Új dologgal kísérletezek a blogon: a szőlő betegségeinek bemutatásával. A dolog célja egy olyan tudástár létrehozása, amelynek alapján fel lehet ismerni a leggyakoribb kárképeket. Csak olyan betegségeket mutatok be, amellyel már találkoztam. Elsőként az Eutypás elhalás t, a[...] Bővebben!Tovább »
Szerintem gombabetegség elleni védelemre gondolt,de a Bianka nem igazán érzékeny a betegségekre és nagyon jól gyökeresedik.Lehet hogy még az évben is a helyére ültetheted.Második évben már biztosan nagyon erős vesszők lesznek.
Lehet, hogy a vizes fázis kimarad. Igazából arra gondoltam, hogy 2 adagra veszem a vesszőket, az 1ik felét megáztatom 1napig, a másikat nem. Meglátjuk melyik a jobb megoldás.
Aztán jöhet az ültetés........
50-60cm-s sortávra gondoltam, és kb.15cm-s tőtávra.
Most lenne iskoláztatva, és jövő ősszel menne a végleges helyére. Ez így jó lehet?
Véleményem szerint a vizes fázist akár ki is lehet hagyni, max. néhány órára, egy napra tedd vízbe,
hogy jól megszívja magát! Utána mehet a földbe! Felcsirkézed (két szemet hagyj a föld felett),
egy-két centit takarja a föld a vesszőt, aztán amikor kezd kibújni, finoman, apránként szedd le a földet! Ha kötöttebb a talajod, akkor a hajtásnövekedés időszakában (már előtte is) időnként
lazítsd fel a földet, nagyon figyelve, hogy meg ne sértsd a hajtást! A homok ezért jobb.
Ha kihagyod a vizes fázist, akkor célszerű beiszapolni a földbe rakásnál (meg egyébként is).
Ha van kedved, akár gyökereztető hormonba is márthatod a végét.
A növényvédelmet, öntözést, egyebeket értelemszerűen nagy gondossággal érdemes elvégezni.
A szőlőművelés nekem még új dolog. Segítséget szeretnék kérni.
Velem szemben metszik a szőlőt (Bianca), gondoltam gyűtenék össze vesszőket iskoláztatni. Ha vízbe rakom amíg gyökeret ereszt majd úgy ültetem ki 1-2évre iskoláztatni aztán a végleges helyére az úgy jó?
Az alábbi képeken látható idősebb lugastőkém törzsének levágott keresztmetszete, amin megfigyelhető az az elbarnult rész. Tartok tőlem, hogy valami betegségnek lehet a tünete.
Tudja valaki, hogy mi baja lehet a tőkének, esetleg találkozott már valaki hasonló tünettel? Ha betegség, mit tehetek ellene?
Ha a szálvessző alsóbb rügyéből kihajtott egy szép, jó állású hajtás, akkor én abból csinálnák szálvesszőt, az ugarcsapot meg két rügyre metszve reménykednék, hogy most majd kettő hajtást hoz. De az ugarcsapból hajtott vesszőt is lehajthatod, csak mondjuk félszálvesszőre, így akkor talán biztosabban hajt ki rügy az alapja környékén, amiből utána tudsz újra ugarcsapot nevelni.
Üdv.mindenkinek lenne egy kérdésem ,metszésnél ha egy ugarcsapra és szélvesszőre van metszve és a köv.évben az ugarcsap csak 1 darab érett ,egészséges vesszőt nevelt ki akkor a letermett vesszőből lehet hagyni a köv.évre szálvesszőt?Vagy inkább azt az 1 darab ugarcsapos vesszőt hagyni szálvesszőnek és nem hagyni ugarcsapot a köv.évre?
Prohászka Ferenc: Szőlő és bor / A termő szőlő munkái / A metszés
"A termesztett szőlőfajták a vadon élő szőlőktől származnak ugyan, de tőlük ma már igen sokban különböznek. Ősi helyén a vadon élő gondozatlan szőlő szabadon növekedő hajtásai a fára kapaszkodnak fel vagy a földön kúsznak, fürtjei kicsinyek, bogyói aprók, levük savanyú. A szőlő sajátos tulajdonsága, hogy mindig az éves vessző felső, illetve legmagasabb részein levő rügyei hajtanak ki, ezért gondozatlanul nagy területeket képes beborítani, szárrészei azonban hamar felkopaszodnak.
Az ember már sok ezer évvel ezelőtt rájött arra, hogy ha a szőlőt nem hagyja szabadon növekedni, hanem mesterségesen szabályozza növekedését, akkor termése több, bogyója nagyobb, lédúsabb, leve pedig cukrosabb lesz. Így az apró, silány, kevés cukrot és sok savat tartalmazó bogyójú termésből az ember kitartó munkájával hosszú évezredek alatt nagy fürtű, nagy bogyójú, cukorban gazdag és kiváló zamatú, amellett tetszetős külsejű termés alakult ki.
Később, amikor az ember a szőlőt őshazájától eltérő éghajlati viszonyok közé vitte és termeszteni akarta, ezt csak a szőlő fejlődésének irányításával, törzsének célszerű alakításával tudta úgy elérni, hogy az ott hasznot hajtóan termeszthető legyen. Így alakultak ki a környezet hatására a szőlő különböző művelésmódjai."
Érdemes figyelmesen olvasni és nézni az ilyen videókat:
(az ágaskordon ezen a fórumon kb. évente újra előkerül témaként, újra kivesézzük, aztán megint előkerül egyébként, biztos nagyon jó, de mutasson már nekem valaki minőségi bort, ami ágaskordonon készült - akkor majd elhiszem hogy jó, addig messziről jött ember... :-) )
De ami ezekből a videókból szerintem egyértelmű:
- az ágaskordonról mindenütt elmondják, hogy kizárólag nagyüzemi művelésre alkalmas, a szüret csak szüretelőkombájnnal megvalósítható, kézi szüret nem lehetséges
- csak a már kialakított tőkeformán lehet elindítani, az új telepítést rendesen metszeni kell, hogy kialakuljon az ágaskordonnak megfelelő tőkeforma
- extrém (=esős, párás) időben a hagyományosnál jóval több és intenzívebb (=sokkal több vegyszer) permetezést igényel (ami véleményem szerint nagyon nem természetközeli - ezt csak azért mondom, mert sokszor hallottam a metszés nélküli művelést a "természetesség" jegyében propagálni)
Ha ezeket a feltételeket tudod teljesíteni, akkor csináld. Ha ezeket a feltételeket nem tudod teljesíteni, akkor valójában csak Babó úrra hivatkozva akarod igazolni a saját hipotézisedet, miszerint a szőlő nem igényel metszést. :-)
A kérdésekre visszatérve:
Egy lényeges különbség van a gyümölcsfák és a szőlő között: rendszertanilag nagyon más növények, így az igényeik is mások.
Ahogy korábban írtam: fiatal korában a szőlőnövénynél az a célunk, hogy kevés, de erős (fagynak, szárazságnak ellenálló, jól beérő) hajtásokat hozzon. EZ CSAK METSZÉSSEL LEHETSÉGES.
Miért?
1) Hogy a gyökérzete is hasonlóan fejlődjék. Azaz minél mélyebbre hatoló, erős gyökérzetet fejlesszen ki.
2) Hogy az erős és jól beérő vesszőkön - amikor már lehetséges - erős (művelésmódnak megfelelő) termőalapokat alakíthassunk ki, ahonnan aztán az éves vesszőkön lesz termés és lomb egyaránt.
Ha egy-két-három-négy éves korban metszés nélkül szabadjára van engedve a tőke, azzal a növény élettartamát rövidítjük, hosszútávú termőképességét rongáljuk.
Nyilván a saját szőlőddel azt csinálsz, amit akarsz. Ha továbbra is ragaszkodsz a metszés nélküli műveléshez, szíved joga. De szeretnélek kérni - pusztán korrektségből - hogy 4-5 év múlva mindenképp számolj be róla, mennyire lett bőtermő a végeredmény (vagy nem).
Bocs a kötözködésért, de ha eddig te is metszéssel csináltad, miből gondolod, hogy annyira jó lehet metszetlenül hagyni?
OK, egy valaki csinálja, komoly gépesítéssel, rügydörzsöléssel. De nem tudjuk, mekkora növényvédelmi költséged lesz egy ilyen sűrű lombú szőlőnek... Bár tudom, hogy a szőlő vad formában hasonló volt annakidején, de a szelektálással és a metszéssel alakult olyanra, amilyen most, és termett úgy, ahogy most látjuk. Ha hagyjuk elvadulni, visszakerül hasonló szintre, mint ahonnan nemsítettük.
Ja, egyébként azért lehet büntetlenül visszavágni igen erősen a szőlőt, mert ez egy futó növény, életcélja a minél nagyobb terület elfoglalása, és ha erős a gyökérzet, gond nélkül nevel hatalmas hajtásokat. Ezért van az, hogy mi beavatkozunk, szabályozzuk mennyi hajtást hozzon, mennyi gyümölcsöt azon. És nem engedjük szabadon nőni, mert a szőlő is egy haszonnövény, mi értünk dolgozik, mi szabályozzuk, hogy hosszú életű legyen, és jó minőséget teremjen. Kicsit elkanyarodva, azok a területek, ahol minden évben 5-6-10 kg szőlőt próbálnak leszüretelni egy tőről, kimerülnek, agyon kell trágyázni őket, a szőlő meg jó ha megér 20-25 évet. Ahol kis terheléssel (pl. 1,5kg) dolgoznak, hosszú életű tőkéken (50+) tehetik ezt, és minimális tápanyagvisszapótlás szükséges csak. Persze ehhez megfelelő metszés és zöldmunka kell.
Az is lehet persze, hogy a ágaskordonos módszernek is van előnye, de ha az előbb említett 1,5kg-os terheléssel jó dolog születik, minek elmenni olyan irányba, ahol metszés helyett komoly géppel rügydörzsölést kell alkalmazni, valamint egy vagyonért komoly támrendszert építeni? Aztán sok évet várni az eredményre? Ezt csinálják meg a kutatóintézetek 20-30 éves vizsgálatok alatt, aztán ha majd a végén azt mondják, milyen jó, el lehet gondolkodni....
A minőség is mérföldeket ugrani... csak éppen le a mélybe :)
Nekem annó egy szőlész azt mondta: Minél nagyobb lombozatot hagyj, mert minél nagyobb felületen tud asszimilálni, annál több tápanyagot tud a levélen keresztül a fürtnek és a tőkének adni. Azóta azért úgy vagyok vele, hogy meg kell találni az egyensúlyt és nem billenni át a millió cérnaszál hajtás felé és a tőkét 100x-osan betakaró lombozat mellé sem.
Évről évre rövidebb hajtások lesznek. Akkor ha csőlátásban veszem, egy idő után 0 cm-es hajtások lesznek O.o
Vagy mennyinél fog megállni a szőlő?
Továbbá ha rövidül is, akkor is egy idő után akkora fás szár tömeg lesz, amellyet már a kordon alig fog elbírni.... Amennyivel több ócsó lőrét termelünk, annyival többet is kell költeni a támrendszerre.
Nem fog akkora vesszőtömeg képződni minden évben mint a metszett szőlőnél. Évről-évre egyre rövidebb hajtásokat, inkább csak termést hoz. Azt nem állítom hogy így egyszerűbb szőlőt termeszteni, de amit a már többször belinkelt videóban Babó úr elmond szerintem megállja a helyét.
Ebben a videóban megmutatja hogy alig van hajtásnövekedés.
vnd.youtube:RVa87nePHIY?vndclient=mv-google&vndapp=youtube_mobile&vndel=watch
Jól van na, ezt a kora tavaszt elírtam. Arra gondoltam hogy a metszetlen szőlő a rengeteg rügyből sokkal hamarabb teljes lombba borul, mint az amelyiknek egy-másfél méteres vesszőt is nevelnie kell közben.
Ültetés után én is visszavágom, mert a gyökere is nagyon vissza van vágva. Metszem is egyébként a szőlőt, legalábbis eddig így csináltam, de idén a gyengébb növekedésű tőkéknél kipróbálom hogy csak ritkítom a fürtöket. Biztos így van ahogy írjátok de nem értem az okát. Ha az első években nem hagyod teremni akkor az energiáját a hajtások és a gyökerek fejlesztésére(ez így együtt működik szerintem) fordítja a szőlő ez világos nekem is. Inkább gyümölcsfákkal van tapasztalatom ott úgy látom, hogy ha durván megmetszek egy fát az visszaveti a fejlődésben. Ha ez a minél inkább visszametszem, annál inkább fejlődik módszer univerzálisan működik akkor miért nem vágjuk vissza tövig (a szőlőnél szinte ezt csináljuk jóval nagyobb arányban megfosztjuk a hajtásaitól mint egy gyümölcsfát) . Amikor például kivágnak egy fát a tél folyamán az tavasszal tősarjakat hoz melyek nagyon erősen növekednek, a fa próbálja visszanöveszteni a koronáját, de ez nem sikerül hiszen nagyon sok energiába kerül amit képtelen előteremteni tehát legyengül tőle. Nem vagyok a metszés ellen mert valószínűleg kevesebb idő mint a fürtritkítás meg az kusza hajtások rendezgetése, de arról egyáltalán nem vagyok meggyőződve hogy ezzel még erősítjük is a tőkét.
Én úgy veszem észre a sajátomban (de egyébként a tankönyvek is ezt írják), hogy pont azért vágjuk vissza a szőlőt, hogy erőteljes növekedésre késztessük, ezáltal megerősödjön.
Egy már kialakult gyökérzetű, fejlett tőkét talán (biztosan, de erről nincs tapasztalatom) lehet metszés nélkül művelni, de a fiatal oltványról/dugványról az első években nem termést szeretnénk, hanem hogy megerősödjön. Ha az első pár évben nincs metszve, satnya gyökérzet alakul ki, mivel nincs erőteljes növekedésre késztetve. (Azt mondják, de ezt saját tapasztalat is alátámasztja, hogy egy így elszúrt tőke már soha nem lesz olyan, mintha az elején rendesen metszve lett volna.)
A kutatások azt mutatják, hogy a gyökérzet fejlődése egyenes arányban van a lombozat fejlődésével. Metszés nélkül sok kis és gyenge hajtás nő (erről viszont már van tapasztalatom) néhány erőteljes helyett, így a gyökérzet is mélyre hatoló erős gyökerek helyett sok és gyenge gyökérszálat fog nevelni, ami stresszes időszakban (pl. aszály) a növény pusztulását okozhatja.
Kialakult tőkével (meg amúgy egyébként is :-) ) mindenki úgy gazdálkodik, ahogy akar, de a szegény kis oltványokat hagyjuk kissé megerősödni!
A minimális metszésnek is az az előnye hogy nem gyengíti a tőkét, nem kell minden évben újra növesztenie a szükséges lombozatot (amit ugye erős hajtásnövekedéssel tud elérni).
A lomb lehullik ősszel, szóval újra kell növeszteni azt a lombozatot... Sőt ha nem metszed a csúcsdominancia miatt felkopaszodik a tőke. Ez nem egészséges a támrendszernek sem és a végén akkora fás részed lesz, hogy nem marad a támrendszeren hely a lombozatnak. (vagy csak ilyen 2-3 leveles hossznál levágod)
A minimális metszésű szőlő kora tavasszal sokkal hamarabb kifejleszti szinte a teljes levélzetét, míg a metszett csak később tudja, ha tudja egyáltalán behozni ezt a hátrányt.
Ebben csak annyi az igazság, (amúgy borban az igazság) hogy ha nem metszed akkor több helyre kell ugyanannyi tápanyagot nyomni ezért hamarabb eléri a csúcsát, de az messze nem olyan mint a metszett tőkénél.
Nem azért metszünk, hogy a szőlővel kitoljunk, hanem azért, hogy minden éven megfelelő terhelést adjunk és megfelelő kondícióban tartsuk. (meg sok más dologért is amúgy, aminek egy része szőlő egészségügyileg jó, másrészt a gazda kényelmét szolgálja.)
"A minimális metszésnek is az az előnye hogy nem gyengíti a tőkét, nem kell minden évben újra növesztenie a szükséges lombozatot (amit ugye erős hajtásnövekedéssel tud elérni). A minimális metszésű szőlő kora tavasszal sokkal hamarabb kifejleszti szinte a teljes levélzetét, míg a metszett csak később tudja, ha tudja egyáltalán behozni ezt a hátrányt."
Érdekelne, nálad hogy működik ez, mert én még nem láttam olyat, hogy a szőlő kora tavasszal szinte az összes levélzetét kifejleszti.
Nekem a metszett szőlő tavasszal hozza a hajtásokat (fakádás általában ápr. eleje, ami már nem mondható kora tavasznak), melyen a levelek folyamatosan fejlődnek, ahogy a hajtáscsúcs növekszik. Ha letörik a vitorla, akkor erőteljes hónaljhajtás növekedés indul (egyes fajtáknál) ahol szintén komoly levélmennyiség fejlődik. És ez így van egész nyár végéig szinte.
