Folytatódik a Minolta Dynax9 öröksége az Alpha 900 Sony DSLR rendszerében!
Legyen ez a topik ennek a váznak és hozzá kapcsolódó fotótechnikai kérdéseknek fóruma! Végre MA bajonettel is 36x24 felület érzékelőben!
Amugy engem nem kell meggyoznod. En tovabbra is fogok hasznali fix objektiveket.
Bar van mar halszem zoom is a tokinatol aps-c-re, sojnos nem alpha foglalatra. Fullframere meg ilyesmit nem gyartanak. Szoval 1.
Makro zoom sincs, illetve van olyan, amire rairjak, de nem az (Ok, van a minolta 1X-3X szupermakro, de az most nem szamit, az tul extrem)
Ez mar 3.
A tobbire nekem jo a zoom, de leginkabb azert, mert a tobbi alkalmazasban igenytelen vagyok.
Ha profi lennek, akkor viszont szamitana akar az a minimalis fenyero kulonbseg, ami mondjuk egy 70-200 f2.8 es egy Zeiss 85mm f1.4 kozott van. Egy profi portrefotos studioban biztosan az utobbit valasztana.
Meg el tudom kepzelni azt is, hogy neked meg fontos a melysegelessegi skala.
Tobb olyan teruletet ismerek, bar nem muvelem, ahol ez fontos.
Nekem nem az.
Gyakran nezegetem a sony katalogust es bar tetszenek a zoomok is, ha lenne eleg penzem, en biza beruhaznek egy-ket Zeiss fix objektivre.
Ja. es sok zoomot nem lehet belerakni a viz alatti tokokba.
Megint azon soraimat nem veszed figylemebe, ahol nem vitatkozom veled!
Ahogy írtam a specializált területekre (ilyen sok van) mindig is fixeket fog amatőr vagy bárki használni, nyilvánvaló előnyüknél fogva.
"És ha hiszed hanem az általad említett speciális területeket nem tekintve amivel sosem vitatkoztam (macro, repró, épület fotó stb.) rendre azt a minőséget sőt egyes fixeknél (24, 50,) jobb eredményt hoznak."
Tehát az általános gyakorlati fotózásnál ítélem meg úgy, amit a felhasználók és a piac is mutat, hogy pont a költség és súly hatékonyság miatt terjednek a nagyfényerejű kis átfogású (ez lényeges!) zoom-ok.
Itt a topikozók 90%-a is az olcsóbb de együt élésre alkalmas alap zoom-okat hajtja.
Az más vesz olcsón egy alap használt 50-est is.
De kevés egyed van aki manapság telejes fix sorra beruház (16-20-24-35-50-70-135-200-300-500).
A gyakorlat ha nehezen fogadod is el meg ezt mutatja!
A KF más Világ nem is kevertem ebbe bele. Amúgy dolgozgattam igaz csak segédként KF-el, de nem RB-vel hanem a Svéd félével. A rekeszek és maga a gyutáv és tulajdonképpen minden abban a formátumban másképp értendő.
Amúgy az új fix CZ-ken 85 és 135 nincs skála! Nem hülyék ennyi pénzért, csak pont képkovi által említettek okán manapság nincs értelme.
tehát igen fixek nélkül spec feladatok soha nem lesznek megoldhatóak, de ez a fotós társadalom 5%-át érinti, mert az általános fotográfiában (nehezen definiálható tudom) a nagy fényerejű rövid átfogású zoom-ok hozzák amit kell költséghatékonyan és kisebb súly mellett. talán a macro-zás amit sok amatőr is művel, ahol a fix-eknek még valószínű hosszú időn át szerepe lesz. A 80-as években tele zoom-al elképzelhetelen volt portréra vagy igényesebb sport vagy akármi fotóra egy igényes felvétel. Ma viszont igen. És sajnos engem igazol bár merre mozgok mostanában szakmai körökben még műteremben is kisformátumnál, lehet lustaságból de neves szakik rövid tele zoom-okat sem restelnek használni. Külső terepen meg 90%-ban.
Ez tény, de gyere velem werk fotókra vagy nagyobb rendezvényekre és ez a helyzet napjainkban. Ez nem üres pufogtatás, egyszerű megfigyelés. Engem is ledöbbent, hogy a 90-es évekhez képest is mekkorát változott a fotós szemlélet és az eszközpark is noha igazad van az alap elevek nem. De a gyakorlat erősen!
És én csak ennek adok hangot senkit nem befolyásolva.
Értem a te alaphangod, de én is mint Te csak a saját magam gyakorlatában megélt dolgoknak dőlök be. Én KF-nél jó magam soha (Pentacon, Hasselblad), de akinek segítettem sem nagyon tekerték 16-nál szűkebbre a blendét nagyon kevés kivételtől eltekintve. Tehát én meg ezt éltem meg.
Te meg 32 stb.
Ez a csodálatos. Megenné a fene ha ugyan az a fotós gyakorlati szemléletünk lenne.
És van harmadik meg negyedik féle szemlélet és ez a jó. Ki melyik szemlélethez kerül közel mikor belekezd a fotográfiába, figyelve közeli példaképeit. Helyzet és egyén függő. Te az 50-es években én a 70-es évek végén adott műhely vagy saját orientáció okán belekostóltunk egy gyakorlatba kialakítva sajátunkat.
Én viszon a digivel azt látom és ez lecke is számomra, kicsit metamorfózison mennek át a klasszikus gyakorlatok, de ez törvényszerű is. Igen zár/rekesz/fényérték satöbbi konstans dolgok, de kicsit más képp kell ezekhez viszonyulni. Ez már akkor szembe vert mikor az APS-C -vel bíró 5D a kezembe került. Ekkor döbbentem rá, hogy 20 éves szabályaim kicsit borulnak ha gyakorlsatban pl. digire kívánok dolgozni.
Most már csakl viccből! ÉLJENEK A FIXEK, noha a fotográfusok 80% zoom-al szaladgál a kisformátumra vonatkoztatva és a kompaktokat nem figyelembe véve.
És pl. közös kiállításunkon, melyen remélem többen dolgoztok senki nem fogja egy képről megmondani, hogy fix vagy egy standard zoom kreálmánya. 30x40-ben ez tuti (a macrokat nem tekintve)!
Nekem már nincs több kifejteni valóm a témában, érdeklődve olvasom hozzászólásaitokat a fix vagy új generációs zoom ügyében!
Továbbra is áll, mindenki olyan eszközzel dolgozzon amit optimálisnak érez tevékenységéhez! Én is ezt teszem és bele vágtam egy legalább 10-15 éves kifutású beruházásba. Sok volt, de innetől én obi ügyileg már le vagyok zárva, jöhet a fotográfálás, meg a vázcserék!
Embere és fotósa válogatja, ugyanis a határblende is attól függ, hogy milyen élességi kritériumot adunk meg, azaz mekkorának választjuk az életlenségi körátmérőt.
Az objektíveken található skála teljesen egyértelműen 33 mikronos életlenségi körátmérővel van kiszámítva és a filmes világból jövő megoldás, ahol még lehetett olyan szabványban megegyezni, hogy "legyen az életlenségi körátmérő 33 mikrométer".
Érdekességképpen mondom, hogy ezzel a körátmérővel filmen/ff-en 19-es blende az a határ, aminél a szóródási körátmérő és az életlenedési körátmérő azonos. Az összes olyan érzékelőnél, ahol számunkra ez a 33 mikron sok, máris értelmét veszíti a mélységélességi jelölés és a 19-es blende is jóval a nyitottab felé mozdul el akár 5.6-8-as értékig is lemehet a rekesszám - minél élesebben kell dolgozni, annál inkább megengedhetetlen a blende lamella széle által okozott szóródás, és persze ezzel egyre inkább csökken a mélységélesség és tágabb értelemben alaposan megváltozik az élességérzetünk is.
Én láttam azokat a képeket, amelyek a Minolta 17-35/2,8-4 és 20/2,8 készültek. Ezek a képek valóban meggyőzőek voltak, azonban én nagyon szívesen megnézném ezt a 70-200/2,8 esetében is! Értem hogy mélységélesség, de itt is megadták ezt. Mellékeltek hozzá egy táblázatot különböző gyutávnál és távolságnál. Ezt természetesen nem lehet felpakolni rá, de ha valaki rendszeresen használja hozzászokik.
.
Úgyhogy szívesen megnézegetnék egy olyat, hogy a Minolta obik mit mutatnak az új tervezésű 70-200-zal szemben! Szerintem lesz erre lehetőség, mivel a pálinka túrát sem ejtettük meg, továbbá nem elemeztük ki még a pontyok nemi életét sem! :-)
neked válaszolok, mert Te vagy az utolsó soban, de PLetyusnak is szánom.
Az, hogy 16-os rekeszelés után mi romlik a képen, és mi nem, az teljességgel elméleti dolog. A gyakorlatban az RB rekeszét 32-re kell lehúzni, ha arra szükség van. Amúgy az RB-t digitálisra lecserélő profi ismerőseim is eszerint fotóznak. Kedves Petyus ez is tény, bár Te ilyen masinát nemigen használtál még.
Az egész vitát át meg átlengi különben a következő két dolog:
1. Olyan elméleti dolgokról való beszéd, amminek gyakorlatát csak kevesen bírják (mivel olyan obija, amiról Ti beszéltek, csak keveseknegk vagyon, tehát tapsztalat is. Már ha véleményemet halkan elmondhatom, engem sosem hatott meg az olyan fotós-beszéd, aminek valós tapasztalatáról nemigen győzödhetek meg akár másnál, akár magamnál. A technikai újdonságokról való beszéd meg nem más, mint redundáns információ, a mi topik-nyelvünkre lefordítva.
2.) Amíg a gyártók, melyekről Ti állítottátok, hogy nagyon is piacorientáltak, tehát marhaságot semmiképp nem csinálnak, mert az súlyos millókba kerül nekik, tehát amíg a gyártók konkrét feladatokra konkrét fix obikat gyártanak még ma is, tehát úgy ítélik meg, hogy van rá kereslet, mert van rá igény, és ezeket a fixeket a fotós társadalom bizonyos szegmense használja is, addig akármit is mondtok, el kell fogadni, hogy a fixek azért vannak, mert kellenek. Arra a feladatra amire készülnek, nyilván jobban kellenek, mint a zoomok. Ugye ezek tények, és a tények makacs dolgok.
Amennyiben majd Ti lesztek ezeknek a gyártóknak a felelős vezetői, véleményeteket ugyanúgy fogom tisztelni, mint a jelenlegieket. Addig azonban azt tisztelem, hogy a CZ (amiért nagyon is odavagytok) az 1,4/85-re ráteszi a mélységi skálát.
Mert lehet, hogy Te Petyus a mélységi skálát nem használod, de mások igen. (Ugye az előző logika szerint azért is rakják rá a gyártók)
Végül is nekem teljesen mindegy, hogy ki hogyan használja a szerelését. De azért arra is oda kéne figyelni, hogy nemcsak riporteri fotós munka van, hanem tucatnyi más is, és ezek művelőinek teljesen szükségtelen a zoom, mert a célnak megfelelő fixeket használnak, és lényegtelen a szerelés súlya is, mert pl. műteremben fotóznak.
(mint ahogy a vicc is mondja: és még lenne pár ötletem - mosoly)
Sigma van nekem is (150/2.8), és baromi nehéz vele kézből dolgozni, de néha sikerül egy-egy B kategóriás, klisés makrótémát lőnöm vele. Nem igazán csinálom (ezt sem) jól, cserébe szeretem :)
Van a kényszer szituáció és maga a macro egy bizonyos nagyítás felett!
A macro obik talán kevésbé romlnak a szűk rekeszek felé.
Nem is könnyű műfaj. én utáltam pl. ez okból a csiga melyik agyara legyen kirajzolva, mert a kettőt oldalról szinte lehetetlen élesre kihozni. nincs az a fény mennyiség és rekesz.
sokat műveltem, mert pihenés, kikapcsolódás volt a fűben fetrengeni, de nem lett műfajom.
Csak becsülni tudom aki minőségi szinten űzi. Nekem az a gondom vele, hogy az ég világon semmit nem tudok vele kifejezni ráadásul nagy küzdelem árán.
Ha valaki komoly pl. említéd akciós rovar fotókat készít az lenyűgöz.
Nálam újabban a macro csak vsútmodellek esetében kerül elő! :-) az 1:87 nem olyan nagy méret, pláne ha részletre utazol!
és akkor András előkapom a FIX 105 Sigmámat (sajna Minoltám nincsen)!
(a héten, mikor kipróbáltam a DCR-250 előtétet, akkor muszáj volt a Sigma 150-et sz*rrá rekeszelni... na, F20 körül már tényleg dolgozott a diffrakció, nem is szedtem elő az előtétet azóta)
Sopronban mikor leg utóbb jártam a CZ-ért említette az ember. valami beindult mert abban a hónapban 5 előrendelésük van 70-200SSM-re és én viszem a harmadik 24-70-et. döbbneten hallgattam ezt egy kis szervíz kinézetű üzletben. Egy fixet nem említett. ha ennyi pesti jár egy valag pénzért oda rajatam kívül mind zoom-ot venni akkor én sem lehetek hülye, mert statisztikailag mind nem lehetünk azok. És ezen emberek is bizton használtak már minőségi fix-eket és mégis. Laci fehér darbja nem bele számolandó, mert ő 1 hónappal előbb rendelt ott.
Ez a Sony bojdulását is mutatja. sznobok és hivatásosok kivárás után beruháznak értékesebb Sony üvegekbe.
Ja ezt is emljtettem. Az Úr azt is említette heti 10-15db A200,A300-at ad el. pedig TV video szervíz!
Senkit nem sarkallok semmire csak a megtapasztalt saját gyakorlatomat és valóságát írom le.
24 még nincs (180 ezer)+ 35G (400 ezer)+1,4/50(180 ezer)+85CZ (380 ezer) + 135CZ (400 ezer) + 2,8/200 még nincs de tuti (400 fölött).
ez matematikailag kicsit súlyosabb az én két obimnál. Ha új árú terméket említessz, akkor a fixek esetében is ezt tedd! Amúgy a High speed 70-200G 300 alatt is beszerezhető az Ebay-on ha használt ekvivalenst keresel. A belső AF hiányától eltekintve azonos fixekkel vetekvő képet hoz.
Na már most fotósok garmada azért fog úgy eljárni (ha nem is ezen a topikon, de nyugati társainál biztos) mint én, mert a gyakorlati fotózásban egy némely fix előnyét képtelenek lesznek kihasználni a 2 millió HUF fölötti fix obi halmazzal és a 15kg feletti bazi nagy táskával. Fele annyiért fognak elférni egy-egy rendezvényen és hegyi-túrán, barlangban, mozdony kazánban.
És ha hiszed hanem az általad említett speciális területeket nem tekintve amivel sosem vitatkoztam (macro, repró, épület fotó stb.) rendre azt a minőséget sőt egyes fixeknél (24, 50,) jobb eredményt hoznak. És egy barlangban vagy hegyen szélviharban egy obi csere, tudjuk mekkora kihívás.
Igen a mély élességbe bele gabalyodtál. Attól, hogy változtatunk gyutávot a jelenség ugyan az mint a rá vonatkoztatott fixnél.
A skála. Sosem használtam. Tájékoztatójellegű pl. ködben régen infra filmeknél. Az MD-imen ezért van külön skálázva infrára is.
Azonban én csak részleges korommal már fejben tudom mit jelent az 5,6-os rekesz alanyom szemére illesztve a fókuszt 50-es gyutávnál. És a 8-ast 11-est stb.
Az autónál is hiába mutatta 120Km/h mikor friss jogsis voltam hanem amikor már tapasztalatból óra nélkül érzem 120 körül robogok.
Még nem láttam fotóst aki az obiján a skálát nézegette volna. Főleg nem reprodukciós fotóst annó mikor a Zrinyi kiadó labórjában dolgoztam sok szaki mellett kik XD-7-el repróztak régi katonai kiadványokat és plaketteket. Nekük is a fejükben és a próbafelvételeken volt meg amiről beszélsz.
Ki az az őrült aki 11-es rekesznél szűkebbre teker egy blendét ezzel még minőségi obiját is egy osztály szintjével visszarontva? Igen a blendebeugratás nekem természetes mert már használt XD-7-en is evidencia volt. Amúgy nagyon ritkán használom!
A leg nagyobb tisztelettel írtam véleményem nem gondoltam érzelmi hullámokat vetek. De örülök, utálom a szenvtelen embereket. Téged ezért kedvellek!!!! :-)
Tehát több fog fogyni ezekből a zoom-okból akár amatőr akár hivatásos az illető mint az új beszerzésű fixekből. Hivatásost főleg riportert az elmúlt 3 évben nem igen láttam már fixel dolgozni. Ahogy Zoli mondotta felnőttek képileg egy bizinyos osztályban! valóban egy 35G és egy 135CZ verhetelen, de ezt ki veszi észre.?egy petyus gúvadt szemekkel sem képes még minolta kék fogyasztása előtt sem hátrányt megállapítani eme újabb generációs gumi obikkal szemben.
Hogy ne sértsek meg senkit Canon L-es sorozat, Nikon VR akármi, Oly Zuiko, Sigma EX stb.)
A fix az fix a gyakorlati napi fotózás meg helyzet és ott nem mindig kézenfekvő a Fix.
Dupla ár, háromszoros súly és táska, nem kivehető képi előny (nem spec területeken!)!
Én csak 2 hónapja tapasztalom anyagi O-ám okozatait. csak azt tudom mondani (főleg portrénál győzött meg) gyönyörűen hozzák azt amit ki lehet csiholni egy APS-C villany lapkából. Ha ff-en is ez a helyzet akkor egy 16-os FIX beszerzése után a másik két zoommal egy konverterrel megfejelve mindent megoldok ami az én gyakorlatomban szükséges. vissza térve én csak ennek örömének adtam hangot,ráadásul más érdeklődésére, örömmel veszem ha cipelgetitek fix halmazotokat. Az 50-em soha nem adom el, de ritkán fog már vázra kerülni, de szeretem.
Egy rövid busz minden szempontból optimálisabb egy csuklós busznál egy belvárosi helyzetben. Csak mennyire? Inkább két normál buszt vegyünk, mint egy csuklós buszt mikor a végeredmény nüansznyi. Egy tucat ember kb. ugyan úgy azonos minőségben jut A-B-ig.
Lehet rossz hasonlat volt, de ez jutott eszembe!
Minolta történelmet folytattam a klub topikon a II. résszel.
"Elvégre ugye nem hülyék, hogy gyártsanak olyan obikat, amikre semmi szükség, mert, mint petyusunk írta volt, még az 1,4/510-est is kiválthatja a CZ kis zoomjával..."
Botor fejjel azt hittem, hogy a mélységélesség, és annak reprezentálása az obin még lényeges dolog.
Mert hogy a zoomon nincs, az rendben van, aki azt használja, számoljon vele. De hogy ez a marha CZ, meg Sony, meg Canon meg Nikon meg Oly (remélem nem felejtettem ki senkit!) mi a fenének teszi mégis az obikra jelenleg is a skálát, merthogy Képkovi véleményíe szerint ez nonszensz, azt én már nem értem. Valószinűleg azért, mert ők ezt nem tudják. Vagy pedig azért, mert van jelentősége.
Pl. az, hogy talán mégesem lehet akármennyire jó zoomal is helyettesíteni néhány fixet néhány feladatra. Reprózni, portréra, makróra csakis az erre a feladatra korrigált lencserendszerrel lehet, elvégre ezért gyártják azokat (ott pedig van jelentősége a mélységélességnek).
Azért gondoljátok meg: mi a fenének van mégis skála ezeken az obikon, ha nem azért, hogy használják azokat? Nézett be már valaki rossz fényviszonyok között olyan keresőbe, amelyet a mélységellenőrző gombbal 22-es-re rekeszelt le? És mit látott? Nagy éjszakát. És ez még a százszor nagyobb keresőjű RB-nél is ez van: aki így akarja megtudni a mélységélesség határait, csalódni fog. Aztán meg, ha táblázatokból akarjaí megtudni a mélységi élesség határait, miközben olvas, már el is ment a téma...
A logika tehát: Azért van a mélységélességi skála még mindig a legmodernebb digitális obikon is, mert szükség van rá, elvégre azt a gyártó nem tenné rá másképp.
És miért van szükség rá? Mert bizonyos feladatokat csak fixekkel lehet rendesen megoldani. Ezért gyárt a Sony (meg a többiek is) 16-ost, 20-ast, makrókat stb, ezért van még a kis tele tartományban is a CZ-nek 135-öse.
Elvégre ugye nem hülyék, hogy gyártsanak olyan obikat, amikre semmi szükség, mert, mint petyusunk írta volt, még az 1,4/510-est is kiválthatja a CZ kis zoomjával...
A kérdésem csak az: milyen feladatra? Ha csak az élesség fontos, akkor valóban lényegtelen a dolog. De ha egy szoborportrét akarna vele fotózni, s mivel ugye nincs shift-obi a Minoltánál (viszont volt a régi szép MD-s időkben, méghozzá nem is akármilyen!), akkor nagyon lényeges a mélységélességi határ még cm-ben is. Attól függően, hogy a portré fejének hátsó, hajas részét el akarja mosni, vagy élesre akarja-é hagyni. Itt bizony kell a skála - ha az ember nem akar kilométer hosszú segédtáblázatokban kapirgálni.
És még egy mondat. Lehet, hogy a májammal nem birok, és bemondja az unalmast, de én is bemondom:
Mennyibe kerül a technikai fejlődés ára? Veszünk pl. egy A 900-ast (biz én is szeretnék egyszer venni, mert azért tán mégsem vagyok olyan őskövület, csak másképp gondolkodom), ez mondjuk legyen 600 ezer magyar forintocska. A Sony 70-200 alacsonyan számítva is 500 ezer. A CZ kis zoomja 380 ezer. Máris 1,5 milliónál tartunk...
Hányan fogják ezt megvenni?
Van realitása annyi időt és engergiát pazarolni a topikban az aranyért vásárolható eszközökre, ahelyett, hogy fotóznánk?
Azt hiszem, én nem elméleti vitákat kezdeményezek, és több tíz éve magam is jól ismerem azokat az optikai-fizikai törvényszerűségek, amelyeket említettél. (Mondhatnám azt is, hogy ilyetén irányú atyáskodó kiigazításodat bántónak is érezhetném, ha ilyen lennék. De itt nem erről van szó.)
Valószinűleg nem voltam eléggé pontos, amikor fogalmaztam, így most korrigáloik:
1.) Mi nem optikáról beszélünk, hanem objektívekről. Márpedig az objektívek nagyon fontos tájékoztató elemei a mélységélességi skálán lévő számok. Ez alapján tudjuk előre megállapítani a mélységi élességet. Természetesen van mélységellenőrzési gomb mindegyik gépen, csak épp a kereső nem olyan minőségű olykor, hogy ezt valóban meg is állapíthassuk, és pl., egy nagylátószögű obinál ennek megállapítása nem is olyan egyszerű. (Ha egy mód van rá, most ne menjünk bele egy olyan másik vitába, hogy kell-é használni a mélységélességet a nagylátószögűnél vagy sem, erről hajlandó vagyok egy későbbi időpontban pengézni)
2.) Vettem a bátorságot a következők átnézésére:
Már az MD-s bajonettű Minolta obiknál is csak a fixeknél volt pontos (meglehetősen pontos!) mélységélességi skála, a zoomoknál nem (ugyi, itt nem is nagyon lehet). Pedig a jobb Minolta gépeknél már ekkor is volt mélységellenőrzési gomb.
A MAF obiknál is csak a fixeknél van ilyen.
Sőt, a Sony vadiúj zoomjainál sincs skála. (Néha a fixeknél sem).
Sokat beszéltek itt a CZ-obikról. Gondolod, hogy a CZ nem ismeri az általad javasolt segédmegoldásokat a mélységi élesség megállapítására? Mert hogy a minőségi obikra bizony mindegyikre kivétel nélkül ráteszi a nagyon is részletes mélységélességi skálát. Márpedig tudomásom szerint (a Tiétek szerint is) ezek az obik azért a high-tech szimbolumai. Namost ehhez képest a Sony 2,8/70-200-hoz adott mélységellőrzési tábla kissé nevetséges....
(ha már ilyetén gondolatmenetemet őskövületnek tartod, adj magyarázatot a CZ mostani "őskövület" megoldásáról - mosoly)
1. Minden jobb gépvázon be lehet ugratni a blendét a beállított értékre, így vízuálisan is lehet ellenőrizni a mélységélességet, ha van ehhez elég fény. Ha nincs fény, akkor meg okos ember hord magánál vagy megfelelően programozott PDA-t, ami hipp-hopp bármilyen leképzéshez, blendéhez, távolsághoz kiszámítja a mélységélességi tartomány határait (pl. excel táblázat az okostelefonban), vagy visz magával táblázatot, amiből szintén tud tervezni.
Pl. a 70-200/2.8 esetében annyira jó az abszolut élesség is, hogy nagyon sok fix élessége nem jobb, sőt elmarad ettől. Pl. a 2.8/100 makró is csak kevéssel múlja felül élességben, pedig az az egyik legélesebb (ha nem a legélesebb) a fixek közül, de pl. egy Tokina makró már csak kb. egyenértékű a zoommal.
A zoomok időnként olyan jók is tudnak lenni, hogy akár jobbak is lehetnek néhány fixnél, tehát ez a kijelentés "a fixek jobbak a zoomoknál" sem mindig abszolut egyértelműen igaz.
1.) Lehet, de a zoomnál sosem olyan pontos és részletes a mélységélességi skála, mint a fixnél, tehát nem tudsz előre komponálni, csak ha látod az eredményt a keresőben, ami vagy úgy lesz a képen, ahogy látod, vagy sem. Ha egyáltalában látod. Információim szerint a Sony 70-200-hoz mélységélességi táblázatot adtak...
2.) És az általad jelzett abszolút élességgel mi van?
egy zoomtól sosem lehet elvárni azt a mélységélességi játékot, és főleg olyan pontosan valamint előre meghatározható játékot, mint a fix esetében.
Azt hiszem lesz ebben a kijelentésben egy kis félreértés, amit nem árt helyretenni, ha meg nem haragszol meg rám ezért :-)
A mélységélesség nagysága és játékai teljesen függetlenek attól, hogy zoom, vagy fix az obi. A mélységélesség kizárólag a blendétől, a fókuszhossztól és a leképezési aránytól függ, nem az objektív felépítésétől. (...ez fizika).
Példával élve, ha valakinek van egy 2.8/100-as fix obija, és van egy olyan zoomja, ami beállítható 100mm-re és 2.8-as blendére (pl. 70-200/2.8), akkor a két objektív a mélységélesség játékai szempontjából 100%-ig azonos eredményt ad. Eltérés nem a mélységélességi tulajdonságukban, hanem az abszolut élességükben lehet csak...
Alapvetően szakfényképészeti szemmel nézed a kérdést, tehát a praktikum oldaláról. Én viszont annyit mondtam, hogy egy zoomtól sosem lehet elvárni azt a mélységélességi játékot, és főleg olyan pontosan valamint előre meghatározható játékot, mint a fix esetében. Ez bizonyos fotográfiai eseteket tekintve életbevágó.
Ebből a szempontból teljesen lényegtelen, hogy milyen gyorsan, vagy praktikusan váltogatod a fókuszt.
Más. Ha már itt tartunk, próbáltál már egy ff grafikát leképezni zoommal különböző távolságokból és fókusztartományokkal?
Komplett technológiák kapcsán is jellemző ez a skálázás, pl. Call Center szállító egy új features megvásárlása esetén szól a rendszermérnöknek aki távolról bejelentkezik és engedélyezi pl.: az "A" szám tárolását a hívásrekordban... A felhasználó meg csak néz, hogy jé ezt eddig is tudta volna a cucc... persze csak nem volt engedélyezve ;-))
