Topik a csillagos égbolt szerelmeseinek, minden, ami távcsővel, fényképezőgéppel, ccd-vel vagy szabad szemmel elérhető, legyen az bolygó, hold, üstökös, aszteroida, vagy épp sarki fény.
Alternatív tudósok ("kérésre bármit tagadok, cáfolok") a szomszédos topikokban keressenek menedéket!
"mert szabad szemmel is láthatóra valami megvilágítja a Holdat a Föld árnyékban."
Egy. Az nem a Föld árnyéka, hanem a gömb alakú Hold és a Nap általi megvilágítás eredménye: a Nap a gömböt a látóirányunkkal tompaszögben világítja meg, ezért mi a megvilágítatlan oldalából egész nagy részt látunk (illetve nem látunk, mert nincs megvilágítva).
Kettő. Viszont ahová a Nap nem süt be a Holdon, oda még a Földről visszavert napfény eljuthat és megvilágíthatja annyira, hogy látszódjon. A Holdról nézve a téli időszakban a ferde tengelyű Földnek az északi - éppen téli - félgömbje látszódik nagyobb részben. És az északi félgömbön sokkal több a szárazföld ami havas lehet ilyenkor, úgyhogy több a visszavert napfény is innen, ami elérve a Holdat, megvilágítja egy kicsit az árnyékban lévő oldalát is.
Létezik olyan program (lehetőleg Windowsra, de androidos app is jó lehet), amelyre feltöltve egy adott helyről adott időben készült képet az égboltról, vissza adja - mondjuk a kép közepének - az égi koordinátáit? Ahonnan kukkolni szoktam az eget, nem látszik a Polaris, és találomra célzás után hosszú expóval fotózni, háááát... Ha viszont megvan, hogy hol vagyok, onnan már rá tudnék állni!
Sziasztok! Több hónapja dolgozunk egy komoly távcsövön, aminek a fázisait végig blogoltam. Szerintem nagyon sok érdekes és jó leírás született a projektben résztvevőktől, legyen az a tükör készítése, gőzölése, vagy egyéb tartozékok összeállítása. Csillagászat annyiban, hogy eszközháttér, de ha már mindenféle hegesztőszűrőkről beszélgettek, akkor egy ilyen technikai rész is idefér. Hátha hasznos valakinek, aki szintén távcsőépítésre adja a fejét.
Az a szűrő (amivel a Hold-fotó készült) nem enged át 770-780 nm alatt lényegében semmit. Ha azon keresztül bármit látunk, akkor az közeli infra. 800 környéke.
Ez nem a spektrum, hanem a harmadik kombinációja az alapszíneknek. De egy része a spektrum két végéhez nagyon hasonlít.
A napfény fele/fele arányban tartalmaz infrát és látható fényt. Szerintem 800-as szűrőn át ezért szinte ugyanúgy meggyújt bármit. Nyilván a sötét dolgokat inkább, mint a fehéreket.
UV-fény viszont csak 1-2 százalék van a napfényben itt a földfelszínen, ezért azzal valószínűleg nem lehet semmit sem meggyújtani.
A spektrum melyik végén??? Mert, a valóságban, nagyon nem! Hogy, az IR és UV-közeli szűrőkön milyen, milyen színűnek látni, azokon át nézve, a fehér fényforrást, arról gőzöm sincs. Najó, egy példa volt lentebb, 720nm-re, de a 800-as volt a kérdésed itt többek felé, látjuk-e? A piros után, a bordó/mélyvörös jön, aztán elveszik a szín, mert már infra-ban van.
Holnap, jó kis napos idő lesz, keríts egy virágtál alátétet, egy kis vizet és egy síktükröt, oszt gyártsd le a szivárványodat, a falra! Meg fogsz lepődni. Ha, ~10m-re is el tudod tükrözni, gazdag színvilágot fogsz látni. A türkizkék-es színek, a kedvencem olyankor. :)
A korábban felvetett "sötét" fényű kísérleted kapcsán: Amivel érdemes lenne, a kísérletet elvégezni, az IR mellett, akkor legyen már UV is! Vajon, egy 5+ cm-es, 20-30cm gyújtótávolságú lencse, meggyújtaná-e ekkor is a gyufát? Igen azt, mivel a foszfor érzékeny a melegre, meg sötét is, a fehér papírt, csak erőssebb nagyítólencse égeti ki, idővel. Nyári napon, napkelte után, úgy 20-30 perccel, amikor már jó sárgásan süt, mp-ek alatt gyullad meg, míg egy 5-6cm-es aszférikus lencse, akár egyből lángra lobbantja. A kissebbre koncentrált fénye miatt. Akár, mínusz 5-10 fokban is, napnyugta előtt télen, 15 perccel, ha nagyon tiszta, a levegő! Nem kell hozzá 30fokos nyári meleg. Vajon normál esetre, vegyünk 5-6mp-et, mire meggyullad, addig csak füstöl, ezután IR szűrő után tett lencsével vajon mennyi idő lenne ez, aztán UV szűrővel is elvégezve ezt. Kíváncsi lennék erre. Az ideális, talán a déli nap, bár nyáron valamivel több az UV a napfényben, mint télen.
A 850nm LED infravörös fényintenzitása a látható részen (kevesebb, mint 760nm) nem éri el a 0-t, vagyis még mindig gyenge látható fényt bocsát ki, és az emberi szem még mindig érezheti a halvány fényt."
"Mi az a 940nm LED infravörös fény?
A 940nm-es LED-es infravörös éjjellátó fény csúcsintenzitása 940 nm, ami messze van a látható fény hullámhossztartományától. Amikor a fényintenzitás eléri a 0-t a látható hullámhossztartományban, ami azt jelenti, hogy a minimális hullámhossz magasabb, mint a látható hosszú hullámhossz 760 nm. Ezért a 940nm inravörös fény szabad szemmel láthatatlan."
"a 800nm-hez közel lévőeket, lehet": lehet,de mit? A még a korszerű LED-ek félteljesíatmény sávszéleeségük is 45-50nm.A régieké akár 100nm ps lehet. Ennek a fel -durván!- 50nm. A 800m -mint sávközép)- -50nm (a félérték fele), az már 750nm..... Szóval,ez a kísérlet semmi érdemit nem árul el a 800nm láthatóságáról. Egy keskenysávú interferenciaszűrő megoldhatja a problémát.
Ha éjszak,autóval elhaladsz egy olyan sebességmérő kapu alatt,amelyik működik,szépen világítnak az IR reflektor diódák.De amit látsz az nem az infra tartomány....
Mélyvörösnek mondanám, a lentebb posztolt képen lévő első képen. A 'bíbor' színre, a lila-rózsaszín sínek keverékét köpi ki a Google, első találatként, abban nem sok vörös van. (van, de nem feltűnő.) Ha, igazán jellemeznem kéne a színt, talán a közelmúltbeli sarki fény fotók olyan képeire passzol ez, ahol nincs nagy fénylés, jó sötét vöröses színe van.
Ha, érdekes színre akarsz keresni: "Cordobai bíbor" Na, az hová valósi? :D
ui: Jobban utána nézve, van a bíbornak, lilás, rózsaszínes, vöröses, világos alszínváltozatai is. Eléggé tág színvilág...
Gúgel-bácsi keresője, azt mondja, hogy a tipikus infraLED-ek hullámhossza 800-980nm között vannak. A hosszabb hullámhosszúságú fényt, biztosan nem látjuk, de a 800nm-hez közel lévőeket, lehet. Jó pár távirányító LED-et lesegettem, jó 20 éve, a megsemmisítésre szánt darabok közül, nagyon sötét szobában, pár cm-ről. Lehetett látni a fényüket. Még ha jó halványan is. Némelyiknek annyira jó fénye volt, hogy még nappali fények melletti félhomályban is látni szabad szemmel szemből nézve, ha eléggé erős volt a LED. Tipikusan, 50mW-osak, asszem. Teló kamerával, sokkal kényelmessebben nézhetőek és fényesen is látni őket.
Sötétebb piros alatt azt érted, hogy kevésbé erős fény, vagy igaz rá, hogy a tónusa is más, kissé bíbor árnyalatú?
A Nap fénye is rengeteg közeli infrát tartalmaz, de épp emiatt szerintem veszélyes lehet szabad szemmel kísérletezni vele. Úgy lehetne napfénnyel is megnézni, hogy nagyítólencsével fókuszáljuk egy fehér lapra, és a nagyító elé tesszük a szűrőt. Az nem kérdés, hogy a papírt az infra is meggyújtja. Az inkább a kérdés, hogy a piros fényfoltot látjuk-e, amit a lencse fókuszál, ha csak 800 fölötti fény éri.
A kísérlet kapcsán, nekem is feltűnt, a 720nm, az még jó vöröses szín, bár sötétebb, mint a piros/vörösnek nevezett lézerpointerek, 620-650nm közti tartományban sugárzó fénye.
A látható fény frekvencia tartományára is annyiféle szórás van, az elmúlt évtizedek fizika könyveiben, hogy csak na! Valahol már 380mm-től már lila/ibolya színnek jelzik, kezdve a 400-on át, a 750-760-800nm közé becsült mélyvöröses határig. (Bár, láttam csak 700nm-ig jelzettet.) Amúgy, a Nap fénye, nem alkalmas a kísérletre, tiszta időben, egy 720/800nm-es szűrővel? Vagy, túl sokat nyel el hozzá, a légkör, pedig érezzük a melegét a bőrünkön.
Én úgy vélem, ez másképp működik, mint a hallás, az életkor valószínűleg nem gyakorol jelentés befolyást a szem spektrális érzékenységére. Egy konkrét látópigment, kémiai vegyület elnyelési-, aktivációs spektruma szabja meg, hogy hol van a látás vége, és ez elvileg még dolgozik kicsit a közeli infrában. És a kémia szerintem nem módosul idős korban.
Színtévesztés akkor már inkább befolyásolhatja. Az lehet attól, hogy megváltozik a pigment, és más tartományra reagál.
Köszi. Tehát hogy értsük pontosan, a 720 nm alatt vágó szűrőt tettél az izzószál elé, és azt nézted szabad szemmel, valamint fényképezted? Ennek érdekes az eredménye, ám különösen érdekes lenne összehasonlítva egy 800 nm alattit vágó szűrővel.
Gondolom, a szabad szemmel látott eredmény a normál fényképezős képre hasonlított?
Azon a jelenségen szerintem nem lepődünk igazán meg, hogy a 720-on túli sugárzást még látjuk, mély, tiszta/élénk bíborpiros színt jósolnak rá a színlátás modellek.Erre már elég gyengén érzékeny a szem, tehát a nagy intenzitású izzószálat sem látjuk erősnek, de még mindig sokkal jobban érzékeny, mint a 800 fölötti infrára.
Talán ha lapul még valakinél 800-as szűrő, és szabadidő a kísérletre, akkor megtudjuk azt is, hogy mennyivel látjuk kevésbé a 800 fölötti infrát, mint a 720 fölötti pirosat.
Hűtőszekrényben szokott még izzószálas lámpa lenni :)
Szia! Elvégeztem a kért kísérletet. Fotóztam módosított, tehát infrában érzékeny géppel és nem módosított géppel. Mindkettő gépen azonos beállításokat használtam 720nm infraszűrővel.
A halogén spirálja látszott szabadszemmel is a szűrőn keresztül. Remélem segítettem.
