Aztán azon kezdtünk el agyalni a meghívott nagytiszteletű kóstolótársakkal, (öreg ZD-sek) hogy ez mitől lehet. Arra a megállapításra jutottunk, hogy a cefrében megemelt (3%) alkoholtartalom, jobban "kilúgozza" a gyümölcsből az illatokat aromákat.
A cukor kérdés egy érdekes dolog. Az ízfokozó hatás(max.3% cukor) igazából nem csak vélemény,hanem inkább ténynek vehető. Persze (mint oly sok más is)ez nem kötelező adalék,viszont választható.
Helló, találltam a pincében 2014.11 lejárati dátummal Challanger típusú fajélesztőt, végig a hideg pincében volt (5-25 fok tél-nyár). Kibontottam vízbeáztattam üvgbe tettem kajszibarackal együtt a napra. Majd kifutott, eztután a cefréhez adtam. Ezekszerint nem volt még semmi baja?
A környékünkön nem tudok sehol se szerezni fajélesztőt elég sokat kéne utaznom. Fehér vagy vörösborba szánt élesztőt viszont tudok venni. Ezt a borélesztőt vagy sütőélesztőt használjak inkább?
A cukrozoktól pedig azt szeretném kérdezni (ugye egyes vélemények szerint a 3% cukor ízfokozó), hogy közönséges kristálycukor vagy a méregdrága dextróz cukor közt van-e érezhető különbség? Biztos volt már erről vita valamikor.
Azért irtam Öket mert lehet rendelni tölük weben, postai utánvétellel is. Szerintem a postaköltség pár száz forint lehet egy ilyen pár grammos hollandinál. Az 1000Ft os hollandi postaköltségel szerintem max 1200-1400Ft lehet.
Illatos fehér borokhoz való fajélesztővel szerintem senki sem fog mellé lőni (én pölö Oenoferm Freddo-t használtam, borkezelésponthu) de persze a budafoki is teljesen jó, csak én kicsit maximalista vagyok.
Szűrve főztem, és tök ízre majd' mindenki panaszkodott. Annyiban nincs veszve még semmi, hogy a 20 fokig gyűjtött alszeszben nincs nyoma a töknek, csak a folytatásban kérdés a legjobb irány...
Nem találtam egyértelmű információt róla. Számos weboldalon említik, hogy szigetelt de hogy milyen megoldással, az rejtély. Sikerült használnom a keresőt, többször is előkerült itt a fórumon a kérdés. Nem derült még ki. Valaki szerint levegő.
20%-os alszeszig könnyed, elegáns, parfümös jegyek. Onnan brutális romlás, intenzív tök (és sütőtök) beütés. Külön gyűjtöttem.
Innentől 3 út lehetséges:
1, Csak a 20%-ig gyűjtött alszeszt finomítom, sok a veszteség (alk., aroma egyaránt)
2, Összeöntöm a két alszeszt mintha sose lett volna szétválasztva, finomításkor figyelek akár 60%os kifolyótól, várhatóan hamar megállok (klasszikus módszer)
3, A 20% alatti alszeszt külön finomítom erőteljesen vágva, hátha kinyerhető belőle némi sárgadinnyés alkohol tök nélkül. Ezt a középpárlatot hozzáadom a "jó" alszeszhez, és együtt finomítom őket. Gondolom így is a szokásosnál jóval hamarabb kell majd leállni.
Én mindig Budafokival oltottam ezidáig, de tervezem kipróbálni az Uvafermet, kíváncsi vagyok, hogy érzek-e különbséget.
Pektinbontóból a Zimopec P 110-et próbáltam vagy 10 alkalommal, de 5x-ös mennyiségben sem vettem észre, hogy bontott volna, nem jött be. Tervezem kipróbálni a Lallzyme HC-t.
Hány °C alatt kell használni a Uvaferm CM hidegtűrő élesztőt és mikor a Uvaferm Danstilt?
Műanyagzacskó az valójában, Fermivin PDM és Fermivin. A borélesztők pedig annyival tudnak többet a budafokinál hogy utóbbit cukorrépa-melaszon nevelik, a borélesztőt pedig invertcukron (glükóz-fruktóz), persze mindkettő kap tápanyagot e mellé bőven. Ha muszáj neki mert más nincs átáll az élesztő "gyártósora" és feldolgozza azokat a cukrokat is amikkel még nem találkozott de beleizzad a dologba: ettől lesz élesztőszagú a szesz, a stresszelt élesztőtől. A budafoki remek élesztő pl. túlnapfényezett paradicsomcefréhez, szép szárazra leerjeszti, keni-vágja a témát, ismeri a munkakört, cukron született. A borélesztőknek a fruktóz a specialitásuk, arra a melóra lettek szelektálva.
Nem akarok nagyon elmenni offtopikba, de pl. van olyan sörcsalád ahol az élesztőíz és a malátaíz preferált, a komlózás pedig háttérbe szorult, ezek a belga sörök. A lehűtött sörlét beoltjuk spéci belga sörélesztővel, az először nekiugrik a maltóznak, aztán a maltotrióznak, végül a glükóz, fruktóz, szukróz kerül(ne) sorra. Csakhogy a belga sörök nagy részének az alkoholtartalmát az invertcukor adja, addigra pedig már elfárad az élesztő (kifogy a kajája) mire odajutna. Ezért aztán még mielőtt esélye lenne belefeledkeznie a maltotriózzal való hosszadalmas elbütykölésbe megkapja a cukorszirupot, olyan töménységben amitől kiveri a veríték, mint egyszeri alkalmazott akinek betolnak egy raklap iratot az irodájába rövid határidőre feldolgozás igényével súlyosbítva. Az a stresszes "izzadás" a belga sörökben kívánatos borsos-fűszeres észter.
Pálinkában ezzel szemben öreg hiba a bármilyen élesztőből származó észterprofil, ezért a létező legsemlegesebb fruktózspecifikus élesztőkkel jó gyümölcscefrét erjeszteni, bor- vagy pezsgőélesztővel. Szerintem. Mentségemre szolgáljon hogy az utóbbi években több tucatnyi élesztőt próbáltam ki különböző cefrékben szóval eléggé ráuszultam a témára mert ugyanez a kérdés érdekelt, hogy miért nem jó mindenre a budafoki? Rumhoz pl. jó lenne csak idén (is) gyatra volt a cukornádtermésem. :)
Egy hordó körtének biztosan annyi!
