Ehhez valószínűleg több száz watt hőt kellene átadni nagy felületen. (az átáramló levegő mennyiség ismeretében pontosan ki lehetne számolni). A nagy hőátadó felületet igen nehéz megvalósítani házibarkács módszerekkel (pl 10-20 méter szigetelt fűtőkábel drótháló hengerre ritkásan feltekerve). Kis hőátadó felület esetén viszont nagyon magas hőmérsékletű (vörösen izzó) fűtő felület kell (porbeégés szag + tűzveszély + balesetveszély).
Én nem melegíteném a bejövő levegőt,
ha a befújási irány okosan van megválasztva (ahol soha nincs ember) és a légáram nem nyalábolt, hanem széttartó (gyorsan elkeveredik a szobalevegővel), akkor a bejövő szellőző levegő szerintem lehet akár mínusz 10 fokos is.
Szeretnék építeni házilag egy fűthető szellőzőberendezés t úgy hogy egy 10 cm átmérőjű Pvc csőbe alumínium csöveket helyezek el és közéjük rákok egy fűtő szálat. A cső lehet 1 vagy 2 m hosszú, És azt remélem tőle hogy a beszívott 0 °-os levegő ből csinál 20 °-osat. A ventillátor nem fog beázni, a házon van szigetelés. Tehetek még egy másik szellőzőt, ami a hideg levegőt kifújja, hogy ne legyen túlnyomás a házban. Mit gondoltok erről? Valakinek van kedve együtt megcsinálni? Fizetnék is érte.
Tipikusan a beszívó csöved a külvilágban van, vagyis oda nem teheted ki, mert szétázik. A másik probléma pedig hogy illik megvédeni egy előszűrővel (tipikusan G4), hogy ne ez fogja fel a port. Vagyis nagyon nem optimális önmagában használni. Amennyiben ezek áthidalhatóak valóban jó önmagában is.
Szia! Ez önmagában használható. A beszívó cső elejére kell tenni. Ez egy dublafalú szűrő. Egy nagyobb és benne egy kisebb henger. Közé kell tölteni a szenet. Ezáltal jó nagy felületű szűrő sok szénnel. Lassan tömődik el. De ez a leírásban is szerepel.
Ha az ajtó körüli (az ajtólap és az ajtókeret közötti) rés átlagosan 2 mm-es, akkor az áramló levegő számára összesen kb 200 négyzet-centiméternyi lyuk áll rendelkezésre. Ez szellőzés szempontjából olyan, mintha egy felnőtt férfi tenyér méretű légáteresztő lyuk lenne a falban.
Ha a lakás átszellőztetéséből erre az ajtóra 30 m3/h légmennyiség jut, az másodpercenként 8,3 liter levegő áramlást jelent.
Most képzeljünk el egy tenyérnyi lyukat a falon, amin minden másodpercben 8,3 liter levegő áramlik át. Hát nem egy szélvihar :)
Olcsó beltéri ajtók esetén ezért nem kell pánikba esni, amikor szellőztetést tervezünk.
De már írtam, hogy lehet légátersztőket is venni, vagy akár hangcsillapított légátersztőket csnálni (asztalossal csináltatni).
"Ne találj ki olyan érvelést a nevemben, amit aztán könnyen cáfolhatsz,
egy szót sem mondtam küszöb alatti résről."
Igazad van, nem küszöbre vonatkoztattad. Ettől függetlenül az állításom igaz, hogy a küszöb alatti résnek nagy a légellenállása. Amennyiben új beltéri ajtókról beszélünk, aminek az oldala és teteje tömített, ott csak a küszöb aljáról tudunk beszélni. Abban igazad van, hogy nagy az áteresztő felület így, viszont borzasztó nagy az a kerület ami körbe veszi ezt, ezáltal aránytalanul nagyobb lesz a légellenállása mint egy sima csőnek (ahol az adott keresztmetszethez a legkisebb érintkezési felület tartozik).
Ne találj ki olyan érvelést a nevemben, amit aztán könnyen cáfolhatsz,
egy szót sem mondtam küszöb alatti résről.
Nézz meg egy olcsó szobaajtót nagyon közelről: hány milliméter rés van az ajtólap és az ajtó keret között. Ezt a millimétert szorozd meg a rés teljes hosszúságával (ajtó körben 4-5 méter) és számold ki, hogy összesen hány négyzet-centiméteres lyukról beszélünk.
Alapvetően akkor nem teljes az egyetértés, hogy mennyi levegő tud egy sima beltéri ajtó küszöbénél és egyéb résein átmenni.
Egyrészt 67-re végződő kolléga válaszait hanyagold kérlek, mert valszeg ő mekelek, aki ámokfutást végzett már villanyos topikban, életveszélyes "tanácsokat" adva, majd bannoltatva magát emiatt.
Másrészt nyugodtan csörögd fel bármely hővisszanyerős cég területi képviselőjét, nekem nagyon jó a tapasztalatom velük márkától függetlenül. Egyszeri lakásfelújítóként is segítettek, akár teljesítmény tervezést is megcsinálva alaprajz alapján ingyen.
Harmadrészt részletes tervet már gépész fog tud csinálni, de őszintén szólva itt már te döntöd el, hogy erre szükséged lesz-e. A gyakorlatban nálunk pl. egyáltalán nem issue az ajtó kérdés, mert egyrészt a választott gép letudja követni, másrészt a nap nagy részében amúgy is nyitva vannak az ajtók, így most hogy 10-20 percre egy fürdőben éppen becsukod, semmi gondot nem okoz.
Ezt azért támadnám, mivel a küszöb alatti rés jelentős nyomásesést okoz. Az hogy ez van minden háztartásban sajnos nem jelenti azt hogy JÓL is működik ez a megoldás (nem véletlen tesznek az ajtókba szellőző rácsot). Mivel nem igen van olyan rendszer ami a menet közbeni nyomás változásokat lekezeli (pl ajtó becsukása), ezért csak az egyik állapotra tudják ezt bekalibrálni. Vagyis vagy nyitott, vagy csukott ajtónál állítják be a kívánt térfogatáramot (ha tippelnem kell nyitottnál, pont azért mert jelentős nyomáseséssel jár mire átjut az ajtó alatt, ezért az összes másik helyiséget is le kéne fojtani, hogy rendes legyen az egyensúly, az meg azt jelentené hogy küzdene a gép rendesen).
"ha fogni kell pénzt valahol akkor az a szellőztetés volna"
Sokan nem is tudják, hogy évente hány forint lenne a lakás szellőzési hő(forint) vesztesége, de egy megbízható üzletkötő azt mondta, hogy a hővisszanyerés évente milliós hasznot hoz :)
Persze van aki kiszámolja, hogy a hővisszanyerés valójában mennyit pénzt hozna és milyen rohadt sokba kerülne neki és ezután inkább kiszámol magának egy hővisszanyerés nélküli szellőző rendszert, fillérekért.
Köszönöm szépen a válaszaitokat! Alapvetően akkor nem teljes az egyetértés, hogy mennyi levegő tud egy sima beltéri ajtó küszöbénél és egyéb résein átmenni.
A központi egységes szellőztetés alternatívájaként volnának még a fali kerámia hőtárolós push-pull ventik. Na ez számomra túl drága ahhoz képest, hogy erősen kompromisszumos.... én azokat hanyagolnám.
Viszont, ha fogni kell pénzt valahol akkor az a szellőztetés volna. Mennyire vállalható az, ha bekerül mondjuk a gipszkarton fölé a flexi légtechnika, de ténylegesen csak a nedves helyiségekben lenne bármi funkciója, egyelőre nem építenék be központi egységet, csak 1-1 csőventit meg villamos előmelegítőt. Ez meg mondjuk lámpakapcsoló lekapcsolása után utánfutna kicsit azt annyi. Az épület többi részében hagyományos ablaknyitogatás lenne a szellőzési megoldás.
Így a jövőben nem lenne lezárva a lehetőség, hogy bekerüljön ténylegesen egy hővisszanyerő. Adódhatnak úgy a rezsiárak, hogy jobban megérje, ne csak komfort és fenntarthatóság oldalról legyen kívánatos.
Ezt még be kell tenni egy szűrő házba. Ilyet is árulnak, de jelentősen nagyobb áron. Csak hogy tiszta legyen mindenkinek. Vagyis ez a linkelt termék önmagában nem sok dologra jó.
Overengineeringg: Jó kérdés, hogy miért nem engedik kikapcsolni. Penészesedést még megérteném, de azt nem, hogy akkor miért nincs lehetőség átállítani ilyenkor a rendszert belső keringetésre simán.:(
"Persze így azért kell némi átszellőző rés zárt ajtóknál is, tehát az ajtók hanggátlását nem lehet a maxra kitolni, automata küszöbbel meg hasonlóval..."
Egyszer nézz meg egy 30-40 m3/h-s légamot, nevetségesen kevés.
Ennyire kevés levegő könnyedén átjut az egyszerű olcsó szobaajtók "gyári" résein.
De értelmesebb aszstalos könnyedén csinál neked olyan ajtó keretet, amiben el van rejtve egy akár 5 méter x 2 centiméteres hangcsillapított légáteresztő rés.
De hangcsillapított légáteresztőt lehet csináltatni utólag ajtólapba építhetőt, vagy a szoba falába beépíthetőt is.
Alapvetően hővisszanyerős szellőztetésnél - amelynek nem célja a hűtés vagy fűtés - nem igazán szokás szobánként 1-1 elszívást is frisslevegő beszívást csinálni nem? Tehát szobákban befúvás az ajtótól legtávolabbi részen, majd elszívás a nedves helyiségekben nem?
Persze így azért kell némi átszellőző rés zárt ajtóknál is, tehát az ajtók hanggátlását nem lehet a maxra kitolni, automata küszöbbel meg hasonlóval...
Vagy láttatok már olyat is, ahol szobánként van elszívás és befűvés is egyben? Még a gyártók se úgy promózzák a rendszereiket elsőre...
(én már barkácsoltam fél négyzetméter (5.000 cm2) feletti szénszűrőt is, abba mai áron kb 80.000 forint lenne egy 25 kg-os szén-töltés, de lehet, hogy életed végéig nem kell új szenet venni bele :)
Most nem tudom mennyibe kerül. Mikor vetten akkor is drága volt már. De ez a szűrő egy töltet szénnel megy már 3 vagy 4 éve. Fent van a padláson. Én még körbe tekertem szűrőpaplannal. Azt szoktam időnként kimosni. Drága a szűrőház és a szén is. De ha hónapra leosztom akkor már nem is sok. Kíváncsiságból meg fogom kérdezni, hogy most mennyibe kerül a szén. Venni akarok, legyen itthon ha cserélni kellene.
Az hogy mennyi időre elég a szén, ezt senki sem fogja tudni megmondani neked. Nagyon függ attól, hogy mennyi szennyezést szív magába. Kiindulásnak jó lehet ha úgy számolod, hogy 1 szezonra elég.
