általuk befizetett adókból háromszor annyi folyik be, mint amennyit Magyarország a határon túliak támogatására költ. A magyarországi munkavállalók kb. 90 százaléka határon túli magyar. Ha ők nem lennének, nem folyna be 40 milliárd forint az államháztartásnak. Ha ez nem folyna be, akkor mondhatnánk, hogy a magyarországi magyarok támogatják adóforintjaikból a határon túliakat. Mivel azonban a határon túliak többet hoznak a magyar államháztartásnak, mint amennyit az állam rájuk költ, ebből az következik, hogy a határon túliak támogatják ma Magyarországot és nem fordítva.
Csak nem összemosni a letelepedett határon túliakat a munkavállaló határon túliakkal! Az ő esetük egy újabb fejezet, de esetükben sem bizos, hogy a magyar állam 'költségeit' terhelnék, sőt...
Nem, nem gondolom, hogy jótékonysági intézmény. De mi is pont ugyanannyi járulékot fizetünk, mint bárki más. Te is letelepedett vagy, tehát ugyanolyan jogokkal rendelkezel, mint egy magyar állampolgár (a szavazati jogot leszámítva). Mégse mondhatod, hogy jól jár az állam a járulékokból, hiszen láthatod, hogy a nyugdíjpénztár és az egészségbiztosító is padlón van, csak komoly állami támogatással (amit nemzetközi kölcsönökből finanszíroznak) tartható fenn. De a választ még mindig várom a levezetéssel együtt, hogy mi is a nyereséges.
Ezt nem mondodhatod komolyan. Szerinted tehát csak az fizessen TB járulékot, aki krónikus beteg, vagy éppen elüti az autó? Úgy gondolod, hogy a magyar állampolgároknak nem vonnak járulékot a fizetésükből, ha csak egyszer kétszer náthásak? Szőkelaci kollégának kicsit furcsa elgondolása van a járulékfizetésről, ha azt gondolja, hogy aki tartózkodási engedéllyel rendelkezik, annak nem is kéne fizetni, mert csak addig biztosított, amíg dolgozik. Bizonyára ismeretlen előtte az a tény, hogy a letelepedett vagy a magyar állampolgár is csak addig biztosított, amíg dolgozik.
Azt viszont elárulhatnád, hogy miből számítottad ki, hogy több jön be, mint amibe kerül?
az arányokkal egyetértek, több jön be mint amennyibe kerül.
A második részével meg teljesmértékben egyetértek, ékes példája is vagyok:) 24 évesen telepedtem ide (én marha:) felsőfokú (mérnöki) végzettséggel, számottevő nyelvtudással (nem csak magyar:) Évente egyszer ha eljárok dokihoz, kisseb nátha ez-az ügyben, sose vettem igénybe semmilyen állami támogatást, juttatást, segélyt stb cserébe havi 107ezer forintnyit leperkálok összesített TB járulékként, ez jó bizinisz:D SZJA ügyben is remekelek, 100+ az is havonta, cserébe élvezhetem a közbiztonságot, koptathatom a közútakat (vagy azt még külön is fizetem?:) megtapsolhatom az éppen aktuális kormányt egy kis ingyen sörért és virsliért, hát nem gyönyörű?:)
Nem állítom, hogy tiszta haszon, ami befolyik a határon túliaktól, csak azt állítom, hogy több folyik be tőlük, mint amennyit visszakapnak úgymond támogatások címén!
A letelepedett határon túliak ügye pedig egészen más sztori, ez lesz a következő cikk témája. Velük ugyanis a magyar állam ingyen és bérmentve kap adózó polgárokat úgy, hogy keresővé válásukig sem szociális ellátásukra, sem szakmai képzésükre egy fillért sem költött. Csak az áttelepült orvosok az elmúlt 15 évben legkevesebb 50 milliárdot "hoztak" ilyen értelemben az országnak. De erről részletesebben később...
Örvendek a heves reakciónak, köszönöm. De vegyük sorra:
1.) Azzal előbb-utóbb le kell számolni, hogy a BÁH ügyintézői úgy járnak el, ahogyan akarnak, hogy bűnözőknek, de legalábbis csalónak tekintenek majdnem minden ügyfelet. Hogy az eljárásrend kontrollja igencsak hiányos. Hogy eddig egyetlen ügyintézőt sem vontak felelősségre, pedig évi 100 ezer ügyféllel kerülnek kapcsolatba...
2.) A támogatás ügyében: a költségvetési források a HMTH támogatási rendszerén folynak át, azaz az általuk nyilvántartott támogatási tételeknek része a szülőföld program, az oktatási-nevelési támogatás. Maradnak azok az alapítványok, melyek esetleg más forrásokból támogatnak: ezek összesen sem tudnak 1-2 milliárdnál többet fordítani évente a határon túliakra. Elenyésző...
3.) A BÁH-ot nem az illetékekből tartja fent a magyar állam! Az állam tevékenységének ún. szolgáltatói kötelezettségei közé tartozik az idegenréndeszeti hatóság fenntartása, miként a rendőrség, a vasúti személyszállítás vagy az egészségügy. Ezek fenntartási, működési költségeit nem lehet, és nem is szabad csak azokra "visszaosztani", csak azokat "terhelni", akik kapcsolatba kerülnek velük. Mivé lenne a magyar egészségügy, ha kizárólag a betegek kellene eltartsák? A BÁH tehát nem kizárólag azért van, mert vannak határon túliak. Egyéb feladatai is vannak jócskán a hivatalnak...
4.) "A jövedelem utáni járulékokról írt hülyeséged egyszerűen érthetetlen. Az ugyanis beleszámít a nyugdíjunkba, egészségügyi ellátásra is jogosulttá válunk." A cikkben leírtakból kiderül, hogy kifejezetten a tartózkodási vízummal és engedéllyel Magyarországon tartózkodók hoznak 40 milliárdot évente. Ők még nem letelepedettek, közülük sokan néhány év itteni munka után hazatérnek. Igen kevés a valószínűsége, hogy ők otthonról igénybe vennék az itt ledolgozott évek után járó nyugdíjjárulékot. Az egészségügyi ellátás pedig csak addig jár, amig itt dolgoznak, utána már nem!
Valóban érdekes cikk!
Megtudhatjuk az esettanulmányból, hogy a BÁH ügyintézője helyesen járt el, amikor kihírdetett egy határozatot az ügyfélnek, aki nem teljesítette a hiánypótlást határidőre. Ezzel a résszel mi volt a célod?
A bevételek és kiadások egymás mellé állításával mi volt a célod? Egy kicsit ugyanis csúsztatsz a levezetéssel. Elfelejtetted leírni, hogy az Illyés Közalapítványon kívül még egy-két határon túli szervezetet támogatnak azok a szemétláda, kizsákmányoló és magyarellenes magyarországiak: Pro Hungaris, Segítő Jobb, Új Kézfogás alapítványok, délvidéki támogatás, kárpátaljai támogatás, szülőföld programok, csángó magyarok támogatása, oktatási, nevelési támogatások... Talán mondanak valamit. A jövedelem utáni járulékokról írt hülyeséged egyszerűen érthetetlen. Az ugyanis beleszámít a nyugdíjunkba, egészségügyi ellátásra is jogosulttá válunk. Ha már leírtad, hogy a BÁH milyen nagyot kaszál az 50.000 fő utáni 5.000 Forintokból, akkor gondolkodj egy kicsit. Azt írtad, hogy ezren dolgoznak ott. A 250 millió forint tehát évi 250 ezer forintot jelent egy-egy dolgozóra. Igaz, hogy mellette még a letelepedés utáni bevételeken is nyerészkednek, ezzel aztán jól fölmegy a jövedelmük akár évi 300 ezerre is (persze járulékokkal). Komolyan mondod, hogy mi tartjuk el őket is?
Ezzel az ügyes "leleplező" cikkeddel csak lejáratsz mindenkit!
érdekes, csak sajnos megtámadható számokkal, az első ami szembetűnik az az, hogy az eljárásoknak, intézményeknek van bőven önköltsége, nem minden bevétel tiszta haszon. De az elv maga helytálló, szerintem.
Határon túli magyarok: ki támogat kit? – avagy Magyarország sokkal többet nyer a határon túliakból, mint amennyivel támogatja őket. Letölthető pdf-formátum: A külföldi-biznisz.
(A cikk a Magyar Nemzet - Magazin mellékletében is megjelenik holnap, kissé röbidített formában).
Kis magyar valóság
Határon túli magyarok: ki támogat kit? – avagy Magyarország sokkal többet nyer a határon túliakból, mint amennyivel támogatja őket. Letölthető pdf-formátum: [link1]. (A cikk a Magyar Nemzet - Magazin mellékletében is megjelenik holnap, kissé röbidített formában).
Ha pedig vannak olyanok köztünk (akik erre a fórumra tévednek), akiknek eljárásbeli panaszuk van a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalra, fordulajanak bizalommal hozzám. Nem feltétlenül használok/használnék nevet, ha egy-egy ilyen ügyet újságcikkben feldolgoznék.
A szombati Magyar Nemzet Magazin mellékletében jelenik meg egy sorozat első darabja, ami arról szól, hogy nem Magyarország támogat minket, hanem mi – határon túliak – támogatjuk Magyarországot jóval többel, mint amennyit mindösszesen 'visszakapunk'. Majd teszek linket is, csak megvárom a megjelenést :-). Kíváncsian várom majd a véleményeket!
A törvényben nincs leírva, hogy hány hónap, sőt az van benne, hogy aki rendelkezik vízummal és felmenői között volt magyar állampolgár akár azonnal beadhatja a kérelmet. A megélhetést viszont hitelt érdemlően bizonyítani kell. Ha nincs APEH igazolás az nem baj, nyilatkoztatni fogják, hogy előző évben nem volt adóköteles jövedelme Magyarországon. A törvényből törölték azt a részt amely kötelezővé tette az APEH igazolást. Most csak akkor kell csatolni, ha lehetséges (ha be lehet szerezni, ha volt adozott jövedelem az előző évben.) Viszont kereseti igazolás mindenképpen kell (bruttó-nettó-levonások) formában.
Nyilván aki töb hónapot dolgozott az hitelesebben tudja bizonyítani a megélhetést.
A most, Jan. 1-től érvényben lévő szabályok szerint mennyi idővel, az első D típusu vízum alapján megkezdett munkaviszony időpontja után lehet letelepedésit kérni? Valóban csak 4 hónap? Ez esetben hogyan lehet APEH-es jövedelem igazolást szerezni?