Keresés

Részletes keresés

LvT Creative Commons License 2011.12.17 0 0 8916

> Ugyanakkor ezek nem egymástól függetlenül alakultak ki, hanem nagy valószínűséggel egy tőről "szaporodtak fel".

 

Szerintem itt a magyar felszaporodás és a német stagnálás kettőse a lényeg. Ez arra utal, hogy nagy időbeli távolság van a feltételezett szétágazás között. A korai német Sergi importot tartom kevéssé valószínűnek.  Tehát nem abban látom a német, ill. az én adtam magyar etimológia különbségét, hogy egy- vagy többcentrumú-e. Hanem az, hogy melyikkel lehet időben hátrébb tolni a névadó őst, hogy elegendő idő legyen a "felszaporodáshoz".

 

Tehát szerintem több idő állt rendelkezésre a m. Zörgő > ... > Zergi "felszaporodására", mint a n. Sergi > m. Zergi-ére. Ezért amagyar etimológia valószínűbb. 

 

 

> Esélyesebb a német, mint az egyházi szláv?

 

Ez a német Sergi név problémája,nem a magyar Zergi-e. Ha igaz a n. Sergi > m. Zergi, akkor a magyar név etimológiája német, akkor is, ha a német etimológiája szláv vagy újlatin (spanyol, olasz). Márpedig a német név etimológiája nem lehet német, mert a latin nemzetségnevet viselő Sergius mártír (megh. 303) neve német területen nem adott olyan mértékben keresztnevet, hogy németesedett formája családnévvé váljon. Ez tehát későbbi újlatin, illetve keleti szláv import.

Előzmény: Mezőbándi (8915)
Mezőbándi Creative Commons License 2011.12.17 0 0 8915

Köszi.

 

"a magyar telefonkönyvben 35 Zergi van."

 

Ugyanakkor ezek nem egymástól függetlenül alakultak ki, hanem nagy valószínűséggel egy tőről "szaporodtak fel". Amennyiben ez a tő Veszprém környékén volt, akkor az árnyalja ezt az elméletet? (Pl. esélyesebb a Zörgő - Zergő - Zergui átalakulás, vagy épp ellenkezőleg? Esélyesebb a német, mint az egyházi szláv? stb. Bár ez utóbbi már nem etimológiai kérdés.)

Előzmény: LvT (8914)
LvT Creative Commons License 2011.12.16 0 0 8914

> A Zergi forma nálunk a vezeték- és utónévként is adatolt német Sergi változatra megy vissza.

 

Nem zárom ki teljesen ezt a megoldást, de nem is tartom a magam részréről valószínűnek. Német csn.-ek nem végződnek -i-re, hacsak nem (1) alemann kicsinyítő képzőről van szó; vagy (2) latinizált, genitívuszban álló alakról; vagy (3) az eredetibb -ing apanévképző kopásáról. (A testesebb toldalékokat, mint -li, -ski, kivettem a listáról.)

 

A német Sergi esetén az utóbbi kettőt kizárhatónak tartom, mivel ehhez ennek a névnek már korán be kellett volna épülnie a német névkincsbe. Maradna az (1) eset. De vegyük a Duden itteni mintanevét és nézzük meg az előfordulásokat a http://www.verwandt.de/karten/ oldalon: az 58 Erni mellett van 1 Ernie és 171 Erny. A 30 Sergi mellett azonban másodlagos formákat nem találunk. Azonban van 10 Sergei, 56 Sergej, 7 Sergey, 12 Sergiy, 2 Serguei, 1 Serguej, 2 Serhiy, ill. 24 Sergio, 7 Serge, valamint 15 Serg (ha ez utóbbi ide tartozik).

 

Én ezek alapján a Sergi-t az orosz egyházi szláv Sergiy írásmódjának tartom inkább, semmint az alemann környezetbe régen beépült formának, amely aztán szintén régen átkerült a magyarba. A régi magyarbeli honosság nemcsak a magyaros írásmód magyarázatául kell, hanem amiatt is, mivel a magyar telefonkönyvben 35 Zergi van. Ez több, mint a német Sergi annak ellenére, hogy a népesség kevesebb, és a telefonkönyv is kevesebb adatot tartalmaz, mint a http://www.verwandt.de csn.-adatbázisa (a http://telefonbuch.t-online.de csak 10 Sergi-t hoz). Az ilyen mérvű „felszaporodáshoz” idő kell…

 

Ellenben Kázmér ismer Zörge, Zörgő, Zörög csn.-eket, amelyeket ’morgó, mérgelődő’ értelmű jellemnévnek tart. Én inkább ezek e-ző változatának tartanám a m. zergi nevet, azzal, hogy a szóvégi (-ó/ő >) -a/e > -i változás sem példátlan.

Előzmény: Mezőbándi (8913)
Mezőbándi Creative Commons License 2011.12.16 0 0 8913

Zergi?

 

Ezt írják róla a radixindexen:

 

"Érdekességként névetimológiai magyarázat a Zergi név eredetére:
A latin Sergius nemzetségnév folytatása. A Zergi forma nálunk a vezeték- és utónévként is adatolt német Sergi változatra megy vissza. (N.B. A német név esetén nem elsõsorban az orosz Szergej-re kell gondolni, hanem pl. a spanyol Sergio név Sergi változatára [is])."

 

 

scasc Creative Commons License 2011.12.11 0 0 8912

:)

Előzmény: LvT (8910)
LvT Creative Commons License 2011.12.09 0 0 8911

> Az -ón a szlovákban milyen képző? Honnan jön a kifejezés?

 

Közben a szót megtaláltam horvát szótárban is: mađaron ’(tört) a magyarpárti’. A szlovákban az –ón nem képző. Azt tudom elképzelni, hogy a turbulens XIX. sz.-ban terjedt el ez a szó a Magyar Királyság szláv értelmisége közt. A Matica Slovenská névben sincs értelme szlovákul a matica szónak: ha lefordítanánk, akkor ’szlovák anyacsavar’ vagy ’szlovák mátrix’ jönne ki. Azonban ez a szerb Matica Srpska részfordításos adaptációja, ahol a matica ’anyaintézmény’ jelenésű is.

 

A gyanúm az, hogy a szó forrása a horvát lehet. Ezt csak arra alapozom, hogy az –on ~ –ón végződésnek nem találtam szláv etimológiáját, de alkalmas lenne az olasz –on(e) nagyító-rosszalló képző importjával magyarázni. És a horvátok, akiket délről-délnyugatról olasz hatás ért, akár kölcsönözhették is ezt a rosszalló elemet az olaszból, és alkothattak vele új képzést.

Előzmény: scasc (8908)
LvT Creative Commons License 2011.12.09 0 0 8910

OFF

 

> Ha platós, az akkor nem gaußi.

 

Nem véletlenül maradtam a „görbe” szónál és nem használtam az „eloszlás”-t. Eredetileg nem használtam a „platós” jelzőt, de aztán arra gondoltam, hogy belém köthetnek azzal, hogy biztos van-e pontszerű maximuma a „Somogyi” csn. sűrűségfüggvényének. Ezért került bele a „platós”, a „Gauss-görbe” pedig a szemléletessége[*] miatt maradt meg.

 

Amúgy nem is tudnám megnevezni a „felfutásával szimmetrikusan lefutó, átmeneti telítési görbe”-t, amire a „platós Gauss-görbével” kívántam utalni.

 

* Volt még eszembe, hogy az kb. olyan, mint amikor egy óriáskígyó lenyel egy elefántot: de annak is púpos a háta. Gondoltam tevére is, de annak meg lokális minimumpontja van a platón. Meg aztán nem tudom, hogy ki mennyire emlékszik a Kishercegre.

 

ON

Előzmény: scasc (8907)
LvT Creative Commons License 2011.12.09 0 0 8909

> Ugyanankkor ezek gyakori nevek a németben is: Weiß, Braun, Grün...

 

Persze. A Barna csn.-t szokás a hajszínnel magyarázni, ugyanakkor a Barnabás szn. rövidülése lehet. Az én elmélkedésem éppen a körül forgott, hogy mi, és milyen arányban állhat motivációként az angol Brown stb. mögött. Az angolban ható motivációk élők lehetnek a németben is, de lehet, hogy mások a hangsúlyok. A felszínen mindkét helyen lehet gyakori, de a források eltérhetnek.

Előzmény: vadász2 (8904)
scasc Creative Commons License 2011.12.09 0 0 8908

Az -ón a szlovákban milyen képző? Honnan jön a kifejezés?

Előzmény: LvT (8896)
scasc Creative Commons License 2011.12.09 0 0 8907

OFF

 

Biológus voltod miatt (ha jól emlékszem), amit én a természettudományokhoz sorolok és tudom, hogy fontos eleme a statisztika, meglepődtem a "platós" Gauß-görbén. Lapos van. Ha platós, az akkor nem gaußi. (Attól még lehet más, szimmetrikus eloszlás).

 

Tudod, hogy nem téged támadlak, hanem csak népnevelek. :-)

 

ON

Előzmény: LvT (8895)
Mezőbándi Creative Commons License 2011.12.09 0 0 8906

"Nem tudok a kérdésedre válaszolni."

 

:) Bárcsak minden kérdésemre ennyire "nem tudnának" válaszolni. Annyi biztos, hogy ezek után már nem maradt kérdésem ebben a témában, úgyhogy számomra ez mindenképpen válasz volt. Köszi. És másoknak is.

Előzmény: LvT (8899)
vrobee Creative Commons License 2011.12.08 0 0 8905

kedves WTS,

eddig sem az állításoddal vitatkoztam, meg azt sem akartam megmondani, hogy miről hogyan vélekedj.

csak egy kérés lett volna, hogy először tájékozódj, aztán szólj a néphez - ha érted, mire gondolok...

vadász2 Creative Commons License 2011.12.08 0 0 8904

"akkor a ragadványnevek rögzülése után a magyar Nagy/Kis : Hentes névpárra szemben az angolban Nickson : Butcher található."

Ez érdekes felvetés, és részben választ ad arra, a korábbi kérdésre, hogy miért van más nyelvben sok "fi", míg a magyar ez a névképző viszonylag ritka.

 

"Ami ezek közül megtalálható, az színnév: pl. White, Brown. Kérdés, hogy ezek mennyire felelnek meg a megfelelő kontinentális motivációnak, mivel előkelő helyen van a Green is: ez hajszín megnevezésére nem alkalmas (bár arcszín esetleg lehetne)."

Ugyanankkor ezek gyakori nevek a németben is: Weiß, Braun, Grün...

Előzmény: LvT (8899)
Törölt nick Creative Commons License 2011.12.08 0 0 8903

Még az előbbihez, ezt nem vitának szántam, csak egyszerűen egy létező tényt közöltem. De hogy LvT is örüljön, Debrőd a török idők után Szegedről lett betelepítve  (az ö-ző nyelvjárásukat is megőrizték), tehát lehet onnan hozták a nevet Somogyi formában, és itt később a szomszéd falu miatt a Somodi formát látták értelmesnek. De ez kevésbé valószinű.

Előzmény: Törölt nick (8902)
Törölt nick Creative Commons License 2011.12.08 0 0 8902

Mezőbándi,

Somodival szomszédos faluban Debrődön (kataszterileg határosak, országúton nem) fordulnak elő Somodi nevű családok. Somodiban egy ilyen van, de az Debrődről való benősülésel került oda. Más szomszéd faluban is előfordul, mind Debrődi származású.

(Ezt nem tudom lexikális forrásal bizonyítani, egyszerűen ismerem őket.)

Előzmény: Mezőbándi (8889)
LvT Creative Commons License 2011.12.08 0 0 8899

> az angolban miért nincsenek Large, Long, Great, Big stb. családnevek

 

Nem tudok a kérdésedre válaszolni. Inkább csak azt tudom leírni, hogy mik jutottak eszembe, miközben pl. Hajdú Általános és magyar névtanát most olvasgattam.

 

*

 

Egyrészt említettem, lehet, hogy vannak névtani áreák is, a nyelvi áreák mellett. Anglia izolálódott a kontinenstől és inkább a szigeti kelta hatásokkal tudott szinkronizálódni, mintsem a kontinensen dívókkal. A normann hódítás e tekintetben szerintem csak az elitet érintette, az alsóbb néposztályokra jellemző gyakorlat nem plántálódott át.

 

Ami az összesített brit gyakorisági listából feltűnő volt, hogy kevés a tulajdonságnév. Ami ezek közül megtalálható, az színnév: pl. White, Brown. Kérdés, hogy ezek mennyire felelnek meg a megfelelő kontinentális motivációnak, mivel előkelő helyen van a Green is: ez hajszín megnevezésére nem alkalmas (bár arcszín esetleg lehetne).

 

*

 

Kérdés az is, hogy melyik angolt vesszük. Hajdúnál és milyennincs #8894-beli Wikipedia-linknél is ugyanazt a skóciai listát találhatni, ahol az élbolyban áll a Campbell (6.) és a Young (16.). Az utóbbi magyarázza magát, az előbbi esetén Hajdú kérdőjellel a Cammell ’hatalmas termetű’ etimológiát adja. A Wikipedia több etimológiát is felsorol, a Campbell-klán esetén szintén kérdőjellel. És ha már ez a név multifiletikusnak tetszik, én felvetem, hogy az óangol Gamel ~ Gamol ’vén, öreg’ (vö. svéd gammal ’ua.’) személynevek folytatói vajon nem olvadtak-e ide be? — A Campbell az északír wikis listán a 2.

 

Itt említeném meg milyennincs 8898-beli megjegyzését, amelyet ennek a flekknek az írása közben olvastam.

 

*

 

A magyar Nagy, Kis poliszemantikus név: több motiváció esik egybe. Egyfelől régi egyelemű személynév, amely mintegy képzőtlen apanévként lett vezetéknév. Másfelől korra, termetre, rangra stb. utaló ragadványnév. Ezek a motivációk nem minden nyelv esetén adnak azonos eredményt. A britre kitekintve:

 

- Föntebb már említettem az óangol Gamel ~ Gamol ’vén, öreg’ személynevet, amelynek közszói alapja kiavult az angolból, ezért deetimologizálódhatott. ’Öreg, nagy’ jelentésben ált az óangolban az eald szó, a mai old, eld[er] előzménye. Ez azonban a germán kéttagú személynévadási rendszer része volt, és az olyan vezetéknevekben folytatódik, mint Aldich ~ Eldric < eald ’öreg, nagy’ + ric ’erő(s), hatalm(as)’, Aldin < eald + wine ’barát’ stb.  Ha ezeket összeadjuk, lehet, hogy kiadja az egytagú magyar Nagy személynévi rétegének az arányát. — Hajdú említi még az ír Begg csn.-et, amely ’kicsi’ jelentésű köznévből ered.

 

- Korra utaló ragadványnév is lehet, különösen, ha apát és fiút ugyanúgy hívják. A mi családunkban is van ilyen: „Nagy Misi” és „Kis Misi”.  Ez az alkalmi ragadványnév stabilizálódhat, mert pl. a szomszédban is lakik egy Mihály, de ő a foglalkozásáról „Hentes Misi”. Az egyik család a Nagy vagy Kis ragadványnevet viszi tovább (attól függően, hogy az apa vagy a fiú a „kiemelkedőbb”), a másik pedig a Hentest.

 

A fenti eljárás szintetizáló. De mi van, ha a nyelv gyakorlata analitikus. Pl. az apa-fiú relációt nem minőségjelzővel, hanem szóképzéssel fejezik ki, mint szlk. Mišák ’nagy Misi’ vs. Mišík ’kis Misi’, vagy olasz Nicolaccio ’nagy Misi’ vs. Nicoletto ’kis Misi’.  

 

Az előbbi példáimban a pár mindkét eleme jelölt. De az is lehet, hogy csak a kontraszt csak a fiút jelöli, valamely apanévképző elem segítségével. Ilyen lehet pl. az angolban, miszerint az apa Nick, a fiai Nickson. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a hetes foglakozású szomszéd pedig Mike the Butcher, akkor a ragadványnevek rögzülése után a magyar Nagy/Kis : Hentes névpárra szemben az angolban Nickson : Butcher található.

 

- A magyarban gyakoriak a várnagy, háznagy, falunagy stb. összetételek. Ezekből egyszerűsödéssel a magyarban előállhat rangra utaló Nagy ragadvány-, majd vezetéknév. Az angolban nincsenek ilyen összetételek, tehát ezúton nem keletkezhetnek „Great, Big” stb.-vel azonos hangalakú családnevek.

 

- A testmagasságra utaló ellentétpár sem a Nagy : Kis párra képződik le az angolban, hanem a Tall : Short-ra, ahogy milyennincs észrevette.

 

*

 

A fentiek mellett, amely teljesen más eredményeket ad a különböző motiváció esetén, az angolban az is feltűnő, hogy nincs egy általános szó a ’nagy’ és ’ kicsi’ fogalmakra. Az adott kontaktus határozza meg, hogy large, big, great, avagy small, little stb. használandó-e. Talán nem tévedek, ha úgy gondolom, hogy ez is egy faktor lehet abban, hogy a magyar Nagy : Kis kettőshöz hasonló megnevező erővel nem ruházódtak föl.

Előzmény: Mezőbándi (8897)
milyennincs Creative Commons License 2011.12.08 0 0 8898

:) ... de van Tall és Short (pl. John Tall, Nigel Short)

Előzmény: Mezőbándi (8897)
Mezőbándi Creative Commons License 2011.12.07 0 0 8897

"Szerintem ennek a kérdésnek a matematikai modelljét a káoszelmélet keretében lehetne leginkább felállítani."

 

És milyen gyönyörű feladat is lenne... :)

 

Egyébként azt még mindig nem értem, hogy az angolban miért nincsenek Large, Long, Great, Big stb. családnevek.

Előzmény: LvT (8893)
LvT Creative Commons License 2011.12.07 0 0 8896

> A magyarónokról még mit sem hallottam. Egy bekezdésben röviden összefoglalnád e fogalom sommáját?

 

A szlk. Maďarón (magyarón) pejoratív szó, jelentése a szlovák értelmező szótár szerint: ’nem magyar nép elmagyarosodott tagja, aki előnyben részesíti a magyar érdekeket; renegát, nemzetét megtagadó személy a történelmi Magyarországon’.

 

Előzmény: scasc (8892)
LvT Creative Commons License 2011.12.07 0 0 8895

> Lehet, hogy tévedek, de azt gondolom, hogy a lakosnévi családnevek többsége éppenhogy a névadó településtől nem túl messze rögzült, és távolabb már legfeljebb/főként a nagyobb tájegységek rögzültek családnévként (pl. Gömöri).

 

Ez persze így van: négy [lapos, platós] Gauss-görbe áll egymás után. Az első a ház-, dűlő- és falurészneveké: ezt a magyar névtan nem nevsíti külön, de pl. a német igen Wohnstättenname (pl. Felvégi, Vizi stb.). Itt a Gauss-görbe felfutó szára az adott dűlőbe, ill. a falurészre esik (itt még nincs számottevő nevező erő), a teteje a faluba, a lecsengő szára pedig a falu határán túlra nyúlik (ott sincs elnevező erő, mert ott a felvég már egy másik helyet jelöl).

 

Ahol ez lecseng, ott kezd fölfutni a településnévről vett lakosnév, az adott faluban igen gyér, a szomszédban már némileg valószínűbb, de a görbe teteje kissé odébb esik. És igaz, a nagy távolsággal a nevező erő csökken.

 

Ahol a településnévi lakosnév lecseng, ott váltja a tájegységről való lakosnév, és ezt követi a népnévi családnév.

 

 

> Elég csak az Ivády család(ok)ra gondolni, akik benépesítik Ivádot.

 

Ivád szerintem anomália. Nem érdemes vele rendszerszerűen számolni. A faluban lakó nemeseknél előfordulhat, hogy birtoknévként megjelenik a lakóhely neve. Az egy nemesi család által belakott településen pedig általánossá válhat.

 

De szerintem a gyakorlatban minden különvált részcsaládnak saját ragadványneve van, amely a gyakorlatban a családnév helyébe lép. A vezetéknevek rögzülése előtt ezek előbb-utóbb kiszorították a régebbi családneveket. A rögzülés pedig konzerválhatott egy ideiglenes, instabil állapotot.

 

Másik anomália pl. a bükkbeli szlovák falu papjának esete, aki a „természetesen” kialakult szlovák családneveket Rákócira stb. változtatta saját intenciójára. De az önkéntes névmagyarítás is ide jön.

 

Egy „elméleti” családnévnél ezeket az anomáliákat nem szokás figyelembe venni. Ezek kimutatása szerintem már genealógiai probléma.

 

 

> De a régebbi anyakönyvek is viszonylag szignifikáns mennyiségben (szubjektív benyomás!) tartalmaznak olyan családneveket, amik a szomszéd településekkel vannak összefüggésben.

 

Kérdés mindig a rögzült ragadványnév és a családnév átmenetének a kapcsolata. Átmenetileg lehet instabil vezetéknév is, de ez aztán rendszerint kiküszöbölődik, és nemigen lesz belőle stabil családnév.

 

Előzmény: Mezőbándi (8889)
milyennincs Creative Commons License 2011.12.07 0 0 8894

Érdekességként

http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_most_common_surnames_in_Europe

 

(az orosz pl. teli van madarakkal)

Előzmény: Mezőbándi (8869)
LvT Creative Commons License 2011.12.07 0 0 8893

> DE még így is problémás azt mondani, hogy a Kiss/Nagy megközelíti a magyar gyakoriságát más nyelvekben

 

Én nem tudom, olyan sarkítva nézni a dolgot, én „top 20” tagjai közt nem tennék hangsúlyos különbséget, mert az ezt kialakító jelenségeket esetlegesnek tartom.  Igazából szerintem itt statisztika analízis végezhető.

 

A névadásnak igazából motivációi vannak: külalakra, jellemre, lakóhelyre, felmenő személynevére stb. utaló nevek. A nyelvtani tipológia ezek egymáshoz viszonyított arányát elemezheti, és ebből akár névtani áreák (pl. egy közép-európai német-szláv-magyar tömb) is kibontakozhatnak, ahogy nyelvi térségek is.

 

Az elmélet alapján azt feltételezem, hogy az azonos motivációjú pároknak, pl. Kis – Nagy egyforma elvi arányban kell megjelenniük. Az eltérésük másodlagos folyamatokra utal. Itt csatlakozom scasc véleményéhez. Gondolatkísérletben feltételezhetjük, hogy a magyarban a Kis megjelöléshez negatívabb konnotáció tapadt, mint a Nagy-hoz. Ezért az érdekeltek inkább megőrizték a Nagy csn-et, mint a Kist (tudjuk, a régi Ördög, Tolvaj stb. csn.-ek a nemesek kivételével eltávolítódtak a névkincsből). De mondjuk a franciáknál és a németeknél az érzelmi viszony fordított volt, ezért csökkent le a Legrand, ill. Groß a Petit-hez és a Kleinhez képest.

 

De tekinthetjük a folyamatokat fizikai analógiával is. Egy túltelített oldal egyensúlyban van, amíg egy, kezdetben elhanyagolható méretű kristályosodási gócpont meg nem jelenik. De a góc körül megindul a kristályosodás, és az oldal-kristály arány eltolódik.

 

Ilyen volt pl. a lengyel vezetéknévrendszerben, hogy a –ski végű nemesi birtoknevek hatására az alsóbb néposztály is lecserélte a csn.-ét –ski végűre. Ugyanitt az ukrán –ovič / –evič hasonlított magához eredeti neveket. A valahai Mały-kból így lettek Malevicsek, Malewiczek. Az oroszoknál az –ov terjedt el (a –szkij mellett) és lettek a Malenkijekből Malenkovok.

 

Még egy dolgot megfigyeltem tegnap a gyakoriságelemzésnél. A franciáknál a 31. Legrand gyakorisága az első helyzettének az 1/5-öde. A Hajdú által közölt magyar listán ez a kvintilis a 15–16. helyre esik. A magyarban tehát a gyakorisági görbe meredekebb: a gyakoribb nevek aránya nagyobb, mint az ugyanolyan pozíciójú franciáké. Hasonló jelenség megfigyelhető egyébként a férfi- női személynevek között is. Kálmán adatot hoz arra, hogy a XVI. sz.-ban az Anna volt a leggyakoribb magyar(országi) női személynév 16%-kal, a leggyakoribb férfinév pedig a János 8–9%-kal. A XVIII. sz-ra pedig ez kiegyenlítődik, sőt némileg meg is fordul: 1. Erzsébet 14% vs. János 19%. – Ahogy a személyneveknél, a családneveknél is (lehetett) volt  századról századra eltolódás, hogy ne mondja, névdivat.

 

Az azonban szerintem fennáll, hogy az eredeti kérdésedre konkrét, primer ok-okozati viszont megvalósító válasz nem adható, csak az ezzel kapcsolatos tendenciák vethetők fel. Szerintem ennek a kérdésnek a matematikai modelljét a káoszelmélet keretében lehetne leginkább felállítani.

 

Előzmény: Mezőbándi (8888)
scasc Creative Commons License 2011.12.07 0 0 8892

A magyarónokról még mit sem hallottam. Egy bekezdésben röviden összefoglalnád e fogalom sommáját?

Előzmény: LvT (8883)
scasc Creative Commons License 2011.12.07 0 0 8891

Logikusnak hangzik.

Előzmény: Mezőbándi (8889)
scasc Creative Commons License 2011.12.07 0 0 8890

Nem annyira a nyelvnek, mint inkább a családnevek kialakulásának korában uralkodó társadalmi és szociolingvisztikai adottságok, folyamatok, ha engem kérdezel.

 

És az nem meglepő, hogy ez a jelenség is jól körülhatárolható areálisan. Pont fordítva lenne szokatlan (ha pl. a Kis és Nagy megfelelőinek gyakorisága Angliában, Portugáliában, Törökországban és Észtországban lenne csak kimutatható).

Előzmény: Mezőbándi (8888)
Mezőbándi Creative Commons License 2011.12.07 0 0 8889

Na. A nagyobbik gyerek telehányta a szobáját. Most, hogy ezen is túl vagyunk (emeletes ágyról hányni... durva... de takarítani is)... szóval, még egy hozászólást megejtenék.

 

"Az egy névtani közhely, hogy Somodiban nem neveznek el Somodinak családokat, mert ez nem bírna megnevező erővel. Ez még a szomszéd területekre is igaz, mert közeli területekre tömegesebb lehet az betelepülés annál, hogy az egyik Somodi családtól meg lehessen különböztetni a másikat."

 

Szóval, ezzel most egyetértve vitatkoznék :)

 

Igen, közhely. De csak annyira általános érvényű, mint bármelyik másik közhely. Elég csak az Ivády család(ok)ra gondolni, akik benépesítik Ivádot. De a régebbi anyakönyvek is viszonylag szignifikáns mennyiségben (szubjektív benyomás!) tartalmaznak olyan családneveket, amik a szomszéd településekkel vannak összefüggésben. OK, lehet, hogy ez falunként és évszázadonként csak 1-2, de ahhoz bőven elég, hogy ezt a közhelyet ne vegyük készpénznek. Persze, gondolom lehetnek eltérések ott, ahol falvak csoportja fekszik egymáshoz közel, és ott, ahol a szomszéd falu 30-40 km-re van.

 

Azt hiszem ugyanakkor az is igaz, hogy olyan területeken ritkán neveztek el valakit Somodinak, ahonnan Somodi település túl messze volt ahhoz, hogy bármit is jelentsen az ottaniaknak. Lehet, hogy tévedek, de azt gondolom, hogy a lakosnévi családnevek többsége éppenhogy a névadó településtől nem túl messze rögzült, és távolabb már legfeljebb/főként a nagyobb tájegységek rögzültek családnévként (pl. Gömöri). Vagy?

Előzmény: LvT (8883)
Mezőbándi Creative Commons License 2011.12.07 0 0 8888

ó a fenébe, nem mentettem posztolás előtt, persze, hogy elszállt...

 

akkor röviden: kis, mint életkor + lang/lange - jó észrevétel, ez árnyalja  képet

 

DE még így is problémás azt mondani, hogy a Kiss/Nagy megközelíti a magyar gyakoriságát más nyelvekben. OK, Maly úgy tűnik sok van, de Stary, Vysoky -- ezeknek milyen változata számít gyakori cseh-szlovák családnévnek? Vagy pl. az oroszban a "futottak még" kategóriában is nehezen találunk kis/nagy jelentésű nevet.

 

Francia stimmel, német OK - de mi van az angollal? Ha kis = young, akkor is messze le van maradva a magyar helyezettől, nagy jelentésű csnév pedig egyáltalán nincs (vagy statisztikailag elhanyagolható). Vagy elkerüli valami a figyelmemet? (Ez könnyen lehet.)

 

Nyilván a megoldás a társadalmi szerkezetben, annak alakulásában keresendő, de mégis mi az a tényező ami kb. hasonlatossá tesz a francia, német, magyar családnevek között a kis/nagy nevek gyakoriságát, míg az angol vagy orosz névkincs ennyire különbözik? (A "barbár" végekről - Skócia, Skandinávia, Izland - ne is beszéljünk.)

 

De hát persze ez nem etimológiai kérdés.

 

Vagy magának a nyelvnek a belső szabályai olyanok, hogy van, ahol nem alakulhattak ki ezek a családnevek?

 

 

 

Előzmény: LvT (8885)
Csoboci Creative Commons License 2011.12.06 0 0 8887

Nagyon érdekes feltevéseket írtál, köszönöm, elgondolkodtató. Tehát valószínűsíthető, hogy a család 150-200 éve valahol az Alföldön, illetve a bácskai térségben élt szlovák anyanyelvűként és/vagy nemzetiségűként?

Előzmény: LvT (8884)
LvT Creative Commons License 2011.12.06 0 0 8886

Apropó, névgyakoriság. A cseh névgyakorisági listák vizsgálatakor megint elém jött, de ismét majdnem elfelejtettem megemlíteni, hogy a Blaha a 40 leggyakoribb cseh családnév egyike. Valószínűségi alapon a magyarban is elsősorban cseh eredetűnek kell tartanunk (< Blahoslav, Blažej személynevek stb. rövidülése + -a tőmgh.), mint szlováknak. Függetlenül attól, hogy létezik-e /h/-s *blaha ’pléh’ szó Szlovákia területén: a cseh gyakoriság önmagában valószínűtlenné (max. sporadikussá) teszi a keleti szláv eredetet.

Előzmény: LvT (8885)
LvT Creative Commons License 2011.12.06 0 0 8885

> Miért van az, hogy a Nagy családnév annyira gyakori nálunk, miközben más - általam ismert - nyelvekben vagy nem is lett belőle családnév, vagy nagyon ritka?

 

What the Snow-nak igaza van a n. Groß és Klein kapcsán*. Tartalmilag a magyar Kis csn.-ben a kis termet és a fiatal kor egyesül, ha ezt vesszük, akkor ide jó a cseh-szlovák Malý ’kicsi’, és származékai Malek, Malčík stb., a Mladý ’fiatal’ és származékai: Mladek, Mladoš stb.  A másik irányban Veľký ’nagy’, Vysoký ’magas’, Starý ’öreg’. Az egyes szláv alakok gyakoriságát csökkenti, hogy a magyarnál több származékuk van.

 

A fr. Petit a 7., a Legrand a 31. leggyakoribb név eszerint az oldal szerint: http://www.journaldesfemmes.com/nom-de-famille/noms/1/1/france.shtml . Így a fr. Petit-nek olyan a relatív gyakorisága, mint a m. Kissnek (Hajdú adatai alapján).

 

Tehát lehet, hogy a Nagy magyarbeli 1. és a Kiss 6–7. helyezettségét a többi nyelv megfelelői nem érik el, de a különbség szerintem nem akkora, hogy az eltérést ne magyarázhatnánk rárakódott sztochasztikus folyamatokkal.

 

* A német gyakoriságok a Duden szerint: Klein 15., Lange 26., Lang 46., Groß 77.

Előzmény: Mezőbándi (8869)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!