Nagyjából az 1970-es évek óta széles körben közismert tény, hogy a világ fosszilis energiahordozó-készletei nem csak elméletileg végesek, hanem történelmi léptékkel mérve nyugtalanítóan hamar elfogynak, illetve kitermelésük aránytalanul megdrágul. A korábbi paradigma szerint a világ olajkészletei mindig negyven évre voltak elegendőek, mert a feltárási és kitermelési technológiák fejlődése lépést tudott tartani az igények növekedésével. Ebben az időben az árakat inkább olyan tényezők mozgatták, mint a nemzetközi biztonság, vagy az olajpiacokhoz való szabad hozzáférés egyéb körülményei.
A folyamatosan és kiszámíthatóan olcsó szénhidrogének szépen-lassan nyomasztó fölényre tettek szert a globális energiaellátásban és civilizációnk fejlődésének, fenntarthatóságának kulcstényezőjévé váltak. A hetvenes évek óta a helyzet kiszámíthatatlanabbá vált, társadalmunk „erőforrás korlátos” lett, az innováció a „gyorsabbat, nagyobbat,” helyett a „kisebbet, takarékosabbat” felé fordult. A kétezres évek a szénhidrogének piaci árának korábban elképzelhetőnél nagyobb ingadozását hozta, ami sokakban felvetette a kérdést, hogy társadalmunk lépést tud-e tartani ezzel a trenddel, vagy a tartós és nagymértékű áremelkedés olyan fundamentális változásokat hoz, amelyek feszegetik, vagy egyenesen lerombolják a társadalom hagyományos gazdasági és politikai kereteit.
A változások világszerte félelemmel töltik el az emberiség egy részét, a nem mindennapi körülmények életre hívták az ’armageddonista-vallást’, amely a világ pusztulásáról szóló ősi mítoszoknak a nagy monoteista világvallások megváltástanának modern keveréke. Az armageddonisták az antiglobalisták és más antikapitalisták nyomdokain járva megkérdőjelezhetetlenül hisznek az emberi civilizáció mai formájának pusztulásában. Dogmáik vitatását a vitapartner ostobaságával, elemzésre való képtelenségével, ellenérdekeltségével, vagy kulturális tradícióival, szélsőséges esetben származásával magyarázzák. Sokak értékelése szerint az ’armageddonista-hit’ megjelenése a válságról való párbeszédet vakvágányra viszi, az érvelést irracionális, emocionális síkra tereli, a konstruktív gondolkodni vagy tenni akarást destruktívizmusba fullasztja, vagy a legjobb esetben is arra ösztönöz, hogy lokális látszatmegoldásokkal is megnyugtathatjuk magunkat, ugyanis a hitelvek szerint a globális megoldások feleslegesek, mivel szerintük a globalizált világ amúgy is halott rövid időn belül.
A hajdan értelmes, konstruktív eszmecsere színteréül szolgáló Peak Oil topik mára az armageddonista vallás megvallásának és vitatásának helyévé redukálódott, így többen, akik a problémáról való racionális párbeszéd hívei, létrehozták ezen klubtopikot. Ebben a topikban az innovációról, mint a túlélés kulcsáról, illetve az ennek hatására szükségszerűen átalakuló gazdasági és társadalmi viszonyokról lesz szó, ahol a civilizáció estleges leépülése csak mint vitatható hipotézis szerepelhet, aminek elutasítása semmiképpen nem indukálhat kirekesztést, személyeskedést, illetve semmiképpen nem alakulhat ki olyan párbeszéd, ahol a megoldás irányába mutató műszaki, energetikai, gazdasági, stb. tárgyú javaslatokat ideológiai alapon feleslegesként próbálják lesöpörni.
Ebben a topikban nincs ranglista, de sokan jobbak bizonyos területeken, mint a másik, ezt kérem, tartsuk tiszteletben és ne álljon le a matematikus vitatkozni a modern közgazdaságtudományról az azt oktató egyetemi tanárral, legfeljebb kérdezzen, ahogy ez fordítva is elvárható. Ez a téma komplikált, energetikai, gazdaságtudományi, politikai, stb. megközelítéseket kíván, így próbáljuk egymás tudását kiegészíteni és nem megkérdőjelezni.
A témák közt természetesen hasonló prioritással rendelkezik a gazdasági világválság, mint az olajcsúcs, miután a kettő szorosan kapcsolódik egymáshoz. Amennyiben van rá igény, nyitunk külön gazdasági topikot.
Észak-Koreanak teljesen földbe/betonbunkerba epitett ezres nagysagrendü hatalmas agyui vannak, amely tüzerejevel Szöul nehany ora alatt porra rombolhato.
ugyanezek az okok indokolják azt is, hogy miért nem kéne hagyni Észak koerát fenntartani ezt a fajta fenyegetést,
az egyetlen jó okkal visszatartó erő valóban Kína, és annak az esetleges beavatkozása
taktikai szinten észak korea sokkal jobban fekvő elenfél lett volna az usa hadigépezetének mint irak, mert észak korea nem tudott volna évtizedes polgárháborúba, partizánháborúba kerülni, illetve az ezzel kapcsolatos biztonsági problémák nyilván nem az usát hanem dél koreát, illetve a már egyesített koreát terhelték volna
úgy hogy a helyi észak koreai lakosság túlnyomó része valszeg semmi szín alatt nem támogatta volna a vörösöket, akármit is csinálnak
az észak koreai rakétafegyverek komoly fenyegetést jelentenek, ugyanakkor az usa és japán rendelkezik olyan rakétaelháríto eszközökkel, ami lehetővé teszi ezek kivédését, vagy legalábbis a nagy áldozatokkal járó támadások esélyét minimalizálja, lehet óvóhelyekkel is védekezni etc
idővel az észak korea jelentette fenyegetés csak rosszabbodik, akármelyik irányba is változna a rezsim pozíciója
ha észak korea legyengül, mert nem képesek úrrá lenni a gazdasági problémáikon, akkor a válasz erre nyilvánvalóan a katonai zsarolás, immár kiegésztíve atomfegyverekkel, tehát gyakolratilag megfenyegetik a szomszédos országokat, hogy fizessenek, küldejenek olajat, élelmiszert különben rakétázni fognak
ha az észak koreai rezsim megerősödik, tehát úrrá lesznek a gazdasági problémáikon, akkor meg az így nyert erőforrásokat még erősebb rakétákra, atomfegyverekre, és biológiai, vegyifegyverekre költik, tehát a probléma amit képeznek idővel csak roszabb lehet mint amilyen most, és ez így volt 2003ban is
ezt a dolgot sokkal inkább kína felől kellett volna megközelíteni, velük kellett volna a többi játékos kihagyásával leűlni tárgyalni, elmagyarázni nekik, hogy észak korea egy elszabadult hajóágyú, egy megveszett házőrző, ami magára kínára is veszélyes,és ha nem avatkoznak be cserébe kapnak csokit valahol máshol, afrikában, dél amerikában etc
A válság kimenetele döntő lehet a jövőbeni folyamatokra. Márpedig a válságot hasonló okok generálták, mint a már több, mint két évtizede gyakorlatilag helyben járó Japán tartós stagnálásba fordulását. Igen, szerintem megvan a reális veszélye-lehetősége annak, hogy az ismert gazdasági modell a fizikális korlátokba ütközés után itt lecövekel, és stagnálni kezd. Nem lesz semmiféle világgazdasági fellendülés, ezen az erőforrásbázison a fizikális javak termelése és fogyasztása már lényegesen nem fog tudni nőni. Ebben az esetben előtérbe kerül a takarékosság, és a fejlődés más területeken, szolgáltatásokban, a mennyiség helyett minőségi növekedésben keresése.
Hogy ez most fog-e bekövetkezni, az nem tudható, de mindannyian tudjuk, hogy valami effélének belátható időn belül mindenképpen be kell következnie, hiszen egy véges véges erőforrásbázison végtelen fogyasztásnövekedés elképzelhetetlen. A pénzügyi kollapszus előtti utolsó felvonásban pedig szépen gyulladtak ki sorban a markerek jelzőlámpái, eljött a Peak gáz, olaj, réz, nikkel, vas, beton, urán, platina - a legtöbb stratégiai nyersanyagból és energiahordozóból elértük vagy megközelítettük az ismert készletek kitermelési ütemének csúcsát, égbe szökött a hulladékvas és réz ára, nyilvánvalóvá vált, hogy itt a fogyasztás drasztikus emelése már nem lehetséges.
Ha beállnánk egyébként most egy stagnálásra, egyre szorítóbb alternatíva-kutatási kényszer mellett - az tulajdonképpen az emberiség számára egy nagyon szerencsés kimenetelű valami lenne.
"elég nagy barmok voltak az amcsik, hogy irakban kekeckedtek, észak korea tényleg tömegpusztító fegyvereket fejleszt, és ott tényleg indokolt lett volna az elsöprő katonai támadás"
Szöul tizenöt km-re van az észak-koreai határtól. Csak annak az egy városnak több lakosa van, mint hazánknak. A jelenleg hadrendbe állított észak-koreai rakéták hatótávolságán belül él kb. százhatvanmillió japán és koreai túsz. Észak-Koreának vegyi és biológiai fegyverei is vannak. Ezen felül Kína már egyszer háborúba keveredett az USA-val, mert az átlépte a demarkációs vonalat.
"Kína olajkereslete 5,6%-al csökkent viszonyítva a tavalyi negyedévhez.
Mindez úgy, hogy mellette építik ki a tározó kapacitást és kezdenek bevásárolni az olcsó olajból."
A tározó-kapacitás világszerte bővül. Szerintetek ez mennyire fogja kiegyenlíteni az olajpiac ciklikus hegyeit-völgyeit? Hiszen ami ezekből kiszámítható, az arra fog mindenkit ösztönözni, hogy a várható mélypont közelében töltse fel a készleteket.
"Hiszen valahol ez is a válság egyik alapja, ez az aszimmetrikus termelési-fogyasztási viszonyrendszer, ami megakadályozza például az export vezérelt gazdaságok belső piaci kapacitásának jelentősebb bővülését, ami csökkenthetné a függőségi viszonyt."
Ezt most az energiahordozó exportra érted, vagy általában az exportra?
"Viszont nem látom, hogy az elkövetkező 2-3 évben mitől állna vissza a régi szintre a fogyasztás, hiszen a pénzpiacok csúnyán megégették magukat, ahogy az emberek is, tehát egyhamar nem lesz akkora fogyasztásbővülés, ami magával vinné az olaj keresletét."
Ezt úgy érted, hogy szerinted a válság évekig elhúzódik, vagy úgy, hogy a válság múltával az általános fogyasztásbővülés nem fog együtt járni az energiafogyasztás ugyanolyan ütemű bővülésével?
elég nagy barmok voltak az amcsik, hogy irakban kekeckedtek, észak korea tényleg tömegpusztító fegyvereket fejleszt, és ott tényleg indokolt lett volna az elsöprő katonai támadás,
más kérdés, hogy ezt hogy beszélik meg kínával, akik biztosan nem nézték volna végig ölbe tett kézzel a dolgot
nem, csak kiszedik a plutóniumot a már "elkészült" fűtőelem rudakból, végső soron már nem kell nekik a Yongbjoni reaktor, épp abba a fázisba ért a prodzsekt, hogy szét kell szedni, és kiszedni a fűtőelemeket reprocesszálásra
és ezt még ügyesen ki is fizettették olajban a nyugattal...
(aztán persze ha már lesz bevethető bombájuk, és ezzel sérthetetlenné válnak, újra lehet indítani a reaktort is, hogy legyen még több hasadóanyaguk bombába)
Az OPEC Moszkva szövetségét keresi. Az oroszok beígértek idén egy cca. 350000b/d csökkentést. Kérdés, hogy ez lesz-e hatással az árakra, vagy csak arra elég, hogy kövesse a folyamatosan eső keresletet?
Kína olajkereslete 5,6%-al csökkent viszonyítva a tavalyi negyedévhez.
Mindez úgy, hogy mellette építik ki a tározó kapacitást és kezdenek bevásárolni az olcsó olajból.
Az egyik legfontosabb adat pedig: "However, several other figures are not encouraging. "China's power output, a key barometer of industrial activity, fell 1.3 per cent year-on-year in March and is likely to drop four per cent this month," EI said."
Így már nem is annyira biztató a 10%-os növekedés az autóeladások terén, vagy az acél iránti kereslet újbóli növekedése.
Gondolom ez is része a szokásos húz-meg-ereszd észak-koreai politikának. Elég rövid a hír: ez azt jelenti, hogy újraindították a plutónium-termelő reaktorokat?
Már az IEA is vészesnek látja a kutatási projektek törlését, 2013-ra teszi azt az időpontot, amikor falakba fogunk ütközni, ha a kereslet visszatért egy válság előtti vagy azt megközelítő szintre. Érdekes, hogy a húzó országoknak Kínát és Indiát említik, tehát az USA-ban és az EU-ban tartós kereslet csökkenést vagy stagnálást várnak.
Kérdés, hogy a válság nem alakítja-e át a jelenlegi export-import struktúrát és helyes-e feltételezni, hogy a centrum gazdaságok továbbra is takarékoskodásra fogják magukat, a környezetvédelemmel vállvetve, viszont a fél-perifériás országokban továbbra is otthagyják a termelési kapacitás javát? Hiszen valahol ez is a válság egyik alapja, ez az aszimmetrikus termelési-fogyasztási viszonyrendszer, ami megakadályozza például az export vezérelt gazdaságok belső piaci kapacitásának jelentősebb bővülését, ami csökkenthetné a függőségi viszonyt. De ez csak egy példa a sok közül.
A másik, hogy jelenleg 3,5mbpd tartalék van a rendszerben, ami elég komolynak mondható. Viszont nem látom, hogy az elkövetkező 2-3 évben mitől állna vissza a régi szintre a fogyasztás, hiszen a pénzpiacok csúnyán megégették magukat, ahogy az emberek is, tehát egyhamar nem lesz akkora fogyasztásbővülés, ami magával vinné az olaj keresletét.
Üdv Néktek! 911 volt olyan kedves, és felhívta a figyelmemet az új topicra. Igyekszem a jövőben figyelemmel kísérni. Mivel a Píkolajban most éppen ott tartunk, hogy mindenki bolond, aki nem hisz abban, hogy 2012-ben kipusztulunk járványban, így tényleg ideje lett új homokozót keresni. :-)))
Nemsokára lesz itthon egy CEE&CSG konferencia, abból majd szemezgetek ide ezt-azt, lesz köztük csemege is, a hydrocarbonokról és az unconventional resource-okról. Többek közt a pénzügyi hátterekről is. Ha van rá kereslet. :)
Index: Obama szabályozná az USA széndioxid-kibocsátását
BBC
| 2009. április 17., péntek 22:43 | Frissítve: 3 órája
Washington elismerte, hogy a széndioxid veszélyezteti az emberiség egészségét és jólétét.
A hírt, miszerint a széndioxidot szennyezőanyagnak tekintik, az USA környezetvédelmi hatósága (EPA) jelentette be, tudományos bizonyítékok értékelésére hivatkozva. A kutatások megerősítették, hogy az üvegházhatású gázszennyezés jelentős problémát jelent a jelen és a jöcő generációk számára – mondta az EPA tisztviselője, Lisa Jackson.
A döntés hatalmas változást jelent az EPA korábbi, még a Bush-adminisztráció felfogását tükröző állápontjára, miszerint a széndioxid-kibocsátás nem korlátozható, mert a gáz nem szennyezőanyag.
A lépés nyomán világszerte felgyorsulhat a nemzeti klímavédelmi programok támogatottsága és az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátásának szabályozása. Sok fejlődő országokban ugyanis mindmáig épp azért nem sikerült áttörést elérni a klímavédelem terén, mert a példaképnek tekintett Egyesült Államok nem állt a kezdeményezések élére, és a hazai gazdaság védelme érdekében tagadta a széndioxid káros hatását.
Bár az amerikai törvényhozás napirendjén szerepelnek kibocsátáscsökkentő javaslatok, az EPA-döntés nyomán a kormánynak a korlátozások bevezetésével nem kell megvárnia az új jogszabályok megszületését. A döntéssel Barack Obama nagyot lép programjának egyik kiemelt eleme, a zöld iparágak megerősítése, a zöld munkahelyek teremtése felé. Washington ugyanakkor igen gyenge környezetvédelemi renoméján is javítani kezdett.
Az EPA-t még 2007-ben utasította az USA legfelsőbb bírósága, hogy vizsgálja meg a klímaváltozással kapcsolatos tudományos kutatásokat, és esetleg bírálja felül korábbi álláspontját. Az kormányügynökség most ennek megfelelően az aszályok és áradások növekvő veszélyére, a tengerszint emelkedésére, a viharok és hőhulllámok intenzitásának erősödésére, valamint a vízkészletek, a mezőgazdaság és az élővilág károsodására hivatkozott.
Jackson szerint ezek a hatások aránytalan mértékben sújtják a szegény, a gyenge egészségű embereket és az őslakos népcsoportokat. A környezetvédő csoportok üdvözlik, hogy az Obama-kormány egész másképp közelít a klímaváltozáshoz, mint elődje. "Most Amerika visszaszerezheti vezetői szerepét a nemzetközi színtéren" -– fogalmazott Phyllis Cuttino, a Pew Környezetvédelmi Csoport globális felmelegedési programjának vezetője.
Phyllis azt várja, hogy következő intézkedéseként az EPA teremtse meg a lehetőséget, hogy az egyes államok maguk korlátozhassák a kipufogógáz-emisszió szintjét. A Bush-kormány alatt az EPA nem engedte meg Kaliforniának, hogy eltérjen az engedékenyebb szövetségi jogszabályoktól. Legalább 15 állam kíván Kalifornia nyomába lépni.
Az EPA döntését követően társadalmi vitára kerül sor, mivel az ügynökség nem kívánja olyan korlátozó intézkedésekkel sújtani a gazdaságot, amelyekbe az érdekelt felek nem szólhattak bele. A washingtoni környezetvédelmi hatóság döntése a kiotói jegyzőkönyvben rögzített öt másik üvegházhatású gáz – a metán, a dinitrogénoxid, a fluorozott szénhidrogének, a perfluor-karbonok és a kén-hexafluorid – szabályozását is maga után vonhatja.
"Utananeztem. Izrael villamosenergiafogyasztasa atlagban ~5 GW, ami egy lakosra szamitva kb. a magyar fogyasztas 1,5-szerese. Ami meleg eghajlaton nem tul sok, de nem is keves."
Ez azért van, mert Izrael nem csak egyszerűen szubtrópusi, hanem egyenesen sivatagi, vagyis olyan hely, ahol az év nagy részében pokoli szárazság és hőség van. Ennek elviselésére légkondiznak nagyon sok helyen. Ráadásul a népesség nagyobbik fele európai születésű. Az akenáziak egyenesen nordikusok. Ők járatják a légkondit, ahogy tudják.
"Bár volt közöm a témához - CH, energetika - ma már "nem vagyok benne". Amit érzékelek: pro/kontra egyaránt bőven találhatók adatok, hipotézisek: ezeket magam nem nagyon tudom már kiértékelni."
A felére csökkenhet Nagy-Britannia északi-tengeri nyersolaj- és földgázmezőinek várható élettartama a recesszió miatt, amely meredeken visszaveti a feltárásokat, írta iparági becsléseket idézve a Financial Times hétfőn.
...
Az Energy Watch Group a továbbiakban a globális termelés drámai zuhanását jósolja: előrejelzése szerint az évtized közepén elért, átlagosan napi 81 millió hordós csúcstermelés után 2020-ban 58 millió, 2030-ban már csak 39 millió hordó - vagyis a csúcsértéknek kevesebb mint a fele - lesz a világ napi nyersolajtermelése. ...
Utananeztem. Izrael villamosenergiafogyasztasa atlagban ~5 GW, ami egy lakosra szamitva kb. a magyar fogyasztas 1,5-szerese. Ami meleg eghajlaton nem tul sok, de nem is keves.
Megneztem a Chromagen honlapjat. Szep termekeik vannak.
Ennek ellenere, ha összeallitod egy haztartas (ház) energiaegyenleget, akkor a melegviz kb. 15%-ot tesz ki (~Közep-Europaban). Egy ilyen boiler eves atlagban a melegviz 60-70%-t tudja elöallitani.
Tehat, Europaban a hazak szigetelese az elsödleges.
Ha energiaegyenleget allitunk fel egy atlag csaladrol (4 fö), atlag hazrol, akkor evente ~20-30 MWh fütes, ~10 MWh auto (egy auto), ~4-5 MWh melegviz, 4-5 MWh elektromos energia jön kb. össze.
Ezért kell - csökkenteni az olajfogyasztást - kiváltó technikai megoldásokhoz folyamodni.
Ez szep elv, csak bizonyos tökeellatottsagot feltetelez. A fö aggaly az, hogy ha gyorsabban csökkenne az olaj mennyisege, mint ahogyan sporolgatni tudunk, akkor nem marad penz az atallasra (ha valakinek pl. elviszi a rezsi az összes penzet, nem marad lehetösege a haza leszigetelesere, renovalasara).
Tehat az elsö legfontosabb IDEJEBEN a hazak/epületek szigetelese lenne.
Pl. Nemetorszagban jelenleg futotüzkent terjed a mely kutakkal törtenö geotermikus fütes (esetleg kiserömü).
Arrol van szo, hogy furnak egy jo mely likat (4-4,5 km), oszt gyün föl a forroviz. Egy ilyen kut höteljesitmenye 30-40 MW, ami pl. megfelel egy 300-400 barrel/nap hozamu olajkutnak.
Igy teljes települeseket lehet leakasztani az olaj/gazfüggösegröl. Es kb. ugyanazokkal a berendezesekkel lehet dolgozni, amivel az olajat, gazt is feltarjak.
gy valos, modern, jol kihangolt, nagy halozat kb. 20% veletlenszerü betaplalot le tud kezelni.
Vigyázat, ez nem így működik. A hálózatot nem úgy építik, hogy majd lesz valamikor húsz százalék véletlenszerű betáp, és mi majd azt is jól le tudjuk kezelni, mert tökös gyerekek vagyunk.
A rendszer milyensége folyamatos fejlődésben és alakulásban van az erőműpark állandó megújulásával és öregedésével párhuzamosan. Van néhány nemzetközi/európai kritérium, ami meghatároz néhány alapvető alsó határt a különböző tartalékokra, és ezeket a határokat felülteljesíteni komoly meló, pénz -> stratégia.
Véleményem szerint léteznek olyan területek, ahol az alternatív energia aránya bőven a most elképzelt maximális határ fölé mehet az adott év egyes hosszabb szakaszaiban.
Van pár terület ugyanis, amely sűrűn lakott, ugyanakkor kb félévig nagyon megbízható napsütéssel bír, más területeknél meg az állandóan fújó szelek (ez azért már talán ritkább).
Az jól látható, hogy eleinte ezeken a területeken tudták egyáltalán elképzelni, hogy lehessen szélkereket (Dánia, Hollandia) építeni vagy napenergiát hasznosítani (Kalifornia, Dél-Európa). Pl. itthon sokáig azt mondták, hogy nálunk nem lehet, itt nem fúj, nem süt eléggé.
Aztán kiderült, hogy lehet (ebben szerepe volt a fejlődésnek plusz a szemléletváltásnak is), így ma már Németország, Japán, Dél-Korea, Kína a fentieken kíyüli fontos szereplők.
Spanyolországban tudtommal már kb 20%-nál jár (azaz ennyi az alt.energia részesedés az összesből), de vannak már többen is mérhető százalékkal.
Ami kérdéses lehet, az a válság hatása a szektorra. A 2008-as évben még nem igazán volt érezhető a cégek szerint (First Solar, Solarworld, Q-Cells, Vestas, stb) a keresletcsökkenés (persze a q4-ben már nyilván), az idei évben viszont már nyereségcsökkenéssel számolnak (de még azért van P/E, azaz pozitív a cashflow). Kérdés persze, hogy az alt.energia támogatását a jelenlegi helyzetben meddig bírja még a német kormány.
